II. világháború

Háát nem egészen mert pl az akkori Portugáliában nem léteztek pártok. Csak egy a sajátja.

kb mint horthy?

Igen. Úgy hívták, hogy António de Oliveira Salazar. Amúgy egy sima diktátor volt 1930-tól egésszen 1968-ig volt hatalmon. Jobb oldali volt az egyházzal szoros kapcsolatot ápolt de nem volt fasiszta. Az ilyen jellegû pártokat betiltatta.

De ezek nem diktaturak voltak. Inkabb tekintelyuralmi rendszerek. Kb mint a Horthy fele. Messze nem volt olyan egzkezben kozpontositas mint Stalinnal vagy Rakosinal mondjuk. Olyasmi volt inkabb mint Kadar.

Ott is. 58-ig asszem.

Spanyolban igan. Potugáliárból nem tudok. Wikiben biztos le van írva...

Portugáliában egy diktátor volt hatalmon a II.vh idején?

Bárcsak Hitler ne került volna hatalomra? Ilyen nagy léptékû "mivanha" kérdésre nem lehet felelni.

Igen.

Nem volt elég jól elõkészitve a mi van ha sikerül elképzelés úgy tünik.
Mintha a maerénylõk sem készültek volna fel erre.
Legalábbis szerintem,ha az 1944 es merényletrõl van szó.

Ez biztos. De azóta már lehet túl lennénk a harmadikon is 😊 Mert tegyük fel elfogadja mindenki a feltétel nélküli megadást. 10 perccel késõbb jelenik meg valaki aki megmondja hogy "minket nem gyõztek le, de megölték a vezérünket a kapitalisták/kommunisták/egyéb rohadékok." Az emberek meg beveszik. És megint bele lehet hajtani õket a hülyeségbe.

Nehéz megmondani, hogy után mi következett volna. Az SS lehet, hogy ne engedelmeskedett volna az új felsõ vezetésnek. Õk Hitlernek tettek esküt és nem az Alkotmányra asszem. Csak feltétel nélküli megadás jöhetett volna szóba már akkor is.

Is is tudtommal.

Bárcsak sikerült volna a Hitler elleni merénylet.

A II. világháboruban az USMC ( amerikai tengerészgyalogság )repülögép századai szárazföldi repülõterekrõl vagy föleg repülögéphordozokról üzemeltek-e ? Vagy vegyesen mind a kettöröl használták öket ? Gondolok itt a nem csak a F4U Corsair vadászrepülöket használo századokra ( VMF-441 ) hanem az TBF Avanger torpedovetõ ( VMTB-232 ) és SBD Dauntless zuhanobombázó repülögépet használó századokra is . A zuhanobombázo századokat nem tudom hogy jelölték ( VMB ? ), ( VMSB ? ) , mert ahogy olvastam használt hagyományos bombázokat is B-25 stb .

Nyilvan ugy ertettek, hogy a II. VH utan. Spanyolorszagban telepedett le, es siekres vallalkozokent tevekenykedett.

O rabolta el Horthy fiat is egyebkent. Meg volt par trukkos frontvonal mogotti bevetese is.

O volt a mai szupertitkos kem sztereotipianak a megtestesitoje kb.

Ennél már csak az ODESSA ténykedése lehet kalandosabb.

regiment 2008/3. 28. oldal. Mussolini szöktetésérõl szól a cikk.

Szeptember 13.-án, a bécsi Imperial (?) szállodában Otto Skorzenyit - akit az eltelt 50 és során sebhelyes gyilkostól a Moszad ügynökén át német d'Artagnanig mindennek elkereszteltek - a kiszabadítási akció megszervezéséért és kivitelezéséért lovagkereszttel tüntették ki.

Ennyi említést tesznek.

Ezzel nem mondasz újat.

Vagy a háború utánra gonolsz? Én úgy tudom hogy aktív neonáci lett. Mit írtak mit tudott tenni õ a moszadnak?

Arra céloz, hogy a Moszad-ot 1949. december 13-án alapították.

Otto Skorzeny jobban illik ebbe topikba mint a közel-keletibe.

volt a 2. vh alatt moszad?

