15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
ambasa #11102 OFF
1948.10.01. T-34 15db
1950.12.31. SzU-76 137 db, ISzU-122 32 db, T-34 341 db, ISz-2 37 db
1951.12.31. SzU-76 136 db, ISzU-122 32 db, T-34 341 db, ISz-2 68 db
1956.10.23. SzU-76 136 db, ISzU-122 32 db, T-34 451 db, ISz-2 68 db, T-34 hkvont 16 db
1956.12.31. SzU-76 132 db, ISzU-122 32 db, T-34 448 db, ISz-2 68 db, T-34 hkvont 16 db
1959.12.31. T-34 242 db, T-34 hkvont 16 db
1951.10.01. Jak-9P 85 db, Il-10 45 db,
1953.11.01. sugárhajtású vadász 193 db, motoros vadász 40 db, csatarepülő 133 db, bombázó 58 db,
1955.12.01. MiG-17PF 12 db, MiG-15 165 db, Il-10 106 db, Il-28 2 db
1956.10.23. MiG-17PF 12 db, MiG17-F 20db, MiG-15bisz 61 db, MiG-15 97 db, Il-28 3 db
1958.12.01. MiG-15bisz 50 db, MiG-17PF 12 db, Il-28 3 db
1959.12.31. MiG-19PM 12 db,MiG-15bisz 52 db, MiG-17PF 12 db, Il-28 3 db,
A nem harci, kiképző, futár, iskola és szállítógépeket nem írtam le.
TG -
Renegade #11101 88-as -
robgros #11100 'Konkrétan a Matildákkal mit csináltak volna...?'
Az ellen pedig nem létezett hatásos német páncél-elhárító fegyver. -
DantesHUN #11099 Igen és? Szerinted azt írja a cikk ,hogy nem vittel el civileket, vagy másokat nem mészároltak le? Nem. Szóval, akkor...most min háborogsz?
Amúgy olvastad a szerző Budapest ostromáról szóló könyvét? Részletesen tárgyal minden ilyen kérdést benne. A könyvet pedig a történészek, az egyik legjobbnak tartják a témában. -
#11098
Akiket lelőnek, azoknál csak van lőszer, nem?
Hatalmas tévedés... Ha már azért lövik le, mert akkor sem volt nála. A LW ejések ráadásul pont, hogy szinte fegyvertelnül ugrottak és konténerekben dobták mellé a fegyvert. Szóval pont az ellenkező. Krétán ezért szoptak hatalmasan. Ott volt 40%-os veszteség. Akkor képzel el angol földön az ottani ellenállás mellett. Két napot nem bírtak ki volna support nélkül... Azután a vasvillás parasztok is felkoncolták volna őket lincselés keretében, mert a számbeli túlerő az túlerő.
Fél Angliát terrorbombázni is nagyobb falat, mint egy x km hosszú partvonal környékét biztosítani.
A fél anglia legfeljebb a náci propagandában jelent meg. Nézd meg, hogy a D nap reggelén milyen erő támadta a partokat. Ennek fényében a LW tevékenysége kb. a babazsúr kategóriába esett volna.
"The day after Dunkirk, the British army in the UK had,
52 Armoured cars
395 light tanks
72 infantry tanks (mainly Matilda MkII)
33 cruiser tanks
420 Field guns
163 Medium and heavy guns,"
Ennek a töredékével sem bírtak volna el az ejések. Konkrétan a Matildákkal mit csináltak volna...?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.12. 19:32:28 -
#11097
Nem teljesen II. vh topik téma de némileg kötődik.
Nem tudja esetleg valaki megmondani hogy pontosan a háború után Magyarországon mikor és mennyi és milyen harci eszközök álltak rendelkezésre a Néphadseregnél? Elsősorban páncélosokra és légierőre vagyok kíváncsi egészen 1960-ig kb. Akár mint prototípus. -
SZUsszan #11096 Az ejtőernyősöknek mindenkor és mindenhol az a feladatuk elsődlegesen, hogy bizonytalan ideig az ellenség mögé bedobva tevékenykedjen.
Akiket lelőnek, azoknál csak van lőszer, nem?
Azért van különbség a között, hogy a Luftwaffe vadászai percekig tudtak harcolni közép és dél-anglia között, vagy konkrétan a déli partvonalon kellett volna hajókra és repülőkre szabad vadászatot tartani. Rövidebb az oda-vissza út, hosszabb a lehetőség a harcra.
Fél Angliát terrorbombázni is nagyobb falat, mint egy x km hosszú partvonal környékét biztosítani. Több német gép jutott volna a britekre, mint az Angliai csata alatt.
