15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
  • Molnibalage
    #5657
    Érdekes az az M103. Az írja a viki, hogy 2001-ig rendszerben volt. Hol? 120 milis lövege volt az '50-es években?
  • Molnibalage
    #5656
    Ilyen távolságból egyáltalán nem volt megszokott a találat. Még ma sem tudtommal. Akkoriban az effektív lőtáv felső határa 2 km táján volt. Ma is 3-4 km ez az érték. Előferdülhet, hogy tévedek.
  • NorBear
    #5655
    "Mi szükség volt a 88-as lövegre? Tudtommal még a Panther 75 mm-es lövege is elég volt a legdurvább cuccok ellen is, mint pl. Isz-2."

    Ebben végülis igazad van.De azért a 88-as lövegnek is van létjogosultsága ha figyelembe vesszük a löveg brutális hatótávolságát.A görögországi harcokban az egyik 88-as állítólag 6000m-ről megsemmisített egy Matilda I-es harckocsit.A kurszki csatában többször is előfordult hogy a tigrisek jó 4000-5000m-es távolságból lőtték ki a T-34-eseket.
  • Pluskast
    #5654
    Igen azt olvastam, hogy a panther az tul kép a T34 német változata volt. Minden esetre elég jól sikerült hisz még az 50-es évek francia hadseregében is szolgáltak :)
  • NorBear
    #5653
    Szerintem a Tigris II-nek csak hosszabb statikus védelmi harcokban lehet jelentősebb szerepe.Mobil hadműveletek kivitelezésére a szuper nehéz harckocsikat igen csak korlátozott mértékben lehet felhasználni.A logisztikai és műszaki csapatokra óriási terhet róttak ki ezek a páncélos monstrumok...arról már nem is beszélve hogy a hidak teherbírása és a talaj állapota is erősen behatárolta az alkalmazhatóságukat.

    A Tigris II koncepciója engem
    a Hidegháború M103,Conqueror és T10-es nehéz hk-ira emlékeztet.Ezeket a páncélosokat főként védelmi feladatkörre tervezték + növelni akarták velük a páncélos hadosztályok tűzerejét.Erős páncélzattal és nagy tűzerővel rendelkeztek de túl lassúak és megbízhatatlanok voltak egy mobil támadó hadművelet kivitelezéséhez.



  • harcu
    #5652
    Tudtommal nem ideológiai okokból vetették el, hanem pusztán mérnöki és közgazdasági okai voltak.
  • harcu
    #5651
    Egyfelől a német ipar nem volt ráállva a dízelolaj gyártására, ők a benzinre koncentráltak. Ezért dízelmotoros tankot gyártani óriási költségeket jelentett volna. Másfelől a T-34-est lemásolták, ez lett a Panther. Azt hiszem, Guderian javasolta a T-34-esek tömeges gyártásának megindítását, de végül is anyagi megfontolásból olcsóbb volt egy saját tankot tervezni, minthogy a szovjet alkatrészeket egyesével átvették volna.
  • Molnibalage
    #5650
    Másolni az untermenchtől? Ugyan már, azt soha...
  • harcu
    #5649
    "Ha jól tudom, a Tiger 2 csak úgy zabálta a benzint"

