15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
harcu #5257 Az ISAF azért nyert az arabok ellen, mert nem légiharcban győztek, hanem a bombázók intézték el a légierőt. Itt pedig semmit sem számít a kiképzés, ha az ellenséges pilóta nem a gépében ül. A zsidók az összes repülőtér ellen egyszerre intéztek támadást, és a légierők jelentős részét egy órán belül ütötték ki. -
harcu #5256 Szuvorov ír még egy érdekes dolgot, Molotov és Sztálin viszonyát. Molotov volt a "rossz", aki mindenért felelős volt, aki mindenhol követelőzött, fenyegetőzött, Sztálin elvtárs pedig a "jó", aki mindig megdorgálta Molotov elvtársat, és engedményeket tett. Ezáltal a tárgyaló felek mind úgy érezték, hogy eredményt értek el, hiszen engedményeket csikartak ki a szovjetekből. Pedig ténylegesen előre leosztott lapok szerint játszotttak. Szuvorov szerint ha Hitlernek is lett volna egy "Molotovja", akire minden rosszat ráfoghatott volna, súlyos esetben akár ki is végeztethette volna, aztán elővette volna a következő bábját, akkor a nyugat-európai államok sokkal kevésbé viselkedtek volna vele szemben ellenségesen, hiszen ő mindent megtesz a békéért, de az a fránya Ribbentrop vagy Göring vagy akárki mindig igyekszik neki keresztbetenni. Támogassuk hát őt, hogy le tudja gyűrni a belső ellenségeit. -
#5255
Azért az utolsó mondatod csak Molnibalage-t igazolja. AZ ISAF azért nyert az arabok ellen mert ezerszer jobban kiképzett pilótákkal rendelkezett. Egy dolog, hogy egy jó minőségű gép van a kezedben és megint egy másik, hogy milyen a képzetsége annak aki vezeti. -
#5254
Kit érdekel az, hogy a tervek szerint? Mikor sikerült először valami a tervek szerint a szovjeteknél? A SZU is a hangzatos tervek alatt omlott össze...
1941-ben nem volt ötvenszeres túlerő. Pont.
Az izraeli légierő képzettségét és motiváltságát, had nem mérjem a túloldalhoz, mert maxmimum mosolyra késztet. A szovjet légierőt az IAF-hez mérni? Hát ennél viccesebb dolgot ritkán hall az ez ember szerintem. -
harcu #5253 Igen, Románia volt a támadás egyik fő iránya, ide koncentrálták volna az egyik csapásirányt. A másik Lengyelországon keresztül érte volna a német területeket. Középen Budapestig volt tervezve a kisebb, nem súlyponti előrenyomulás. Márpedig ha a fél szovjet hadsereg nekiugrik a románoknak 1941-ben, azért elsöpörte volna őket. Mire a németek felvonulnak oda, addigra Ploiesti a szovjeteké.
Azt is értsd meg, hogy a szovjet légierő a tervek szerint a földön lepte volna meg a németeket. Egy-két magányos vadász felszállhatok volna, de a szovjetek nemes egyszerűséggel legalább 50x-es túlerővel tervezték a megelőző csapást (Persze, ez még a mesében is túl optimista, nem volt annyi gépük). Japán ezt 5 hónappal később sikerrel véghezvitte számbeli hátrányból. Jópár évvel később az izraeliek nemes egyszerűséggel eltörölték hasonló módszerrel az arab légierőket. Működhetett volna a szovjeteké is. -
#5252
A szövetségesek mikor kezdték el bombázni az olajmezőket? Akkor a németek már nem támadólag léptek fel, hanem igyekeztek lassítani a szovjet előrenyomulást. Azért az nem igényel akkora üzemanyag-mennyiséget. Viszont 1944 végére már nem volt elegendő belőle.
