1004
ahhh
-
remark #924 "Egyébként tévedsz, hogy a gyártónak nem lenne érdeke a végtelen pontosságú mérőműszer: nagyon gyorsan kicsinálná a konkurenciát és monopolhelyzetbe kerülhetne egy ilyen előrelépéssel."
Jól tippelek, hogy ez megint nem a szakterületed? Ne legyél naiv. De legalább ne próbáld meg a tudományt érintő elméleteidet politikával és gazdasággal kapcsolatos nézeteiddel megtámogatni.
Sose cél nagyon gyorsan kicsinálni a konkurenciát. Elég a picit jobb. Elég a pont annyival jobb hogy az adott cég még talpon maradjon.
De persze ez csak elméleti kérdés, hiszen a piacon nincs is konkurencia. A világ globalizálódik - huh, micsoda szót gyártottam le itt a rím kedvéért - azaz nem, hanem centralizálódik. Centralizáció. Ismerős? Egyre kevesebbek irányítanak egyre több mindent. Ilyen körülmények között nem csinálja ki senki a másikat. Nem csak azért mert úgyis egy kézben vannak a cégek, hanem azért sem, mert akkor a piacgazdaság nevű színjáték fenntartása érdekében az állam beavatkozna, és mesterségesen gyártana konkurenciát. Mert senki számára nem válhat nyilvánvalóvá, hogy a világhatalom egypólusú. -
remark #923 "Szerintem sokkal fontosabb annak a tartalma amit mondtak. Még az is sokszor mellékes, hogy aki mondta az kicsoda, micsoda."
Ez is fontos gondolat, attól teljesen függetlenül, hogy mi a szövegkörnyezet. -
remark #922 "A tudás az az objektív valóságnak az emberi tudatban képződő szubjektív leképezése.." .V.I.L.
Erről van szó. Miért kell úgy csinálni, mintha ez nem így lenne?
...majd...
Te csinálsz úgy, mintha nem létezne objektív valóság, vagy megismerhetetlen lenne... De most vissza nem keresem az erről szóló vitánkat... Neked az volt akkor az álláspontod, hogy ilyen nem létezik, csak hit van. Remélem rémlik...
Elmagyaráznád, hogy hova akarsz kilyukadni?
Én mindig is azt állítottam, most is, hogy objektív valóság van. Csak mi nem tudunk róla. Mind az objektivitással, mind a teljességgel problémáink vannak. Mi kizárólag a szubjektív rész-valóságunkról tudunk. Azt fejtegettem annak idején, hogy az objektív valósághoz úgy lehetne közelebb kerülni, ha minél több szubjektív valóságot megvizsgálnánk, és megalkotnánk ebből egy olyan modellt, ami minden szubjektív valóságot kielégít. Ha nem is teljesen, de legalább annyira, ahogy az a tudományban elfogadott. Ez a modell lenne a mindenki által elfogadott valóságmodell. Ráadásul ez még tudományosan is hangzik. (Utóbbi mondatba nem belekötni!) -
#921
A végtelen egy elméleti fogalom, így a kérdésed is elméleti.
Egyébként nem mondod komolyan, hogy gravitációs térerősséget mérő készüléket szériában gyártanak?
Egyébként tévedsz, hogy a gyártónak nem lenne érdeke a végtelen pontosságú mérőműszer: nagyon gyorsan kicsinálná a konkurenciát és monopolhelyzetbe kerülhetne egy ilyen előrelépéssel. -
Albertus #920 "Meg légy oly kedves, ne akard már megszabni, hogy miről beszélhetek"
Na látod? benned így képződtek le a mondataim. Pedig csupán a saját véleményemet írtam le.
Ha most elemeznéd, hogy ennek ellenére miért érezted úgy, hogy kötelezőek rád is az én mondataimban szereplő intelmek, akkor a saját tudatalattid jelzéseinek nyomára is rábukkanhatnál.
Dehogyis határozom meg azt, hogy Te miről beszélhetsz! Ha mégis így érezted, akkor bizonyára belül úgy érezted, hogy valahol van némi igazság a mondataimban.
-
Albertus #919 Egyébként a példádra..
A gravitációs térerősséget mérő készülék pontosságát célzó fejlesztésnek mi lehet az eredménye?
