15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
Rundstedt17 #4971 "De ha már itt tartunk akkor meg nyugodtan sorolhatsz a szovjet (orosz) fóbok közé. Mit szeressek rajtuk? Két szabadság harcunkat is leverték és itt ültek a nyakunkon 40 évig. Megszálló hatalom voltak."
Megszállás alatt tartottak bennünket kétségtelen,de azért a megszállás nem volt teljesen negatív.A legfontosabb talán hogy végre megszűnt Magyarországon az úri világ ami a cselédek semmibe vételére és kihasználására épült,ezenkivül volt iparunk is illetve elvoltunk látva nyersanyagokkal,kiépült az ország keleti részén is a vasúthálozat,aki dolgozott meg tudott élni és a közbiztonság is adott volt.
Elnyomók voltak de nem olyan mint a török aki csak pusztított vagy a nácik akik kivéreztették az országot vagy az osztrákok akik először beolvasztásra törekedtek.
Most meg új urunk van USA...Pl mégis mi a fenét keresünk mi Afganisztánban?Évi 5 milliárd forint csak az ottani seregünk fizetése...Mégis miért akarnak egyesek mindenáron német francia közvetítést így drágábbá téve az energia beszerzését?És most azt kell mondjam talán az eddigi legrosszabb uralom mert ami itt megy ebben az országban felháborító... -
Lacusch69 #4970 Azért ne mérd össze a ezt a két dolgot...
Az, hogy egy fekete csak a számukra kijelölt kórházakba, éttermekbe stb... mehetett, még mindig sokkal kisebb probléma, mint ahol milliók haltak éhen. -
#4969
Nem ezen vitáztam - mellesleg az is nagy szégyene az USA-nak amiket a feketékkel csináltak - hanem azon, hogy hazudnak. Ennyi. De ha már itt tartunk akkor meg nyugodtan sorolhatsz a szovjet (orosz) fóbok közé. Mit szeressek rajtuk? Két szabadság harcunkat is leverték és itt ültek a nyakunkon 40 évig. Megszálló hatalom voltak. -
Rundstedt17 #4968 Jah viszont az én eszem azon áll meg hogy van itt néhány szovjet fób,Usa mániákus...Numerus clausus ide vagy oda a szovjeteknél,az USA-ban 60-as években is teljes elnyomást szenvedtek a feketék....lehet vitatkozni hogy melyik ölelte fel jobban a társadalmat.... -
#4967
Na igen egy olyan államban ahol egésszen 1958-ig érvényben volt a numerus clausus törvény, igencsk kétkedve hiszem el, hogy ez nem volt tudatos... -
#4966
"Hiszen a hazaárulás is rendszer és társadalom független,és a megítélése is"
Azért ezt így nem állítanám. Pl Staufenberg a náci vezetők és az akkori társadalom egy részének szemében hazaáruló volt. A társadalom másik részében meg hős. A hazaárulás szerintem igen is rendszer és főképp ideológia függő. -
Freeda Krueger #4965 Közben rájöttem hogy valószinüleg így gondoltad...
Hiszen a hazaárulás is rendszer és társadalom független,és a megítélése is -
#4964
Nem is specifikáltam, általánosan értettem. Minden olyan ország, ahol ezt megteszik veled. -
Freeda Krueger #4963 Ez más országban ugyanúgy megtörténhetett.
Nem szovjet orosz sajátosság. -
#4962
Remélem nem sértődsz meg, ha az orosz történészeknek nem nagyon hiszek el semmit 1917-1989 közötti időszakból főleg, ha a régi rendszert mosdatják.
Azokról a nagy formátumú történészekrő beszélek, akik szerint 12 ezer gépet lőttek le Korea felett és ezt mai napig állítják. Fura, hogy senkinek nem hiányzott az a töménytelen sok gép és pilóta és tárgyi bizonyíték sem támaszta ezt alá. Azért 12 ezer gép roncsa az elég sok lenne, csak jutna belőle ide-oda és találnának még most is roncsokat, mint itthon Vh-s szovjet és jenki vagy angol gépeket vagy maradványaikat.
Milyen hatékony állam (a tökéletes szovjet állam ugye?) az, ahol 'félreértésből' (éveik tartott!) mehal milliónyi ember és nem csinálnak semmit. Terményeket is biztos viccből égettek.