Azt nem tudtam, hogy csak 41-re lett volna bevethető a Bismarck
Most rákerestem külföldi fórumokon, mi a véleménye erről mondjuk a briteknek:
Ahogy olvasom, lett volna elég kézi lőfegyver 800.000 katonának is.
És páncélosokból sem voltak teljesen a padlón. Pláne hogy a németek sem tudtak volna átdobni rögtön nehézharckocsikat.
"The day after Dunkirk, the British army in the UK had,
52 Armoured cars
395 light tanks
72 infantry tanks (mainly Matilda MkII)
33 cruiser tanks
420 Field guns
163 Medium and heavy guns,"
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2016.02.12. 17:12:50 -
#11095
Hogy még a kor utólagos bölcsességével is ökörségek vannak benne az elején. Az ittmaradottak közül is mészároltak le, random civileket is elvittek. -
DantesHUN #11094 Mi a probléma a cikkel? Bár az index-en jelent meg, de nem indexes tollnok írta, hanem Ungváry. A kitörésre emlékezni, mint valami klassz hősies eseményre , nos ezt évekkel ezelőtt is marhaságnak tartottam. Tehát...mi a probléma? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#11093
Ha a Luftwaffés, meg hegyivadász srácokkal akadnak össze, akkor csúnyán néztek volna ki, mert ők alapból hozzá voltak szokva, hogy utánpótlás nélkül harcoljanak napokig-hetekig.
Nem voltak hozzászokva, mindössze a Krétai harcokban volt erre példa, és ott is szükségből, mert az utánpótlást nem tudta a Luftwaffe biztosítani.
Komoly páncélos-nehéztüzérség tudtommal nem volt a francia vereség után a britteknek a saját szigetükön. A légierő meg a flotta meg nagyon vitéz lett volna, ha a partok közelébe kellett volna összpontosulniuk, ahol a LW is várta volna őket.
A Luftwaffe várta a Royal Air Force-t a Brit légiháború alatt is, de csak addig tudták úgy-ahogy kordában tartani őket, amíg a reptereket és a radarokat támadták. Ha a Luftwaffe támogatni akarta volna a földi csapatokat, akkor ezek az erők (ugyanúgy, mint a városok elleni bombázások esetén) ismét csak hiányoztak volna ebből a régióból, tehát ugyanúgy lett volna lehetősége összekapni magát, ahogy valójában is megtette 1940 augusztusában.
Ráadásul a Bismarcknak és társainak is jutott volna egy nagy csata, nem pedig kettesével úszkáltak volna légi fedezet nélkül.
A Bismarck éppen elkészült 1940 szeptemberére, gyakorlatilag az egész őszt a tesztelésével és a személyzet kiképzésével töltötték, az első lőgyakorlatokat csak novemberben hajtották végre, a hajó igazából 1941 elejére lett harckésznek tekintve. Tehát especiel a Bismarck szempontjából nem biztos, hogy egy idejekorán bekövetkezett nagy csata üdvös lett volna.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.12. 16:24:16 -
#11092
Ha elfogy a lőszer, mert a csatornán nem jön át semmi, akkor a longbowman és a kapás kaszás paraszt is erő...
A heteig rész az ejéseknél meg költői túlzás. Intenzíven harcolva hogy a túróba tartana ki a lőszer addig? Ha nincs lőszer, akkor rekvirálni sem tudnak....
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.12. 16:23:32 -
SZUsszan #11091 Ugyan mivel szorították volna vissza a németeket a vízbe? Sebtiben felállított könnyű fegyverzetű miliciákkal?
Ha a Luftwaffés, meg hegyivadász srácokkal akadnak össze, akkor csúnyán néztek volna ki, mert ők alapból hozzá voltak szokva, hogy utánpótlás nélkül harcoljanak napokig-hetekig.
Komoly páncélos-nehéztüzérség tudtommal nem volt a francia vereség után a britteknek a saját szigetükön. A légierő meg a flotta meg nagyon vitéz lett volna, ha a partok közelébe kellett volna összpontosulniuk, ahol a LW is várta volna őket.
Az Angilai légicsatánál hiányzó stratégiai bombázók nem jelentettek volna hátrányt, ha felszíni csatahajókat kell elsüllyeszteni. A vadászpilótáknak sem bombázókat kellett volna kísérni messze a csatorna túloldalán, hanem csak a hídfő közelében free runokban csatázni jóval közelebb a saját reptereikhez, mint az Angliai légicsatában.
