15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#5056
2. vh után mi lett azokkal, akik az ss-ben szolgáltak? Beléphettek a Bundeswehr-be? -
Freeda Krueger #5055 Szines képek..
Hátha valaki nem ismeri...
-
SZU #5054 Gondolom elég nehéz lehetett célzott lövést leadni, ha a torpedóik korlátozottan voltak alkalmasak a mélység beállítására... -
TakyL #5053 Az UA jelű tengeralattjárót csak megrongálta a HMS Wolverine, nem süllyedt el. A háború végéig szolgált, de kiképzőhajóvá minősítették át.
Mint alább is írtam az U-864 az egyetlen olyan tengeralattjáró amelyiket bizonyítottan úgy süllyesztettek el, hogy mindkét egység lemerült helyzetben volt. -
#5052
Mindig azok az elméletek :) Van egy legenda arról is hogy egy VIIes falké-val süllyesztett el egy angol tengót ami merülésben haladt. De túl sok adat változik szinte csak a falke egyezik a történetekben. Viszont a falkét viszonylag hamar leváltotta a zaunkönig ami maradt a háború végéig.
Elméletileg lehetséges hiszen nagy valószínűséggel az U-972-őt és az U-377-et is a saját zaunkönigje nyírta ki.
Mondjuk szerintem a 377 határeset mert noha fel volt szerelve vele de két kisérő is jelentette hogy ők kapták el. A 972 a mai napig ismeretlen okból pusztult el. -
SZU #5051 Köszi! Én is így gondoltam, csak felmerült bennem a kérdés. -
TakyL #5050 Egy konkrét esetről tudok, amikor mindkét tengeralattjáró lemerült helyzetben volt:
U-864 v. HMS Venturer
Itt a német hajó húzta a rövidebbet. -
Lacusch69 #5049 Egy elmélet szerint Prien U47-esét egy másik német tengóról indított torpedó süllyestette el.
Másik elmélet a HMS Wolverine-nek tulajdonítja ezt, de újabb kutatások szerint a brit romboló nem az U47-est, hanem az UA jelzésű (török exportból visszamaradt) tengót süllyesztette el.
Az infó Földi P.-tól származik, mindenki azt gondol, amit akar... (Igaz, a Wiki megerősíti) -
#5048
Nem. Minden olyan eset amelynél tengó lőtt ki tengót az a hagyományos módon azaz a víz felszinén grasszáló tengót egy másik vagy a felszínről vagy merülésből lőtte ki. Az akkori torpedók igen korlátozott futás mélység állítással üzemeltek. Legalábbis a maiakhoz képest. -
#5047
Nagyon elémleti síkon. Gyakorlatilag nem. -
SZU #5046 Az I-II világháborús tengeralattjárók tudtak harcolni más tengók ellen víz alatt? 
-
#5045
Nem tudom. Ennek sosem jártam utána. Valahol azt írták, hogy a V-2 program ráfordításaiból kb. 15000 (!) egymotoros vadászt lehetett volna gyártani. Ez a teljes német háborús gépveszteség kb. 15%-a. A végeredmény nem változott vonla, de talán egy évvel tovább húzta volna a Reich. -
#5044
És vegyük hozzá a költségeit. Speer nem egyszer tajtékzott miattuk. -
#5043
Igen jó oldal,kedvenceim közé tartozik a Yamato is és ilyen részletes oldalt magyarul még nem is láttam róla 
-
#5042
Semmiféle komoly csapás nem volt mérhető a V-2-vel. Az jenkik egy bombatámadás alkalmával szórtak le annyint, mint ammeny robbanóanyag összesen volt az összes indított V-2, csak éppen nem szétszórtan alkalmazva.