    Az adatok nem teljesen egységesek, de kb. 800-900 literes benzintank mellett terepen 85-120 km volt a hatótávolsága, úton olyan 170km. Egyszóval valóban zabálta a benzint.
  • Pluskast
    #5648
    Igen ez igaz. Mondjuk, ha jól emlékszem végül is a Tigris I azért nem készült ferde páncéllal, mert a fejlesztéseket tulajdonképpen még 41 előtt kezdték meg és igazából a PZIII illetve IV tulajdonképpeni továbbfejlesztett változata volt. Amúgy a Tigris 2 már valóban felesleges jármű volt és igazából nem is volt egy jó elképzelés. Zabálta a benzint lassú volt és az utolsó időkben a legtöbbször statikus harci eszközként használták, mert kész anyagpocsékolás volt üzemanyaggal megtölteni.
    Egyébként még ma sem fér a fejembe, hogy miért nem koppintották le a németek a t-34-est vagy legalább a dízel motorját beépíthették/tovább fejleszthették volna.
  • Freeda Krueger
    #5647
    Amikor találkoztak a szovjet tankokkal akkor a 88mm es volt az egyetlen olyan löveg ami megfelelő volt ellenük,és már bevált elég rég.
    Ezért választották a Tigris alapjául a 45 t verziót és nem a 30 vagy 36 tonnást.
  • Freeda Krueger
    #5646
    Meg lehetett hajtani akkor is,csak értelme nem volt...
    Ma talán gyorsabb lenne,de értelmetlen,188 tonna az ma is sok,feleslegesen.
  • spiczi91
    #5645
    Szerintem a Mausra gondolt.
  • Molnibalage
    #5644
    Mit értesz szupernehéz alatt. A Leo II és Abrams bizony félig meddig a Tiger II vonulat gyermeke szerintem. Nagy és brutál harckocsik. Csak most már van hozzá meghajtás is.
  • robgros
    #5643
    Mit gondoltok, mai technikával vajon meg lehetne hajtani Hitler szupernehéz páncélosait? Nem mintha lenne értelme, csak kíváncsi vagyok a lehetséges eredményekre.
  • robgros
    #5642
    Igen, meg volt győződve, a harckocsit minél nehezebbre, minél nagyobbra, mennél vastagabb páncélzatúra kell építeni. Hogy esetleg a mozgékonyság látja kárát ennek, ami szintúgy fontos tényező, az cseppet sem érdekelte.
    Ha jól tudom, a Tiger 2 csak úgy zabálta a benzint, amiből azért már elég rendesen kellett spórolnia a vezetésnek, ha még csatasorba akarta állítani az elkészült példányokat.
    Magyarul, volt egy nehéz tank, de minek.
  • Lacusch69
    #5641
    Készen voltak a Panther II tervei, 88mm-es L/71 löveggel, nem is volt durván túlsúlyos (kb. 50 tonna).
    De Adolfnak inkább a Tiger II. kellett.

  • Molnibalage
    #5640
    Mi szükség volt a 88-as lövegre? Tudtommal még a Panther 75 mm-es lövege is elég volt a legdurvább cuccok ellen is, mint pl. Isz-2.

    Nem a 88 mm-es löveg miatt szállt el a Tigris tömege, csak azért, mert Hitler erőltette bele a 88mm-es löveget a 75 milissel szemben?
  • SZU
    #5639
    Elég durva lett volna egy 88-as lövegű ferde páncélzatú nehézharckocsi a Tiger I helyett.
  • Molnibalage
    #5638
    Ezzel kb. egyetértek. Úgy pontosítanám, hogy a Pz IV. alvázára szerelt pct. eszközöket és páncélvadászokat. A Tiger I és II is halál felesleges volt, a Jadgpanther volt az egyetlen későn jövő, de nem elborult cucc.

    Lehet, hogy a Tiger I nehéz volt, de kicsit sok a függőleges felület rajta. A Panther hk.-t - az átlapolt futókat leszámítva - a háború egy legjobban optimalizált harckocsijának tartom.
  • Pluskast
    #5637
    A németeknek 2 dolgot kellett volna csinálni. 1. ontani magukból a pzIV-et. 2. a későbbi években a pantheren kívűl semmilyen más harckocsit nem gyártani.
  • NorBear
    #5636
    Tovább boncolgatva a német hk.-k hibáit...
    Szerintem túl sok típust gyártottak ami üzemeltetés szempontjából komoly gondokat okozott és a gyártó kapacitást is erősen korlátozta.A benzin motor használata is súlyos hiba volt.Állítólag az oroszok a BT 7 tankjukba egy 500LEös (M17-TV-12) német BMW
    motor koppintott változatát szerelték be.Még 1930ban megkezdték a gyártását.Ennek ellenére a pz III és IV tankba 250-320LEös motorok kerültek.Ha már korábban is rendelkeztek erősebb motorral
    ami alkalmas lett volna egy harckocsiba miért nem azt használták???

