15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#5177 Japán még a világháború kitörése előtt háborúzott...Akkor még nagyon tagolt volt Kína. Manchukuo, Nacionalista Kína, Kommunista Kína, Guangxi Clique, Siam, Xibei-San Ma, Yunnan, Sinkiang. Ekkora ellenállással szemben Japánnak alig volt esélye, pedig mélyen benyomultak Kínába + Óceánia...de ha hátba támadják őket a Szovejetek akkor vége mindennek. Pedig eléggé sűrűn lakott hely volt Kína és Japán már akkor...tehát a populáció jóval magasabb volt... magyarul ember volt a háborúsdihoz csak cucc nem... -
harcu #5176 Pedig nem, a japán császár már bőszen fontolgatta, hogy kapitulálnak, a két atombomba csak megerősítette a szándékát. Azt már világosan látták, hogy a japán szárazföldön folytak a harcok, és az amikat nem tudják megállítani. A szovjet csapás a Kvantung hadsereget pedig egyszerűen elsöpörte, így értelme az ellenállásnak nem volt. Egyébként inkább a szovjet csapás volt a fő érv a kapituláció mellett, mint az atombombák. A japánok nem akartak megtanulni oroszul beszélni. -
#5175 Igen. De a japán szigetek akkor is elestek volna ha nincs atom. Csak valószínűsithetőleg több millió polgári és katonai áldozat árán. Akkora már a szigetek közötti kereskedelem gyakorlatilag meg volt bénitva a tengók által és a Superfortressek akkor mentek bombázni amikor akartak. Nem beszélve a szovjetekről, akik ha rá kezdenek koncentrálni a dologra akkor japánban ma is oroszul beszélnek. -
#5174 pedig igen Japán-t is atombombával érték el. hogy kapituláljon
más:
mobil orosz atomreaktor
-
Lacusch69 #5173 Bocsánat, nem ír, hanem skót gyerekekről volt szó...
LINK -
#5172 Jogos. -
#5171 Még egy kicsit fejlesztünk az oktatási rendszeren aztán itthon is elérhetünk még ilyen eredményeket:D -
Lacusch69 #5170 Ne aggódj, a mostani ír iskolások jelentős része szerint Hitler fociedző volt, Auschwitz meg egy Disneyland-szerű vidámpark... -
harcu #5169 Churchillről egy sztori:
Nem urban legend, megtörtént. Valamikor 15-20 évvel ezelőtt csináltak a brit általános iskolások körében egy felmérést, hogy ki volt Sir Winston Churchill. Több lehetőség közül lehetett választani, a legtöbb szavazatot az alábbi "tipp" kapta: Ilyen névvel csakis biztosítási ügynök lehetett. -
#5168 A Szudéta-vidék Németországhoz csatolását még lehetett úgy felfogni ami a nemzetiségi-népi önrendelkezési alapon hozott igazságos döntés,és a hitleri "békés" célú revízió logikus lépésének tűnt.Ezért az Angolok ezt még maguknak is meg tudták magyarázni ha akarták,a további területi követelésekről pedig H. szerződésben hajlandó volt lemondani,hittek neki mert feltételezték hogy csak a nemzetiségi sérelmeket akarja orvosolni-hisz folyton arra hivatkozott-és nem célja egy nagy hódító kalandba kezdeni keleten.Az utolsó revíziós lépést a Danzigi németek ügyében mégis olyan módon oldotta meg H. ami ellenkezett a Müncheni fogadalmával,innentől kezdve(vagyis már Prága megszállásától kezdve) Anglia és Fr.o konkrét segítségnyújtási egyezményt sürgetett Lengyelországgal,mivel H. szerződést szegett ezen túl erőpoltikával akarták elrettenteni a további terjeszkedéstől.Rájöttek ugyanis hogy a nemzetiség-védelemre való hívatkozás és a békés revízió csak látszat és H. sokkal többről álmodozik. -
Lacusch69 #5167 Azután meg csodálkoznak, ha világháború lesz belőle... -
#5166 Anglia a kor egyik nagyhatalma volt. Ő megtehette ezt akkor és ott. A nagypolitika nem a jó szándékról, hanem az érdekek érvényesítéséről szól... -
#5165 Akkor legközelebb Angliát osszuk fel és ne Csehszlovákiát és Magyarországot. -
#5164 Az angol gentleman hozzáállás azt jelenti, hogy egy másik országot szépen felosztunk és odaadunk egy diktátornak a békéért? Valahogy nekem ez kicsit fura, főleg talán legrégebbi európai demokratikus államtól. És ezt még ünnepelték is?
