95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#47330
Ezen a kijelentésen picit mosolygok. A tengók mai napig a legtitkosabb dolgok. Véleményem szrerint arról van a legkevesebb irodalom. -
drevil666 #47329 Tengeralattjáróban otthon vagyok, arról jobb az irodalom. És egyértelműen és vitathatatlanul a favorit az Alfa osztály. Zseniális!!! Zseniális!!!
a hajók kapcsán: nem mindig igazságosak a küzdelmek:) Egy F-15 akkor is légi győzelmet arat, ha csak Mig 23-ast győz le. -
bgabor #47328 Segítek: Az amerikai Arleigh Burke osztályú DDG orosz megfelelője az Udaloy osztályú DDG. -
bgabor #47327 Te tényleg nemérted, hogy különböző osztályú hajókat nem mérünk össze egymással? Hogy egy majd harmincezer tonna vízkiszorítású Kirov osztályú csatacirkáló és a kilencezer tonnás amerikai romboló (Arleigh Burke osztály) nem összevethető, mert más feladatra készültek.
Ennyi erővel nem akarod összevetni a Kirov osztályt és a Nimitz osztályú hordozókat hogy melyikük képes jobban repülőgépeket hordozni?
A válasz: A Kirov egyáltalán nem, és nem azért mert szar, hanem mert nem erre tervezték.
Vagy te az autópályán is a megrakott teherautókhoz viszonyítod a saját szedánod gyorsulását, aztán meg elégedetten megállapítod hogy mennyivel gyorsabb a te kocsid?
Vagy menjünk még lejjebb, az Almás és Körtés hasonlathoz, hogy megértsd végre?
Javaslom nézz utána az egyes hajóosztályoknak, melyik mire való, és mire tervezték őket. Battlecrusier, Crusier, Frigate, Destroyer, Corvette, Carrier, Battleship. (Az SSN, SSBN és SSGN is mehet mellé, mielőtt holnap elkezdenél itt egy Tájfun és egy Virginia osztályú tengeralattjárót összemérni, hogy a Tájfunon bezzeg mennyivel több ballisztikus rakéta van)
Csak azért hogy a jövőben legalább nagyjából tudjad, miről is beszélsz. -
Lacusch69 #47326 Természetesen vannak különbségek a részletekben.
A magyarok keresztet vetnek imádkozás előtt (már aki), a csecsenek meg Mekka felé fordulva szőnyegre térdelnek.
A magyarok többnyire borotvált arcúak, a csecsenek szakállasok.
Valószínűleg a csecsenek hívták be az oroszokat: gyertek megszállónak, mi ellenállunk, és ti lesztek a rabszolgáink...
Na hagyjál már a faxságokkal...
-
Massari #47325 Valoszinü a Warrior IFV nincs elektronikailag egy M2A3 Bradley szintjén, de nem tudom Bradleynek van ehhez hasonló változata?
"FV 514 Mechanised Artillery Observation Vehicle. is fitted with mast-mounted Man-packable Surveillance and Target Acquisition Radar (MSTAR) and Position and Azimuth Determining System (PADS), with Image Intensifying and Infra Red equipment"
- olyan 30-40km hatósugarat írnak rá. + Observation Post Vehicle (OPV) .
vmint 40mm CTA:
Under the WFLI program, the RARDEN cannon, will be replaced by a stabilised belt-fed 40 mm weapon developed by Anglo-French firm CTA International
éjjellátó:
Thales Optronics BGTI battle group thermal imaging sights have added
A elektronikai, tűzvezető rendszere a Bradleynek elég tuti, de gondolom az új upgrade-del a Warrior is "hasonló" szintre kerül (?) Lockheed Martin csinál vmi WFLIP upgrade-t:
http://www.lockheedmartin.co.uk/products/warriorflip.html
angolok végülis épp most építenek le... váltanak FRES ascod SV platformra
, a bradleyt is megnézem majd mi várható, de ennél ütősebb dolgokat már nehéz elképzelni. azt is jó lenne tudni melyik kevésbé feltűnő, abban (+mozgékonyság) mintha a warrior előrébb helyezkedne. - ![]()
ha esetleg nem mutatná - http://i.flamber.ru/files/st2/1211922554/1247691587_f.jpg -
Lőrmester #47324 "Nem szereted a csecseneket: a csecsenek ugyanazt teszik, amit mi '56-ban."