Hát ez a véleményem. Ott adtak ki ilyen elvetemült nyilatkozatokat, meg gyakoroltan 'önkritikát'. Ez valami vicc. Komolyan mondom, hogy megáll az ész. Mintha a szovjetúnió még mindig létezne.
Ha valaki áprili tréfának szánta, akkor elnézte a dátumot és ilyennel nem is viccelnék. -
Lacusch69 #4961 Azt azért ne mondd, hogy pusztán rossz tervezés miatt halt éhen 7millió ember, és rossz tervezés miatt álltak fegyveresek a faluk határában azzal a céllal, hogy se ki, se be ne menjen senki... -
#4960
Sajnos az a baj, hogy a hazaárulás hülyén van definiálva. Én nem tekintenék hazámnak egy olyan országot, ahol a semmiért deportálnak és megölnek. Leszarom, hogy oda születtem. -
#4959
Azért érdekes egybeesés hogy ebbe a "holodrómba" éppen most ütik bele a világ közvéleményének az orrát-így 20 évvel a SZU összeomlása után-mikor Grúzia és Ukrajna kollektíve kezdi cseszegetni az orosz szomszédot nyugati bíztatásra.Mert Ukrajna most készül a nyugati világgal az eddigieknél sokkal szorosabb szövetségre lépni ezért a holodrom kutatásnak biztos hogy van ideológiai-politikai funkciója is.Az orosz történészek és levéltárosok is kiadták a maguk dokumentumait melyekkel cáfolják hogy ez az esemény olyan formában zajlott volna le ahogy azt az ukránok előadják.
LINK
Ami Vlaszovot illeti szerintem mindenképpen hazaáruló volt-hisz ő nem ukrán volt hanem orosz. -
Lacusch69 #4958 Valóban. (Valamiért '44-re emlékeztem...)
De egy kis adalék a Vlaszovval kapcsolatos miértekhez:
LINK -
#4957
És '45-ig nem igazán engedtek semmit neki. -
Lacusch69 #4956 Vlaszov tábornok '42-ben állt át a németekhez. -
#4955
nem, az elején is, és a végén is. gondolod, hogy a szlovák/magyar/román segédcsapatok csak a háború végén harcoltak? -
#4954
Mármint a háború végi időkre gondolsz, mikor már nem válogattak? Azok nagyrész amúgy is csak segédcsapatok voltak. -
Freeda Krueger #4953 Akkor és most
kis érdekesség,hogy ne csak fantáziáljunk
-
#4952
"Hitler fajelmélete is az fél orosz hadjáratnak betett. Ukránok millió csatlakoztak volna, ha nem lettek volna ők a legyilkolandó és rabszolgasában taszítandó untermensch. "
600 ezer orosz harcolt a németek oldalán. önálló ukrán köztársaságok egész dandárokat szolgáltattak. -
#4951
Waffen-Gr.Div. der SS (galizische. Nr. 1 auch ukrainische Nr. 1) – Parancsnokok: Walter Schimana, Fritz Freitag, Sylvester Stadler, Nikolaus Heilmann, Fritz Freitag, Pavlo Schandruk
ezt benéztem... -
#4950
Waffen-Gr.Div. der SS (russische Nr. 1) – Parancsnokok: Bronislav Kaminski, Christoph Diem --- Ez hol vebuválódott?
SS-Freiw.Gren.Div. "30. Januar" – Parancsnokok: Johannes Mühlenkamp, Joachim Richter, Adolf Ax, Hans Kempin -- ezen meg jót kacagtam :), január 30.án születtem... igaz 57 évvel később...mármint 33hoz mérve. -
#4949
Ahelyett hogy a Waffen SS egyik divíziója lett volna az a 1-2 Millió Ukrán. Ejjj ez a kicseszett fajelmélet...de szerintem sok lett volna a dezertáló. Meg nem volt elég ellátás szerintem, bár sztálingrádnál bevetették volna a fél millió ukránt. Gépesített Ukrán Milícia...hehehe...Vicces gondolat de nem szar.
Áhhh kedvet kaptam Hearts of iron II-höz...Németekkel felszabadítom a Szovjet elnyomás alatt lévő államokat, Transural állam :). -
Freeda Krueger #4948 Pontosan.
Erre céloztam én is.
Mintha nem is hittek volna a győzelemben hogy megtörtént.
A hibákra a feledés fátyla borul a győzelem után.