Jóval nagyobb gond volt a teljes kooperáció hiánya a fegyvernemek között és a szállító kapacitás. Ha egy nagyobb vihar lett volna, elsöpörhette volna "Kamikáze"ként a partraszállító hajókat.
Szerintem ha sikerül partraszállniuk, akkor már erősen kétesélyes lett volna a sziget rövid távú sorsa. Függ attól, hogy mennyi embert és hadanyagot tudnak első körben partra dobni, mennyi utánpótlás jut nekik, mit tud kezdeni a LW és a tengó had a felszíni flottával.
Ráadásul a Bismarcknak és társainak is jutott volna egy nagy csata, nem pedig kettesével úszkáltak volna légi fedezet nélkül. -
robgros #11090 Hozzáfűzném, Hitler helyében nem bátorkodtam volna jó ideig semmilyen inváziós kísérlettel, viszont Sztálint szvsz roppantmód merésszé tehette a német erők kudarca és még Németország megtámadását is elhatározhatta. -
robgros #11089 Amit bemásoltam, az ízelítő a kudarcba fulladt invázió következményeiről. -
robgros #11088 Engedelmetekkel pár szövegrészt bevágnék ebben a témában, csak hogy mit szóltok hozzá.
'The evacuation of the bulk of the German 16th Army from the south coast and the recapture of Dover with the remaining units there surrendering meant that by November 1940, Operation Sealion had conclusively failed. Whilst damage to towns and especially the ports of southern England had been extensive right from Hampshire to Kent, the loss of the large part of three armies in Britain let alone the quantities of war materiel they had been forced to abandon after the Battle of Reigate impacted heavily on Germany. It is believed that Hitler’s plans for conquering Yugoslavia and Greece were delayed by perhaps four months and the invasion of the USSR would not occur until May 1942. German naval losses as a result of the invasion were never replaced.' -
#11087
A leggázabb forgatókönyv talán az lett volna, hogy a szárazföldi erők nagyobb része elvszeik, a LW leamortizálódik és Sztálin vérszemet kapva támad a következő évben.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.12. 14:57:16 -
robgros #11086 Galland szerint a probléma abban rejlett a békekötésnél, hogy a Führer teljesen másként értelmezte a fair play szabályait, mint a britek.
Ezt Churchill nyíltan meg is mondta Hitlernek: amint visszaadja az elfoglalt államok szabadságát, bármilyen békéről szót ejthetnek. -
#11085
Akkor pedig már egy hídfőt csak ki tudtak volna alakítani, nem lett volna a brit szárazföldön olyan haderő, ami vissza bírta volna szorítani őket a tengerbe.
Ellenben erejük sem lett volna, hogy masszívan megtartsanak egy hídfőállást. A tengeren még mindig nem értek fel a Royal Navy-vel, ahogy a légteret sem uralták volna. Utánpótlási problémákkal kellett volna szembenézniük, keményen. -
#11084
A kérdés: vajon Sztálin mekkorát mer rúgni a náci hátsóba és milyen nyereséget remél ebből?
Kelet-európát. Lengyelországtól az Adriáig. Ha a német haderő zöme éppen Anglia partjainál lubickol, akkor esélyesen meg is tudta volna ezt lépni, hogy aztán állóháborúba keveredjen a németekkel, amelynek a végén kegyesen meglengetheti a békekötés lehetőségét, ha cserébe belenyugszanak a Status Quo-ba.
Mivel ekkor elvileg még szövetséges Hitlerrel.
Sztálin ugyan annyira vette volna ez esetben komolyan az egyezményt, mint Hitler... -
fonak #11083 Hitler Dunqerque-nél már elb.szta, ha ott nem hagyja futni a brit expedíciós hadsereget (mivel még mindig a britekkel való békekötésben reménykedett, vagyis hogy beleegyeznek az ő európai hegemóniájába, cserébe a gyarmatbirodalom megtartásáért), akkor szinte minden kiképzett brit (szárazföldi) katona fogságba esik vagy elesik, ott álltak volna letolt gatyával. Akkor pedig már egy hídfőt csak ki tudtak volna alakítani, nem lett volna a brit szárazföldön olyan haderő, ami vissza bírta volna szorítani őket a tengerbe.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.02.12. 14:43:57 -
robgros #11082 Mivel ekkor elvileg még szövetséges Hitlerrel. -
robgros #11081 'Ráadásul a túlvégen Sztálin ott áll készenlétben, hogy hátulról rúgjon bele egy jót a nácik fenekébe, amint egy kicsit megtorpannak.'
