15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#5537
V-3 Szuperágyú.
150 m hosszú 150 mm-es űrméretű 280 km hatósugarú ágyú. Pontossága kb 1 km. Calais mellett építették a prototípusát Londonra irányozva, 5 m vastag betonnal védve. Az amerikaiak Lanchester bombázója 6,4 m hosszú 5454 kg súlyú bombát (Tall boy azaz magas fiu volt a bomba neve.) dobott le az építményre, amely áttörte a betont és megsemmisült az ágyú. Öt nappal később a szövetséges csapatok le is rohanták a térséget, tehát a németek nem tudták újjáépíteni. Egy kisebb változatát bevetették az ardenneki offenzíva idején is, egy vagy két lövést adott le, de a károkról nincs adat. A szuperágyú tervét a 80-as években egy Kanadai mérnök ismét felvetette. Mivel a NATO nem tartott igényt rá, kapcsolatba lépett az Irakiakkal és meg is állapodott velük, hogy ott kifejleszti. A MOSZAD, az izraeli titkosszolgálat tudomására jutott a dolog, és mielőtt a mérnök Irakba érkezhetett volna, Londonban a szállodai szobájában meggyilkolták. A gyilkosait nem is kereste a rendőrség.
ehh...j...n -
#5536
Sturmpanzer VI, Sturmtiger "rohamtigris"
1943. augusztus 5-én döntés született egy új nehéz fegyverzetű rohampáncélos fejlesztéséről, amelynek alvázául a Tiger I-es harckocsit, fegyverzetéül pedig a 380 mm-es RW61 típusú rakétavetőt jelölték ki.
HÖHÖ mint egy középkori kurva nagy ágyú :D.
![]()
-
NorBear #5535 De igen ott a pont...nem tudom miért tituláltam páncélvadásznak...
-
#5534
Ez nem egy önjáró löveg? -
NorBear #5533 A keleti fronton állítólag 1942 magasságában a németek bevetettek egy 105mm-es és egy 128mm-es löveggel ellátott páncélvadászt.A 128mm-es verzió képes volt kijukasztani a 200mm-es 30 fokban döntött páncélt 1000m-es távolságból.
![]()
-
Lacusch69 #5532 "http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4d/20mmvs7mm.png"
Jó lenne látni hozzá valami távolsági és esési adatot, mert így nem sokat mond.
-
NorBear #5531 Igen csak hogy a tömegnek és a torkoati sebességnek arányban kell lennie egymással különben hamar le lassul a lövedék.
PL: 5,56X45mm-es NATO vs 50-es Browning (12,7mm)
Tömeg: 4,000g 42,9g
Torkolati sebesség: 930m/s 887m/s
Sebesség 300 méteren:650m/s 665m/s
Látható hogy hiába gyorsabb az 5,56-os NATO lövedék pehely könnyű súlya miatt 300 méteren már jelentősen veszít a sebességéből.
-
harcu #5530 Egyébként képletileg, ha alfa szöggel döntöd meg az X vastag lemezt, akkor a tényleges vastagsága a X osztva sin(alfa). -
harcu #5529 Ez elég egyszerű, ha lerajzolod, akkor a 206 mm széles téglalapot, és elmetszed 30 fokos szögben, akkor a metszésvonal pont a szélesség duplája lesz. Gyakorlatban egy egyenlő oldalú háromszöget felezel meg, aminek a fél oldala lesz a szélesség, azaz a lemez vastagsága (206 mm), az teljes szélességű oldal pedig a tényleges átütött anyagvastagság (412 mm) -
SZU #5528 Érdekes, az 5.56mm-es lőszereknél hallottam arról, hogy annyira könnyű a lövedék, az oldal irányú szél jelentősen módosítja a röppályát. Pedig az elv ugyanaz. Könnyebb és sokkal nagyobb a torkolati sebessége. -
NorBear #5527 Ezek szerint még az olasz 75mm-es harckocsi lövegek többsége is át tudta juggatni a 120mm-es páncélzatot...legalább is HEAT lövedékkel.Gondolom az olasz páncélos erőknél azért nem dúskáltak a kumulatív lövedékekben.