A németek sem elemeztek,1940 ben a szövetségesek hibáit meg 60 éve elemzik,néha elfeledve a másik oldalt. -
#4947
Csak ők ennek ellenére is győzetek és ez a nagy difi! A másik hibáit kihasználták. A '40 májusában a szövik brutálisan bénák voltak. Kihasználták a németek? Hát a végjátékban nem.
A német fejlesztések hiányát kihasználták a szövik? Mi az hogy! Lásd radar, jobb hangradar, stb.
A német hibák részban abból adódtak, hogy olyan sikeres hódítást csináltak, mint Napóleon és Nagy Sándor óta talán senki. Viszont nem tudták, hogy mi kezdjenek ezzel.
Hitler fajelmélete is az fél orosz hadjáratnak betett. Ukránok millió csatlakoztak volna, ha nem lettek volna ők a legyilkolandó és rabszolgasában taszítandó untermensch. Tessék hozzáadni az német inváziós erőkhöz 1-2 milliót '41-ben. Akármilyen szánalmasa is harcoltak volna a Vörös Hadsereg is megtapasztalta volna, hogy mi is a túlerő. Akkor aztán harangoztak volna a sztálinizmusnak. -
Freeda Krueger #4946 A hibákról csak annyit hogy a szövetségesek legalább annyit hibáztak mint a németek.
de igaz amit írtál.
A hibák sorozata vezetett oda ahova.Mindkét oldalon.
Egy könyvben ezt úgy írták le hogy a tábornokokra is igaz a dolgozunk,hibázunk elv. -
Freeda Krueger #4945 Csak elméletileg,de a gyakorlatban nagyon kevesek voltak hozzá.
Az elkövetett hibák kikerülése nem jelenti azt hogy ne követtek volna el más hibákat,esetleg pont ellenséges hibákból adódóan. -
Candi #4944 Ezek szerint a németeknek tényleg lett volna esélyük csaknem egész Európa területét birtokba venni (kivéve angol és orosz területeket)? Ha ennyire jók voltak, akkor kétlem, hogy az elkövetett hibákat kikerülvén ne tudták volna megtenni. Legalábbis elméletileg úgy tűnik, igen. -
#4943
Finomító: Majkopba szétszerelve vittek. Vajon máshova nem tudtak volna?
Erről dobjál már valami linket, mert ezt egyszerűen nem hiszem el. Nézd már meg Száhalombattát, hogy mekkora. Még egy fele akkora finomító felépítése is fél évizted, vagy inkább több... Vagy ez. max. finomítócska, ami egy terméket csinál, de azt is éppen csak úgy és annyit ahogy. Maga a telepítés és odaszállítás lehet, hogy többe volt, mint amit hozott.
Olajvezeték: Nehéz megépíteni, de nem lehetetlen. Emellett vasút is van a világon. Az amik egy év alatt kiépítettek vasutat meg autóutat Bakutól Bászráig úgy, hogy a másik kontinensről jöttek hajóval. Gyanítom a németek sem estek volna kétségbe. Pláne, hogy a Berlin-Bagdad vasútvonal még ekkor biza megvolt. ;)
Ez mind szép és jó, de az nem békeidőben készült vagy akkor, mikor nem volt légierő? Mert azért ezt nem nézték volna tétlenük a többiek sem.
Annál jobb helyismeret nem kell, mint amit a helyiek nyújtanak. (Ellentétben az angol-amikkal, akiket az irakiak egy ideig még támadtak is, mikor építkeztek.)
Na azért ez merdek volt. Szerinted az Ali vagy Kszuf az geológiailag ismerte a terepet? Tudta, hogy mi a talajnyomás stb.? A helyesimeret nem ezzel egyenlő.
Alapvetően a legnagyobb probléma mineden spekulácó ellenére a következő, és elképesztő, hogy eddig senki nem írta le. 1940 végére papíron egy éve folyt a háború, de abból 1939 szept. és 1940 áprilisa között gyakorlatilag latymatag tengó háborún kívül nem volt semmi. Afrkia 1941 közepe felé kezdődött igazán.