'44 tavaszán asszem. '45 januárjában az előző évi időponthoz képest a finomítói kapacitás kb. 6%-a volt. Magyarán egy éppen zajló hadművelet estén - már bocs - de szart sem számít. Mire finomítanak és felküldik Németekhez az kb. 2 hét volt akkoriban. Termékvezeték akkor még nem volt sehol. Hajókkal vitték az anyagot. A németek 2 hónapig tudtak előrenyomulni. Akkor 4-5 hét védekezés alatt miből is fogytak volna ki?
(Románia irányában is támadott volna a VH?)
Komplett fegyverzetet zsákmányoltak iszonyatos mennyiségű lőszerrel. Miért lett volna gond a felhasználása? A németek is szívesen cserélték le az MP-38-asaikat PPS-eskre.
Nem ilyen fegyverzet hiány a kritikus. A hadműveletek első 2 (?) hónapja alatt a német és szovjet harckocsik kb. 2/3-a harcképtelenné vált. Ezek hiánya az, ami kritikus. Meg a lövegeké, repcsiké, stb.
Meg ott vannak ugyebár a páncélelhárításhoz felhasznált, Pz-II-es alvázra beépített 76 mm-es szovjet páncéltörő ágyúk is.
Berhelt cucc, magas súlypont, 0 páncélvédettség. Egy StuG III azért jobb.
Úgy, hogy egy szép napon arra ébredtek volna a német pilóták a földön, hogy minden egyes repülőtér ellen jópárszáz szovjet gép támad éppen. Akkor a Luftwaffe pont úgy járt volna, mint 5 hónap múlva az amcsik a Hawaii-szigeteken.
Mint ahogy leírtam a vörös légierő egy képzetlen bagázs volt. Két nap alatt képes volt 5000 repülőt elveszteni. A LW-nak összesen nem volt 1000-1200 vadászgépnél többje. Ha csak minden 2. találkozott ellenséggel, akkor is átlagban egy hány légigyőzelem. Gyakorlatilag gyakorló céllövészetet tartottak.
Ezen szovjet pilóták egy része szerintem a földbe belállt volna, ha földi célokat kellett volna támadnia...
Azonban ha az a mennyiség a szárnyakon támadásra van bevetve, mint amire igazán alkalmasak voltak, akkor nem okoz problémát gyengébb fegyverzet és páncélzat, ami egyébként legalább egyenrangú volt a németekével. Nincs rádió? Azért mondjuk 100 vagy éppen ezer harckocsi a Kelet-Porosz alföldön van olyan feltűnő, hogy tudja, merre kell mennie és ki az ellenség.
Akkor miért nem mentek át ellentámadásba és karoltak át? 17-ezerből 4 védekezik, többi átkarol. Nem ezt történt meg. Miért? Mert alkalmatlanok voltak rá. Rádió nélkül fogalmuk nem volt, hogy mi zajlik körülöttük. -
#5251
Mondjuk ez nem tipikusan ruszki felfogás. Ha csak Napoleon csatáit nézzük ugye általában mindíg kevesebb emberrel rendelkezett a harctéren mint az ellenfelei és pontosan azzal győzött, hogy egy bizonyos pontra sokkal több katonát tudott át csoportosítani ráadásúl gyorsabban volt képes kivitelezni a támadást mint ahogy az ellenfelei erre reagálni tudtak volna. -
harcu #5250 Tény, hogy a támadó előnyben van, mivel ő választja ki, hogy hol, mikor és mivel támad. A védekezőnek mindenhol egyformán kell védekeznie, az erőit meg kell osztania. A támadó koncentrálhatja a támadását a neki tetsző helyen. Ha kell, akkor megkerül. Ritka az olyan helyzet, hogy egy szurdokban kell beásni magad, és nincs más útvonal.
Tipikus példa a magyar védvonal a Kárpátokban. A szovjetek nem is törték át... csak megkerülték. A támadó előnyben volt, nem ott támadott, ahol a védművek voltak.
Azonban ha bekövetkezik a frontális támadás, akkor a védők dolga könnyebb, hiszen fedezékből támadja a gyakorlatilag védtelen rohamozókat. Persze, ha van megfelelő páncélelhárítása és légvédelme. -
Lacusch69 #5249 Ne haragudj, de úgy látom, hogy katonai dolgokkal csak az íróasztal mögül foglalkozol...