Az 56os magyarok orosz rabszolgákat tartottak akkoriban? -
drevil666 #47323 Érdekelne még, hogyan épül fel egy 4++-os vagy esetleg egy 4. generációs vadászgép számítógépes rendszere. Milyen fő elektromos vezérő parancsvégrehajtó rendszerei vannak, milyen kommunikációs hálózatokon kommunikálnak ezek egymással. Ha valaki megszerez egy ilyen hardvert akkor, hogy tudja kinyerni belőle azokat az algoritmusokat amelyekkel a vezérléseket műveleteket végrehajtják. -
#47322
Na, csak sikerült elgépelni. Tribal osztályról van szó. Ha tonnában akarom összevetni arányosan, akkor talán szerencsésebb Graf Speet vs. Tribal írni, de lényegetlen.
A Arleigh Burke osztálynak nem feladata a Kirovval bohóckodni. -
#47321
Még minidg nem értem, hogy egy Kirov orsztályt miért egy CBG-t kísérő rombólóval veted össze.
Ez kb. olyan kijelentés, mintha az mondanád, hogy a második Vh-s Scharnhorst méltó ellenfele a Tirbal osztályú rombolóknak. -
#47320
Ez mit takar? -
drevil666 #47319 A Kirov osztály "feltámadásával" kapcsolatban, amit az váltott ki, hogy korábban felvetettem, hogy egy DDG-51 osztályú rombolónak méltó ellenfele lenne. Azt még én se gondoltam volna, hogy ennyire le vannak pukkanva. Lehet, bár nem biztos, hogy 1 db Vlagyivosztokban aktív szolgálatot teljesít.
Azt nem tudom, hogy nukleáris meghajtású rakétás cirkálókra vonatkozik-e valami nemzetközi korlátozás exporttilalom, de nem lepődnék meg ha Indiai, Pakisztáni, esetleg Iráni tulajdonba kerüljenek. -
#47318
Szerintem ők lesznek az új orosz kezdeményezésnek a "mélytengeri nukleáris telepeknek" a próbapadjai... -
ambasa #47317 Üdv!
Ezt azért a tanulmányaid alapján azért gondold végig, ugyan is ahhoz, hogy imitálj AIR/GRD jelet nem kell megemelned a gépet. A légihelyzet imitálásához a 40 éves Boeingon sem kell megemelni, elég a logic selfen légihelyzetet kapcsolnod, vagy kikötni a jobb a futóművön lévő telefex kábelt, illetve bizonyos teszprogramban eleve bele van építve a légiheyzet a földön is. Vagy Ti nem így csináltok pl autoslat tesztet?
Én ilyen kísérletet pl Szu-25-nél láttam, szerintem (de ez nem több találgatásnál) a teszt alatt a hmű alapjáraton jár és azt vizsgálják, hogy a rakéta égésgáza mennyire befolyásolják a hmű levegőellátását illetve okozhat-e pompázst. Megemelni meg azért kell, mert így tisztábbak az áramlási viszonyok, a gépnek van némi szabad mozgása, illetve kicsit kisebb az idegen anyag bejutásának esélye a hmű-be.
A szovjet katonai gépek egyszerűek mint a faék, pl a MiG-21-es futóművének (akár csak a B737-esnek) nincs elektronikus blokkolása vétlen behúzás ellen. A Mi-24-nek van, de az a magyar An-26-ok is csak az után kaptak, hogy volt ilyen balesetük.
TG -
Massari #47316 Ezt a Bradley/Warrior témát soha nem tudtam hova tenni (tökugyanaz, és mégis ott van mindenkét típus a harctéren) de ha az alváz a lényeg, így már vágom mi a stájsz 
-
Massari #47315 lánctalpas ifv: igen-igen , azt én is csak a rend kedvéért, megszokásból írtam be a felsorolásba, ha már modulrendszer belefér az is, ha valaki variálni akar kissebb-nagyobb űrmérettel - bár ebben a formában az tényleg extra.