Az alkalmazónak az lenne az érdeke, hogy elsőre a végtelen pontosságú eszközt kapjon, de ez ütközik a tervező-gyártó érdekével, és mindazokéval akik nem rendelkeznek a végtelen pontosságú eszközzel és nem tudják megszerezni sem..
Szerinted így milyen pontosságú eszközöket lehet elérni a piacon? -
#918
Igen, de a történelem nem is természettudomány. -
#917
Tekintve, hogy remarkkal volt már erről vitám, nem lényegtelen a dolog. Nem árt tudni, ha a vitapartner véleménye változik a témában.
Meg légy oly kedves, ne akard már megszabni, hogy miről beszélhetek! Oké, hogy szerinted fontosabb más, szerintem meg ez volt fontos. Pont. -
Albertus #916 Nos, amit írtam, azt minden emberi tevékenységre érvényesnek gondolom.
Az alapkutatásokra éppen úgy, mint a piaci bevásárlásra.
Mindig valakinek az érdeke és más valakinek az érdekével szemben áll minden felismerés.
Gondolj csak bele! Ha mindenki az objektív valóság megismerésére törekedne, akkor nem lenne történelmünk.
-
Albertus #915 Kedves DronkZero!
"Te csinálsz úgy, mintha nem létezne obje"..
Komolyan úgy gondolod, hogy lényeges kérdés az, hogy a másik mit tesz?
Ha mindenki folyton a másikra mutogat, akkor mutogatásból állnak a beszélgetések.
Szerintem sokkal fontosabb annak a tartalma amit mondtak. Még az is sokszor mellékes, hogy aki mondta az kicsoda, micsoda.
-
#914
Na ezért kellett volna konkretizálni, hogy akkor most miről van szó konkrétabban.
Mert én speciel alapkutatásokra gondoltam, nem egy egyszerű mérésre.
Könnyen érthető példaként:
Kutatási téma: Merrefelé esnek a dolgok, ha magukra hagyjuk őket?
Megvásárolt hamis válasz: Felfelé.
Na _ilyen_ eredményekre sztem senkinek nincs szüksége. -
Albertus #913 Nos, ezt pont olyannak látom, mint az itteni beszélgetéseket.
Vannak akik önös érdekeik miatt mindent elkövetnek, még a szabályok megsértését is, ahhoz, hogy az "eredmény" az ő valós vagy vélt érdeküknek megfelelő legyen.
És vannak azok akiknek a valóság minél objektívebb megközelítése az érdeke, és még akkor is ennek érdekében tevékenykednek, amikor adott esetben a saját érdekükkel valamilyen szempontból ellenkező az eredmény.
Én magam ez utóbbi csoporthoz próbálok tartozni. Nem állítom, hogy minden esetben sikerül, de törekszem rá. -
Albertus #912 "Ezzel van bajom. Ennek semmi értelme a világon. Kinek van szüksége ROSSZ eredményre? "
Nos, ha már vásároltál volna változó összetételű anyagot, például ércet, akkor tudnád, hogy mindkét fél érdeke a mérési eredmények meghamisítása.
Az eladónak felfelé, a vevőnek lefelé elcsalni a valós érctartalmat.
Vagy ahogy a viccben amikor a cigánygyerek csak ült az álló lovon.
Az apja ráförmedt, hogy miért nem lovagol, erre a gyerek:
"- De Idesapám nem mondta, hogy vesszük vagy eladjuk?"..
Többek között ezért vezették be a kettős vakpróba fogalmát, valamint azt, hogy előre megállapodnak a mérési eredmények értékelésének módjában, szabályaiban.
-
#911
Te csinálsz úgy, mintha nem létezne objektív valóság, vagy megismerhetetlen lenne... De most vissza nem keresem az erről szóló vitánkat... Neked az volt akkor az álláspontod, hogy ilyen nem létezik, csak hit van. Remélem rémlik... -
remark #910 "Vagy esetleg tőlem kérdezed, hogy azok akik nem úgy szemlélik a tudást mint én, azok miért nem így szemlélik?"
Ez utóbbi volt a kérdés. -
Albertus #909 " Erről van szó. Miért kell úgy csinálni, mintha ez nem így lenne?"
Úgy érzed, hogy én úgy csinálnék, mintha nem így lenne?