Gentleman hozzáállásnak az Angolok sem tartották, de úgy vélték, ha ezen az áron bebiztosítható a béke, akkor ez kicsi ár érte. -
#5163 Sok ilyen úriember hozzáállás volt az angolok részéről.. (persze a jó részük képmutatás:) Pl emlékszünk az "úriemberekhez méltatlan fegyverre"? Az Aboukir a Hogue és a Cressy kellett kellett a nézetek felülvizsgálatához.
Mondjuk az USA is eljátszott hasonlót Mitchell-nél amikor nem hagyták magukat meggyőzni hogy a csodálatra méltó és még annál is drágább csatahajókat a kis zümmögők meg tudják állítani.
Visszatérve az angol gentlemen-ekre, érdekes volt az hogy a Hood után a Prince of Wales "megtűrt" hajó lett.. Pedig igazán esélye sem lett volna a Biscmarck és a Prinz Eugen ellen. Főleg hogy a fegyverzetét nem is egy találat érte. "De nem harcolt hanem elmenekült" De a megfogalmazások többsége is aranyos: kifutása után még civil szakemberek dolgoztak a fedélzeten.. :) Köhh :) Páran szót is emeltek az admiralitásnál hogy miért "ez" viszi Churchillt az egyik találkozóra. De persze "megbocsátottak" neki mikor a Repulse-zal együtt elsüllyesztették a japánok, bizonyítva Mitchell elméletét.. -
#5162 A háború kitörése után tök mindegy szerintem, hogy ki lett volna a miniszterelnök. A brit birodalom szétesése onnantól fogva kódolva volt az események menetében. A "rendszer" kezdőállapota más végeredményt szerintem nem tett lehetővé. Egyedül az időpont kezdte és a lefolyás súlyossága lehetett a kérdőjeles. -
#5161 Az angol gentleman hozzáállás azt jelenti, hogy egy másik országot szépen felosztunk és odaadunk egy diktátornak a békéért? Valahogy nekem ez kicsit fura, főleg talán legrégebbi európai demokratikus államtól. És ezt még ünnepelték is?
Churchill-t csak sokan azért nem tartják hülyének, mert a britek végül jenki segítséggel győztek. Igazából ő egy kicsit a sérthetelen angol ikon, pedig állatságok kitalálásában eléggé az élen járt ő is. -
Lacusch69 #5160 A Párduc eléggé megbízható volt az első "D" változat kivételével.
Az, hogy rosszul használták fel egyes esetekben (pl. von Strachwitz Kurszknál aknamezőre küldte őket = rengeteg lánctalp sérülés), nem a konstrukció hibája.
-
Lacusch69 #5159 Tulajdonképpen sikeresen közrejátszott a brit birodalom szétesésében. -
#5158 Azért ez is túlzás. Mint stratéga, valóban kudarcot kudarcra halmozott (Gallipoli, Norvégia, Szingapúr), viszont mint háborús politikus, agresszív és állhatatos volt, márpedig az tény, hogy az adott helyzetben erre volt szüksége Angliának. Viszont oroszlánrésze volt abban, hogy az USA már a hadbalépése előtt is jelentős utánpótlást biztosított (no persze nem ingyen). Továbbá nélküle az Angol-Szovjet-Amerikai triumvinátus talán sose ül össze, mindent elkövetett, hogy a Szovjeteket és az Amerikaiakat belerángassa a háborúba, illetve támogatta a Szovjeteket a nácik ellen.