Most nemkizárt hogy elbeszéltünk egymás mellett, de multiplatformban pont az a poén , ha csak egy lánctalpas eszközre is szükség van (nehéztankság mellett, pl. légvédelmi rakétások, vagy ki tudja hogy alakul) vagy egy eszköz azon jobban használható akkor érdemes ilyen moduláris multiplatformot kiválasztani, tényleg annyi energiabefektetés mint egy db vmilyen eszköz rendszeresítése, és jellemzően az ilyen "apc"-k is egy fokkal azért jobban védettek (ha más nem alacsonyabb építésű, ergonómikusabb..)
könnyű 4x4-essel is megoldható a vízreszállás, az is igaz /VBR -állítólag, Fnss../
Ha már kedvencek, mostanában: Sphinx Ebrc
-
#47314
Az F-117-esről jut eszembe. Optikailag vékonyréteg-radarelnyelő burkolatot úgy (is) lehet készíteni, hogy egy bizonyos radarhullámhossz negyedhullámának megfelelő vastagságban készítünk kettős fényvisszaverő réteget, ekkor a visszaverődések úgy interferálnak egymással, hogy éppen kioltják egymást. A modern napelemekben is alkalmazzák többek között ezt a technológiát, a Si színe közönséges szürkés, a ránövesztett, pár tízmikronnyi SiO pedig áttetsző, mint az üveg (minthogy tulajdonképpen az is), de megfelelő vastagságnál feketének tűnik - azaz a lehető legtöbb, adott hullámhosszú fényt nyeli. A probléma azzal van, hogy ezt a mókát egyetlen adott frekvencia köré kell optimalizálni, ha pedig változik a radar hullámhossza (például az "elvártnál" régebbi, hosszabb hullámú radarral pásztáznak), azzal gyökeresen romlik a "radarelnyelés".
Csak érdekességképp. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#47313
Nem beszéltem erről túl sok katonával, de nekem pl. feltünt, hogy a BTR-80A-t vagy istenítik, vagy átkozzák - köztes állapot nincs. A fő gond a páncélvédelem vs. úszóképesség, vannak vastag bőrű gumikerekesek is, mint a Német-Holland Boxer, vagy a Finn Patria AMV, de úszni azok sem fognak. Viszont egy Boxer vagy egy AMV mellett már tényleg nem látom feltétlenül indokoltnak egy lánctalpas IFV beszerzését.
A CV90 nekem nagy kedvencem, de azt nem lehet tagadni, hogy minden csak nem olcsó - viszont csak ennek van "könnyű harckocsi" változata.
Az ASCOD sem rossz persze.
Viszont olyanról én csak egyet tudok, ahol (majdnem) azonos alvázon még rakéta-sorozatvető is van, ez pedig a Bradley. Viszont akkor meg már inkább a HIMARS változat, egyszerű, mezei teherautón... -
Massari #47312 "Attól függ, mire akarod használni. A BMP-1 ..."
Mivel azt gondolom hogyha sort kerítenek bárminemű haderő modernizációra, akkor (liszensz-el stb.-vel együtt?) akkor nyilván első lépésben kerekes technikát , platformot fognak újítani (most légvédelem kiépítését és nem sz.földi fegyvernemeket hagyjuk), mert az olcsó,divatos, praktikus,bővülő választék és magyar terepviszonyokon eredményesen használható. Viszont korábban is érveltem azzal hogy a lánctalpas platformok ára más dimenzóban kezdődik. A terepező képesség, +radarvédettség (beáshatja magát - ami tüzérség ellen is hasznos) viszont nem elhanyagolandó, tehát ezért bánkódtam hogy kerekes mellé bizony elkel a közös lánctalpas platorm is, olyan elemekkel mint: lövészpáncélos, nyuszibusz, csöves légvédelem, sorozatvető, tüzérség /+néhány görgősor v. pl.ascod-donar/, műszaki egységek. Ok persze a bmp ezek egy részére nyilván alkalmatlan, de volt belőlük szép számmal - asszem azt is mondták hogy zajos. Pár dolog T-72/55 alapon is megoldható lenne , ha lekapnák a tornyot, de mivel ált. kiemelt célpontok, IR szignatúra és más tulajdonsága miatt könnyebben felderíthetők mint a ráncfelvarrott kortársaik.