Vagy esetleg tőlem kérdezed, hogy azok akik nem úgy szemlélik a tudást mint én, azok miért nem így szemlélik? -
remark #908 "A tudás az az objektív valóságnak az emberi tudatban képződő szubjektív leképezése.." .V.I.L.
Erről van szó. Miért kell úgy csinálni, mintha ez nem így lenne?
-
#907
" A forrás determinálja, hogy a tudomány objektív-e vagy hagyja magát külső tényezők által befolyásolni."
Ezzel van bajom. Ennek semmi értelme a világon. Kinek van szüksége ROSSZ eredményre? Kinek éri az meg, hogy pénzt fizessen olyasmiért, ami nem vezet sehová? Mi értelme az olyan kutatásnak, ami nem objektív?
Azt érzem, hogy már megint képtelen vagy elszakadni az orvostudománytól... Ott talán a legtöbb az ilyen eset, ha érdekel, kifejtem miért, hosszú téma.
"Ha a tudós társadalom nem önellátó, akkor törvényszerűen korrupt."
A kutatás gyakorlatilag egy szolgáltatás, ami egy kérdésre keres választ. Nyilván aki fizet érte, az az igazságot szeretné tudni, neki kell valamire az eredmény. Rossz eredményre még mindig nem tudom, kinek van szüksége. Ki fizet azért, hogy használhatatlan információkat gyártsanak neki? Ahhoz nem kell kutatás.
"ha nem álltok ki az adott elmélet mellett, akkor a továbbiakban nem finanszírozom a tevékenységeteket."
Hát ezt tényleg nem tudom elképzelni, tekintve, hogy egy pénzes nemtudósnak semmi érdeke nem fűződik egy elmélethez, neki eredmények kellenek, amit fel tud használni.
Mondj már egy konkrét példát!
Meg mosódik össze (már megint) az alapkutatás a termékfejlesztéssel(feltalálással). Ami nem ugyanaz. Valahogy ketté kéne már választani.
"Talán nem véletlen, hogy alternatív eredmények szinte kizárólag ilyen független forrásokból származnak."
Hát valóban nem véletlen, mert azt nevezzük alternatívnak, amit senki másnak nem sikerült reprodukálnia, csak annak, aki reklámozza. Ha van egy kutatólabor, aki állítja, hogy elért egy eredményt, közzéteszi a kísérlet leírását, de ennek ellenére a világon senki másnak nem sikerül azokat az eredményeket hoznia, akkor azt az eredményt hamisnak tekinthetjük.
Namármost az az "eredmény" válik alternatívvá, amit annak ellenére megpróbálnak eladni, hogy gyakorlatilag kiderült, hogy nem is igaz.
Ezt a gondolatmenetet kérlek rágd át jól, mert itt van a kutya elásva, véleményem szerint ezzel nem vagy tisztában, és emiatt van nézeteltérésünk.
"Te is olvastál már Indexes híreket, ahol tudósokra hivatkozva szajkózták hogy mindenki oltassa be magát, meg hogy járjunk mind biciklivel különben itt a világvége... "
Jajmár az oltásfóbia... tájékozatlanságból ered.
A sok fasz elkezdett riadozni, hogy húúú, higaaaany, meg húúúú teszteletleeeeen, aztán gyakorlatilag annyi van, hogy most nem egy 4-5 évvel ezelőtti szezonális influenzát tettek az oltásba, hanem egy 30 évvel ezelőttit. Azt aztán gecire tesztelni kell... Ebből volt az egész hisztéria. Amit nem tudósok keltettek, hanem az ostobák, félelemből. (Ugye minden félelmetes, ami ismeretlen, alapvető pszichológia.) Érdekes módon én sem a járványtól, sem az oltástól nem fostam magam össze.
Emellett az meg hadd ne a tudomány sara legyen már, hogy a média azt hazudik amit akar!