    Félreértés ne essék szerintem a II világháború német páncélosai igen csak jó színvonalat képviseltek...nem különben a német harckocsizó személyzet.
  • Freeda Krueger
    #5635



    Itt látható a különbség honnan számolják különböző források a páncél dőlést
    csak érdekesség...
  • Molnibalage
    #5634
    Most akkor döntsd már el, hogy honnan méred azt a nyamvadt dőlést.

    A két mondat meg nem cáfolja egymást, csak értelmezd már azt a nyamvadt mondatot.

    Az első azt mondja, hogy ezek a felsorolt adhatnak KR-t, de nem kötelező őket használni. A józan ész és, könnyű összehasonlíthatóság vagy a számítás megkönnyítését szolgálják.

    A másik arról szól, hogy számolhatnál egyenes vonalú egyenletes mozgást hengerkoordinátarendszerben csak semmi értelme.

    Tényleg ilyen nehéz?
  • harcu
    #5633
    "Nem hangzik hülyén, hogy 90 fokban döntött páncélzat?"

    De, mert akkor az vízszintes a páncélzat, bár legalább keskeny sávban, de akár több méter vastag is lehet. :) A függőlegeshez képest 90 fokban döntött ugyebár. A függőleges páncélzat a 0 fokban döntött, alias 90 fokos dőlésszögű páncélzat.

    "A célszerűség és műszaki értelmezhetőség adja mindig a koordinátarendszert. Felvehetsz bármilyen idióta kr-t, csak nincs értelme."

    Ez a két mondatot egyébként egymást cáfolja. A célszerűség határozza meg a koordinátarendszert vs. baromság az egyedi koordinátarendszer.
  • harcu
    #5632
    Ne is vitatkozzunk, mert a 0 fok az a vízszintes, legalábbis a köznapi geometriában. Amúgy fogalomszinten más a dőlés szöge és a döntés szöge. (El)dönteni csak álló dolgot lehet, tehát ott a függőlegeshez viszonyítanak. A dőlést viszont a vízszinteshez.
  • NorBear
    #5631
    "Viszont mást jelent a 30 fokos szög, és a 30 fokos szögben döntött páncélzat."

    Harcu nem akarok veled vitatkozni de egy csomó könyv és internetes oldal 0 fokhoz viszonyítva adja meg a páncélzat dőlés szögét.

    "A szöget onnan mérjük, ahonnan meg van adva. Mindenki olyan referenciát használ, amit akar. Lehetőleg szemléleteset és célszerűt."

    Molnibalage jó magam is ezen a véleményen vagyok...izlés kérdése az egész.
  • Molnibalage
    #5630
    A szöget onnan mérjük, ahonnan meg van adva. Mindenki olyan referenciát használ, amit akar. Lehetőleg szemléleteset és célszerűt.

    Nem hangzik hülyén, hogy 90 fokban döntött páncélzat? Mert milyen "döntés" az, hogy a páncél függőleges? Mert ez ezt jelentené, pl a Tigris I. esetében. A célszerűség és műszaki értelmezhetőség adja mindig a koordinátarendszert. Felvehetsz bármilyen idióta kr-t, csak nincs értelme.
  • harcu
    #5629
    Csak mert a szöget vízszintestől mérjük. Viszont mást jelent a 30 fokos szög, és a 30 fokos szögben döntött páncélzat. A döntést ugyanis a függőlegeshez kell viszonyítani.
  • NorBear
    #5628
    Üdv!

    No utána számoltam... 10cm-el magasabb páncéltest kb 2 tonnával nehezítené meg a felépitményt (Panther esetében).A hajtás le egyszerüsödése
    (a kardántengely és egyéb alkatrészek elhagyása) némi tömeg csökkenéssel járt volna + a frontpáncélt is nagyobb szögben meglehetett volna dönteni (így ugyanolyan minőségű védelemhez vékonyabb front páncél is megfelelt volna).Szerintem mindennel eggyütt max 4 tonnát lehetett volna lefaragni a Panther súlyából...