Ezalatt a 1,5 év - 7 hónap (!) alatt elképesztő mennyiségű és igen súlyos hibát követtek el a németek. Hagyták megpattani az angolokat a francia partoknál, a Lufwaffe nem szállt be erőteljesen a konvojok irtásába, segített az olaszoknak a Balkánon. Ennek semmi értelme és gyakorlati haszna nem volt, de késletette a Barbarossát, ami ha 1-2 hónappal korábban kezdődik, akkor bezony más lett volna a leányzó fekvése. A SZU-t pl. kisebb légierővel támadták meg asszem, mint Franciaországot, mert a gazdaság szinte békeidős szinten zakatolt és nem pótolták a veszteségeket, de a fejlesztésket is elhanyagolták. Ez a kurszki csatárol linkelt anyagon is látszik. 1943-ban is nagyon kemény mennyiségű Pz. III variánst használtak. Akkor az már elég harmatos volt...
Ti viszont feltételezitek, hogy ha "ez és ez" sikerül és a továbbiakban minden pompás, akkor estleg más lehetett volna. Érdekes módon, az fel sem merül, hogy ilyen kapitális hülyeségeket folytattak volna csak a hasonló léptékben a továbbiakban, akkor mi lett volna. Magyarán mitől lettek volna okosoabbak, mikor már eleve az egész Afrikai front alapvetően egy hiba volt és csak nyűg a nykukon?
Ez a fajta megközelítés egyszerűen az én szememben lerombolja azt a feltevést, hogy lett volna esély bármiféle német sikerre hosszútávon. Amíg egy félkegyelmű hülye és bandája volt a főnök, addig erre esély sem lett volna annak ellenére, hogy voltak zseniális katonai parancsnokok. Hitler szinte ötletszerűen háborúzott és felkészületnelül kezdett neki, de még ezek után sem pörgette fel a gazdasáot. Hát mi ez, ha nem színtiszta dilettantizmus? A német fegyvernemek is inkább fojtogattás egymást együttműködés helyett. -
elmeroggyant #4942 Első részéhez: Igen, pont ezt írtam én is. Egy szóval nem vetettem fel, hogy nem így lenne. Csak azt írtam, hogy ha hallgatnak Rommelre (akit te gyengébb képességű stratégaként állítottál be), akkor talán a világháború sem úgy alakul, ahogy.
Olasz szállítókapacitás: Nem volt sok, de a Földközi tengerhez elég volt. Plusz Cifu is említette a zsákmányolt francia hajókat, amivel én nem is számoltam.
Olajkút: Az oroszok fel voltak készülve erre. Mint annyi minden mást is, ezeket is szépen robbantgatták fel. Felégetett föld taktikája. 41 nyarától kezdve ezt csinálták; nyilván nem hagyják ott túl jó állapotban a kutakat sem. Mégis rendberakták a németek.
Hogy ugyanakkora kapacitás nem volt, az lehet. De:
1. Valamekkora akkor is volt (legyen akár 30%), ami MINDIG jól jön.
2. Az ellenségtől vették el. Az ellenségnek 100%-os csökkenés a saját 30%-os gyarapodáshoz képest. Azért az nem rossz szerintem!
Finomító: Majkopba szétszerelve vittek. Vajon máshova nem tudtak volna?
Olajvezeték: Nehéz megépíteni, de nem lehetetlen. Emellett vasút is van a világon. Az amik egy év alatt kiépítettek vasutat meg autóutat Bakutól Bászráig úgy, hogy a másik kontinensről jöttek hajóval. Gyanítom a németek sem estek volna kétségbe. Pláne, hogy a Berlin-Bagdad vasútvonal még ekkor biza megvolt. ;)
Mennyiből tartott volna kiépíteni jobban? Munka meg nyersanyag, persze. De ha erről van szó, azért csak nekilendülnek. A német munka minőségét és gyorsaságát meg ismerjük (lásd orosz vasutak átalakítása a nyomtávprobléma miatt).
A terep meg nem volt túl ismeretlen. Az arab helyi vezetők általában igencsak németbarát politikát folytattak. Annál jobb helyismeret nem kell, mint amit a helyiek nyújtanak. (Ellentétben az angol-amikkal, akiket az irakiak egy ideig még támadtak is, mikor építkeztek.)
Anglia olaja: Úgy értem, innen nem lett volna több. 42-ben Burma is megszűnik lehetőségként Japán miatt. Marad az USA egyedül, mint komolyabb forrás. Azért nem kényelmes dolog az ilyesmi.