És még egyszer:
"mindenki oltassa be magát (...) különben itt a világvége"
Érdekes, NWO topik meg attól zengett alternatív köcsögökre hivatkozva, hogy NE oltassuk be magunkat, mert különben világvége, meg agycsippelés... -
Albertus #906 Jó példa lehet erre két idézet:
Az egyik szerint növekszik a tömeg:
""azért kérlek ,mert ha valamit elkezdünk gyorsítani, akkor a tömege is elkezd növekedni (annál jobban, minél nagyobb a sebessége). Ha már a fénysebességghez közeli a sebessége, akkor a tömege is olyan nagy, h hiába is próbálnánk még tovább gyorsítani, nem növekedne a sebessége tovább (de a tömege igen). Ki van ez próbálva a részecskegyorsítókban, szal ez nem csak elmélet hanem gyakorlat.""
A másik szerint csak a tehetetlenség növekszik, de a tömeg nem:
"A tömeg növekedésről.. Nem növekszik a tömeg.
Csupán a mozgás irányú tehetetlensége növekszik meg a testeknek.
Newton IV. törvénye szépen leírja a jelenséget. Hiába mozog valamelyik irányban egy tömeg akármekkora sebességgel, minden más irányú sebesség változásához éppen akkora erőre van szükség, mintha éppen állna.
Azaz ha a tömege növekedne, akkor Newton II.-IV. törvényei nem lehetnének érvényesek, mert akkor a többi irányú elmozdítást már csak (a nagyobb tömegnek megfelelő) nagyobb erővel lehetne elérni.
Eddig viszont minden mérési tapasztalat azt bizonyította-igazolta, hogy nincs ilyen "nagyobb erő" igény, hanem Newton törvényei minden sebességnél érvényesek."
Megfigyelhető, hogy ugyanazon jelenség másként képeződött le a két személyben.
-
Albertus #905 "A tudás az az objektív valóságnak az emberi tudatban képződő szubjektív leképezése.." .V.I.L.
Azaz nincs, nem lehet olyan, hogy abszolút tudás. Ami az egyik ember számára tudás, az a másik ember számára lehet tudatlanság és kölcsönösen ugyanerről a másik is így vélekedhet. -
remark #904 Akkor most csodálkozz. -
remark #903 "Ellentétben a te állításaiddal."
Amiket végig se olvasol... Ugye-ugye? -
remark #902 Nyilván változtatja a világot az, hogy mennyit tudunk róla, és hogy ezt a tudást hogyan használjuk fel.
Nyilván? Akkor min vitatkozunk?
A tudósok miben döntenek? Finanszírozás? Üzleti célú felhasználás? Oktatás? Döntenek egyáltalán bármiben is? Pl. a holdraszállásban? Nem? Hát akkor?
Ha nem ők döntenek, akkor ki dönt? Ezek a döntések, melyeket nem ők hoznak, meghatározzák a munkájukat? Igen. Amióta világ a világ, azt lehetett kutatni, amihez találtál mecénást, azaz találtál forrást. A forrás determinálja, hogy a tudomány objektív-e vagy hagyja magát külső tényezők által befolyásolni. Ha a tudós társadalom nem önellátó, akkor törvényszerűen korrupt. Ők is emberek, és olyan emberekből álló rendszer még nem volt a Földön, mely külső forrásokra történő támaszkodás mellett képes volt elkerülni a korrupciót.
De egy írást olyan felütéssel, hogy intézményesen védik a tévedéseiket...
Te nem tudod azt elképzelni, hogy egy mecénás addig megy, hogy kijelenti: ha nem álltok ki az adott elmélet mellett, akkor a továbbiakban nem finanszírozom a tevékenységeteket. "Persze" nem mert gonosz a mecénás, vagy mert hátsó szándéka van, hanem egyszerűen mert X eredményben nem érdekelt, csak Y-ban. Ez elképzelhető?
És mi a különbség e között, meg a között, hogy a tévedéseiket intézményesen védik? Szerintem árnyalatnyi.
Akkor nem lenne ez intézményesített, ha nem függene minden egyes kutató az őt finanszírozóktól. Talán nem véletlen, hogy alternatív eredmények szinte kizárólag ilyen független forrásokból származnak.
Másképp is megfogalmazhatom: legyen szó bármiről is, ha azt TE finanszírozod, akkor az a valami a TE érdekeidet fogja képviselni. Ha valaki más finanszírozza, akkor azt leszarják nagy ívben, hogy neked mi a jó. Ez igaz az újságokra (amit nem te finanszírozol), a TV-re (amit nem te finanszírozol) és a tudományra is (amit nem te finanszírozol).
