1004
ahhh
-
#724
Szija Zuzu! 
-
#723
pontosan! :)
ráadásul a hámsérülések jobban fájnak, mintha az agyadat szeletelnék :_:D_:d -
#722
isten veled XD -
#721
Mint említettem nem éredekel az általatok tudásnak nevezett dolog...
Illendőség kedvéért elköszönök azért: Sziasztok, legyetek jók, ha tudtok... -
#720
Két kis tanító videó:
East Park 3/2 (különösen ajánlom figyelmedbe: 5:33)
East Park 3/3
;-) -
remark #719 Számomra kétséges, hogy a megismerés ezen a szintjén (ahol maga a megfigyelés, és elméletalkotás ekkora mértékben torzítja a megfigyelt jelenséget) létezik bármi olyan igaz ismeret, ami nem csupán viszonylagos, ha úgy tetszik illúzió.
Ezt a filozofikus gondolatmenetet folytatva, azt is mondhatjuk, hogy minden illúzió, a tudomány is. Azt is ugyanúgy álmodjuk, mint a valóság minden más részletét. Vagyis a tudomány nem "ott kint" van, hanem "itt bent".
De ha kizárólag az illúzió létezik, akkor az illúzió a valóság. Ezt fogalmaztam meg úgy, hogy senki se tudja milyen a valóság maga, mindenki csak azt tudja hogy számára milyen a valóság. Optimális esetben, az én definícióm szerint, ezen személyes valóság halmazok metszete a tudomány. Azokban az esetekben, mikor ez így van, akkor a tudomány betölti a szerepét, és elégedett vagyok, ha nem így van, akkor meg elégedetlen.
A tudománynak arra kellene koncentrálnia, hogy bővítse a metszetet, de az előzőekben leírtakból következik, hogy a hangsúly az emberen kellene legyen. Papíron el is látja a feladatát, a gyakorlatban nem látom hogy ez megvalósulna, hiszen pl. sok esetben a tudomány akarja meghatározni a személyes valóság-halmazokat például azzal hogy meghatározza hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az embernek ahhoz hogy normálisnak mondható legyen. Ehelyett inkább figyelnie kellene csöndben az embert, és feljegyeznie, hogy milyen sokféle normális létezik.
Azt mondod hogy az elmélet hatást gyakorol. Szerintem az elmélet lényege nem az, hogy hatást gyakoroljon, hanem, hogy leírjon egy adott jelenséget.
Szerintem sem az a lényege hogy hatást gyakoroljon, de hatást gyakorol. Ha én alkotok egy elméletet, és azt te elolvasod akkor az hatással van rád. Akkor is ha egyetértesz, akkor is ha nem.
De mivel ez így van, ezért nem lehet annak lehetőségét kizárni, hogy egyes elméletek pusztán abból a célból születnek, hogy hatást gyakoroljanak. Ilyen az élet.
Az olyan témák, ahol nem az elmélet helyessége, hanem a hatás a fontos, az nekem már "gyanús".
Gyanakodhatnál a tudományra is néha. A tudomány is egy olyan "elmélet" ahol ha elégedettek vagyunk a hatással, akkor nem vizsgáljuk a helyességet.
Én vizsgáltam, és felvetettem, hogy vajon a tudományos hozzáállás önmagában mennyire alkalmas arra hogy megismerjük a valóságot. A tudományos metódus is egy elmélet, mely befolyásolja az ember gondolkodását. Miért ne lehetnének esetek mikor valamire csak azért nem ébredünk rá, mert a tudományos metódus által átformált gondolkodásmódunk azt lehetetlenné teszi. Azaz miért ne lehetnének esetek mikor a tudományos megközelítés többet árt mint használ?
Mikor Einstein azt mondta hogy inkább újra feltalál/felfedez már létező (tudomány által korábban lefektetett) dolgokat mintsem hogy arra pazarolja az idejét hogy mindent először megtanul, akkor utalhatott-e erre? Az ember akkor válik eredményessé, ha arra koncentrál hogy magából minél többet hozzon ki, és nem arra, hogy minél több mindent eltanuljon másoktól. Ha saját magadra mások elméleteit erőlteted, mások gondolkodásmódját és logikáját, akkor pontosan azt ölöd ki magadból ami téged egyedivé és megismételhetetlenné tesz, azaz a társadalom szemszögéből nézve elvész a benned rejlő potenciál! Ez óriási veszteség!