Egy olyan rakéta, ami néha még az országot sem találta el, kevés ehhez. Ha 100%-os találtai aránya lett volna a rakétáknak még annak sem lett volna finoman szólva végzetes hatása. -
#5041
Vagy nem. Nagyon érdekes oldal, ajánlom figyelmedbe a Surigao szoros hosszú felvezetését is. -
#5040
Mint ahogy a Yamato-t is kiküldték az amerikai flotta feltartóztatására,valódi sikert már attól sem várhattak csak egy szamurájos gesztus volt.Kétségbeesett tervek voltak ezek,a Japán haditengerészet Guadalcanal után egyre inkább sarokba lett szorítva.Előtte Midwaynél szinte az összes nagy hordozójukat elvesztették a hanyag felderítés és a vakmerőség miatt.V2-vel azért már elég komoly csapásokat lehett volna mérni talán az angol iparra,ha több lett volna belőle,lett volna elég kilövőállás és pontosabban lehetett volna irányítni őket.Stratégiai bombázókat fejleszteni,építeni már késő lett volna,jobb híján maradt a V2.Ezek a V fegyverek így csak arra voltak jók hogy Hitler gyerekes bosszúvágyát csillapítsák.(manapság a Palesztínok Khasszam rakétái is hasonló célt szolgálnak,valós harcértékük csekély de azért terrorizálni lehet velük.) -
#5039
Ezzel az erővel sok más Japán fegyverprogramot is meg lehet kérdőjelezni, például mi értelme a hatalmas és nehézkes Tiger I./II.-nek védekezőharcban, ha a Jagdpanther és Jagdtiger ugyanebben a feladatkörben jobb nála?
Hát hülyeség is volt mindkettő. A Jagdpanhter talán a háború legjobb harkocsielhárító fegyvere volt. A megbízhatósága nem tudom milyen volt, de tömege alapján nem volt alulmotorziált. A 88-as lövege elég brutál volt mindenhez. A Jagdtigernek semmi értelme nem volt az égvilágon. A Tiger I is elég necces volt. A Tiger II egy isten csapása volt. Több veszett oda amiatt, hogy hátra kellett hagyni, mint ellenséges tevékenység miatt.
Mi értelme London terrorbombázásának V-1 és V-2-esekkel, amikor egyértelmű volt, hogy ez már nem állítja meg a nyugati frontot, és nem fog Anglia kapitulálni?
Semmi. Mai napig Hitler egyik csúcsdroidságának tartom mindkettőt. Tiszta szerencse, hogy a diktátorok átlalában megveszekedett barmok.
A Panama csatorna elleni támadás eléggé vicces szerintem. Mai támadófegyverekkel és csapásmérő kapacitással is legalább 2-4 gép a reális, hogy tuti siker legyen. Ugyanis csak egyszer lehet próbálkozni. Aztána jenkik úgy őrizték volna, hogy egy légy sem repült be volna oda, nemhogy tengórol indított vackok. Egy hiú ábránd volt az egész szerintem. -
#5038
Ez igaz,mert ezek nem sima csak torpedókkal szerelt tengók hanem támadó repülőket is hordoztak.Így kimondottan speciális nagyhatótávolságú különleges bevetésekre lehettek képesek.Pl. a Panama-csatorna lerombolása.Miután a felszíni repülőgép hordozók 1942 után már nem jöhettek számításba így ebben a tervben volt némi ráció. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5037
Ezzel az erővel sok más Japán fegyverprogramot is meg lehet kérdőjelezni, például mi értelme a hatalmas és nehézkes Tiger I./II.-nek védekezőharcban, ha a Jagdpanther és Jagdtiger ugyanebben a feladatkörben jobb nála? Mi értelme London terrorbombázásának V-1 és V-2-esekkel, amikor egyértelmű volt, hogy ez már nem állítja meg a nyugati frontot, és nem fog Anglia kapitulálni?