Közben tény, hogy sok hibát vétet, és gyakorlatilag leépítette a Brit nemzetgazdaságot, a belső problémákra pedig sose volt igazán fogékony. Ő a nagybani háborús kártyajátékot szerette, és nem vitás, hogy ebben jó volt. -
#5157 Churchill tehetségtelen volt! Haditudósító volt a világháború előtt és sokat harcolt hazája gyarmataiért, de mint politikus az I. világháború idején mutatkozott meg tehetségtelensége. Amit gallipoliban művelt... De oké, harcolt a fronton, ez dicséretes és nem kevés ideig. Rendben. De mint politikus, és vezető...Abszurd...és még is valahogy sikerült neki a háborút befejezni sikeresen. Amúgy érdekes hogy Mussolinit támogatta, a bolsevizmust meg elítélte. Valahogy nagyon zavaros tud lenni minden. Amúgy sokan mondták hogy Oswald Mosley és Churchill együtt fog hatalomra törni...az milyen lett volna...fasiszta Anglia a bolsevizmus ellen :D.
Amúgy 1 héttel ezelőtt lett volna 135 éves. -
#5156 Chamberlaint utólag sokan kritizálták, hogy mennyire nem tett semmit a nácik ellen, sőt, hogy még barátkozott is velük. Ám pár apróságot nem árt figyelembe venni.
-Chamberlain nagyon intelligens politikus volt, és ízig-vérig a Brit birodalomi státusz megőrzésére törekedett. Az RAF egyik legnagyobb patrónusa volt (szemben Churchillel, aki a flottát tartotta elsődlegesnek, és a csatahajók nagy szerelmese volt).
-Úgy vélte, hogy az I.Vh végén megállapított súlyos Német háborús kártérítési kötelezettségek és a komoly katonai megkötések túl nagy terhet rónak a Németekre, és ezáltal csak feszültségeket okoznak. Ebben lássuk be van némi ráció, hiszen ezeknek is közük volt a szélsőséges náci és kommunista csoportok erőre kaphattak a háború után.
-Chamberlain pontosan tisztába volt azzal, hogy a Brit birodalom végleg belerokkanna még egy világháborúba, így a birodalom szempontjából létfontosságú, hogy ne keveredjen háborúba, amíg nem erősödik ismét. Mikor a háború kirobbanása után bevezették a háborús termelést, meg is jegyezte, hogy ezzel a döntéssel függetlenül a háború kimenetelétől máris csődbe vitték az országot. Ebben is reálisabb volt, mint Churchill, aki kvázi feláldozta a Brit gyarmatbirodalmat a II.Vh-ban a nácik legyőzéséért. Lehet azt mondani, hogy ő látta jól, de onnan is meg lehetne közelíteni, hogy mi van akkor, ha létrejön békés a Német-Angol együttélés, amiről Hitler ábrándozott? Lehet, hogy Európa nagy részét a náci Németország uralta volna a II.Vh után, de a Brit gyarmatbirodalom ez esetben teljes mellszélességgel fordulhatott volna Ázsia felé, hogy az ottani gyarmatait védje a Japánok ellen, és az Angol birodalom talán még ma is valóban fentállna...
-Chamberlaintől 1938-ban azt várták, hogy elkerülje a háborút. Mikor hazatért a Hitlerrel való tárgyalásból, hősként ünnepelték, még a király is elismerően szólt az elért eredményeiről, és hogy milyen állhatatosan dolgozik a békéért. Nem lehet tehát ezért igazán szidni, azt tette, amit az emberek elvártak tőle.