Otto Skorzeny moszadügynök volt? A regiment magazinban említették.

Wasserfall program.
Ez talán segit,bár angolul van.

Valaki tud valamit a Wasserfall programról?

Ugyanennek a 190A-5 és A-6 nappali vadász típushoz kiadott kézikönyvnek egy késõbbi fejezete (Teil 8 B, Abwurfwaffenanlage) foglalkozik részletesen hogy pontosan hogyan is kell ki- és beépíteni a bombázáshoz szükséges felszerelés. Összesen 4 embert igényelt, ha jól értem 1 fegyvermestert (Waffenwart), egy villanyost (Elektriker) és két fedélzeti szerelõt(? Bordwarte).

Szépen ott van leírva, lépésrõl lépésre, kapcsolási rajzokkal stb. Bármelyik gépen meg lehetett csinálni olyan félórás munkával.

De itt van pl. a FW 190A-5 és A-6 repülõgép 1943 augusztusi kézikönyvébõl az elsõ fejezet, ami a típus írja le az bevezetõ fejezetben:



"A Fw 190 A-5 és A-6 típus egy együléses vadász, amely magas végsebességén kívül jó mozgékonysággal is rendelkezik.

A repülõgép ezenkívül ejtõfegyverekkel mint vadászbombázó vagy külsõ üzemanyag tartályokkal mint megnövelt hatótávolságú vadász is bevethetõ."

majd a 12 oldalon felsorol néhány lehetséges bevetési profilt:

1. Vadászbevetés gépágyúkkal és géppuskákkal
2. Vadászbevetés gépágyúkkal és géppuskákkal, külsõ üzemanyagtartállyal megnövelt hatótávval
3. Vadászbevetés (sic! szerintem elírás) ETC 501-es bombafelfüggesztõvel (ez 250 és 500 kg bombákat tudott fogadni)
4. Vadászbevetés (sic! szerintem elírás) négyes ETC 50-es bombafelfüggesztõvel (ez négy darab 50 kg-os bombát tudott fogadni)

"De nézzük csak. Me-109. A nagy sebességû és magasságú vadászváltozatokat általában már nem használták Jabo bevetésekre, és külön Jabo változatok voltak rendszerben, például az elsõ Jabo változat a Me-109E-1/B, majd az E-4/B. Az E-7/U2-nél jelent meg a plusz páncélozás, mivel a Jabo feladatkörben sokszor kiütközött a páncélozás hiánya. "

Ne keverjük a dolgokat, a 109-es sorozatnál nem volt "külön" Jabo változat, az elsõ szériákon nem volt még bombafelfüggesztõ, aztán 1940 közepén kísérletképpen felrakták rá és az elektromos bombakioldó panelt a mûszerfalra, majd ezeket elnevezték E-1/B-nek illetve E-4/B-nek, mert az E-1 és E-4 alapváltozatra épültek, csak ezeken volt bomba szállításához cucc, és ezt jelölték külön - kezdetben!

Az E-7-en fölösleges is lett volna, mert ez már eleve rendelkezett csatlakozási ponttal a törzs alatt póttank vagy bomba részére. A csatlakozópontok elõre ki voltak alakítva _minden_ gépen, és fülkébe az elektromos bombakioldó panelt kellett beszerelni, és csatlakoztatni (ahogy meg is tették, az anglia csata vége felé pl. jött egy parancs hogy a gépek egyharmadát át kell alakítani a fenti módon vadászbombázóvá, ezt maguk az egységek végezték el).

A késõbbi szériákat nem jelölték külön (nem volt hivatalosan pl. F-x/B, max. a háború utáni könyvekben) egészen egyszerûen azért, mert már _bármelyik_ gépre fel lehetett pakolni a szükséges bombafelfüggesztõt, és vadászbombázóként bevetni.

A G szériánál csak az változott hogy ezek és az új átalakítókészletek kaptak egy kódot, R I, R II, R III stb. Egyébként alapvetõen nagy magasságú vadásznak készült, mégis bármelyik képes volt bombafelfüggesztõt vinni.