A (néphad)seregben sem voltak azért teljesen hülyék a tisztek, nekünk azt tanították, hogy a támadó erőknek min. háromszoros túlerőben kell lenniük a védőkkel szemben, mert védekezni sokkal könnyebb.
Igaz, ez még a szovjet harcászati felfogást tükrözte, de ha megnézed a 2.vh-t, a jelentős létszámfölény miatt bevált.
Természetesen vannak ellenpéldák is (Rommel), de neki inkább szerencséje volt a balfék brit/francia kollégák miatt. -
#5248
Miért? Ha nehezebb védekezni, akkor miért fontos az, hogy a támadó 2:1 vagy 3:1 fölényben legyen? Talán azért, hogy a felmerülő vezetési problémákat, védműveket és helyzeti előnyt a mennyiséggel ellensúlyozza? Nem azért, mert a védekező dolga ennyivel egyszerűbb?
A statikus védekezéssel legalább időt nyert a Vörös Hadsereg. Aztán nézd meg, hogy 1942 és 1943-ban is ki győzött Harkovnál. Lám, lám...
A "hülyeséget írsz" elmés megjegyzések helyett jó lenne, ha valamivel alátámasztanád mondanivalódat, mert ez így szájkarate barátom.
1941-es dologt nem úgy értettem, hogy 1 db katona sem volt, de lényegében komly haderő és védmű nem állt a WM és Moszkva között. Csak a WM kb. akkorra fulladt ki. Ez támadás utáni kb. 2. hónap. Nagyjából ennyi ideig viselt huzamosabb ideig hadat addig az időpontig a WM. Ekkor kezdett csikorogni a hadigépezet. -
harcu #5247 Szintén Szuvorov szerint az Odera melletti csatáknak volt egy alkalommal Zsukov a támadás megindítása előtt egy 30 kilométeres vonalon összevont kb. 8000 tüzérségi eszközt. 30 perc alatt 23000 tonna lőszert használtak fel. 30 perc után a büntetőszázadok megkezdték az előrenyomulást, és nem találkoztak komoly német ellenállással. A tüzérség egyszerűen elintézett mindent. Márpedig a tüzérség csak statikus célpont ellen hatásos, mint pl. egy beásott védőerő. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5246
Nagyon is értem, szerintem inkább nem értetted az iróniát a posztban. A kommunista Szovjetuniót legalább olyan kevesen (ha nem még kevesebben) akarták európai megszállóként látni, mint a náci Németországot... -
harcu #5245 Pont ez a lényeg, miért telepíti az hadiiparát egy védekezésre készülő állam a front közelébe, és így a támadáskor azonnal gyakorlatilag hadiipar nélkül maradt. Ha az Uralban építik fel eleve a gyárakat, akkor messze másképp tudták volna fogadni a németeket. -
harcu #5244 "A Poiesti olajmezők hiányát nem azonnal érezte volna meg a német gazdaság. Akkor a szövetséges bombázások után is azonnal kapitulálni kellett volna nekik. Nem ezt történt..."
A szövetségesek mikor kezdték el bombázni az olajmezőket? Akkor a németek már nem támadólag léptek fel, hanem igyekeztek lassítani a szovjet előrenyomulást. Azért az nem igényel akkora üzemanyag-mennyiséget. Viszont 1944 végére már nem volt elegendő belőle.
"A zsákmányolt cuccokat meg nem értem. Minden lőszer alkalmas volt német fegyverekbe? Minden zsákmányolt szovjet fegyvert tudtak kezelni?"
Komplett fegyverzetet zsákmányoltak iszonyatos mennyiségű lőszerrel. Miért lett volna gond a felhasználása? A németek is szívesen cserélték le az MP-38-asaikat PPS-eskre. Meg ott vannak ugyebár a páncélelhárításhoz felhasznált, Pz-II-es alvázra beépített 76 mm-es szovjet páncéltörő ágyúk is.
