15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
Renegade #11262 csak a szokásos: klikk
-
robgros #11261 Ugyan miért? Van valami misztikum Leningráddal kapcsolatban? :) -
Renegade #11260 ebben az a durva, hogy Oroszországban egy egyszerű kvíz kérdés Leningrád ostromáról is elég ahhoz, hogy elásd magad egy életre. :) -
robgros #11259 Mi a helyzet Viktor Szuvorov könyveivel?
Vannak, akik egy az egyben marhaságnak tekintik. -
wednes #11258 A németek nem sok hajlandóságot mutattak a város bevételére, valószínű nem is akarták. Pláne úgy, hogy tele volt civillel. -
robgros #11257 Akkor valszeg az emlékeim voltak hiányosak 
-
SZUsszan #11256 Szerintem ezt tárgyaltuk már.
Egyszerűbb volt egy ostromgyűrűt fenntartani és az ellenfelüknek sokkal több energiájába került a bentrekedteket ellátni. -
robgros #11255 Lehet jelentősége a keleti fronton, ha a német erők nemcsak ostromolják, hanem be is veszik Leningrádot? -
#11254
Ha volt is, akkor nem osztották meg velünk. A saját (naiv?) ideológiájuk szerint cselekedtek.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.29. 13:36:59 -
robgros #11253 Még valami: az atomkémeknek nem volt később lelkiismeret-furdalásuk amiatt, hogy egy véres diktatúrának ilyen pusztító fegyvert adtak a kezébe - még ha csak közvetetten? -
#11252
Ezt a kérdést nehéz értelmezni annak fényében, hogy még az ő életében megcsinálták a fissziós fegyvert és a termonukin is már dolgoztak. Ő 1954-re tervezte a jenkik atomháborúban történő elhamvesztását Tu-95 és Bison gépekkel. -
robgros #11251 Maga Sztálin hogy viszonyult az atombomba ötletéhez, az ebben rejlő kapacitásokhoz? -
robgros #11250 Atomprogramon kívül mi volt még a fegyverek terén, amiben a szovjetek főleg kémkedéssel jutottak nagyobb eredményekhez? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#11249
A szovjet atombomba esete speciális. Igazából pont a nagy titkolódzás miatt tűnt fel egy szovjet tudósnak, hogy 1939 után hirtelen csönd állt be az atomfizikusok publikációi terén. Addig folyamatosan jöttek az elméleti és gyakorlati megvalósításra vonatkozó tudományos cikkek, de 1939 után ezek egyre ritkábbak lettek, majd 1940-re teljesen megszűntek. Ez csak 1942-ben tűnt fel a szovjeteknek, de egészen 1943-ig, egy elfogott brit jelentésig kellett várni, hogy Sztálin is rámozduljon a dologra.
A program ekkor is iszonyú lassan haladt, mivel az erőforrások terén nagyon szegényes támogatást kaptak. Fuchs (egy amerikai fizikus a Manhattan programból) jelentéséig és a két felrobbantott atomfegyverig nem történt látványos előrelépés. Ekkor került Berija is a program élére, és kezdte el a program az eredményeket hozni, mivel az erőforrások kezdtek rendelkezésre állni. Tudni kell, hogy Berija részben akadályozta is a programot azonban, mivel minden megszerzett amerikai információt csak az után tartottak hitelesnek, ha a szovjet mérnökök tudták reprodukálni. Nagyon féltek attól, hogy a kémjelentések félrevezetések. -
#11248
VENONA program. -
robgros #11247 Az amerikaiak mikor kezdték sejteni, hogy volt szövetségesük infókat lopkodott össze a programról? -
robgros #11246 Ja, bocs. Észrevettem, hogy az utolsó mondatban megadtad a választ. -
robgros #11245 Lehetséges, hogy Kurcsatov végül létrehoz egy működőképes atomfegyvert a kémek nélkül is, de sokkal később valósítja meg? -
#11244
Hatalmas. Az összes vakvágányt elkerülték, amivel a jenkik a fejlesztés során foglalkoztak. Pl. tudtommal soha nem csináltak tisztán U-235 alapú bombát, hanem Pu alapon dolgoztak némi kísérletezéssel. A köpenyt máshogy és másból csinálták, stb.