    Előnyök:
    -hatékonyabb páncélvédettség
    -alacsonyabb felépítmény
    -jobb súly/lóerő viszony (valamivel jobb mobilitás)
    -megbízhatóbb
    -kissebb előállítási költségek

    Hátrányok:
    -Kevesebb hely a küzdőtérben
    *Csökken a személyzet "kényelmi" színvonala
    *Csökkentett lőszer javadalmazás
    -A váltó javítása harci körülmények között nem lehetséges

    A max 3-4 tonnás súly megtakarítás nem tűnik valami soknak de a vastagabb páncélzatú Tigris I és II esetében már jelentősebb tömeg megtakarítás volt lehetséges.


  • NorBear
    #5627
    Amúgy lehet hogy tévesek az adataim de az én forrásom a JS-2-re 46cm-es hasmagasságot ír.

    A Pantheres példa rendben van de a legtöbb német tank hasmagassága nem érte el az 56cm-es magasságot.

    Tigris I hasmagasság 47cm,Tigris II 49cm,Panzer IV J 40cm,panzer III L 40cm

    Ezzel szemben az orosz és brit hk.-k hasmagassága:

    Crusader MK III 41cm,T-34/76 40cm,Cromwell Mk IV 40cm, Valentine IV 41cm,Churchill Mk IV 51cm,A34 Comet 50cm

    USA részéről az M26 44cm-es hasmagasságú volt.
  • NorBear
    #5626
    "A dolog ennél azért bonyolultabb a teljes magasság esetén."

    "Tudom a harckocsi magassága nem csak attól függ hogy hogyan vezéreljük ki a hajtást de bele számít..."

    "Sokat nyom rajta a parancsnoki kupola is.
    További, nem elhanyagolható tényező a hasmagasság.
    Azonos helyen és időben, egymás ellen harcoló nehézhk.-k adatai:
    P.V. magasság: 295cm, hasmagasság: 56cm.
    JSz2 magasság: 275cm, hasmagasság: 40cm.
    A teknő aljától a parancsnoki kupola tetejéig már csak 4(!)cm a szovjet hk. előnye.

    A nagyobb hasmagasság miatt jobb a terepjáró képesség, és nagyobb a személyzet menekülési esélye az alsó búvónyíláson keresztül."

    Lacusch ezek logikus érvek...elfogadom.A terepjáró képesség és a személyzet túlélési esélyeit valóban javítja egy magasabb hasmagasságú páncélos.De rontja is ha abból indulunk ki hogy egy magasabb harckocsit nehezebb álcázni illetve könnyebb célpontot nyújt.

    Arra lennék kiváncsi hogy ha a páncéltest lenne hosszabb 4cm-el -mondjuk a Panther páncéltestének alsó traktusában ahol a melső páncélozás függőleges acél páncélból áll-akkor ez mennyiben növelné meg a hk. tömegét?

    Biztos volt előnye a hátul kivezérelt hajtásnak különben nem lenne annyira elterjedt a modern tankok esetében.A bolygóművet hátra lehetett pakolni illetve nem volt szükség kardántengelyre így a legtöbb modern páncélosnál az egész motor szinte "mindenestül" kompletten cserélhető.Némileg le egyszerűsödött a hk. meghajtó rendszere is...
  • Lacusch69
    #5625
    A dolog ennél azért bonyolultabb a teljes magasság esetén.
    Sokat nyom rajta a parancsnoki kupola is.
    További, nem elhanyagolható tényező a hasmagasság.
    Azonos helyen és időben, egymás ellen harcoló nehézhk.-k adatai:
    P.V. magasság: 295cm, hasmagasság: 56cm.
    JSz2 magasság: 275cm, hasmagasság: 40cm.
    A teknő aljától a parancsnoki kupola tetejéig már csak 4(!)cm a szovjet hk. előnye.