A 109K szériában gyakorlatilag ugyanezek a Rüstsätz-ok voltak rendszeresítve, mint a Gusztinál, csak kicsit más számozással, illetve az eredeti R II-est törölték (ez a ETC 50/VIIId bombafelfüggesztõt jelölte, ami négy 50 kg-os bombát vitt, de addigra már szinte kizárólag kazettás bombákat használtak a kisebb repeszbombák helyett. De pl. az R I, a ETC 501/IXb bombafelfüggesztõt, amely 250 kg vagy 500 kg-os bombát fogadott továbbra is használatban maradt).

Voltak nagyon kis számban épített különleges feladatú vadászbombázók, mint pl. a páncélozott E-7/U2 vagy a nagy hatótávú G-1/R1 széria, de gyakorlatilag ezek is csak némi gyári átalakítást jelentettek ugyanazon a sorozatban készült 109E vagy G sárkányon, nem volt külön "típus". A végszereldében kicsit mást berendezéseket kaptak, ennyi volt a különbség. Gyakorlatilag lényegtelenek, alig pár tucat épült ezekbõl.

A 190-es széria ugyanez, valamennyi 190A alap vadász változat képes volt bombák szállítására a törzs alatt, hasonló rendszerben mint a 109G, de volt néhány kifejezetten Jabo/csata épült változat, a páncélozott 190F vagy a nagy hatótávú (két póttank a szárnyak alatt) 190G.

A szövi oldalon ennyi változás sincs, a "vadászok" illetve "vadászbombázók" között csak annyi volt a különbség, hogy a külsõ felfüggesztõ pontra került-e bomba vagy sem..

"Nos, nézzük, a háború második felében a legtöbb esetben kiderült, hogy jobb célszerû feladatkörre gyártani a gépeket, az elfogó vadászgépnek gyorsnak kell lennie, magasra kell feljutnia és könnyûnek kell lennie. A vadászbombázó/Jabo gépek általában erõsebb páncélozást kaptak, és fõleg a kis magasságú repülésre voltak felkészítve. "

A gond csak az, hogy egész egyszerûen nem voltak külön feladatkörre gyártott gépek. Az elsõ "vadász" Typhoonok és a késõbbi "vadászbombázó" Typhoonok semmiben nem különböztek, ugyanaz a motor hajtotta õket, kis magasságon is tökugyanolyan teljesítménnyel (többek között ezért használták vadászbombázó feladatokra, ha már vadászként többé-kevésbé kudarc lett), ugyanolyan minimálisan voltak páncélozva, a normál felszállósúlyuk, sõt a típusjele is ugyanaz volt. Egész egyszerûen azért, mert csak annyiban különböztek, hogy az egyikre raktak bombát, a másikra nem. A Tempest pedig szintén ugyanazzal a Sabre II A vagy B jelû motorral repült, mint az összes Typhoon..

A FW 190F széria kicsit kakukktojás, mert az elsõ szériák erõsebben páncélozottak voltak mint a 190A vadászváltozat, a késõi (és legnagyobb számban gyártott) 190F csatarepülõgépek csak szerényebb vagy a 190A-tól egyátalán nem különbözõ páncélozást kaptak, és gyakorlatilag megegyeztek az épp aktuális 190A-val. A különbség pusztán annyi volt hogy a szárnyak alá is bombát rakni, és a súlynövekedést a két külsõ gépágyú kiépítésével kompenzálták.

De alapvetõen 1942-re már minden német v. szövi vadász egyben vadászbombázóként is bevethetõ volt, annyi kellett hozzá hogy a fegyvermester rápakoljon egy kb. 30 kilós bombafelfüggesztõt a csatlakozási pontokra - aztán levegye ha más feladatot kaptak.

Rosszat írtam, A3/U-1 és U-3 volt az elsõ, amelynél megjelentek a bombazárak, ezek is Jabo változatok voltak.

Az FW190A3 is vihetett már bombát a törzs alatt,úgy tudom.
Vagy keverek valamit?

Az gondolom egy kezdeti tesztelesi stadiumban levo gep lehetett, amit meg hagyomanyos dugattyus motorral szereltek, es csak a vaz viselkedeset neztek repules kozben, gondolom.

de a 71-es uzenetben berakott terveken mar a truboprop motor lathato.