"A Vörös Légierő hogyan kapta volna szét a Lufwaffe-t?"
Úgy, hogy egy szép napon arra ébredtek volna a német pilóták a földön, hogy minden egyes repülőtér ellen jópárszáz szovjet gép támad éppen. Akkor a Luftwaffe pont úgy járt volna, mint 5 hónap múlva az amcsik a Hawaii-szigeteken.
"A német támadáskor is megvolt a 17 ezer hk., papíron... Az üzemképes mennyiség kérdőjeles. A szovjet hk-k nagyrésze olyan volt mint a német. Nevetséges fegyverzet és páncélzat, de gyorsak voltak. Ez viszont kit érdekel, ha akkor álló helyzetből kellett lőni? Az igazi ütőerő a kb. 1000 T-34, és valamennyi KV-1 volt. "
Azonban ha az a mennyiség a szárnyakon támadásra van bevetve, mint amire igazán alkalmasak voltak, akkor nem okoz problémát gyengébb fegyverzet és páncélzat, ami egyébként legalább egyenrangú volt a németekével. Nincs rádió? Azért mondjuk 100 vagy éppen ezer harckocsi a Kelet-Porosz alföldön van olyan feltűnő, hogy tudja, merre kell mennie és ki az ellenség. -
Rundstedt17 #5243 Hülyeséget írsz védekezni sokkalta nehezebb mint támadni,nem az első világháborút élték már akkor...A támadó hatalmas előnyben van,az egy helyre felhalmozott egységekkel szemben.
Megint csak tájékozatlan volt,soha de soha nem volt olyan hogy a Szovjetunió hadsereg nélkül maradt volna.Moszkva és a wehrmacht között kemény szovjet hadseregek voltak.... -
Rundstedt17 #5242 Látom vmit nem értesz,itt érdekekről volt szó és nem a támadó megbüntetéséről,abban az esetben is ugyanaz lett volna a forgatóköny.A náci Németország győzelmét senki sem kivánhatta és senki sem kivánta...Hitler a nevetséges hódító háborúját próbálta keresztes hadjáratnak beállítani kevés sikerrel,amilyen szűklátókörű volt ő és bandája a megszállt területek lakosságával kegyetlenül bántak,maguk provokálva a partizánháborút.... -
#5241
Ha az SZU nem viszi hátra az iparát Szibériába, akkor igen hamar meggyengültek volna. Minden háborúnak 3 kiemelkedően fontos játékosa van. Ipar, Nyersanyag, és ember szám. A kiképzés (lásd: SZU) nem számít, ha létszámfölény meg van. -
#5240
-
#5239
Nem meggyőződésem, de igen valószínű.
Nem a hadianyag lett volna a gond akkor, mert pikk-pakk agyonverik az oroszokat. Statikusan védekezni szerintem könnyebb, mint jól összehangoltan támadni. Az előbbire is alkalmatlan volt a Vörös Hadsereg 1941-ben. Mind személyzeti, mind technikai feltételek miatt. Tisztogatás tiszti karban, rádió hiánya harckocsikban, stb. Elég csak a veszteséglistájukat megnézni...
A Poiesti olajmezők hiányát nem azonnal érezte volna meg a német gazdaság. Akkor a szövetséges bombázások után is azonnal kapitulálni kellett volna nekik. Nem ezt történt...
4-5 hét alatt leverik a betörő szovjet erőket. Aztán meg szépen átmasíroznak a SZU-n, mert szó szerint nem marad semmi, ami ellenállna neki. 1941-ben is volt olyan állapot (szeptemberben?), hogy gyakorlatilag semmi nem volt a Wermacht és Moszkva között.
A zsákmányolt cuccokat meg nem értem. Minden lőszer alkalmas volt német fegyverekbe? Minden zsákmányolt szovjet fegyvert tudtak kezelni?