Érdemes még megemlíteni a britek 17 fontos lövegéhez kifejlesztett APDS ürméret alatti páncéltörő lőszerét is.Az elv a következő-ha egy kissebb tömegű lövedéket lövünk ki egy ugyanakkora ágyúból ugyanolyan minőségű és mennyiségű meghajtó töltet felhasználásával mint az eredeti ürméretű lövedék esetében... akkor egy jóval nagyobb torkolati sebességű lövedéket kapunk végeredményül.Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni akkor a lövedék páncéltörő képessége 4 dologtól függ:
-Torkolati sebesség
-A lövedék anyagának minősége
-Tömeg
-lövedék típusa (HEAT,APDS,HVAP...stb)
Ahoz hogy a (kinetikus) pc. törő lövedék viszonylag nagy páncéltörő képességgel rendelkezzen az első három tényezőnek megfelelő arányban kell lennie...
Példa:A brit 17 fontos löveghez rendszeresített APDS MK I típusú lövedék
tömege mindössze 3,71 kg.A kissebb tömegű lövedék előnyös mivel kevesebb lőporgáz felhasználásával is elérhető ugyanaz a torkolati sebesség illetve a lövegcsőben nem lép fel akkora nyomás és a fegyver visszarúgó ereje is kissebb lessz tehát a torony koszorúra is kisebb terhelés fog jutni (lényegében a fegyverzet tömege és előállítási költségei is csökkennek).Viszont hátránya is van a dolognak mivel a könnyebb lövedéknek kissebb a tehetetlensége ami azt jelenti hogy gyorsabban fog veszíteni a sebességéből (ez részben a lövedék aerodinamikai kialakításától is függ...minnél nagyobb a légellenállás annál gyorsabban veszít a lövedék a sebességéből.A környezeti hatásokat is figyelembe kell venni pl:szél,páratartalom,levegő hőmérséklete,GRAVITÁCIÓ...stb.
A célzásnál nagyon fontos a szél figyelembe vétele, egy hagyományos 7,62x51mm-es NATO lövedék 1000 méteres távon 4km/h-s oldalszélben 90cm-et (!!!) is eltérhet oldalirányban! 5C°-os hőmérsékletkülönbség pedig 25cm-et függőleges irányban.
Minnél gyorsabb az adott lövedék annál kevesebb ideig lessz kölcsönhatásban a környezeti hatásokkal ezért kevésbé fog módosulni a röppálya.A nehezebb lövedékre a szél a páratartalom és a levegő hőmérsékletének hatásai kevésbé fognak érvényesülni de mivel a nehezebb lövedékek álltalában lassabbak ezért a gravitáció következménye képp a röppályájuk íve is magasabb lessz (ami pontatlanságot eredményez).Erre jó példa a rövid csövű Panzer IV-es ahol az ágyú torkolati sebesség igen csak alacsony volt így a lövedék röppályája jóval az irányzó vonal fölé kerülhetett.Megfigyelhető hogy az ugyanakkora ürméretű de hosszabb csövű lövegeknél a lövedék torkolati sebessége nagyobb.Ez részben annak köszönhető hogy a lőporgázok tovább gyorsíthatják a lövedéket mivel a kölcsönhatás idejei is megnő...
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4d/20mmvs7mm.png
Ezen az ábrán látható hogy a gyorsabb,könnyebb lövedék röppályája kevésbé tér el az irányzó vonaltól mivel a fegyver elsütésétől a célbaérkezéséig eltelt idő is rövidebb ezért a lövedék a gravitációval is csak rövidebb ideig van kölcsönhatásban.
-
Freeda Krueger #5526 olasz lövegek
Makettes oldal,de talán elfogadható...
Angolosok előnyben -
NorBear #5525 Sajnos az olaszok 90mm-es légvédelmi lövegéről egy normális forrást sem találtam.Viszont az orosz 85mm-es D44-es ágyú amelyet még a II. világháború ideje alatt fejlesztettek ki a BK-2M HEAT-FS szárnystabilizált kumulatív lövedékkel 300mm páncél átütésére volt képes.Ha az olasz 90mm-es HEAT lövedék is szárnystabilizált volt akkor simán elképzelhető a 206mm-es pc. törő képesség....
http://en.wikipedia.org/wiki/85_mm_divisional_gun_D-44
http://www.tarrif.net/ -
Lacusch69 #5524 Valami nem stimmel, a német 88mm-es hk.ágyú (KwK36) kumulatívja (Hl.Gr39) 90mm-t vitt át, lőtávtól függetlenül.