Tehát nem a közös nevező erőltetése kellene hogy a lényeg legyen, hanem az, hogy képesek legyünk megfelelően kezelni a másságot, megérteni hogy mit mond a másik. Jól figyelni, jól hallgatni sokkal fontosabb, mint jól magyarázni, jól irányítani. Az emberiség által képviselt erő és potenciál, így a fejlődésünk kulcsa nem a központosítás, a standardizálás (ez a mai irány, a.k.a. GLOBALIZÁCIÓ) hanem a decentralizálás, és a sokszínűség tudomásulvétele, a benne rejlő lehetőségek kiaknázása.
Ezen belül a tudomány hasznos dolog, hasznos eszköz, de csak egy szimpla eszköz mint a kalapács. Ne az eszköz határozza meg hogy mi a jövőnk, hanem az akinek az eszköz a kezében van! A tudomány egyeduralkodó volt egy darabig, de szerintem előttünk áll a következő lépcsőfok, melyet sokan azért nem vesznek észre mert az aktuális dogmák, elméletrendszerek annyira átformálták gondolkodásukat hogy egyszerűen képtelen észrevenni hogy van következő lépcsőfok. De a tudomány nem ideje múlt dolog, mindössze arról beszélek, hogy az nem minden. Ahogy a vallás sem ideje múlt, mégis megszűnt kizárólagos meghatározó tényező lenni, amint az lehetővé vált. Azaz a történelem során mindig kialakítunk egy olyan eszmerendszert mely ahhoz szükséges hogy a fejlődés újabb fokára léphessünk. Szükségszerű hogy eljön az idő mikor a jelenleg uralkodó irányzatokat leváltja/kiegészíti majd egy új eszmerendszer. Eddig még mindig így volt.
Ajánlom még egyszer, hátha meg tudjátok szerezni a Pandora's Box sorozatot. Tegnap néztem meg az utolsó részt, amiben a tudomány és a társadalom viszonyáról beszélnek az atomenergia kapcsán. Tanulságos.
Azt írod, nincs vegytiszta tudomány.
Azt írom, hogy a valóságban nincs vegytiszta tudomány. Mégis egyes megfogalmazások arra engednek következtetni, hogy sokan kívánatosnak tartják hogy a tudomány vegytiszta legyen. Szerintem ez nem cél, és egyébként is lehetetlen. Jelenleg azon a szinten állunk, hogy esetenként azt hazudjuk, hogy a tudomány vegytiszta. Azaz gyakorlatilag azt állítjuk hogy a tudomány jogosan határozza meg az őt eszközként felhasználó embert. Nem abszurd ez? (Megint máshonnan nézve ez azt jelenti hogy sokan arra használják fel a tudományt hogy egy kisebbség véleményét a többségre erőltessék, arra hivatkozva hogy az adott elmélet által megfogalmazott törvények a világmindenség törvényei, amik ellen senki sem tehet semmit... tisztára mint az egyház.)
Mégis azt állítod, hogy a tudomány képtelen arra a funkcióra, hogy a valósághoz közelebb kerüljünk.
A vegytiszta, embert kizárni próbáló tudomány nem a valósághoz visz minket közel, hanem egy megegyezésekből, mesterséges szabályokból újraalkotott illúzióvilág felépítését eredményezi, melyben az ember maga is mesterséges, vagy másként fogalmazva illúzió.
Ha az illúzió=szoftver hasonlattal élek, akkor azt mondhatom hogy pl. a betegségek egy részét is az okozza, hogy ez az új, mesterséges ember nem kompatibilis az őt futtató hardverrel, azaz az emberben az emberről kialakult kép és az ember maga olyannyira eltér, hogy kompatibilitási problémák keletkeznek. Ez a téves programozás a programozható elemek szintjén olyan fatális hibákat képes okozni mely rendszerösszeomláshoz is vezethet.
Ezek szerint te azt tekinted a valósághoz közelebb kerülésnek a tudomány szempontjából, ha az szerepet vállal, vagy teret enged a "mindegy az igazság, a hatás a lényeg" elméletek gyártásának?
Röviden: igen.
Bővebben: mivel ez a te megfogalmazásod, jó lenne pontosítani a fogalmakat, mint "szerepet vállal" és "teret enged" és "mindegy az igazság" és "hatás a lényeg", mert így mindenki azt magyaráz ebbe bele amit akar. Én nyilvánvaló hogy úgy értelmezem ezeket a fogalmakat hogy az jöjjön ki az állításból amit én gondolok...