Ez a 41-es Kriegsmarine dolog nem tudom, hogy jön a témához. Itt arról volt szó, hogy a németek bombázása csak 43-ban kezdődött. Rommel felvetése pedig jóval korábbi volt. Mire 43 elérkezett volna, ezek a dolgok már mind eldőlnek. Lehet, hogy még bombázás sem lett volna, ha így alakul. Csak erre akartam kitérni. -
#4941
Az olasz flotta mellett a németek a légierővel uralhatták volna a Földközi tengert. Onnantól pedig simán hozzák-viszik a cuccot ide-oda. Nincs az az angol hajó, ami megkockáztatja, hogy továbbmenjen Gibraltáron.
És a legviccesebb az, hogy ehhez nem kellett volna Alexandriát elfoglalni szerintem. Mégsem uralták a térséget, pedig az angolok sem dúskáltak a harceszközökben akkor, de legalább bátran használták fel. Lásd Taranto. Az olasz flotta passzivitása megérne egy újabb misét...
Az meg egyszerűen nevetséges, hogy nem szálltak partra Máltán, mikor ők is látták, hogy Málta "légiereje" egy adott pillanatban kétfedelű vadászokból áll és abból is volt vagy 10 vagy 3db. Vakok voltak a németek? Nem tudják összeadni, hogy 1 + 1 = 2. Ha ez a légierő, akkor a védelem mi lett volna? Annyi fotofelderítő bevetést repülhettek, amit nem szégyelnek.
Ilyen véderő ellen tökmindegy, hogy milyen flottát raknak össze. Az RN ömagában kevés lett volna, ezt megmutatták mikor viszonylag kis számú gép - a Luftwaffe egészéhez mérve - eléggé szétkapta az angol flotátt. Be kellett volna vállalni egy esetleges nagyobb veszteséget, de akkor a kezdet kezdetén Málta kikpiálva és lehetett volna talán jobb eredményt elérni. Egy Kréta 2.0 simán belefért volna sőt, Kérta előtt kellett volna ez, mert akkor Kréta is blokkolva van, csak Szuezen keresztül Afrika megkerülésével érhető el.
41-ben egyetlen légihadtestet raktak oda. A X.-et. Egy légihadtest csak egy része egy légiflottának. A németek csak az angliai csata idején 5 légiflottával rendelkeztek. Lehet számolni, hogy ez mit jelent.
Erőösszpontosítás - ott van a hangsúly!
Nincs mese, ezt eltolták. A gond inkább az, hogy Hitlernek semmiféle koncepciója nem volt arról, hogy mit csinál. Belekezdett valamiba, amiről fingja nem volt, hogy hogyan fejezze be. Kicsit olyan Szaddam Husszeines. Lehet, hogy politikai szinten és ármánykodásban és más mocsokságban otthon volt, de fogalma nem volt stratégiai kérdéseről. Ez a mi szerencsénk... Az olaszokat is úgy segítette, hogy igenis meg nem is.
[/i]Az az egy nyamvadt X. légihadtest egy hónap alatt elintézett 2 angol cirkálót, tönkrevágta az Illustious hordozót (44-ig nem is vett részt az harcban utána), meg egy rakás egyéb hadihajót, illetve vagy fél évig életveszély volt Málta térségében hajóval menni. [/i]
Erről van szó. Málta egy köpésre van a saját partoktól. 24-48 órára kellett volna csak bármi áron az RN-t távol tartani. Aztán game over.
Erre jött volna az olasz flotta és szállítókapacitás. Pont.
Ami tudtommal nem volt sok. Ez baj.
Olajkút: az oroszok is lerombolták Majkopban az olajkutakat meg a finomítókat. Nem volt egy hónap, és többségük újra működött német kézen. Ilyen ez a német gyerek.
Azért kút és kút között is van nagy difi. Mellesleg, akkor elég gyér munkát végeztek az oroszok. Egy valódi szakértő úgy hazavág egy kutat + rendszerét, hogy az eredeti termelés 1 éven belül nem éri el, az tuti. Az egy dolog, hogy működik. Na és mekkora kapacitással?
Ey finomítot rendbehozni meg tényleg nem két perc, ha lerombolták. Az kőolaj szállítása csak vasúton, hajóval vagy távvezetéken jöhet szóba. Majkop-ból egyik sem volt adott német finomítók felé még kombináltan sem.
Visz magával finomítót meg egyebeket.
Ez butaság, lásd fent. (Ebben az iparágban dolgozom.)
Csak azt is vegyük figyelembe, hogy ettől függetlenül Angliának sem lett volna olaja.
Ezt nem értem. Anglia sok helyről kapott olajat, nem csak Távol- és Közel-keletről. Kevesebb lett volna, de közel sem 0.