-
Freeda Krueger #5523 páncélról
itt elvileg megtalálható hogy kell kiszámolni és van átütési táblázat is ,igaz csak német ágyukra... -
NorBear #5522 Ha szárnystabililzált HEAT lövedék volt akkor az adat stimmel.A legtöbb II. világháborúban alkalmazott kumulatív elven működő páncéltörő lövedék röppályáját forgással stabilizálták ( a lövedék a huzagolt csőben a saját tengelye körül forgó mozgást végzett).Ez a megoldás azzal a hátránnyal jár hogy a centrifugális erő "széthordja" a robbanás erejét így a lövedék páncéltörő képessége is csökken.
A II. Világháboróban debütáló, a Monroe-effectre építő páncéltörő lövedék. A lényeg: egy formázott robbanóanyag elött egy fém kúp található, és a becsapódáskor felrobbanó töltet a fém kúpot megolvasztja és összesűríti egyfajta olvadt fémtüskévé, és ezt nagy erővel előre nyomja. A HEAT lövedékkel két probléma van: egyfelől a lövedéktest forgása csökkenti a hatásosságot (a centrifugális erő "széthordja" a robbanás erejét), ami miatt a huzagoltcsövű ágyúkból használt lövedékekben legtöbbször egy csapágyazott "ágyban" feküdt a belső rész, amely így a röppálya alatt viszonylagos nyugalomban volt. A másik probléma, hogy a hatásossága arányban áll a robbanótöltet (és a fémkúp) átmérőjével, vagyis minél nagyobb az ágyúcső, annál hatásosabb lehet a belőle kilőtt HEAT lövedék -
#5521
Sajnos még nem jártam ott, egyszer mindenképpen el kell oda mennem. -
#5520
Hogy lehet ezt kiszámolni? Valahol van hozzá egy képletem de azt nem értettem sosem:)
Egyébként szerintem nem mindegy, hogy pontosan hogyan értik a 30 fokot, függőleges tengelyből kivonva, vagy a vízszinteshez hozzáadva, én már találkoztam mindkét megközelítéssel. -
harcu #5519 Az bizony 412 mm-es homogén acélt jelent 90 fokos becsapódás esetén. Az azért korrekt, pláne 2000 méter távolságból. Ha az adat is korrekt. -
#5518
Kumulatív lövedék esetén lényegtelen a távolság, egyébként nekem kicsit soknak tűnik ez a 206mm, pláne 30 fokban, most nem néztem utána, de szerintem ez azt jelentené, hogy ez volt a II. vh legnagyobb átütőerejű páncéltörő lövedéke. -
NorBear #5517 Üdv!
Olasz részről találtam egy igen csak kiváló légvédelmi löveget amely teljesítménye a német 88-asokhoz volt hasonlítható.A Cannone da 90/53 90mm-es légvédelmi löveget páncéltörő feladatkörben is alkalmazták.Ez a fegyver Effetto Pronto kumulatív páncéltörő lövedékkel képes volt 206mm-es 30°-ban döntött páncélzat átütésére 2000m-es távolságból.Néhány fiat M14/41-es tank tetejére felszerelve önjáró páncéltörő löveg ként is allakalmazták bár csak korlátozott darab számban.
Az olasz páncéltörő tüzérség-ellentétben az olasz hadsereg átlagával-halált megvető bátorsággal harcolt.Az olasz páncéltörő tüzérek élve vagy holtan de mindig a fegyvereik mellett voltak fellelhetők... -
Freeda Krueger #5516 Nagyon jó.Bár nem néztem végig,ismerem.
Láttad az emlékművet? -
#5515
A legbátrabb város, tudom hogy nem II. de I. világháború utáni Magyar helyzetről. Ajánlom mindenkinek. -
Freeda Krueger #5514 Lehet akkoriban más volt a helyzet.
Etiopiában lehetett kávét termelni,aranyat bányászni,ha sikerül a gyarmatosítás,mindezt minimális befektetéssel...