    A nagyobb hasmagasság miatt jobb a terepjáró képesség, és nagyobb a személyzet menekülési esélye az alsó búvónyíláson keresztül.
  • [NST]Cifu
    #5624
    Elementális szerintem sem de azért észre vehető volt legalább is ha a T-34-esre gondolok.

    Az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején nagyon hasonló harckocsikkal rukkoltak elő a különféle országok, a német Leichte Traktor semmivel sem maradt el igazán a különféle angol, francia és szovjet harckocsiktól. A Grosstraktor széria, illetve a PzKpfw NbFz V. és VI. is tökéletesen megfelelt a korszak T-35, a Char-2C vagy a Vickers A1E1 harckocsijainak.

    A T-34-es elődje a T-32 (A-32), ez egy erős fegyverzetű, gyors, de gyengébben páncélozott harckocsi, volt, ami gyakorlatilag minden dologgal rendelkezett, amivel a T-34, "csak" 10-30 mm-es páncélzata volt, így a tömege a ma nevetségesnek ható 19 tonna volt. 1938-ban az A-20-assal együtt tesztelték, a két harckocsi nagyon hasonlóan nézett ki, a gyenge páncélzata miatt nem kértek belőle. Ekkor döntöttek a páncélzat megerősítésén, ebből lett a T-34. Ezen harckocsik legnagyobb újítása a döntött páncélzat és az erős fegyverzet volt. Ezt nem lehet elvitatni tőlük, ahogy a KV-1 széria előnyeit sem.

    Ugyanakkor tisztán a T-34 és KV-1 egyértelműen fejlettnek tekinteni sem lehet. A rádiók hiánya, az intercom hiánya például ugyanúgy a fejlettség része, ahogy az optika vagy a külön töltő-kezelő pozició biztosítása. A németek ilyen dolgokra helyezték a hangsúlyt, a többi téren pedig kvázi követték az általános doktrinákat, illetve igyekeztek a német stratégiához idomulni.

    A németeknek is megvoltak a saját tervei, 1937-ben már készült a Pz.IV. utódja, a VK 3001 Porche és Henchel féle változata, a T-34-eshez fogható képességekkel, 30-32 tonnás tömeg, 75mm L/24 vagy 105mm L/28 löveg eredetileg, majd 1941 tavaszától 88mm KwK 36 L/56 löveggel, 50-80mm-es, kis mértékben döntött (0-21 fok) frontpáncélzattal. Ha a VK 3001(P) sorozatban készült volna 1941 nyarától, a Pz IV. helyett, érdekes lehetett volna a dolog. Ám a németeknél a harckocsi fejlesztés nem volt kiemelt az 1938-1941 közötti időszakban, csak a szovjet T-34 és KV-1 elleni tapasztalatok rázzák meg elementális erővel a vészharangot.

    Nem elvitatni akarom a T-34 és a KV-1 egyértelműen jól sikerült részleteit, de pusztán ezek alapján nem mondanám, hogy a szovjet harckocsi fejlesztések messze überelték a németekét.

    .Ettől függetlenül ők már jóval a németek elött felismerték a hátul kivezérelt hajtás előnyeit amelyet az amerikaiak is átvettek az M-26 nehéz harckocsihoz

    Az M-26 is 2.76 méter magas volt...

    .Azt pedig én is aláírom hogy a háború alatt a brit harckicsik rosszabbak voltak mint a német hk-k mivel az angolok első sorban a haditengerészetre illetve a légierőre helyezték a hangsúlyt.

    Nem igaz, az angolok nagyon is sok harckocsi fejlesztéssel foglalkoztak, sőt, az 1920-as években még ők diktálták a "divatot", a Vickers A1E1 volt a nehéz harckocsik etalonja ekkoriban, a franciák, a szovjetek és a németek is ezek alapján kezdték el a saját nehéz harckocsi programjaikat. Az ő nevükhöz fűződik a "Cruiser" harckocsi kifejlesztése, ami alapjaiban nem volt rosszabb, mint az első Pz III.-asok. Az angolok figyelemmel kísérték a szovjetek és a Christie-féle futómű szoros barátságát, és ezek alapján álltak neki a saját A12-es harckocsijaiknak. Egyszóval azért az angolok nem "fejeltették el" a harckocsikat, "mindössze" a franciákhoz hasonlóan a doktrinában voltak nagyon súlyos lemaradásban.
  • NorBear
    #5623
    A táblázat miatt elnézést...pedig az adatok közé egy csomó szóközt raktam...nem tudom miért zsúfolta így össze...
  • NorBear
    #5622
    Üdv!