A japán vízi-repülőgép-hordozó tengeralattjárók hatalmas hatótávolsága azonban annyira szerintem nem okafogyott dolog. Először is a képesség maga nem olyan nagy kihívás, hiszen a repülőgép-hangárok miatt mindenképpen hatalmasra kellett építeni ezeket a tengeralattjárókat. Az a pár plusz üzemanyag rekesz nem oszt, nem szoroz sokat. Ellenben hihetetlen nagy flexibilitást ad nekik. Az egyik támadási terv például éppen a Panama-csatorna ellen szólt. Ha tönkreteszik bombázással a zsilipkapukat, illetve a hajókat mozgató villanymozdonyokat, akkor azzal az Atlanti-oceánról átjutni a Csendes-óceánra igencsak megnehezült volna. Ha pedig a támadást az Atlanti-óceán felől hajtják végre, az elég váratlan támadás lehetett volna.
Tehát én szerintem a gigászi hatótávolság valóban szokatlan, de önmagában inkább csak egy kellően vastagon meghúzott taktikai tartalék, ami nagy flexibilitást adott ezeknek a tengóknak. Elvégre egyszerűbb azt mondani, hogy jó-jó, most ezt a képességét nem használjuk ki, de ellenben ha valamilyen tervhez szükség lesz rá, akkor nem kell utánpótlást szállító hajókra gondolni - lásd a Fejőstehenek esete. -
#5036
Szép dolog a nagy hatótáv, de olyan lassú átfutási ideje van egy hadműveletnek ilyen távon, hogy az valami iszonyatos. Keleti irányba hajózva a Horn fok felé és onnan Dél Amerika csücskéig és onnan Floridáig az kb. 16500 mérföld. Nyugati irányban 15500 mérföld. Arra rövidebb! Durva mi? :)
Mire odaér a hadműveleti területre 14 csomós átlaggal az kb. 47 nap, ha semmi gebasz nincs és soha nem kell kitérni semmi elől. Ez kb. 49 nap. Ez 7 (!) hét. Tehát kb. 100 nap csak oda vissza az út. Ha csak 50 napot cirkálnak a környéken akkor egy bevetés 150 nap. Kerekítsük fel az egészet 180-ra. Aztán mikor hazaér gondolom fél év távollét után kell szerelegetni egy ideig. Magyarán olyan 2 év alatt lehe olyan 3 őrjáratot adni.Kipróbálták azt valaha, hogy a személyzet kibíra ezt anélkül, hogy a harcértéke 0 közelébe csökkene -e? Mert a Csata arca című könyvben - igaz, hogy szárazföldi csapatokra értették - de ismertetve lett, hogy az idő előrehaladtával hogyan csökken egy katona harcértéke mindentől függetlenül.
Szerintem nincs értelme és lehetőség sem a hadműveleti terület ilyen mérvű kitolására az akkori technikai szint mellett. Még az angoloknak is húzós volt Falkland, pedig Ascension "csak" 6000 km-re volt onnan. A fenti példákoz képest az "itt van a sarkon" kategóira.
A Type IX. útja az Madagaszkárig 9600 mérföld. Fejőstehén néklül az nem ment sehova és '42 végére asszem azoknak harangoztak.
-
#5035
Ezért mondom, hogy egy laikus írta valószínűleg, összenézett a wikipédiáról pár dolgot, itt-ott (véletlenül, vagy akarva) összekeverte őket, illetve feljavította őket, és kész a nagy csodahír.
A Walter-turbinával voltak gondok, noha kétségkívül igen félelmetes sebességre voltak képesek a Walter-tengók, a technikai és biztonsági problémák miatt aligha lettek volna hatásos szuperfegyverek a Walter-tengók. Az U-XXI osztály is ugye úgy készült, hogy a Walter által tervezett tengeralattjárót átalakították diesel-elektromosra, a hatalmas Hidrogén-peroxid tartályok helyére pedig hatalmas akkumulátor telepek kerültek. Így az U-XXI már jelentős víz alatti hatótávolságot nyert, a Walter által tervezett áramvonalas hajótest pedig nagy sebességet biztosított neki víz alatt.