Ezen megközelítés már jobb, de még mindig nem az igazi. A P-51 és társai azért voltak sûrûn alkalmazva vadászbombázóként, mert amikor bevetésre kerültek, a levegõben már alig volt ellenfél. Azonban ott is megvoltak azok a gépek, amelyek alkalmasabbak voltak a feladatra, pl. a P-47.

Najó, egy kicsit formálisan fogalmaztam, helyesebben azt kellett volna írnom, hogy mi az ésszerû abban, hogy egy nagy sebességû elfogó vadásznak szánt gépet vadászbombázónak használjanak.

De nézzük csak. Me-109. A nagy sebességû és magasságú vadászváltozatokat általában már nem használták Jabo bevetésekre, és külön Jabo változatok voltak rendszerben, például az elsõ Jabo változat a Me-109E-1/B, majd az E-4/B. Az E-7/U2-nél jelent meg a plusz páncélozás, mivel a Jabo feladatkörben sokszor kiütközött a páncélozás hiánya. Az F sorozatnál is a /B jelölte a Jabo feladatkörre felkészített gépeket. A G-knél jött be a "Rüstsatz", amely gyakorlatilag átalakítókészletet jelent, ezzel lehetett a gépet alkalmassá tenni például bombák hordozására (R-1 a törzs alatti és R-2 a szárny alatti bombákhoz). Ha jól tudom a H és K sorozatnál már nem volt Jabo változat, a H-4 lett volna, de azt törölték, ezen sorozatok már kifejezetten nagy magasságú/sebességû vadászgépek voltak.

Az FW-190 esetében is direkt Jabo változatokat gyártottak, az FW-190A5/U-3-on jelentek meg elõször például a bombazárak, és az U-6 és U-8 változatok voltak még direkt földi támadásra készítve, az U-14 és U-15 pedig torpedóvetõ gépek voltak. Az F-1-nél plusz páncélozást kaptak a motor illetve a pilótafülke köré, hogy védjék a légvédelmi tûztõl, ezek kifejezetten földi támadásra készültek.

A Typhoon a legszebb példa, eredetileg vadászgépnek szánták, de ebben a feladatkörben elbukott - viszont a jó kis magasságú manõverezõképessége miatt vadászbombázó/földi támadó feladatkörben nagyszerûen bevált.

A Tempest a másik oldal, egy olyan gép, amelyik kivételesen minden feladatkörben helyt tudott állni, mind nagy sebességû vadászgépként, mind földközeli támadógépként.

Nos, nézzük, a háború második felében a legtöbb esetben kiderült, hogy jobb célszerû feladatkörre gyártani a gépeket, az elfogó vadászgépnek gyorsnak kell lennie, magasra kell feljutnia és könnyûnek kell lennie. A vadászbombázó/Jabo gépek általában erõsebb páncélozást kaptak, és fõleg a kis magasságú repülésre voltak felkészítve.

A Me-262 eredendõen egy gyors vadászgépnek készült. Vadászbobázó feladatkörben nem volt igazán sikeres, egyszerûen nem erre tervezték...

Érdekes...a mai napig megtalálhatóak a világ pár országában tipikusan egyfeladatú típusok. Mert azt hiszem itt most errõl van szó. Nem arról, hogy ne lehetne vadászból vadászbombázót faragni.
Lásd legutóbb, ahogy az F-22-es feladatkörébe utólag került be a bombázó képesség követelménye. Vagy régebben a Tomcat-ból lett a Bombcat. Mintahogy a MIG-31-es is cipelhetne bombákat...miért is ne? De nem erre használják alapvetõen.

Vadászbombázónak épp az a lényege hogy alapvetõen vadász, de akarod vagy éppen szükség van rá, bombázóként is bevethetõ.

Egyébként meg a vita valahol meddõ, mert a vadászbombázó képesség nem befolyásolta a hadrendbe állítás idõpontját, és csak nagyon kevés gép került ténylegesen bombázó alakulathoz, a nagy többség vadászként mûködött.