A Vörös Légierő hogyan kapta volna szét a Lufwaffe-t? Az első nap a földön kb. 1200-1500 gépet vesztettek emlékeim szerint. Ez német szemmel sok, de a légierő az elkövetkező két napban összes 5000 (!) gépet vesztett, nagyrészt a levegőben már. Gyakorlatilag érdemi ellenállást nem fejtett ki a szovjet légierő. Tehát tévedés azt hinni, hogy a LW-hez képest egy bagázs képzettségű valami a LW-t s földön vagy levegőben legyűrné, a saját légtere felett, ahol még légvédelem is van. Ha jól tudom, az első napon két (!) gépet vesztett a LW.
A német támadáskor is megvolt a 17 ezer hk., papíron... Az üzemképes mennyiség kérdőjeles. A szovjet hk-k nagyrésze olyan volt mint a német. Nevetséges fegyverzet és páncélzat, de gyorsak voltak. Ez viszont kit érdekel, ha akkor álló helyzetből kellett lőni? Az igazi ütőerő a kb. 1000 T-34, és valamennyi KV-1 volt. A német támadáskor is nagyon kemény szovjet mennyiségi fölény volt, mégis szétrúgták a seggüket, nem kicsit. -
#5238
Végülis Churchill támogatta Mussolinit a háború előtt...sok vetélytársa azt gondolta hogy Oswald Mosley fog hatalomra törni :D.
Amúgy nem tom ki ismeri a Hearts of iron 2 stratégiai játékot...hát ott szoktunk mi 4en srácok ökörködni...megcsináljuk a nemzeti szocialista USA-t, a kommunista Németországot, miközben folyik a harc...Múltkor egyik srác az Amcsikkal volt másik meg Guatemalával...Guatemala a háború végén már befoglalta egész Dél-Amerikát :D. Szal sok hülyeséget lehet benne csinálni, és így elgondolkodunk hogy basszus akár meg is történhetett volna olyan hogy Németország elfoglalja Angliát vagy a Szovjet Uniot vagy valami, ha máshogy alakulnak a történelem menetei.
A lényeg hogy kurva jól ellehet vele szórakozni és a történelmet megbuherálni :). -
#5237
Tegyük fel Szuvorov példája helyes. Milyen szép lett volna, ha a Náci Németország Olaszországtól és Angliától kér segítséget a kommunista Szovjetunióval szemben. :DDD -
harcu #5236 Szuvorovot olvasva felmerülnek bennem a 90 előtt kiadott könyvek hangulatai. :) Ha nem úgy olvasod, mint egy lexikont, hanem kicsit megszűröd, azért még érdekes dolgok maradnak. Egyébiránt valóban nekem is meggyőződésem, hogy a szovjetek is támadni akartak. A könyvet is csak azért vettem meg, hogy lássam egy szovjet miként igazolja ezt azon kívül, hogy nyilvánvalóan a csapatok elhelyezése nem a kifejezett megerősített védőkörzeteket jelzi. -
harcu #5235 Azt se felejtsd el, hogy az amiknál 4%-kal számolták egy bevetés normális veszteségét, ezalatt kifejezetten jó eredménynek számított, felette már rossznak. Mivel 25 bevetés után mehetett haza valaki, ezért nem voltak túl jók az esélyei. Csak a felettesei számítása szerint 64% valószínűséggel lelövik addig, ez az arány az elfogadható arány. -
harcu #5234 Gyakorlatilag a könyv egész végig azt taglalja, hogy Sztálin már 1939-ben átállította a szovjet ipart haditermelésre ... mégpedig támadó fegyverek gyártására. A fő példa az "Ivanov", azaz a Szu-2-es, mint a tipikus gyorsbombázó vagy csatarepülő példája. Ebből szerényen azonnal 100-150 ezer gyártását határozták el. 1941-re 13 ezred repült vele. Ez a gép a tipikus példája a védekezésre alkalmatlan, de támadásra annál kiválóbb gépre. Védekezni képtelen, csakis akkor esélyes, ha totális légifölényből támad. Mindehhez társult 100000 kiképzett pilóta is. Nem a gép nagyszerűsége volt a cél, hanem az egyszerű gyárthatóság és a megbízhatóság. 100000 gép egyszerre úgyis mindenre elegendő lesz.