Emiatt érdemes lehet sztem abba gondolkozni, hogy ráérősen "házilag" külföldi bábáskodás, bedolgozás mellett kialakítani egy minálunk MÁSODLAGOS ,olcsóbb, sokoldalú platformot is - a Rába gyártmányok:) nálam a tartalékot képeznék. Valoszinü Ascod táján lehet a low-end kialakítás határa, csakmert hasonló dolgokon ügyködnek pl. szingapúrban is (ucvp, bionix+OtoM) és nemigen szuperál. A CV90 pedig nem akar úszni, drágább mint pl k-21, egyedül a 120/L50 es rheinmetall ágyú ami spéci megoldásnak látszik. Lövészpáncélosként M.O.-n azt gondolom úgyis kerekesek dominálnak majd. Tehát összességében ezért gondolom hogy a "valutás" Ascod kivételével, nem hoztak még össze funkcionáló lánctalpas multiplatformot, ezért volna még ott valamit keresni. A kelet-nyugat érdekszféra miatt a Bmp/Bmd sohasem lesz píszi maradék néhány "semleges" országban, (persze nem egy nagy szelet a tortából) és az állami cégek is inkább abból főznek, kísérleteznek ami van (ld. brazil Engesa) .
Egyébként Lengyel koprudukcióban volna is "hasonló" lehetőség - ?2015-ig szeretnék magvalósítani :
UPG-NG
http://www.obrum.gliwice.pl/idm,140,root,54,UPGNG.html
fordítóprogram elviszi, bár alapjáraton 32?tonna az kicsivel több mint amire én számítottam.. -
drevil666 #47311 Ja amúgy mindenkinek Jó étvágyat és kellemes hétvégét kívánok! -
drevil666 #47310 :( ha Föld sugarát 6378-nak veszem (lapultságot hagyjuk) egy 10 km magasan repülő gép 359 km-re lát el:(.
Sose gondoltam még bele. 18300 méterrel számolva a Tu-160-nak még ha lenne olyan radarja ami alkalmas akkor is csak 483 km lát el. De a hajók is csak ennyire látnak:)
CATIA felületkészítésben volt a szoftver nagyon jó, de mivel az AUTODESK mindent felvásárolt manapság (ALIAS, MAYA, DA) ezért csak azzal érdemes foglalkozni. -
#47309
Sajnos még csak nem is láttam élőben. -
drevil666 #47308 Én a polgári gépekre értettem. A B2-t nem lezuhant UFO-ból készítették?? 
A Catia az meg eleinte a legjobbak egyike volt, most meg hagyjuk. Használtad már?
-
#47307
Én azt is kétlem, hogy hajóból lehet-e egyáltalán lopakodót építeni.
Jelenleg minden modern hadihajónál azon igyekeznek, hogy minél kevesebb kiugró-beugró, kiálló-beálló alkatrész legyen. Azért nem hinném, hogy a Kínaitól az Oroszon és a Németen át az Amerikaiag az összes hajótervező mérnök poénból csinálja ezt...
Nagy hatótávú felderítő repülőgépeken (tengerészeti alkalmazás) mennyi most a csúcs amelyről el felszíni "nem lopakodó" hajót, mint pld. a lentebb említett DDG-51 es vagy KIROV osztályt érzékelni tudják.
300-400km hozzávetőleg. Ilyen távolságnál már a Föld görbülete is gondot okoz, éppen ezért nem reális, hogy egy tizenegy-két km magasan repülő radarfelderítő gép 1000km-re ellásson.
Tu-95 és Tu-142 D/E/F/J-nek meg van már az utódja?
Az Oroszoknál jelenleg nem kiemelt a váltótípus kifejlesztése. Pár éve előkerült a PAK-DA néven emlegetett új stratégiai bombázó kifejlesztésének a híre, ám erről azóta nem hallani. A 2009-es légierő fejlesztési tervben csak kis számú Tu-160 beszerzése szerepel. -
#47306
A B-2 fesztáv tűrése - ha jól emlékszem - 0,13 mm.
A Rafele is teljesen vagy majdnem teljesen CAD terezésű volt a '80-as években. Ennek mellékterméke lett a CATIA szoftver. -
drevil666 #47305 A meglátásod teljesen igaz! 2 éve a kezembe se vettem semmilyen haditechnikai szaklapot. Kézifegyverek felé orientálódtam, főleg a Walter reteszeléses pisztolyok gyártástechnológiája érdekel.
Meg a kedven polgári utasszállítómról olvastam el egy cikket, amelyben a Boeing 777-es túl volt az 1 millió ETOPS-on. Addig azt se tudtam mi az
.