-1939-ben igyekezett mindent megtenni, hogy eltántorítsa a Németeket a háborútól, ám ezúttal már agresszíven. Ugyanakkor nem bízott a Szovjetekben, és bár az angol politikusok egy része dolgozott az Angol-Szovjet egyezményen, amivel Hitlert bezárhatták volna teljesen, Chamberlain mindig ellene volt ennek, igaz a Molotov-Ribbentrop paktum után már nem is kellett emiatt fájjon a feje. Chamberlain nem hezitált sokat a Lengyelország lerohanása után, rövid úton kihírdette a háborús állapotokat, és ő állította fel a Háborús Kabinetet, amelybe (talán hibásan) Churchillt nevezte ki az Admiralitás Első Lordjának posztjára. Ez egyébként annyira hibás döntés volt, hogy saját maga is sokat ostorozta később miatta. Churchill folyamatosan képtelen ötletekkel bombázta a kabinetet, mint az Operation Catherine. Ez a Balti-tenger feletti uralom átvétele három kiöregedett csatahajó által, amit átépítenének lassú járatú "páncélos teknőssé". Nem kétséges, hogy a német légierő és a német tengeralattjárók és torpedónaszádok valószínűleg pillanatok alatt szétverték volna ezt a kísértetflottát...
Szerintem Chamberlain megítélése alaptalanul negatív, ő azt tette, amit az adott helyzetben megkívánt tőle a haza. Churchill vele szemben egy agresszívabb politikát képviselt, és egyáltalán nem biztos, hogy jobban jártak volna vele a Britek. Megjegyzés: a Norvégiai fiaskó, ami miatt Chamberlainnek végül is távoznia kellett a kabinet éléről, gyakorlatilag teljes egészében Churchill kezdeményezése és tervezése volt... -
#5155 Ennek némileg az a magyarázata hogy még a győztesek közül is sokan túlzónak tartották a "büntetést" (nincs harci repülés, területek elcsatolása stb) Ezért korántsem voltak egységesek a visszacsatolásokkal. Ha akkor valaki hangosan anyázik és háborúval fenyeget akkor talán másként alakul a történelem.
És még elég élénken élt az emberek fejében az I világháborút követő éhínség és nyomor. Nem véletlenül nevezték Nagy Háborúnak. Olyannak ami után nem lesz több mert megmutatott mindent amiért a fegyveres konfliktusokat gyűlölni lehet. -
#5154 Egy tutyimutyi Chamberlainnel szemben csak a legbénább ember nem lett volna erre képes...
Kit vezetett orránnál? Mert Churcill már '38-ban is segbberúgta volna, vagy korábban, mikor a Versaillei békeszerződéssel szembemenve megszállták a németek a Ruhr-vidkét katonailag, holot emlékeim szerint ezt a szerződés tilotta.
A gond az volt, hogy pár pofonegyszerű probléma, egy diktarúra sikeres bevezetése elhitette saját magával, hogy nagy stratéga és lángész. Nem volt az. Csak az ellenfeli sokszor nála is hülyébbek voltak... -
#5153 Az a furcsa hogy a "vadbarom"(azzá vált szerintem is)mennyire ügyes és reálisan gondolkodó politikus volt a háború előtt.Felismerte mindíg azt a pillanatot amikor cselekednie kellett és akkor általában a legpraktikusabb megoldást választotta.(bár volt hogy embertelen,gengszter stílussal döntött el dolgokat.)Orránál fogva tudott vezetni több évtizede pályán lévő dörzsölt angol politikusokat is.Egészen furcsa mennyire megváltozott ebből a szempontból a háború pár éve alatt.1940 után a hibás,logikátlan sokszor makacsul eszement ötletekkel jött elő.Lehet hogy az alzheimer kórja miatt lett vadbarom a háború idejére. -
#5152 Mért kell ilyen ezerszer lerágott urban legendekkel foglalkozni? A jenkiken kívűl senki a közelében sem volt a bomba előállításának a tudásához nemhogy az erőforrásaihoz. -
Freeda Krueger #5151 Csak az a bizonyos "állítólag" ne lenne.... -
#5150 "On 16 April, 1945 she left Norway and was enroute to Japan with extremely important cargo (drawings, a Me-262 jet fighter in crates and 560kg of uranium oxide, several high ranking German experts on various technologies and 2 Japanese officers) when Kptlt. Fehler, after hearing the cease-fire orders on May 4, 1945, decided to head for the USA and surrender."