A teljes ipar ennek a gépnek a gyártására állt át, mikor a németek szembetámadták őket. A Szu-2-esek gyorsan le is amortizálódtak, a gyártást pedig befejezték. Azonban a szovjet ipar készen volt tömeggyártásra, az alkatrészeket ezért máshol használták fel. A motorokat az LAGG vadászokba építették. A fegyverzetet szintén. A legérdekesebb, hogy a gépbe szánt rakétafegyverzet akkora készletekben állt rendelkezésre, hogy úgy szerepkört kellett nekik találni - ez lett a BM-8 és a BM-13. A teljes aluminiumipar fel volt készítve repülőgépgyártásra. Ennek eredményeképpen kiszórtak több, mint 40000 Il-2 és Il-10-es gépet. 3 év alatt.
A szovjet támadás egyik bizonyítékaként hozza fel az iparosítás és főleg a hadiipar telepítését. Miért nem tették a hadiipari üzemeket és főleg a lőszergyárakat távol a fronttól? Mert a tervezett napi 100 ezer tonna elszállítása mélyen Európában legalább napi 1000 vonatszerelvény közlekedtetését igényelte volna, biztosítással, vasúti személyzettel, be és kirakodó személyzettel, légifedezettel, stb. Helyette kitették a frontközeli városokba. Vajon miért adták ki a szovjetek a parancsot, hogy óriási mennyiségű hadianyagot, tüzérségi lőszereket kell közvetlenül a határ mentén a földön tárolni 1941 májusától? A támadó németek az első napon 500000 tonna hadianyagot zsákmányoltak, amik be voltak készletezve. Ez sem a tipikus védekező hadsereg ismérve, annál inkább egy támadásra készülő hadseregé.
A támadó németek rövid időn belül megszerezték a szovjet lőszergyártó kapacitás 85%-át. Szuvorov szerint a németek tartalékai egyszerűen elégtelenek voltak a pár hónapnál hosszabb támadáshoz. Napi szinten 100000 közeli tonnát használtak el, de az ipar csak 15-20000 tonnát gyártott. A zsákmányolt üzemek és fegyverek nélkül a német támadás kifulladt volna.
Ezek a gondolatok érdekesek, és felvetnek egy másikat is. Molnibalage meggyőződése, hogy ha a szovjetek támadása előbb indul meg, akkor az gyorsan kifulladt volna, és akkor a németek hamarabb és katlancsaták nélkül eljutottak volna későbbi területszerzéseikhez. De: mi van akkor, ha a szovjet támadás tényleg megindul 1941. július 6-án, mégpedig a két tervezett irányban, Románia és így a ploiesti olajmezők, valamint Lengyelországon keresztül Kelet-Poroszország irányába. Ebben az esetben a németek olaj nélkül maradnak, a szovjet légierő a tervek szerint megsemmisíti a Luftwaffe zömét, így aztán marad a szovjet harckocsizók 5-10x-es létszámfölénye plusz az emberfölény. Ha ehhez hozzávesszük a német tartalékok szűkösségét, és feltételezzük, hogy a németek nem voltak teljesen hülyék, akkor csakis egy út maradt, a támadás a részükről.
Van egy érdekes sztorija is Szuvorovnak, a csizmák. A mezei szovjet baka alapból gyenge csizmát kapott, csak a tiszteknek volt bőrcsizmája. Azonban 1968 augusztusában hirtelen milliós nagyságrendű bőrcsizmát vittek a határ mellé telepített szovjet csapatoknak, akik majd segítséget nyújtanak a baráti csehszlovák államnak. A szovjet katona ugyanis otthon kaphat gyenge felszerelést, de a világ számára szovjet baka egészséges, jól táplált és jól felszerelt. Ehhez a bőrcsizma elengedhetetlen. Ezért a kirakatban levő csapatok a támadás előtt megkapták az elengedhetetlen bőrcsizmákat.