A II.Vh után pár próbálkozás volt, hogy lemásolják a Walter-tengókat, az angolok két fegyvertelen kísérleti tengeralattjárót is építettek, a 780 tonnás Explorert és Excaliburt. Meg tudták ismételni a Walter-tengók hatalmas víz alatti sebességét, de csak rövid ideig, mert a H2O2 hamar kifogyott, ráadásul a tesztek alatt több fedélzeti tűz és kisebb robbanás is történt, köszönhetően az igen veszélyes üzemanyagnak, úgyhogy a legénységük át is keresztelte a két hajót Exploader (Felrobbanó) és Excruciater (nehezen fordítható, a crucial a tűzpróbára utal) névre. Miután az 1950-es években elkezdődtek a nukleáris meghajtással való kísérletek, gyorsan dobta mindenki a Walter-turbina alkalmazásának lehetőségét... -
#5034
A 300 láb merülési mélységet is nagyvonalúan 3000-re javították.Kissé "pontatlan" adatokat közöltek úgy tűnik.I-400 nak jó nagy a hatótávolsága tényleg-nem hittem volna hogy volt ilyen.De víz alatt lassú és hagyományos dízel-villany hajtóművei miatt elég sebezhető lehetett egy ekkora naszád.A Walther-turbinás német tengók jelentették szerintem az igazi fejlesztést. -
#5033
A research documentary team Thursday reports the discovery of two Japanese "samurai submarines" scuttled after the end of World War II.
The "I-14" carried two planes while submerged, while the "I-201" was a diesel-powered attack submarine with a range of 37,500 miles.
"These submarines are 60-year-old time capsules offering firsthand insight into a military technology that was far ahead of its time -- so much so that if introduced earlier and in greater numbers, the submarines had the potential to turn the tide of war," said Dr. Hans Van Tilburg of NOAA’s Office of National Marine Sanctuaries, in a statement.
The subs, sitting at a depth of 3,000 feet, were discovered by a NOAA Undersea Research Lab at the University of Hawaii at Manoa team along with National Geographic Channel filmmakers.
In the NGC documentary, "Hunt for the Samurai Subs," (Tuesday, November 17, 9:00 p.m. ET/PT), Navy officers involved in scuttling the subs, captured after World War II, say the U.S.A. sank them to evade sharing their technology with the Soviet Union as promised by treaty. About 400 feet long, the "Sen-Toku" class subs were intended to carry out missions against the U.S. mainland, including 1,800 pound bomb drops by kamikaze planes launched from the I-14.
A II. Világháborus Japán csodafegyver a Szamuráj tengeralattjáró, 37500 mérföldet tudott megtenni egyszeri tankolással???
Nagyon laikus volt, aki ezt írta, és sikeresen összekevert három eltérő típusú tengót.
I-400 osztály (Sen-Toku): Ezek a vizi-repülőgép-hordozó monstrumok voltak a második VH legnagyobb tengeralattjárói, a Nukleáris meghajtású tengókig nem épült ekkora, több, mint 5000 tonnás vízkiszorításuk volt a felszínen, ebből több száz tonnát nyomott a diesel-olaj üzemanyaguk, amivel valóban képesek voltak 37.500 tengeri mérföldet (1 tengeri mérföld = 1.816 km, vagyis cirka 69.500km) 14 csomós (tengeri mérföld/óra) sebesség mellett megtenni a felszínen haladva, diesel-motorjai segítségével. Ha még lassabban megy (mondjuk 10 csomó körül) akkor akár még többis lehetett a hatótávolsága...
I-201 (Sen Taka): Ő egy kisebb (~1200 tonnás) támadó tengeralattjáró volt, a német U-XXI. osztályhoz hasonló, nagy sebességű tengeralattjárók, hatótávolságuk 5.800 tengeri mérföld volt 14 csomó mellett, és 15.000 tengeri mérföld 6 csomó mellett.