Természeti jelenségeket elég nehézkes elméletekhez igazítani."
Mivel az ember a "természeti jelenségek" töredékével kerül csak kapcsolatba, a többiről csak (pl. tudományos) elméleteket ismer, így a mi témánk szempontjából a lényeg nem az hogy lehet-e elméletekkel a természeti jelenségeket alakítani, hanem azt, hogy elméletekkel lehet-e az emberekben a természeti jelenségekről kialakult képet alakítani. Válasz: lehet. Csak példa, nem vitázni akarok erről: ha azt mondom hogy a CO2 kibocsájtás miatt nő az átlaghőmérséklet, akkor nyilvánvaló hogy az elmélet nem az átlaghőmérsékletet növeli, hanem azt módosítja hogy az emberek mit gondolnak a felmelegedésről. És ha a 99.9% számára ez az elmélet jelenti a valóságot, akkor ez az elmélet lesz a valóság az emberiség szemszögéből. (És ha túl későn derül ki valami fontos kérdéssel kapcsolatban hogy palira vettek minket, akkor annak mindig súlyos következményei vannak.)
Társadalmi, gazdasági, meg hasonló jelenségeket könnyebb.
Így van. Egyes esetekben a valóságot maga az elmélet határozza meg. (Erre volt egy jó példám, melyet úgy hívnak hogy PÉNZ.)
"...tudománynak mi a szerepe abban hogy a valóságról az ember mit gondol." - Mi a szerepe pl. abban, hogy te mit gondolsz?
Esetemben: A tudomány tájékoztató jellegű azon dolgokkal kapcsolatban amik érdekelnek, egyfajta "ez is egy vélemény, hallgassuk meg" dolog. Más esetekben eszköz, formalizációra, tárolásra, továbbításra (de, ahogy azt mindig kiemelem, én figyelembe veszem a módszer hiányosságait is). Sok esetben a tudomány szórakoztató. Bizonyos esetekben forrás. -
#718
Ja, akkor a fájdalomcsillapító pedig az illúzióromboló. xD -
#717
Vagy a viccelődés. Egy jóízű nevetést még a sejteket is felvidítja. 
-
#716
Nekem van egy rögeszmém: megértessem, hogy nem vagyok őrült és visszaszereznem a becsületemet.
Legalább a gyerekeim már nem szégyellnek, lehet jobban ismernek, mint kívülállók...
Majd nektek is lesznek gyerekeitek, talán majd akkor jobban megértitek, milyen fájdalmas következményekkel járhat a sok "okos" elmélet... -
#715
Az égésnyomokat a bőrömön is alvási paralízissel magyarázod?
Tudod nem is az volt a fő probléma, hogy ők mit hisznek, hanem az, hogy mit hitetnek el az emberekkel. Nincs gyereked, nem tudhatod milyen érzés, ha az a gyereked aki pár hónappal azelőtt a legjobb anyukának tartott mások véleménye miatt megkér, hogy ne menj vele ide, oda, mert szégyell, mert őrültnek titulálnak. Fogalmad sincs hogy fájt....Ez a bajom a megalapozatlan véleményekkel, hogy legbelsőbb körökben is tönkre tehetik mandínerből az ember életét. Ennyi elegem van az egészből. Megtanulok hatékonyan hallgatni....
De azért minden engem őrültező ember totál rendes és természetesen figyelembe veszi szavai következményeit még más életére is.... -
#714
néhányotokat ez lehet nem fogja meglepni,
de ha nézőpontot váltunk, akkor a fájdalom
bizony csak egy illúzió
-
#713
Vagy az agykontroll... ;) -
#712
Ja, és persze akkor erre is megoldás a pszichiáter. -
#711
Ja, azt kifelejtettem, hogy a fájdalmat meg betudták pszichoszomatikusnak, "csinált" fájdalomnak, amit a lelki problémád miatt érzel. Hát lábon vágott egy gömbvillám, annak fájnia kell. Hát a tudatod elintézi, hogy fájjon. -
#710
_D:_D:d -
#709
remek példa arra, hogy ilyen irányított kérdések szart se érnek:D -
#708
Most épp az önreflexión gondolkodtam, csináltam valami önismereti tesztet.
Az egyik kérdés:
"Célok helyett rögeszméim vannak.