    "Erről van szó. Ő matematikus fejjel gondolkodott, a víszintes síkhoz képest mért. Csak páncélvédettség szemponjából ez nem szemléletes. Azt kell megnézni, hogy a legrosszabb esethez képest - merőleges becsapódás - mennyivel van megdöntve a páncélozás."

    Igen igazatok van.De én a legtöbbször a 0 fokhoz viszonyított táblázatokkal találkoztam.

    "Hát azért a több mint tíz év legfeljebb a tervezgetésre vonatkozhatott, hiszen a T-18, ami gyakorlatilag egy minimálisan módosított első világháborús Renault FT-17 is csak 1928-ban került sorozatgyártásra. A németek lemaradása szerintem nem volt olyan elementális, és jellemző, hogy az elviekben a legtöbb tapasztalattal bíró brit harckocsik jelentősen le voltak maradva 1939-ben már mind a modern szovjet, mind a modern német harckocsiktól. "

    Elementális szerintem sem de azért észre vehető volt legalább is ha a T-34-esre gondolok.Azt pedig én is aláírom hogy a háború alatt a brit harckicsik rosszabbak voltak mint a német hk-k mivel az angolok első sorban a haditengerészetre illetve a légierőre helyezték a hangsúlyt.Ettől függetlenül ők már jóval a németek elött felismerték a hátul kivezérelt hajtás előnyeit amelyet az amerikaiak is átvettek az M-26 nehéz harckocsihoz.A háború végén megjelnő harckocsik pl: JS-3,M26,Centurion harckocsihoz képest a Tigris II elavult tervezési sémákra épült.



    "A mobilitásban nem lennék biztos. A Panther nem volt rossz e téren, a talajnyomása az átlapolt futógörgők miatt kisebb volt, mint a T-34-85-ösé, a sebessége sem maradt el igazán, a futóműve pedig jobb volt sokkal."

    Nem volt rossz de jobb is lehetett volna ha a brit,orosz megoldást követik.Ha csak 5-6 tonnát tudtak volna lefaragni a páncélos súlyából már az is sokat használt volna a mobilitásnak.

    Orosz,brit és német hk-k magasság adatai:

    Pz II F: 2,15m Crusader MK III: 2,24m T-34/76 1941: 2,45m
    Pz III F: 2,44m Cromwell MK IV: 2,49m T-34/85 1944: 2,72m
    Pz III J: 2,5m Valentine IV: 2,27m KV-85: 2,8m
    Pz IV D: 2,68m Churchill Mk.III:2,78m JS 2: 2,7m
    Pz V G: 2,97m JS 3: 2,45m
    Pz VI E: 2,93m
    Pz VI B: 3,1m

    Tudom a harckocsi magassága nem csak attól függ hogy hogyan vezéreljük ki a hajtást de bele számít...




  • Freeda Krueger
    #5621
    A táblázatok egy része is a 0 fokhoz adja meg a páncélátütő képességet a lövegekhez.
  • Molnibalage
    #5620
    Értelemszerűen a 0° a függőleges, a 90° pedig a vízszintes. A jelek szerint te visszafele számolsz, a vízszintestől...

    Erről van szó. Ő matematikus fejjel gondolkodott, a víszintes síkhoz képest mért. Csak páncélvédettség szemponjából ez nem szemléletes. Azt kell megnézni, hogy a legrosszabb esethez képest - merőleges becsapódás - mennyivel van megdöntve a páncélozás.
  • Freeda Krueger
    #5619
  • Freeda Krueger
    #5618
    T-34
    itt van egy ilyen képbár T-34/85,és az oldalon van az A-20 ról