A kérdés: vajon Sztálin mekkorát mer rúgni a náci hátsóba és milyen nyereséget remél ebből? -
#11080
A kérdés az, hogy és miként tört volna bele a foga. A tengereken a britek voltak még javarészt az urak, a németek nem tudták volna a civil (fegyvertelen) hajókat úgy megvédeni, ahogy a szövetségesek védték azokat az Észak-Afrikai, Olasz vagy Francia partraszállásoknál. Még a levegőben sem voltak egyértelmű fölényben, ráadásul ugyebár nem volt elég hosszútávú, kellően potens vadászgépük (a Bf-110 e téren nagy kudarcnak minősült). Az utánpótlásról nem is beszélve, a szövetségesek éveken keresztül készültek a Francia partraszállásra, dedikált partra szálló hajókkal, ellátótornyokkal, víz alatti üzemanyag-csövekkel.
Még ha a briteknek nem is volt az Atlanti-falhoz hasonló védelmi vonaluk, akkor sem igazán látható, hogy lehettek volna képesek a németek megszállni a Brit-szigeteket.
Szóval esélyesen a partoknál megakadnak, véres küzdelem árán vagy a britek a vízbe szorítják őket, vagy az utánpótlás problémája miatt nem tudnak rendes ütemben támadni. A Blitzkrieg-et ez esetben el lehet felejteni.
Ráadásul a túlvégen Sztálin ott áll készenlétben, hogy hátulról rúgjon bele egy jót a nácik fenekébe, amint egy kicsit megtorpannak.
Derékba aligha törhette volna Adolf karrierjét, mert eddigre már egyértelmű volt, hogy a hatalma be van biztosítva, ha nehézségek is jönnek, puccsot nehezen tudnának ellene sikerre vinni. Szóval esélyesen a vége ugyan az lett volna, csak pepitában... -
#11079
Szerintem nem. Attól még ugyanúgy Európra ura maradt volna. Egyébknét a Seelöwe felvezetése volt az, tehát lényegében megpróbálta, csak már az elején elbukott. -
robgros #11078 Nem, az én megfogalmazásom finomítására értendő 
-
robgros #11077 Egyébként derékba törhette Adolf karrierjét, ha mégis megpróbálja az Oroszlánfókát (Anglia inváziója) és beletörik a foga? -
ManoNegra #11076 Ez nem a szöveg finomítása, hanem konkrétan ez van a 47-es szerződésben. -
robgros #11075 Az is lehet, egyszerűen jól informáltak voltak a ruszkik és ezt felhasználták. -
robgros #11074 Lehet finomítani a megfogalmazáson, de a lényeg ugyanaz marad: ma már a 47-es párizsi szerződés van érvényben, nem a Trianon-kastélyban aláírt dokumentum. -
ManoNegra #11073 Hogy egész pontosak legyünk, a '47-es párizsi szerződés három falu kivételével visszaállította az 1938 elötti határokat, nem kialakította. -
fonak #11072 Ezt állítólag ma sem tudni, már ha megtörtént egyáltalán. De elég gyanús, hogy felkészültek voltak a ruszkik a kitörésre, és azt is tudták merre lesz. Bár az irány logikus volt, legfeljebb észak felé próbálkozhattak volna még esetleg. Bár lehet, akkor már arra sem, nem tudom pontosan hol húzódott a front.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.02.12. 12:27:59 -
#11071
Mert a többség szellemi színvonala és tudása idáig terjed... -
robgros #11070 Illetve azt nem értem, miért folyik 'állandó' Trianonozás, mikor 1947-ben azt felváltotta a párizsi egyezmény? Értem, hogy az előbbi jobban beépült a köztudatba, de a bécsi döntések változtattak a helyzeten és a háború utáni párizsi szerződés volt az, ami végül kialakította a határokat. -
robgros #11069 Ki volt az, aki átadta az infót? -
fonak #11068 Azt meg sem említi, hogy árulás miatt a szovjetek előre ismerték a kitörés útvonalát és időpontját. Már ha ez igaz, lehet Ungváry ezt tagadja? -
#11067
Nem vártam mást az indextől. Ostobák. -
robgros #11066 Olvastam ezt-azt Ungvárytól és normális hadtörténészként/történészként ismerem.... -
Renegade #11065 engem csak szimplán felbaszott,lehet én látom rosszul, de de ez nem tűnik objektívnek. -
#11064
Ritkán szoktam ilyeneket linkelni, de komolyan mondom, hogy az írás elejének olvasásakor olyan érzésem volt, mintha április elseje lenne, akkora marhaságok vannak benne. -
Freeda Krueger #11063 Apron M4 talán