De lehet tényleg csak térképen mutatott jól... -
spiczi91 #5513 de a térképen szép, neki ez volt a lényeg -
#5512
Ez az...ezt nem értem még a Földközi tenger közelében sincs nincs mit ott védeni uralni...max a Szuez felől érkező Angol konvojokat India felé vagy vissza... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5511
Egyfelől Mussolininek volt egy álma, hogy a Mediterrán térségben felépíti az új Római birodalmat, ebbe ugyebár "csak" az volt akadályozó tényező, hogy Észak-Afrikát Angol és Francia gyarmatok képezték ekkoriban, amellyel az Olasz hadsereg nem ért fel egymaga. Etiópia mégis elég gyengének tűnt, hogy rátehesse Olaszország a kezét - ahogy később szintén a roppant "erős" Albániát tudták megtámadni, hogy a "Római birodalom" részévé tegyék.
Másfelől a kevés olasz gyarmatok közé tartozott két, Etiópiával határos ország, Eritrea és Olasz-Szomália. Etiópia bekebelezésével a két gyarmat közé beékelődött Etiópiával együtt jelentősen megnőtt az olasz gyarmat kiterjedése. -
#5510
De volt, ám a szűkös háttértámogatás miatt a fejlesztés lassan és vontatottan haladt. A neve P.75 (később P.40), és a T-34-es alapján készült, de a futóműve kis görgős volt, a korábbi olasz harckocsikról átemelve, illetve az egész szerkezet szegecseléssel volt összeállítva, hasonlóan a Magyarországi harckocsifejlesztéseknél, ott is probléma volt a nagy méretű öntött részegységek előállítása, vagy az elektromos hegesztés minősége. A fegyverzete egy 76mm-es L/32-es ágyú volt, ez már 1943-ban is elavult volt.
![]()
![]()
Illetve ott voltak még a Semovente M42 (75mm) és M43 (105mm) rohamlövegek, amik szintén a német és orosz színvonal alatt voltak.
[center]![]()
![]()
-
Freeda Krueger #5509 olasz tankok
nem túl sok,de kiindulásnak jó... -
Freeda Krueger #5508 Nem baloldali diktatúra a nemzetiszocializmus,hanem a kettő keveréke.
-
#5507
Na ez szarkazmus volt :D. -
#5506
Az de...Cár tank... -
SZU #5505 Kávédarálók és gigászok! -
#5504
Kezdetleges torpedó. :) -
moor09 #5503 az olaszok az első vh-ban is használtak "különleges vízi alakulatokat" ..asszem MAS naszáddal süllyesztették el a Szt. Istvánt is... -
NorBear #5502 Tudom hogy nem az ejőternyősök témakörbe tartozik de az olaszoknak volt egy kiváló kommandós egysége amely a 10-ik flotilla néven vált ismerté.
http://en.wikipedia.org/wiki/Decima_Flottiglia_MAS
Ez a kis különleges egység szép számú hajót süllyesztettek el illetve rongáltak meg. -
NorBear #5501 Úgy látom azért a legtöbb ország komolyan vette az ejtőernyősök kiképzését.Egy amerikai ejtőernyős a 101-esektől így jellemezte a német ejtőernyősöket:
Nem harcoltak jobban nálunk, de voltak, olyan jók, mint mi.
Ha jól emlékszem 1943-ban a szövetségesek Olaszországi partraszállásakor a 3. német ejtőernyős ezrednek és az "vörös sapkás" brit ejtőernyősöknek lehetőségük nyílt összemérni az erejüket amikor a az angoloknak sikerült elfoglalni egy kulcs fontosságú hidat Cataniától délre.A német ejtőernyős ezred támadást indított a 200 fős brit alakulat ellen és sikerült nekik visszafoglalni a hidat azonban egy brit páncélos dandár hamarosan a helyszinre érkezett és elűzte a németeket.A veszteségek hasonlóak voltak.A britek kb 500 embert míg a németek 460 embert veszítettek (ebből 160 volt hadifogoly).A jól felkészített ejtőernyős hadosztályok nagyjából hasonló harcértékkel rendelkeztek. -
#5500
Ez jó szám :).
-
#5499
Nekem az lenne a kérdésem hogy Etiópia miért volt fontos gyarmat Olaszországnak? -
#5498
Azt tudom hogy a Magyaroknál is volt ejtőernyős hadosztály, illetve alakulatok amik a szerb fronton marha jól beváltak és alkalmazták őket aktívan. Speciális feladatok elvégzésére vagy szimpla küzdelem is megállták a helyüket. Viszont találtam 2 videót, az első a Magyar ejtőernyős hadosztály bevetése a Dél vidéken a második az Olaszok kiképzése + Kréta elfoglalása.
