Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
harcu #5234 Gyakorlatilag a könyv egész végig azt taglalja, hogy Sztálin már 1939-ben átállította a szovjet ipart haditermelésre ... mégpedig támadó fegyverek gyártására. A fő példa az "Ivanov", azaz a Szu-2-es, mint a tipikus gyorsbombázó vagy csatarepülő példája. Ebből szerényen azonnal 100-150 ezer gyártását határozták el. 1941-re 13 ezred repült vele. Ez a gép a tipikus példája a védekezésre alkalmatlan, de támadásra annál kiválóbb gépre. Védekezni képtelen, csakis akkor esélyes, ha totális légifölényből támad. Mindehhez társult 100000 kiképzett pilóta is. Nem a gép nagyszerűsége volt a cél, hanem az egyszerű gyárthatóság és a megbízhatóság. 100000 gép egyszerre úgyis mindenre elegendő lesz.
A teljes ipar ennek a gépnek a gyártására állt át, mikor a németek szembetámadták őket. A Szu-2-esek gyorsan le is amortizálódtak, a gyártást pedig befejezték. Azonban a szovjet ipar készen volt tömeggyártásra, az alkatrészeket ezért máshol használták fel. A motorokat az LAGG vadászokba építették. A fegyverzetet szintén. A legérdekesebb, hogy a gépbe szánt rakétafegyverzet akkora készletekben állt rendelkezésre, hogy úgy szerepkört kellett nekik találni - ez lett a BM-8 és a BM-13. A teljes aluminiumipar fel volt készítve repülőgépgyártásra. Ennek eredményeképpen kiszórtak több, mint 40000 Il-2 és Il-10-es gépet. 3 év alatt.
A szovjet támadás egyik bizonyítékaként hozza fel az iparosítás és főleg a hadiipar telepítését. Miért nem tették a hadiipari üzemeket és főleg a lőszergyárakat távol a fronttól? Mert a tervezett napi 100 ezer tonna elszállítása mélyen Európában legalább napi 1000 vonatszerelvény közlekedtetését igényelte volna, biztosítással, vasúti személyzettel, be és kirakodó személyzettel, légifedezettel, stb. Helyette kitették a frontközeli városokba. Vajon miért adták ki a szovjetek a parancsot, hogy óriási mennyiségű hadianyagot, tüzérségi lőszereket kell közvetlenül a határ mentén a földön tárolni 1941 májusától? A támadó németek az első napon 500000 tonna hadianyagot zsákmányoltak, amik be voltak készletezve. Ez sem a tipikus védekező hadsereg ismérve, annál inkább egy támadásra készülő hadseregé.
A támadó németek rövid időn belül megszerezték a szovjet lőszergyártó kapacitás 85%-át. Szuvorov szerint a németek tartalékai egyszerűen elégtelenek voltak a pár hónapnál hosszabb támadáshoz. Napi szinten 100000 közeli tonnát használtak el, de az ipar csak 15-20000 tonnát gyártott. A zsákmányolt üzemek és fegyverek nélkül a német támadás kifulladt volna.
Ezek a gondolatok érdekesek, és felvetnek egy másikat is. Molnibalage meggyőződése, hogy ha a szovjetek támadása előbb indul meg, akkor az gyorsan kifulladt volna, és akkor a németek hamarabb és katlancsaták nélkül eljutottak volna későbbi területszerzéseikhez. De: mi van akkor, ha a szovjet támadás tényleg megindul 1941. július 6-án, mégpedig a két tervezett irányban, Románia és így a ploiesti olajmezők, valamint Lengyelországon keresztül Kelet-Poroszország irányába. Ebben az esetben a németek olaj nélkül maradnak, a szovjet légierő a tervek szerint megsemmisíti a Luftwaffe zömét, így aztán marad a szovjet harckocsizók 5-10x-es létszámfölénye plusz az emberfölény. Ha ehhez hozzávesszük a német tartalékok szűkösségét, és feltételezzük, hogy a németek nem voltak teljesen hülyék, akkor csakis egy út maradt, a támadás a részükről.
Van egy érdekes sztorija is Szuvorovnak, a csizmák. A mezei szovjet baka alapból gyenge csizmát kapott, csak a tiszteknek volt bőrcsizmája. Azonban 1968 augusztusában hirtelen milliós nagyságrendű bőrcsizmát vittek a határ mellé telepített szovjet csapatoknak, akik majd segítséget nyújtanak a baráti csehszlovák államnak. A szovjet katona ugyanis otthon kaphat gyenge felszerelést, de a világ számára szovjet baka egészséges, jól táplált és jól felszerelt. Ehhez a bőrcsizma elengedhetetlen. Ezért a kirakatban levő csapatok a támadás előtt megkapták az elengedhetetlen bőrcsizmákat.
Ugyanez lejátszódott 1941 júniusában is, amikor a szovjet csapatok a hivatalos verzió szerint békés védelemre rendezkedtek be.