1, mindig
2, néha
3, soha"
Az egyesre 0 pont jár, a kettesre 1, a hármasra 2. És végeredményben "jobb az önismerete" annak, aki a 3-ast jelöli.
Elgondolkodtatott, hogy ha valaki elég kritikátlan magával szemben, akkor a legvonzóbbat fogja jelölni, és jobb pontszámot kap a végén, mint ha valakinek tényleg bevállalná, hogy néha a démonaival küzd. -
#707
Mióta tudjuk, hogy az embert a maga egészében lehet vizsgálni a tapasztalataival együtt, ami a tudomány határain kívül esik, azóta nem hülyeség azt állítani, hogy neked legalább annyi közöd van ezekhez a jelenségekhez, mint a környezetednek. Az orvosok nyilván félelemből próbáltak elintézni, nehogy összezavard a természeti jelenségeket és törvényeket. A másik tippem az, hogy tudat alatt ők sem bíznak a hibás vizsgálati módszereikben, így értelmetlennek tartották, hogy tovább vizsgálják a fájdalmaid, hiszen az úgysem mérhető objektívan, ezért nem lett volna etikus hippokratészi eskü alatt olyan mélyre süllyedniük, hogy elhiggyék, hogy fáj valamid.
Vagy lehet, hogy tudták, hogy ilyen paranormális gévé okozta sérülések létezését még nem kész a tudomány befogadni.
Pszichiátriára meg azért akartak küldeni, mert szerintük ott leledzenek azok a magányos lelkek, akik olyan sok tudomány által megmagyarázhatatlan dolgot tapasztaltak, amennyit a bolygó kollektív tudattalanja már nem képes kezelni ebben a materialista világban. -
#706
akkor én kérek elnézést h nem olvasom vissza minden egyes postodat, és azért is mert nem fogalmazol pontosan, így nem csoda ha elbeszélünk egymás mellett. -
#705
mostanában nem akartam felesleges szájtépésbe belemenni, de ez a zuzu ezen felsírtam _DD_:_D:_D:d -
#704
Elmondom én neked... Azt tartsd észben, hogy feltételezés, és csak elképzelem a szitut.
A gömbvillámos eseted leírásából ezek passzolnak az alvási paralízisre:
-Közvetlenül elalvás előtt történt
-Hanyatt fekve
-Zajokat hallottál, fényeket láttál
-Testen kívüli élményed volt
Ezek mind előfordulhatnak alvási paralízisnél.
Ezek után, hogy magadnak bizonyítsd, hogy nem őrültél meg, elkezdtél "paranormális" dolgokat keresni a környezetedben, mindenáron. És aki keres, az talál. És elküldtek pszichiátriára, hogy nehogy ebbe a görcsös épelméjűség-hajszolásba őrülj bele.
Na? Tetszik? Mi a véleményed, járhatott ez a fejükben? -
#703
Megnyugtató, hogy nem csak én tudok misztifikálni dolgokat. A GV egy ritka és kevéssé ismert természeti jelenség. Több köze volt valószínűleg a környezetem hatásaihoz, mint hozzám a felbukkanásának.
Az orvosok meg, nos tiszteletem, de nem tudom, hogy személyemnek, vagy tehetetlenségüknek szólt-e az elutasító és értetlenkedő magatartás. Én is olvastam róla, hogy vannak kivizsgálási módszerek, melyekkel élhettek volna, hogy miért nem küldtek sehova azt nem tudom.
Hogy miért pszichiátriát próbáltak rámerőltetni azt sem tudom. Ezeket a dolgokat kérdezd meg tőlük. Hátha kapsz objektív választ. Én már nem kérdezek. Mikor kérdeztem lecsesztek. Nincs kedvem több leszúráshoz. Minek? Hogy a végén annyit piszkáljanak, hogy annak ellenére, hogy nem vagyok depire hajlamos mégis azt csináljanak belőlem? Kösz, de kösz nem. -
remark #702 uwu írta hogy szerinte az itteni beszélgetéssel nem jutottunk sehova. Én azt mondom hogy ha csak annyit elérünk hogy megtanulunk egymással kommunikálni, az már elég. -
#701
Már én is gondoltam rá miközben a hozzászólásaid olvastam, hogy valakivel óriásit vétkeztem. Komoly ár, én megfizetem. :) Bár te sem lehetsz kutya, hogy így betámadott a gömbillám, meg az orvosok.