Ugyanez lejátszódott 1941 júniusában is, amikor a szovjet csapatok a hivatalos verzió szerint békés védelemre rendezkedtek be. -
TakyL #5233 Azt pedig sokan elfelejtik, hogy a RAF bomber commandnál szinte csak a német tengeralattjáró fegyvernem "dicsekedett" rosszabb túlélési eséllyel (nyugati frontot nézve) :(
125000 fő bevetett, csak gépszemélyzet)
55573 fő halott 44,4 %
8403 fő sebesült
9838 fő hadifogoly
Egyes vélekedések szerint egy 1. vh-s gyalogsági tisztnek jobbak voltak a túlélési esélyei, mint egy 2. vh-s bombázó személyzetének... -
#5232
mintha zicherman istván beszélt volna szuvorov hívőkről...:) -
#5231
Ezt a magasságot már a Bf 109E is el tudta érni ami 1940-ben alapvadász volt a németeknél(10500m a legnagyobb magassága és kb 1000m/perc volt az emelkedési sebessége-ami a magassággal arányosan némileg csökkent)2db 20 mm-es szárnygépágyújuk volt,ezekkel a gépekkel biztos elfogható lett volna ez a bombázó is.
De az igaz szerintem hogy az európai hadszíntéren az USAF és a RAF bombázóflottája volt az a fegyver amelyek tulajdonképpen az USA győzelmét eredményezték.egyedül persze ez kevés lett volna,ahogy az oroszok is egyedül kevesek voltak de az USA katonai sikerét elsősorban a bombázók vívták ki tömeges és 24 órás rendszerű támadásaikkal-tulajdonképpen bejöttek a háború előtti bombázókkal kapcsolatos vélemények,azzal a kivétellel hogy annyira nem voltak sebezhetetlenek és mindent azonnal eldöntők mint azt várták tőlük.A Japán példa is azt mutatta hogy a bombázók önmagukban nem egészen tudják legyőzni a kitartó ellenfelet,de ott is döntő szerepük volt végül az ipar lerombolásában.Az angolok a sok Lanchesterük ellenére sokáig tényleg védelembe szorultak,ennek nem annyira az volt az oka hogy a bombázók nem háborút eldöntő fegyverek hanem inkább az hogy a tömeges bevetésükre nem voltak ideálisak a körülmények eleinte mert nem volt elég nagy hatótávolságú vadászuk,és a túl közeli bázisaik az ellenség hatótávolságán belül álltak,és az utánpótlást sem tudták olyan gyorsan és védett hátországban legyártani mint az USA.Mikor a feltételek megfelelőkké váltak akkor a bombázóflottákról kiderült hogy háborút eldöntő fegyvernemet jelentenek. -
Lacusch69 #5230 Uhhh, bocs, nekem is ez a jelző jutott az eszembe, nem akartam gúnyolódni... -
Lacusch69 #5229 A "némileg" potensebb Lancasterből épült 7377db, de a britek közel sem lettek a világ urai. -
#5228
Igyekszem nem csapkodni az asztalt a röhögéstől. A USAAF "némlieg" (ez enyhe kifejezés...) nagyon potenciállal bírt ennél, és önmagában nem volt elég. -
harcu #5227 "1940-re 100 darad TB-7"
Egészen pontosan 1000 (egyezer) darab akart ez lenni. -
harcu #5226 Megvettem Viktor Szuvorovtól az M-nap c. könyvet. Az első pár oldalt elolvastam belőle. Hát, érdekes
Azzal kezdi, hogy a szovjetek és főleg Sztálin miért nem engedték, hogy megépítsenek 1940-re 100 darad TB-7 (alias Pe-8) nehézbombázót. Azzal ugyanis a szovjetek gyakorlatilag a világ urai lehettek volna.
-Mivel 10000 méter magasan repült, ezáltal gyakorlatilag sebezhetetlen volt. Az egyedüli necces pont a le és felszállás lett volna, de mivel mélyen a SZU területén lettek volna a repülőterek, ezért az sem okozott volna gondot.