Egy turboprop, amelynek hagyományos dugattyús motorokra jellemzõ kipufogórendszere van... 😊))

Amiket példának hozol, azok a "viszonylag" kiforrott, dugattyús motorral szerelt vadászok voltak. Míg a 262-es egy új technológia, ami pont az ezekhez képesti sebességtöbbletével lehetett volna csatadöntõ tényezõ... Ez olyan, mint pl.: Concorddal árutszállítani....
És persze voltak elõnyei, de meglátásom szerint kevesebb, mintha tisztán vadásznak használták volna.

"Mi az ésszerû abban, hogy egy nagy sebességû vadászgépet vadászbombázónak használjanak?"

Az hogy nem lehet/nagyon nehéz elfogni.. nem egészen értem mi a probléma, a világháború gyakorlatilag összes "nagy sebességû vadászgépe", pl. 109-esek, 190-esek, Spitek, P-47/P-38/P-51, Typhoon/Tempest stb. mind alkalmassá volt téve vadászbombázó bevetésre, és voltak a dolognak elég egyértelmû elõnyei.

Az MK 108-asnak a tûzgyorsaságával nem volt probléma, 600-650 lövés percenként, gyakorlatilag egy szinten van a szövetségesek által használt 20mm-es Hispanokkal (600 l/perc) vagy .50 Browning M2 nehézgéppuskákkal (650-750 löv/perc).

Kompromisszumot a lövedék kezdõsebességénél kötöttek, ez 500 m/sec volt, de normál lõtávon ez sem volt annyira vészes, bombázóknál annyira nem számít, manõverezõ célpontontok pl. vadászok ellen van jelentõsége inkább.

Ezt a kepet talaltam:



Viszont ezen a kepen csak truboproppal van felszerelve. Mondom valoszinu az lesz, hogy a gep tenyleg letezett, viszont csak Jendrassik turboproppal szereltek fel.

Én azért kérdõjelezem meg, mert a V3., V4., Csaba, Toldi, Zrínyi, vagy a Tas fejlesztésrõl, vagy például a II.vh elõtti vitorlázó és motorosgép fejlesztésekrõl olvastam már az 1980-as években is. Ezek pedig elég részletesek voltak témával kapcsolatban. Ezek után a semmibõl elõkerül egy ilyen "fejlesztés", amirõl még mindig nincsenek normális konkrétumok, ráadásul a háttere is sántít.

bar valoszinubbnek tartom, hogy inkabb csak turboprop volt a gep.

Hat nem tudom...

Sajnos csak a Jendrassik-fele gazturbinakrol vannak bizonyitekok csak. A geprol nem, de tobb kulfoldi forrasban olvastam, hogy tenyleg leteztek ezek a kiserleti gepek, de soha nem vetettek oket be, es vegul nem is a Jendrassik-fele gazturbinakkal szereltek fel oket.

Én a magam részérõl továbbra is megkérdõjelezem ezen történet hitelességét. Ez olyan, mint az "elsõ magyar harckocsi" története az elsõ világháború elõttrõl, arról egyértelmûen kiderült, hogy csalás.

A magyar fejlesztesu sugarhajtasos gepeknek is ez lett a veszte. Amcsik egyszeruen lebombaztak oket hangarostul. Pedig kivancsi lettem volna, hogy mire kepes.

Ezt én a légifölényre és az elégtelen német légvédelemre (amennyire tudom, sok esetben a repterekrõl elvonták a légvédelmet, hogy a városok légvédelmét erõsítsék vele) fognám. Ha egy ellenséges vadászgépraj kényelmesen körözhet egy reptér körül egy órán keresztül, ott komoly gondok vannak.

Bizony, ezt az usa pilóta szleng "patkányfogásnak" hivta. Ideális esetben a 262es pusztitotta volna a bombázókat, mig a repterek környékét biztositják a hagyományos, vagyis jobb manõverezõképességû vadászok. De egy háborúban ritkán ideálisak a viszonyok 😊

Plusz a repterek környékén védtelenek voltak a jetgépek. A hajtómûvek rossz dinaimkája miatt sebezhetõek voltak. Ha felszálltak a jenki a P-51-gyel kivárta azt a 1 órát amíg visszajött a fecske és leszállás közben támadták meg a gépeket. A P-51 12 órát is fent maradhatott.