A németeknek már az megérte volna, ha az ellenfélnek nincs, nemhogy még meg is szerezzék.
Még, ha a kutak működtek volna, akkor sem volt tankerflotta hozzá sem kőlaj vezeték. Egy több ezer km-es vezeték építése olyan terepen amiről 0 részletességű infód van az kb. 3-5 év, MA. A dolog legviccesebb része az, hogy ez esetben a végén még angol tengeralattjáró háború lett volna, a németek tankerei ellen. :)
Az angol és egyéb bombázók igazából 42 végén, 43 elején kezdenek rá a bombázásra. Csakhogy mi most 40-41-ről beszélünk! Akkkor még angol bombázó alig járt németföldön
Inkább 43 tavaszától. Viszont az Afrikai front inkább 41 közepi dolog. Addig azért már történt egy-két dolog. A Biscmark elsüllyesztése után Hitler nem bízott a Kiregsmarine teljesítményében szerintem. Tengók még OK, de a felszíni hajókat gyakorlatilag leírta. Ebben félig igaza is volt. Mint lehetséges fenyegetést megérte őket fenntartani, de reálisan gondolkozva sikeres bevetés szóba sem jöhetett. Arra jó volt, hogy RN erőit lekösse. -
elmeroggyant #4940 Egyben válaszolok.
Az olasz flotta mellett a németek a légierővel uralhatták volna a Földközi tengert. Onnantól pedig simán hozzák-viszik a cuccot ide-oda. Nincs az az angol hajó, ami megkockáztatja, hogy továbbmenjen Gibraltáron.
41-ben egyetlen légihadtestet raktak oda. A X.-et. Egy légihadtest csak egy része egy légiflottának. A németek csak az angliai csata idején 5 légiflottával rendelkeztek. Lehet számolni, hogy ez mit jelent.
Erőösszpontosítás - ott van a hangsúly!
Az az egy nyamvadt X. légihadtest egy hónap alatt elintézett 2 angol cirkálót, tönkrevágta az Illustious hordozót (44-ig nem is vett részt az harcban utána), meg egy rakás egyéb hadihajót, illetve vagy fél évig életveszély volt Málta térségében hajóval menni. Ha nem egy nyamvadt légihadtestet, hanem mondjuk a norvégiában állomásozó légiflottát (vagy legalább a felét) átrakják oda, és nem 41-ben, hanem már egy évvel hamarabb (amikor az angoloknak szinte az összes vadászgépük Angliában volt, iletve Franciaoszág talaján lehullva), akkor övék a Földközi tenger 40-41-ben.
Onnantól lehet gondolkodni, hogy ki fog és mit szállítani arrafelé. Gyanítom az angolok semmit. És akadályozni sem akadályozza semmi a német szállításokat. Erre jött volna az olasz flotta és szállítókapacitás. Pont.
Olajkút: az oroszok is lerombolták Majkopban az olajkutakat meg a finomítókat. Nem volt egy hónap, és többségük újra működött német kézen. Ilyen ez a német gyerek. Visz magával finomítót meg egyebeket. időleges kiesést okozott volna persze. Talán még pár hónapot is (többet nemigen). Na és?
Csak azt is vegyük figyelembe, hogy ettől függetlenül Angliának sem lett volna olaja. A németeknek már az megérte volna, ha az ellenfélnek nincs, nemhogy még meg is szerezzék.
Az angol és egyéb bombázók igazából 42 végén, 43 elején kezdenek rá a bombázásra. Csakhogy mi most 40-41-ről beszélünk! Akkkor még angol bombázó alig járt németföldön (viszont annál több angol területek felett). 42-43-ig még van 2 év. Mindez úgy, hogy az angoloknak nincs olajuk. Hajrá Britannia, lehet harcolászni! ;)
Nem beszélve arról, hogy ha több az üzemanyag, akkor nyilván a pilótaképzésre is több jut németeknél - ergo nagyobb veszteségek érik az angolokat.
A mobil finomítókról már ne is beszéljek (lásd ismét Majkop).
