Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
  • [NST]Cifu
    #6719
    de ne gondoljuk, hogy ez lehetetlen vállalkozás lett volna... az Atlanti fal áttörését is annak tartották és keserű veszteségek árán, de csak megtört és partra szálltak Normandiában

    Azért lássuk be, hogy 1944 nyarán a szövetségesek már olyan iszonyatos fölényben voltak, hogy esélyesen próbálkozhattak az Atlanti fal feltörésével, és biztosak lehettek benne, hogy egy esetleges kudarc nem jelenti azt, hogy végérvényesen elvesznek.
    1940-ben a Németek korántsem élveztek ilyen fölényt, és a keleti határaiknál ott volt a szovjet medve, akiktől jó okkal tarthattak.

    Egy szóval a két eset nem mérhető igazán össze.

    Ne felejtsük el azt sem, hogy ekkor még nem kellett volna számolni az amerikaiakkal, hiszen a Seelöwe az eredeti tervek szerint még Pearl Harbor előtt elindult volna és ha lendületből támadott volna a német összfegyvernemi hadsereg, akkor Dunkerque után egyenesen az Angol kikötőkig üldözhették volna a Tommykat.

    Az amerikaiakkal effektíven úgy 1942 közepéig nem kellett számolni így sem, ennyi idő kellett, amíg már effektíven elkezdtek beleszólni a katonai erejük miatt az eseményekbe. Viszont ismét: a németeknek szemmel kellett tartaniuk a szovjeteket is...

    Az Angol hadsereg törzsét pedig pont az az expedíciós haderő jelentette, akik Dunkerquenél fejvesztve menekültek a németek által határolt ostromgyűrűből. Egy vert sereg volt, így az is biztos, hogy a német szárazföldi haderőnek egy erős légifölény mellett (ami valljuk be az Angliai csata első heteiben megvolt a dél-angliai partok mentén) komoly esélye lett volna a partraszállást követően.

    A "jelentős légi fölény" azért egy kissé túlzás, mert a németeknek továbbra is problémát okozott volna a folyamatos légi fedezet. Ahhoz, hogy egyenrangúak lehessenek a levegőben, minél hamarabb át kellett volna települniük az angliai területre, mert így kevés üzemanyaguk volt hatásos támogatásra.