Én mindenesetre próbálok korrekten válaszolni a hozzászólásaidra, bár azt vélem felfedezni, hogy azok egy jó rérszébe Hanlon borotvája is megcsorbul. -
#700
Nézd, ez is szubjektív amin ti a "hatalmas eszetekkel" jól szórakoztok, az nekem meg talán sokmindenkinek nem vicces.
Talán majd visszatükröződik mindnyájatokra másokhoz való magatartásotok..
Nem az én tisztem az ítélkezés...
Lehettek lekezelőek, csak legyetek vele tisztában, hogy mindig van "nagyobb hal" a vízben...Lehet, hogy nem pont tőlem, de vissza kaphatjátok még ti is... -
#699
Szórakoztatsz, mint egy sajtreszelő. -
#698
Gomoszkodó szellemes vagy!
Majd lehet megváltozik a véleményem... -
uwu #697 Nézd meg a Ford Ferlin kalandjai című filmet!
Egyrészt rohadt jó film. Nagyferó szinkronhangjával sokkal jobb mint az eredeti változat. Közben találkozni fogsz Zuzu Petas-szal, és rájössz miért hívtalak zuzunak.
Mert "Zuzuval beszélgetni olyan mint sajtreszelővel rejszolni. Enyhén szórakoztató, de fájdalmas"
-
#696
A fenébe, lehet hogy tényleg ki kellene lépnem innen, mert a végén ha akarnék találnék olyan jeleket, hogy levonhatnám a következtetést, hogy mindnyájan pszichiátriai esetek vagytok, vagy elmebetegek. (na ez sem komoly, csak kicsit szarkasztikus és ironikus) -
#695
Egyébként meg kellene sértődnöm? Nem ismerek ilyen magyar szót, hogy zuzu, így a jelentésével sem vagyok tisztában...Csak sejtem, hogy nem pozitív. (ez komoly)
Mellesleg a furcsa szavak alkotása nem egy betegség tünete? (na ez irónia) -
#694
Miért mit csinálok a te szubjektív véleményed szerint? -
#693
Körülbelül emiatt vagy Zuzu, amit most is csinálsz. -
#692
Warum bin ich "zuzu"? Warum denkst du, das deine Kentnissen wichtiger sind, als meine? Du bist nicht klüger als ich, nur denkst du es!
Jetzt kannst du lachen....Du hast auch blöde Sachen gesagt, nur darüber sprichst du nicht.Das ist die Unterschied. -
#691
Zuzu xDDDD Eszem fa.. -
uwu #690 Drága zuzu, nem kell aggódnod, nem állok a változás útjába. De ha tudnál olvasni megértetted volna, hogy nem erről van szó. -
#689
Értem, amit írsz. Ugyanazt írod, mint amikor Freudot fejtegetted. Leegyszerűsített pszichológiai példával:
Van egy ember, aki valamilyen. Én alkotok rá egy elméletet, ahogy én látom, hogy ő milyen. Aztán elfogadtatom vele a saját nézőpontomat, és valóban így is fog működni, ilyen lesz.
Számomra kétséges, hogy a megismerés ezen a szintjén (ahol maga a megfigyelés, és elméletalkotás ekkora mértékben torzítja a megfigyelt jelenséget) létezik bármi olyan igaz ismeret, ami nem csupán viszonylagos, ha úgy tetszik illúzió.
Azt mondod hogy az elmélet hatást gyakorol. Szerintem az elmélet lényege nem az, hogy hatást gyakoroljon, hanem, hogy leírjon egy adott jelenséget. Az olyan témák, ahol nem az elmélet helyessége, hanem a hatás a fontos, az nekem már "gyanús".
Azt írod, nincs vegytiszta tudomány. Mégis azt állítod, hogy a tudomány képtelen arra a funkcióra, hogy a valósághoz közelebb kerüljünk. Ezek szerint te azt tekinted a valósághoz közelebb kerülésnek a tudomány szempontjából, ha az szerepet vállal, vagy teret enged a "mindegy az igazság, a hatás a lényeg" elméletek gyártásának?
Természeti jelenségeket elég nehézkes elméletekhez igazítani (bár Anaid számára biztosan nem lehetetlen:)).
Társadalmi, gazdasági, meg hasonló jelenségeket könnyebb.
Azt azért lehet látni, hogy vannak képlékenyebb törvényszerűségek.