Szóval nem mondom, hogy ha Rommelre hallgatnak, akkor biztos megnyerik a háborút. De lényegesen nagyobb esélyük lett volna rá! -
#4939
A kutatkat meg tönkretették volna, mire odaérnek. Ha elfoglalták volna, akkor is kb. 2-3 évig onnan egy csepp olaj sem jött volna. AZ olaj önmagában meg kevés. Finomítókapacitás is kell hozzá. Azok meg Németországban voltak, a bombázók számára elérhető közelségben. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4938
Képes lett volna, hiszen megszerezték a Francia kereskedelmi flotta egy részét, és (itt van pedig a másik lényegi pont) ott lenne a teljes Olasz flotta. Csak azok nem nagyon mozdultak meg. Ha az Olasz flotta legyűri a Mediterrán térségben lévő Angol flottát, akkor talán minden másképpen alakul. Ebben az a kellemetlen, hogy visszaemlékezések szerint az Angolok nagyon tartottak az Olas flottától, mivel méretben és egységek tekintetében is felülmúlta a Mediterránt ellenőrző brit flottát, sőt, az Olasz légierőnek ha jól rémlik, 1940-ben valami 400 bevethető bombázógépe volt, és a legnagyobb részük képes volt torpedóvetésre. -
harcu #4937 A németek mivel vitték volna az olajat el a Közel-Keletről? Hajóval? Ki van csukva, a tengereken alárendelt szerepük volt. Tartályvagonokban? Azoknak meg a kapacitása véges, ráadásul kellemes célpontot nyújtanak bármilyen kósza ellenséges repülőnek. Tartálykocsikkal? Az meg pláne kellemes célpont, a legutolsó arab is a levegőbe tudja repíteni akár egy elöltöltős puskával is, ráadásul még korlátozottabb a kapacitása, talán a cipelt mennyiség elegendő lett volna az útra Berlinbe és vissza. Maradnak a tartály-tengeralattjárók. De azoknak is kerülniük kellett volna Afrikán túl, hiszen a Gibraltári-szorost a britek szorosan zárták, és feltűnő lett volna ott napi több tíz nagyméretű tengeralattjáró felbukkanása.
Sehogy sem jön nekem össze ez az iráni kaland. Még ha meg is csinálták volna, akkor sem lett volna lehetőségük eljuttatni a kőolajat Európába.
Ha meg az amcsik is partraszálltak volna Afrikában, és áttelepítik a nehézbombázóikat, akkor lett volna érdekes. -
harcu #4936 Valaki legyen már szíves, és tényleg válaszoljon már cukorkának, mert elég kitartó. Bár az értő olvasás elsajátításál lett volna az. -
#4935
Átboni lehet. És aztán ellátni? Csónakkal vitték volna vajon az utánpótálst? Még Rommel kis seregét sem voltak képesek ellátni.
Egy merő fantáziálás szerintem a Közel-Kelet meghódítása. Németek nem voltak kpéesek tartósan nagy hadműveletet folytatni, ha folyónál szélesebb vizen kellett átkelni. A német flotta nem tudott felkészülni a háborúra. -
elmeroggyant #4934 Persze ez világos. Csak itt arról volt szó, hogy Rommel mit mondott illetve akart tenni. Hát ő így képzelte nagyjából.
Ezért tettem egy "mi lehetett volna ha rá hallgatnak" féle kitérőt. ;) -
#4933
A németeknek meg 40 szeptemberben nem okozott volna különösebb problémát a 10 páncélos és 7 gépesített lövészhadosztályból párat átdobni oda.
Németország 1940 szeptemberében még azt se tudta, hogy holnap mi lesz. Számukra Észak-Afrika nem volt fontos, ezt jól mutatja, hogy szinte egyáltalán nem foglalkoztak a Mediterrán térséggel egészen addig, amíg az Olaszok nem kérték meg őket erre (ugyebár Észak-Afrikán túl Görögországban is ők csináltak rendet, úgy tűnik Albániánál komolyabb országot a dicső Római birodalom reinkarnálódásának szánt Mussolini-féle birodalom képtelen volt katonailag legyőzni... :D).
Szóval igen, 1940-ben nem okozott volna akkora gondot, de akkoriban eszük ágában nem volt ilyesmit csinálni, ellenben az Olaszoknak igen (már csak ezért sem foglalkozott Hitler Észak-Afrikával), csak ők meg akkora harcértéket képviseltek... amekkorát. -
Rundstedt17 #4932 Én is valahol ott olvastam,a kurszki offenzíva előtt Sztálin próbált megegyezni Hitlerrel,de Hitler Ribbentrop biztatása ellenére sem volt hajlandó rá,az idóta cseh káplár.