Nagyon jó ez a gép. Ez volt az első amelyet teljes egészében CAD rendszerrel fejlesztettek és támogatták a gyártását, így nem kellett mérethű makettot megépíteni. A tervek és a gyártott példány között pedig 1 mm volt az eltérés. Ez még a NASA-nak is becsületére válna ma is
-
#47304
Az USA-nak a Lacrosse 2,3,4,5 (hivatalosan nem képes tengerészeti felderítésre, én ezt némi kétkedéssel fogadom, egy kifejezetten tengerészeti radarműhold program jelenleg is folyamatban van); Németországnak 5db SAR-Lupe műhold, Olaszország: 4db COSMO-SkyMed műhold, Kanadának RadarSat-2, Izraelnél az Ofaq-8 (TecSAR), Japánnál az IGS4B.
A pontos képességek általában nem publikusak, de ezek a fentiek mint SAR műholdak, és feltehetően képesek tengerészeti megfigyelésre és követésre. -
#47303
A kisebb RCS nem csak a telejes láthatatlanságoz jó. A többi ellentevékenység is könnyebb. A tereptarka sem tesz láthatatlanná senkit, de ha bemész az erdőbe jó helyre és nem mozdulsz, akkor nehezen szúrnak ki. A csökkentett észlelhetőség mellett az ECM és mindenféle ellentevékenység jobban elfedheti az eredeti célt.
Azt továbbra sem veszed számításba, hogy erősen hullámhossz függő az RCS az irányfüggőséget meg végképp...
0:50-től.
Bár ez alacsony támadásra vonatkozik, de igaz a csökkentett észlelhetőségre is. Ha csak pillanatokra lát az ellen néha itt és néha ott, az kevés a sikeres ellentevénységhez. Lehet, hogy pl. az Sz-400 / vadász egy pillanatra megtalál egy csökkentett észlelhetőségű gépet, de ha az már éppen fordul hazafele és süllyed - és úton van a disznóság a SAM / vadász ellen - akkor simán előfordulhat, hogy indíáskor a célt még látja az ellenfél, de a végfázisban vagy köztes fázisban már nem... -
#47302
"Én azt is kétlem, hogy hajóból lehet-e egyáltalán lopakodót építeni"
Azért csak megcsinálják azt a kételkedésed ellenére is.
De lehet neked van igazad , csak a sok tudatlan azért költ sok milliárd zöldhasút a fejlesztésére mert nincs hova tenni a lét. Aztán csak el kell szórni valamire.
-
drevil666 #47301 Én azt is kétlem, hogy hajóból lehet-e egyáltalán lopakodót építeni. La Fayette, Sea Shadow: túl érzékenyek ma már a radarok, hogy bújkáljon egy hajó.
Nagy hatótávú felderítő repülőgépeken (tengerészeti alkalmazás) mennyi most a csúcs amelyről el felszíni "nem lopakodó" hajót, mint pld. a lentebb említett DDG-51 es vagy KIROV osztályt érzékelni tudják.
szerintem nagy magasságon repülve több száz akár 1000 km is lehet? Tu-95 és Tu-142 D/E/F/J-nek meg van már az utódja? -
#47300
Van fent most ilyen hold bárkinek? Nem a RORSAT volt az utolsó ilyen? -
#47299
A szovjeteknek nem nagyon volt megfelelő repülőgép-hordozójuk. A tengerészeti repülőgépekkel próbálták a "közeli" részt védeni, első sorban a Tu-22M3 jöhetett szóba, ám ez kockázatos volt, hiszen az Északi-Tengeren ehhez Norvégia partjai mellett kellett elrepülniük, Svédországról nem is szólva. Keleten sem volt sokkal jobb a helyzet, hiszen ott voltak az Okinavai és Dél-Koreai reptereken a szárazföldi légierő gépei.