Így sokkal kevesebb erőforrásból össze tudták hozni és igen rövid idő alatt. Enélkül lehet, hogy 1953-re sem lett volna fissziós fegyverük sem. -
robgros #11243 Mekkora volt az atomkémek jelentősége az első szovjet atomfegyver elkészülésében? -
#11242
A szokásos.. Voltak jó meglátásai az elején, aztán mindenki elkönyvelte hogy ő a géniusz. No meg utána már nem is nagyon volt tanácsos felhívni a figyelmét a hiányosságokra mert jobb esetben a keleti fronton találta magát a megmondóember. -
robgros #11241 Szerencsére Rákosi pajtásnak ez nem jött be. -
robgros #11240 Sajnos voltak kivételek. Ugyanis Sztálin, Mao, Kim Ir Szen - de lehet, még többen - életük végéig megtartották a hatalmat. -
#11239
Szerencsére a diktátorok nagy része idióta. Csak sajnos mire eltakarítja őket valaki, addig túl sokszan szívnak... -
robgros #11238 Ja és katonai fejlesztések terén sem hazudtolta meg természetét 
Ugyebár a dögnehéz páncélosok, a lökhajtásos vadászok késleltetése és még sorolhatnám... -
robgros #11237 Káplár mivoltához képest eléggé elszállt magától a végén.
Ráadásul, mint Stephen Ambrose megjegyzi róla a D-napról írt könyvében, Hitler a vége felé mindent védeni akart, ami német fennhatóság alá tartozott, holott már a porosz hadtudomány figyelmeztetett, aki mindent véd, az semmit sem véd. -
Prof William #11236 Hitler módszere 40-42 között általában az "Ezt akarom!" -volt amihez aztán a vezérkar kidolgozta a tervet. Amit Hitler (bár igaz adta az alapötletet) aztán teljes egészében a magáénak érzett.
Aztán amikor néha ellent mertek mondani neki ők voltak a hülyék. Nagyjából 43 magasságában már meg volt győződve arról hogy ő az egyetlen katonai géniusz, míg a többiek mind defetista idióták. -
robgros #11235 ' De ő nem ált azon a szakmai szinten, hogy ilyen jól ki legyen dolgoznva ezért nem is voltak kezdetben ellenérvei pl: Halderral szemben. Na de most megkapta Manstein tervét, amit aztán a sajátjának is állított be.'
Mindjárt rásütjük Hitlerre a plagizálás vádját.
-
wednes #11234 Egyébként érdekes út vezet ahoz, hogy Hitler miért is nézte le a vezérkarát. Ami a háború második felében katasztrófálisnak bizonyult.
Gyávának és tétóvának tartotta őket, akik mindig csak óvatosodnak és siránkoznak. "Siránkoztak" Lengyelország elleni inváziónál, hogy a a nyugat hátba fogja kapni őket, "siránkoztak" a nyugati sarlóvágásnál, hogy mekkora hazárdjáték és az ardenneki támadást le fogja fejezni az ellenség.
A nyugati támadásnak van is alapja. Kezdetben senki nem ált elő egy merész tervvel. Halder egy olyan tervet készített, ami 1942-ig halogatta volna a döntő csapást Franciaországra. Hitler meg dühöngöt, mert ő csak a teljes győzelemmel érte volna be (Franciaország kiütését), nem részmegoldásokat akart.
Egyébként Manstein tervéből majdnem nem lett semmi. Halder nem csípte őt, mert bírálta az ő tervét ezért sikerült véghezvinnie, hogy Mansteint kinevezzék hadtestparancsnoknak. Ez előléptetés ugyan, de kelet-poroszországi áthelyezéssel járt. Ekkor még Manstein nem volt Hitler látókörébe.
Viszont a kinevezése miatt (hadtestparancsnok) részt kellett vennie ilyenkor szokásos protokoláris látogatáson, ahol a Fürerrel találkozhat. De ez önmagában nem jelentett semmit, csak külsőségi ceremónia volt, ez kézfogással el lehetett intézni. Viszont Hitler Werchmacht adjutánsa már hallott Mansteinről és a tervéről. És tudta, hog ez egybeshet Hitler vágyával, aki valami merészre és döntőre vágyott.