Ne kavarjunk, te ezt [hogy valami általános] az elnyomásra mondtad.
Az ugyanaz. A politikai befolyás egyik eszköze az, hogy nem minden elmélethez/eredményhez stb. rendel ugyanakkora prioritást. (Te ezt elnyomásnak hívod, ami egy kicsit erős kifejezés.) Mint arra feljebb rámutattam, a prioritás hozzárendelése nem a tudósok feladata. Te pl. mikor rendeltél utoljára bármihez is prioritást?
"Aztán ott van az a kérdés, amire te valahogy nem érzel rá, hogy a társadalom szempontjából mi a tudomány?"
Talán mert kissé megfoghatatlan a kérdés?
Nem hiszem hogy ne lenne megfogható számodra. Te is olvastál már Indexes híreket, ahol tudósokra hivatkozva szajkózták hogy mindenki oltassa be magát, meg hogy járjunk mind biciklivel különben itt a világvége... (Vagy valami hasonlót, én sose olvasom el figyelmesen ezeket a híreket.
) Ez a tudomány és a társadalom kapcsolatának egyik kézzelfogható megjelenési formája. Józsi bácsinak és Mari néninek ez a tudomány. És a társadalmat bizony ők alkotják, nem tudósok, így alapvetően az ő hitüket kell formálni, nem a tudósokét. (Persze a tudósokét is kell, de az most még nem olyan fontos kérdés.)
-
#901
Igen, és ebből látszik, hogy mennyire is korrekt a hozzáállása a vitához. Tök jó, hogy a pofámba letagadta, hogy az előbb mit mondott. Rettentő hiteles, hogy a vitakultúra hiányáról papol pont ő...
Mindegy igazából, lábjegyzetként említettem csak, az ilyeneken már nem is akadok fenn. -
#900
-rá :) -
#899
Nem csodálkoznék, ha erre nem jönne rá válasz. :D -
#898
"Egyébként meg ha a tudatlanság tud károkat okozni, akkor a tudás is. Nem logikus az érvelésed. Hiszen mindkét esetben az emberről beszélünk, aki tud, vagy épp nem tud."
Aha, csak aki nem tud, az a tudását hittel kipótolja. Ami mindenképpen több kárt okozHAT, mint a tudás. Lásd történelem. (zsidóság, kereszténység, nácik, csak hogy néhány káros hitrendszert említsek...) -
uwu #897 De igen, volt is, hogy kételkedtem benne, csak mikor jobban utánanéztem, kiderült, hogy igaza volt. Ellentétben a te állításaiddal. -
remark #896 "Cáfolható, ha hajlandó vagy azon a horizonton túl tekinteni, ami ma a világképedet határolja."
Hinni kell mi?
Mikor a professzorod először beszélt olyan dolgokról melyekről fogalmad se volt addig, akkor nem ugyanilyen horizonttágítást végzett?
Te, logika bajnoka. -
#895
"Pont erről szól a beszélgetés, hogy ami ilyen nyilvánvaló nekem, meg neked, az másnak miért nem. Kíváncsi vagyok az álláspontjukra, mert hátha én tévedek. De egyelőre nem sikerült meggyőzniük semmiről."
Talán azért, mert NÉV SZERINT ismeritek ezeket a nyilvánvaló eseteket, amik a tudománytörténet fejlődésének 0.00000000000000000000000001%-át adják. EZ NEM ÁLTALÁNOS! (Nem kiabálok, csak már nem tudok hogyan nyomatékosítani.)
Ezen mi olyan bonyolult?
Idézném magam:
"Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy a cigányok rendes emberek, tiszták, kulturáltak, jó fejek, és egyetemi diplomájuk van. (Abból kiindulva, hogy volt egy roma évfolyamtársam, akikre ezek a jelzők igazak.) És csodálkoznék, hogy senki nem ért velem egyet..."
EZT csináljátok. Tényleg nem veszitek észre? -
remark #894 Nehéz ehhez bármit is hozzátenni.
A bánatom alapvetően a vitakultúra alacsony színvonalával kapcsolatos. Mert elvileg bármiről lehetne beszélgetni, ahogy azt tudós fórumtársam le is szögezte. Elvileg. Na de gyakorlatilag? Gyakorlatilag jól behatárolható, hogy miről lehet, és miről nem lehet. Hiányzik a pár száz évvel ezelőtt a kávéházakban elvégzett munka modern kiadása. Ez a modern kiadás elviekben lehetne a fórum, gyakorlatilag viszont mintha nem működne.