Ez is ilyen mi lett volna ha misszio.... -
#5149 Állítólag atom készítéséhez szolgáló alap "anyagok", tervek stb.-ket szállított. -
Freeda Krueger #5148 Létezett,nem kérdéses,csak ezt is túlmisztifikálják esetleg.
A kérdéses hajó 1947 ben sűlyedt el...
U-234 -
#5147 Konkrétan nem tudom, hogy ő létezett -e, de voltak nagy hatótávolságú tengók, amik szállítottak le ezt-azt. Stratégiai nyersanyagot (pl. higanyt), precíziós műszereket és terveket is. Nem sok érte el a céllállomást. -
#5146 A párduc kiforrott verzióira már nem illik ez az általánosítás. -
#5145 Az U234es tengó legendájáról tud valaki valamit? Johann-Heinrich Fehler
volt a kapitánya. Állítólag Tokioba ment és Urániumot is szállított. Technológiai cuccokat, optikai cuccokat, de végül megadták magukat, mert véget ért Európában a háború.
Érdekel. -
#5144 no azért egy párduc nem volt akkora csodafegyver a megbízhatatlanságával.
főleg nem egy isz-2eshez képest. -
Freeda Krueger #5143 Repgépek
Ha különös gépek kellenek.... -
#5141 Van valami romantikus dolog a csodafegyverekben, tehát ezen nem szabad csodálkozni. A Maus-t valószínűleg többen ismerik, mint a Hetzert, pedig nem vitás, melyik volt nagyobb hatással a háborúra. A He-162 megint többen ismerik, mint mondjuk a Ta-152-őt, és sorolhatnánk tovább.
A második világháború sok téren hozott változást a hadviselésben, és számtalan későbbi haditechnikai fejlesztés itt indult útjára (éjjellátó, légvédelmi rakéta, irányított légibomba, stb.). A különbség az volt, hogy a szövetségeseknek nem kellettek csodafegyverek, hogy a győzelmi esélyeiket növeljék, lásd a Meteor vagy a P-80 bevetésének elmaradásai. Nem kockáztattak, hogy egy kipróbálatlan és veszélyes technológiát vessenek be ott, ahol a hagyományos technikájú gépek is nagyszerűen elboldogulnak.
Az meg már talán inkább a németek, mint vesztesekkel, illetve vesztett helyzetben is küzdőkkel való szimpátia, hogy a német csodafegyverek olyan népszerűek. Holott azért voltak csodafegyverek a másik oldalon is, noha azoktól nem feltétlenül várták a háború mihamarabbi befejezését...
[center]
Northrop XP-56, egy farok nélküli (mint a Me-163) toló-ellenforgó légcsavaros kis méretű vadászgép
XP-71, két toló légcsavaros vadászgép terv
Martin-Baker MB5, egy angol nagy teljesítményű ellenforgó légcsavaros vadászgép
Sander-Roe SR A/1, egy sugárhajtóműves vízi-vadászrepülőgép, amelynek a Csendes-óceáni hadszíntéren szántak szerepet. -
#5140 Azért összességében hihetetlen, hogy az akkori csodavárás még most is érezteti hatását. -
#5139 A He-177-et csak birodalmi öngyújtó becenévvel illették. -
#5138 Az előre felosztás szerint. A piranhák sem falják fel egymást. -
#5137 Churchill nem különösebben volt jóban a Franciákkal, egyedül Charles de Gaulle-al jött ki jól, de az ugye más időszak és körülmények voltak. Szerintem az angolok nem tépték volna szét magukat, pláne azért nem, mert 1941-ben képtelenek lettek volna egy igazán komoly partraszállást végrehajtani, és megfelelően kiképzett és felszerelt erőik sem voltak ehhez.