Ezért megszervezte, hogy Manstein egész délelőttöt a Fürerrel töltse és felvázolhassa az elképzeléseit, ami Hitlert lenyűgözte. És abba is van igazság, hogy korábban Hitler tett egy ilyen megjegyezést, hogy támadjanak az Ardenneken keresztül (ezért is érzte később magát géniusznak). De ő nem ált azon a szakmai szinten, hogy ilyen jól ki legyen dolgoznva ezért nem is voltak kezdetben ellenérvei pl: Halderral szemben. Na de most megkapta Manstein tervét, amit aztán a sajátjának is állított be. -
wednes #11233 Elég rizikós volt. A kettős átkarolás már biztosan kudarcba fulladt. A délről indult és könnyebben haladó (Luftwaffe támogatás miatt is) egyetlen átkarolásnak kellett volna sikerrel zárulnia. Ami hatalmas erőn felüli teljesítményre lett volna szükség. Szerintem erre kicsi volt az esély. Orosz rulett 5 tölténnyel. -
#11232
Mert akkor már "too big to fall" projekt lett. Ha folytatják, akkor talán lett volna értelme. Így semmi nem volt... -
robgros #11231 Hacsak Sztálin nem kínál békejobbot, ami szintén kétesélyes, lévén a Wehrmacht egyszer már vereséget szenvedett szovjet földön, szóval okoskodhatott úgy, a németeknek már nincs sok hátra. Mert bár hatalmas élőerő veszteséget okoztak a Vörös Hadseregnek, Németországgal ellentétben a szovjeteknek bőséges emberanyag állt rendelkezésre és a technikai állományt is könnyebben pótolták. -
Prof William #11230 Lehet hogy nyertek volna de maximum csak pár hónapra meggyengítették volna az oroszokat. Az kezdeményezést még győzelem után sem tudták volna átvenni. -
wednes #11229 Viszont a végén maga Manstein erőltette az áttörést, mikor Hitler lefújta az egészet (többek között azért, hogy Olaszországba dobjanak át csapatokat).
Itt is megolszlanak a vélemények. Ki nyert ki veszített, döntetlen volt -e. Vannak olyan vélemények, ha Manstein ráveszi Hitlert a offenzíva folytatására akkor nyernek a németek...hát én nem tudom. -
robgros #11228 Ezért gondolta több német hadvezér, a Wehrmacht színe-javát értelmetlenül pazarolták el a kurszki harcmezőn. -
robgros #11227 Manstein nem támogatta ezt támadást, kifejezetten ellenezte, nyilván kételkedett a sikerben.
Egyébként abban is megoszlanak a vélemények, hogy Németország elvesztette-e a csatát. Sokan úgy gondolják, Hitler akkor követett el végzetes hibát, mikor leállíttatta a támadást, mert erőket kellett átcsoportosítani a szicíliai invázió miatt. -
Prof William #11226 És a németek még így is eléggé meg tudták szorítani őket... -
robgros #11225 Ennyit arról, hogy Hitler megint fölöslegesen okoskodott olyan témában, amihez tábornokai egyszerűen jobban értettek. -
wednes #11224 És ezt tetézte az is, hogy az első szériás Párducok nagy része lerobbant. Sok már a vasúti kirakodás közben megadta magát. Szóval ennyit a várakozás előnyéről.
Utoljára szerkesztette: wednes, 2016.02.25. 10:55:56 -
robgros #11223 Ráadásul Manstein figyelmeztette Hitlert, ha támadni akar, akkor azt május elején tegye meg, Hitler viszont ragaszkodott a júliusi kezdéshez hogy az új páncélosok megérkezzenek. Manstein azzal érvelt, májusban szárad fel a talaj az esőzések után. De mivel a Führer utasítására eltolták a támadás dátumát, így a szovjetek alaposan felkészülhettek a védelemre + nem elhanyagolható tényező az Enigma megfejtése, amivel súghattak Sztálinnak, ekkor és ekkor várható támadó hadművelet a német oldalról.