A konkrét téma pedig az volt, hogy mi a "tudomány" (vagy mi a megfelelő szó) szerepe annak a képnek a kialakításában, hogy mit gondolunk valóságosnak és mit gondolunk illúziónak/hazugságnak/megtévesztésnek. Objektív-e a tudomány annyira, mint amennyire azt állítják? Egyáltalán kik állítják ezt, milyen kontextusban, és ezzel mi a céljuk? Tudományon kívüli erők használják fel a tudományt kellékként, vagy a tudományos élet aktív résztvevői belülről is tudatos image-építést végeznek? És ha belülről is rohad az alma, akkor ezzel mi a céljuk? Megélhetés? Politikai szempontok? Véletlenszerű ez az aknamunka, vagy felfedezhető egy közös minta, talán egy elérni kívánt cél? -
#893
"Na látod hogy felhasználják a tudományt. Szerinted az általam hivatkozott blogbejegyzés miről beszél? Szerinted az a témameghatározás, hogy "a tudomány mint társadalomformáló és világuralmi tényező", mire vonatkozik, ha nem erre?"
Nyilván változtatja a világot az, hogy mennyit tudunk róla, és hogy ezt a tudást hogyan használjuk fel.
De egy írást olyan felütéssel, hogy intézményesen védik a tévedéseiket, már ne is haragudj, de rettentően infantilisnak tartok. Ilyen egész egyszerűen nincsen, ha valaki ilyet le képes írni, az inkább kötne zoknit, mert ez a téma neki nagyon távoli...
"Mire vonatkozott az az állításom, hogy "ez általános"? Arra, hogy a politika felhasználja a tudományt. Ezt pedig te is elismered, hogy a kőbalta óta általános jelenség."
Ne kavarjunk, te ezt az elnyomásra mondtad. Vagy legalábbis az idézeted:
"A tudománynak természetesen saját tévedéseit (...) kötelessége védelmezni"
Ez konkrétan azt jelenti, hogy elnyomnak olyan eredményeket, amik a tévedéseket korrigálnák. Mivel ezt az egész tudomány feladatának tulajdonítja, így ezt tekinti általánosnak.
Asszem már tudod, mit szoktam erre mondani: ez f...ág.
"Olyan érdekes kérdések jönnek elõ, hogy mi határozza meg hogy merre fejlődik a tudomány?"
Nincs iránya. Mindent vizsgálnak, amit lehet. Brit tudósok, mint kategória megvan? Az az egyik véglet. A másik az LHC.
"Aztán ott van az a kérdés, amire te valahogy nem érzel rá, hogy a társadalom szempontjából mi a tudomány?"
Talán mert kissé megfoghatatlan a kérdés? Afrikában a földművelés a tudomány, meg a gyógyszer, meg a fegyverek, az ottani társadalom szempontjából. Itthon a plazmatévé meg a hibridautó. -
uwu #892 Ezen tessék elgondolkozni! -
uwu #891 "Cáfolható, ha hajlandó vagy azon a horizonton túl tekinteni, ami ma a világképedet határolja."
Hinni kell mi?
Pedig eléggé ragaszkodsz hozzá, hogy neked észérveid vannak. De ez is csak kamu, mint a hitrendszered.
Jó szórakozást az ördögi körben való keringéshez
-
remark #890 OK. Már értelek. Igazából nem is a te értelmezéseddel volt bajom.
Én is hiszek az erkölcsben, bár azt eléggé képlékeny dolognak tartom. Ma még nem erkölcsös dolog kiirtani az emberek X százalékát, de semmi garancia arra, hogy holnaputánra nem lesz az.
A tudomány (vagy használjunk más kifejezést?) is befolyásolja azt, hogy az ember mit gondol, és mit nem gondol erkölcsösnek. Ez is egy érdekes szempont. Mert mi van ha a "tudomány" téved? Ma még az az erkölcsös ember, aki afrikai segélyszervezeteket támogat dollárok tízezreivel. De ha máshogy tudnánk amit tudunk, ugyanerre a tevékenységre azt mondanánk, hogy az erkölcstelen.