"...tudománynak mi a szerepe abban hogy a valóságról az ember mit gondol." - Mi a szerepe pl. abban, hogy te mit gondolsz? -
#688
Mond drága, a jelen helyzet nem teszi majd minden területen egyértelművé, hogy változtatni kell sokmindenen? Főleg a gondolkodásmódon. (ez most komoly)
Megalkottam egy módszert, hogy zárójelbe odaírom, hogy mikor ironizálok, mikor poénkodok, mikor komolyan mondom...stb., mert igen csak félreértették, mikor melyiket használom. Így talán értehtőbb lesz.(ez is komoly) bocsánat, hajlamos vagyok megfelejtkezni róla, hogy írásban nem minden megy át úgy, mint élőszóban.....(ez is komoly) -
uwu #687 Mindíg mindenki félre fog érteni, ha ennyire egyértelműen tökéletesnek találod a saját nézeteidet. Azt hiszem én már ezen túl vagyok, és megértettem a dolgaidat.
Egyébként valószínűleg egyedülmaradsz a gondolataiddal.
Az emberiség hozzáállása a témával kapcsolatban folyamatosan változik. Kizártnak tartom, hogy egyszer csak 6,5 milliártd ember átáll a te logikádra. Felesleges ilyeneken agyalni, inkáb csinálj valami hasznosat.
Ha nem lennél tök egyedül, és legalább pár embert meg tudnál győzni a gondolkodásmód megváltoztatásának szükségességéről, lenne esélye ennek elterjedésének, de valószínűleg így sem érnéd meg ennek hatásait. De amíg te csak te vagy, addog úgysem lesz semmi.
Ugyan az a szitu, mintha magadat szórakoztatnád bármi más haszontalan dologgal. Ebben a formában semmivel sem hasznosabb mint a scifirajongók elvakult agymenései.
A helyzet azért nem annyira tragikus. Ha tényleg annyira hasznos ez, akkor úgyis el fog terjedni magától. Bár én ebben nem hiszek, mert szerintem sokkal kevesebb jelentősége van ennek mint sok más tényezőnek.
De ha mégis elterjed ez a nézet, ahhor 20 év múlva majd jól megmondhatod, hogy ugye megmondtam!
Ha meg nem, akkor én mondhatom ugyanezt. -
remark #686 Amit leírtam hogy létezik, az létezik. Amiről leírtam hogy nem létezik, de jó lenne, az meg nyilvánvaló hogy nem létezik. Szóval mit akarsz ezzel mondani hogy amiről beszélek, az nem létezik?
Az emberiség annyiban tudomány feletti, hogy kizárólag az képes a tudásunkat bővíteni, valamint rendelkezik a tudomány által meg nem fogalmazott tudással is. Ez evidens pl. annak aki életében olvasott már könyveket.
Az a véleményem hogy jelenleg nem aknázzuk ki az emberiség valóság-megismeréssel kapcsolatos potenciálját, hogy ebben a tudomány hibás megítélése is közrejátszik, leírtam miként lehetne ezen változtatni, hogy milyen paradigmaváltás azaz hozzáállásbeli változás lenne szükséges, felvázoltam hogy milyen módszer-alternatívát lehetne felhasználni a valóság megismerésére. Leírtam részletesen hogy milyennek látom és hova pozicionálom az embert, hogyan látom annak tudományhoz és a valósághoz való viszonyát, miként kapcsolódik a valósághoz és hogyan szerez arról ismereteket. Definiáltam egy halom mindent, mint pl. hogy a tudomány az egy eszköz, hogy a tudomány nem abszolút hanem csak annyit árul el hogy az ember milyennek látja a valóságot. Meg még vagy 10 tonna témához tartozó elképzelést írtam le, nagyjából egy komplett világnézetet darabjaira szedve.
Te meg most hirtelen berúgod az ajtót és bekiáltasz: "honnan jött ez? mitõl lett ilyened?" Onnan jött, hogy én én vagyok. Én így látom a dolgokat magamtól. #668-ban felvázoltam azt amit a világ megismerésére alkalmazható módszerekkel kapcsolatban gondolok. Ha alkalmazom is a felvázolt elveket, akkor azok olyan nézeteket eredményeznek, melyeket leírtam eddig. -
uwu #685 Amiről te beszélsz az sajnos nem létezik.
Nem értem ezt az illúziódat az emberiség tudomány feletti tudásáról.
Honnan jött ez? Mit olvastál, hogy ilyened lett?