I-14, alias "AM" osztály: Ő is egy vizi-repülőgép-hordozó tengeralattjáró két vizi-repülőgéppel, vízkiszorítása 3600 tonna neki is felszínen, hatótávolsága 21.000 tengeri mérföld 16 csomóval.
Viszonyítás képpen a németek ismertebb tengói:
U-VII osztály: 781 tonna vízkiszorítás vízfelszínen, hatótávolsága 8.190 tengeri mérföld 10 csomós sebességel
U-IX osztály: 1031 tonna vízkiszorítás vízfelszínen, hatótávolsága 19.425 tengeri mérföld 10 csomóval.
U-XXI osztály: 1600 tonna vízkiszorítás vízfelszínen, hatótávolsága 15.500 tengeri mérföld 10 csomóval.
A hatótávolságokhoz egy kis adalék. A legismertebb német tengó, a VII.-es osztály "csak" az atlanti-óceánon tevékenykedett jobbára, ritkán elhúzodtak másfele is, de akkor valamilyen módon után kellett tankolni őket, illetve a kilőtt torpedóikat pótolni, az ellátmányt kiegészíteni. Erre a németek "fejőstehénnek" csúfult átalakított teher-tengeralattjárókat használtak. A IX.-es osztály kifejezetten nagy hatótávolsággal bírt, és első sorban a távoli vízeken, például az Indiai-oceánon tevékenykedtek.
A Japán tengók, különösen a vízi-repülőgép-hordozó tengóktól az volt az elvárás, hogy Japánból elindulva átszeljék az egész Csendes-óceánt, és amerika nyugati, vagy akár keleti-partjait is elérhessék. Utóbbi ugyebár szép kis kerülő, hiszen a Panama-csatorna nem jöhet szóba, vagyis Dél-Amerikát megkerülve érhették volna el a céljukat. Így érthetővé válik, miért is volt szükség ekkora üzemanyagmennyiségre, és ekkora hatótávolsága. Viszonyításképpen Tokyo és Los Angeles között a távolság durván 5000 tengeri mérföld, ha egyenes vonalban hajózhat a tengó... -
Freeda Krueger #5032 Mai süllyedés 1941
A mai napon süllyedt el az Ark Royal -
Lacusch69 #5031 ITT nézhető is. -
Freeda Krueger #5030 65 éve történt -
Freeda Krueger #5029 P-40 Hátha valaki nem ismeri -
Freeda Krueger #5028 A roncson már nem találom a forumot...
Gondolom abból sem maradt semmi mostanra,mármint a Marder ből. -
#5027
a pilisi tigris úgy néz ki, nem az volt:
Egy Marder ll.es páncélvadászról van szó...
Állítólag rátolatott a fagyott sárra,vagy jégre,és ott megállt.A személyzet kimászott és eltávolodott a járműtől,amikor beszakadt. -
#5026
Degenerator, Harcu: Intézzétek el privátban, ha mindenképpen ezen akartok rágódni, de a következő Mávos vagy aktuálpolitikás hsz.-ért büntipontot osztok. 
-
#5020
Én a Horty féle dolgot értettem magyar vonatkozás alatt :) Amúgy valóban Savai Jenő lett volna az eredeti neve. -
#5019
"Na hogy ismét visszakanyarodjunk a témához. Tudtátok, hogy a Prinz Eugen nehézcirkálónak van magyar vonatkozása is?"