-5 tonna bombateherrel az 1000 bombázó minden bevetésen eltörölhetett volna egy várost a föld színéről, tehát aki a szovjetekkel ellenkezett volna, azt szép lassan szétbombázhatták volna úgy, hogy a másik nem tudott volna ellene semmit sem.
-Ezzel a bombázóflottával a szovjetek képesek lettek volna megakadályozni a világháború kitörését is.
Érdekes vélemények és adatok.
Aki egyébként nem tudná, a könyv azt bizonygatja, hogy Sztálin tervszerűen készült Európa megtámadására.
-
uwu #5225 Igazából ő volt az aki az egységért küzdött, jó nagy faszságot írtam.
Mindenesetre nagy szerepet vállalt a feszültség csökkentésében. -
uwu #5224 Egy kis egészséges nacionalizmus:D Fiatal volt még.
Ha ő nem lett volna valószínűleg a végtelenségig elhúzódó vallásháborúba torkollott volna India és Pakisztán születése ,sőt lehet, hogy nem is lett volna szakadás, csak polgárháború. -
#5223
"A mienk [az indiaiaké] egy folyamatos küzdelem a lealacsonyítás ellen, amit az európaiak akarnak ránk erőszakolni, akik le szeretnének minket süllyeszteni a nyers Kaffer [zuluk, feketék] szintjére, akinek a vadászat az elfoglaltsága, és akinek az egyetlen ambíciója, hogy megfelelő számú marhát gyűjtsön össze, hogy feleséget vegyen rajta és azután nemtörődömségben és meztelenségben tengessse az életét."
Gandhi, 1896, szeptember 26, Bombay (Gandhi összes művei) -
#5222
Joachim Peiper valóban kilőtt egy T-34-est puskagránáttal? Gewehrgranatengerät vagy Schießbecher amiről szó van, amit pl. Karabiner 98k-re tesznek? -
#5221
Jaja értettem :D. csak mondtam egy másik példát is :). -
#5220
Rosszúl értelmezted amit mondtam (bocsi). Én azt mondtam, hogy maga a szovjet állam nyírta ki vagy vitte el a háború után azokat az orosz - tehát saját - katonákat akik a háború alatt megadták magukat. -
#5219
Nagy a difi aközött, hogy pár elvetemült jenki agyonlőtt foglyokat, mert szerinte ezzel nincs gond vagy aközött, hogy táborban szervezett körülmények között ezreket vagy milliókat dologztatsz halálra, vagy csak szimplán leölöd őket.
A SZU nem írta alá a Genfi egyezményt a II.Vh előtt és alatt sem emlékeim szerint. -
#5218
Ez oda vissza ment. Az egyik fél megtett valamit, valaki valamit hallott hogy egy ruszki kínzások által elvette egy becsületes német katona látását vagy lábát stb...erre jön a Düh. A düh minden vétek egyik legnagyobb okozója, mert az emberek saját társaikat sajnálva haragra és bosszúra gerjedve tesznek meg dolgokat más emberekkel, amiket mi külsősök nem értünk, mert nem éreztük át, de mi is átéreznénk. Ez a háborúhoz tartozik. Az első világháború azért "humánosabb" (már ha szabad ilyet mondani) volt. Ott még élt az emberek többségében a becsület, az úgy nevezett lovagiság. Persze ez sem volt mindig igaz csak többségében.
Tehát a lényeg hogy a ruszki hadifogoly ugyan olyan mint a német, csak más az oldal. Az amcsik is kivégezték a japánokat, fordítva is történtek dolgok. Ez ellen nem tudtak mit tenni, ez a háborúhoz kapcsolódik, pláne ha parancsra teszik. A parancs meg mindenek felett áll, ha te megszeged, agyonlőnek, kész. Volt más választás? nem...A Genfi egyezmény nem sokat ért, de persze volt olyan eset is amikor a hadifoglyok és elfogóik "jó" viszonyban voltak. Sok arca van egy háborúnak. Ez van.