A szovjet hordozóflotta hiányosságot hivatott ellensúlyozni a gigászi SSGN flotta, Juliet (Project 651), Echo I. (Project 659) és II. (Project 675), majd a Charlie I. és II. (Project 670 és 670M) és végül ugye az Oscar I. és II. (Project 949 és 959A) osztályok. Ezek mellé érkezett a Kirov osztály. Ezek mind komoly robotrepülőgép-indító képességgel bírtak, hogy a NATO hordozó flottákkat elsüllyesszék. Nukleáris robbanófejű robotrepülőgépekkel ez ugye elég sanszos is lehetett. A Kirov létjogosultsága persze bizonyos szintig megkérdőjelezhető, hiszen a radarfelderítő műholdak megjelenése után már egy ekkora felszíni egység nem tud "bujkálni", de erődemonstrációra tökéletesen megfelelnek, így reaktiválásuk nem teljesen hülyeség. -
#47298
A régi szovjet légvédlemi rendszerek rakétáit kinamatikialag az a vadászgép gép gyűri le, ami akarja. Még az F-117 is képes rá, csak a kabinból nem látni ki ehhez kellően...
A rakéták max. G terhelése 3-10G között van a Nyeva / Volhov / Krug / Vega vonalon. 4-4.5G-s kitartott fordulók is elégségesek voltak. Ma ezeket megpakolva utánégető nélkül tudjág a vadászbombázók enyhe süllyedésben 4-5 km magasságban. -
#47297
Vietnámban elég sűrűn kitértek előle... -
#47296
A második világháború óta a nagy és erős hajók valamiért nem szeretik a repülőket. Mert már nem lehet nagy ágyúvillogtatással tengeri csatát nyerni :) Jönnek ezek a kis zúgó izék aztán vagy ejtlőszereket vagy ezek rakétahajtású változataival dobálják őket. Ha oda kerül a sor biztos lehetsz benne hogy ezek nem sok ellenséges hajóval fognak találkozni a tengeren. Annál több röpcsivel :) -
drevil666 #47295 Az én vezióm pedig ez ha nem tetszik nem tetszik!:
Az F-117-est drága üzemben tartani és az egyetlen ok, vagy képesség ami miatt bevetették szertefoszlott a Nyeva, Volhov stb rendszerek elektronikájának fejlesztésével. A magyarok is csináltak valami fejlesztést a mi ütegeinkkel, amikor 2003-ban asszam a Lengyelekkel végeztünk közös lőgyakorlatot. A hardver részéhez nem nyúltak, csak a jelfeldolgozó részegységet fejlesztették.
Hát, hogy egy F-22 kitér egy Sz-125 vagy egy Volhov elöl. Ez is olyan ki kell próbálni! Iránnak nyilván van, nyilván megszerezték a szükséges Upgrade-et (a lgv. r. kompl.-hoz), majd nemsokára kiderül. -
#47294
Ja és nem berozsdált, de a gépek igenis idősek. A '80-as évek elején készültek. Majdnem 30 évesek. Anno viszonylag "összedobott" gépnek számított. Nagyon sok része a gépnek máshonnan van. A hajtómű a Hornet hajtóműve, cask utánégető fokozat nélkül. Az orffutó, MFD, botkormány, stb. részben az F-16 gépből vagy más gépekből van. Ahhoz képest, hogy forradalmi gép volt nagyon gyorsan rakták össze. -
#47293
Az F-117A egy kiöregedő eszköz volt, az utolsó is 1984-ben készült, a gép sok szempontból elavult, már régóta időszerű lett volna vagy egy masszív felújítás, vagy a kivonás. Az USAF indokai között szerepelt, hogy az F-22A (igaz fele akkora bombateherrel) is képes ellátni az F-117A feladatát, továbbá már rendszerbe lépett a JASSM nevű lopakodó robotrepülőgép, amely 370km-ről (a JASSM-ER 930km-ről) indítható, így az indító repülőgépnek nem kell a célzóna közelébe repülnie. Az F-117A lelövés 1999-ben történt. Az F-117A kivonásáról az első döntés hat évvel később következett be, és ugye kilenc évvel az eset után hajtották végre. Azért lássuk be, hogy ok-okozati összefüggésnek ez elég hosszú idő. -
#47292
A gépek üzemeltetése rendkívül drága és körülményes volt a mérgező festése miatt. A leállított gépek üzemeltetésén spórolt pénzből finanszírozták a több gép repóráját, amik igencsak igénybe vannak véve Irakban és Afganisztában. Oda meg nem kell F-117. A gépek tudtommal tartalékállományban vannak, szükség esetén feltámaszthatóak. (Hangárban állnak.) -
bgabor #47291 A RAH-66 Comanche fejlesztését 2004-ben leállították.
Az F-117A két éve ki lett vona a rendszerből.
Nekem úgy tűnik hogy nem igazán vagy naprakész a témából.