Mármint a nevén túl? :)
Savoyai Jenő az akiről elnevezték. Szép emlékhajó lehetett volna (bár a náci múltja miatt biztos nem ment volna a dolog) kár hogy leatomozták. Bár a USS Prinz Eugen furcsán hangzik :) -
#5018
Na hogy ismét visszakanyarodjunk a témához. Tudtátok, hogy a Prinz Eugen nehézcirkálónak van magyar vonatkozása is? Mégpedig a következő idézem:
"Ausztria 1938-as német megszállását követően az osztrák tengerészeket és tiszteket a Kriegsmarineban újra alkalmazták. A hajó elnevezése tisztelgés volt az Osztrák-Magyar haditengerészet hagyományai előtt. A Prinz Eugen hordozta az osztrák-magyar dreadnought, a Tegetthoff harangját. Ezenkívül a Prinz Eugen lövegtornyai is osztrák városokról lettek elnevezve. Ezek névszerint Graz, Braunau, Innsbruck és Wien (Bécs) voltak. A hajó vízrebocsátása alkalmából Horthy Miklós és felesége lettek a hajó keresztszülei, maga Horthy csapta oda a pezsgősüveget a tathoz az avatóünnepségen. Később a hajó mindenkori új kapitányai levélben lejelentkeztek Horthynál, amit az admirális mindig köszönő hangú levélben nyugtázott." -
harcu #5017 Egyébként tényleg van sok okos és értelmes ember közöttük, találkoztam velük is, akik a lehetőségeikhez képest mindent megtettek. De a lehetőségeik igen szűkek. És legalább ekkora a másik rész létszáma is. -
harcu #5016 "Direkt, nem véletlenül. Ha ugyanis nem akadályoznák, akkor esetleg felesleges lenne a munkájuk."
Én meg fenntartom. Csak egy eset, adott a pályavasút és a forgalom üzletág. Az egyik biztosítja az infrastruktúrát, a másik közlekedteti a vonatokat. Az egyik észleli, hogy ellopták a sínt, a másik számára ez viszont bemenő információ, létfontosságú, hogy megkapja. Mivel volt szerencsém részt venni egy olyan megbeszélésen, ahol arról volt szó, hogy ki és milyen adatokat ad át a másik kollégának, az egyik üzletági vezető kb. 20 ember jelentében, azt asztalt folyamatosan két kézzel verve kijelentette, hogy "Nem adok adatot, nem adok adatot".
A menetrend pl nem MÁV-on belül készül, hanem megkapják készen, amit kézzel szépen újra bepüfölnek a forgalmisták a saját új, csilli-villi rendszerükbe. Annyira belefáradtam, hogy nekem ezekkel a hülyékkel kellene éveken keresztül együtt dolgoznom, hogy a végén felmondtam a régi cégemnél. -
#5015
Inkább 180-al 
-
robgros #5014 Látom, a beszédtéma elkanyarodott legalább 360 fokkal, úgyhogy egy kis kérdezősködéssel kicsit visszarántom. Most lehet, hogy hülyének néz majd mindenki, de valaki olvasott már bele a szovjetek könyvébe, a Nagy Honvédő Háború Történetébe? Ha igen, várom a minősítést. -
#5013
"Direkt, nem véletlenül. Ha ugyanis nem akadályoznák, akkor esetleg felesleges lenne a munkájuk. "
Ezt azért cáfolnám. Van rálátásom, vasutas dinasztiából származom, a szüleim ráadásul nem is kocsikoppogatók voltak, vagy holmi szolgálattevők.
Szóval, vannak jó szakemberek, akik végzik rendesen a munkájukat. És vannak olyanok, akik ott maradtak az előző rendszerből, vagy jól teljesítettek a kisz képzésen. Apámnak is van egy ilyen munkatársa, néha olyan részeg napközben (középvezető), hogy néha az én felmenőmnek kell megcsinálnia a munkáját.
No meg ott van a felső vezetés. Csupa elvtárs az is. Pl.: Megcsinálnak a térségi szakemberek, együttműködve egy használható menetrend tervezetet. Felküldik Pestre, ott azt mondják, ez így nem jó, és kiadnak valami elbaszott szart. És ez minden évben lejátszódik. Egy a sok közül. Ahhoz, hogy egy irodában ki lehessen cserélni egy égőt, Pestre kell táviratozni. Ez az egyszerű művelet, néha 100.000be is belekerül.
ésatöbbi. pénzmosoda, mint a bkv. -
#5012
Ja. Ennél még az is olcsóbb lenne, ha az egész banda minimálsegélyen lenne.