Így formálja a tudás (a "tudomány" által megtámogatva) a társadalmat, az erkölcsöket.
Ergo ott vagyunk ahogy amivel te is zárod: a tudás vagy épp nem tudás terjesztése "természetes" szelekcióként funkcionál. És ebben a folyamatban a "tudománynak" komoly szerepe van. -
#889
Szerintem nem lehet különválasztani a tudást és az erkölcsöket. Erre gondoltam. Nem csak az a lényeg meg tudom-e tenni, az is fontos megtehetem-e. Az pedig, hogy bármely tudást mely ember mire használná, nem csekély mértékben erkölcsi kérdés is.
Egyszerű bár kicsit bizarr példa: tudásilag, technikailag megtehetnénk mi emberek, hogy kiirtsuk a fajunk X százalékát (vagy talán majd az egészet). Mégsem tesszük meg. Vannak azért a "képletben" erkölcsi tényezők is. Aminek én személy szerint cefetmód örülök:D
Az pedig más kérdés, hogy az a fajta "mesterséges szelekció", hogy mit "tudhatunk más emberek szerint" és mit nem helyes-e. Na érről regényeket lehetne írni... -
remark #888 "A tudomány képviselői is tisztában vannak vele, hogy, hát hogy is mondjam "széllel szemben nem lehet - vagy igen nehéz". Számtalan példa volt arra, hogy felfedezéseket hosszú időn át nem publikáltak pontosan az akkori elvárások miatt."
Pont erről szól a beszélgetés, hogy ami ilyen nyilvánvaló nekem, meg neked, az másnak miért nem. Kíváncsi vagyok az álláspontjukra, mert hátha én tévedek. De egyelőre nem sikerült meggyőzniük semmiről. -
remark #887 Az utolsó pár mondatból látszik, hogy a tudományos nézeteid mennyire meg vannak támogatva politikai szlogenekkel. Azokkal a politikai szlogenekkel, amelyek a tudományos életre is hatással vannak. Nincs önmagában is életképes tudományos alapokon nyugvó elméleted azzal kapcsolatban, hogy a tudományt nem befolyásolják masszívan. A hited viszont annál erősebb. -
#886
De valami összefüggés is van a kettő között, vagy csak hókusz-pókusz? -
remark #885 Ja, mint ahogy cáfolhatatlan is.
Cáfolható, ha hajlandó vagy azon a horizonton túl tekinteni, ami ma a világképedet határolja.
Másrészt összehasonlíthatatlanul logikusabb is, ésszerűbb is.
Ez a te szubjektív álláspontod, nem bizonyíték. Pont ezt írtam, hogy ha te ebben akarsz hinni, akkor ebben fogsz.
"2) És mi van akkor, ha az adott eredmény nem hoz hasznot, hanem károkat okoz?"
Olyat nem tud. Károkat az ember tud okozni, nem a tudás. Ellenben a tudatlansággal, ami önmagában képes károkat okozni.
Javítottam arra, hogy "nem hoz hasznot".
Egyébként meg nyilvánvaló hogy az alkalmazott tudományról beszélünk, nem arról a tudományról, ami egy zárt borítékban pihen a széfben. Arról van szó, hogy milyen hatást vált ki a való világban ha egy adott tudományos eredmény bekerül a köztudatba. Pl. hogy a vitaminokra vonatkozó ajánlások tévesek, hogy az oltások károsak stb. Ez nyilvánvalóan okozna károkat.
Egyébként meg ha a tudatlanság tud károkat okozni, akkor a tudás is. Nem logikus az érvelésed. Hiszen mindkét esetben az emberről beszélünk, aki tud, vagy épp nem tud.
De talán meg fogod lassan érteni, hogy nincs tudomány önmagában, kizárólag emberek vonatkozásában értelmezhető. Ergo nem valami univerzális (~isteni) objektivitásról beszélünk, hanem az ember valóságértelmezéséről. Azaz nincs tudomány ember nélkül.
Milyen "AZ" Államnak? A magyar államnak? Az amerikainak? Az iráninak? Az észak-koreainak? A zsidónak?
A hatalomnak. A világ államai együttműködnek. Most menjünk el NWO irányba? Az végképp nem a te szakterületed.