15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#8619
Áh köszi :) -
#8618
Ezt senki nem mondta. Ellenben ilyen idióta beszólásra bármikor fogadtam volna részedről... -
#8617
9. rész eleje. -
#8616
Ja ez a propaganda. Egyébként jó példa erre az elit alakulat című filmsorozat. Már nem is tudom, hogy melyik résznek az elején van amikor az öreg túlélők dumálnak pont erről. Azt mondták, hogy pont, hogy nem lehetett minden német katonára ráfogni, hogy júj mocskos nácik voltak és rendes körülmények között még akár nagyon jó barátok is lehettek volna. Már maga a háború is egy elég embertelen dolog és ahogy a társadalomban, béke időben is vannak szemétláda aljas emberek, ugyanúgy előjönnek a söpredékek a háborúban is. De általánosítani baromi helytelen. Már csak azért sem mert ugye tudjuk, hogy a másik oldalon is voltak kegyetlenkedések szép számmal... -
Pares #8615 Persze, tudjuk, mindenegyik náci ördögien gonosz volt. -
#8614
Az lényegtelen. Nem bizonyítás miatt lett linkelve. Csak érdekességképp. -
#8613
te most kajak ide benyomtál egy blikkes cikket? Most komolyan? Ide? Azért kiröhögnek ha Wikiről másolok... -
#8612
Férfiaknál is brutálisabbak voltak a náci nők -
#8611
Aucs. -
Freeda Krueger #8610 Szerintem vagy 88-as,vagy bombatalálat.Késői képnek tűnik,a rajta állók is mintha oroszok lennének.
Talán már széthordta a lakosság a többi részét.
szerk
utánajárva:FAB-250 találat német T-34 en -
#8609
Találkozott Lakatos Nintendo-val és baráti körével... -
#8608
Mi történhetett a T-34el hogy maradt belőle kb. 1 lánctalp? -
Freeda Krueger #8607 Igen,egy T-34 és egy Do-17 -
Lacusch69 #8606 A 2. visszavonva, Do-17 vagy Do-217 (az osztott függőleges vezérsík alapján) -
Lacusch69 #8605 1. T34 (klón?)
2. V1? -
#8604
Az első biztos hogy T-34 vagy SU-85, SU-100 ..
A második hm.. egy Dornier 217-es lenne ?
-
#8603
nna erre kíváncsi vagyok -
sulyid #8602 A lánctalp alapján inkább t-34-es v. annak valamelyik leszármazottja. -
Pares #8601 Az első egy Panther maradványa? -
Freeda Krueger #8600 ![]()
![]()
ismerd fel a fegyvert,haladó mód -
Lacusch69 #8599 Zsukovhoz képest ma született bárány... -
Freeda Krueger #8598 Amit írsz(vagy idézel) az igaz lehet,de úgy tűnik az amerikaiak másképp látják.
A tankelnevezés(átnevezés) érdekes valóban,de ha tényleg olyan rossz lett volna,kétszer is átnevezhették volna a tankszériát ,vagy háromszor.
legalábbis szerintem.
Végülis az M-46 alig több mit egy M-26
A tábornoki munka magyarázását meg már nem is olyan rég lefutottuk :) -
#8597
Itt volt róla szó. -
#8596
Frontról visszatérő katonákat képes volt megbírságoltatni, mert nem volt nyekkendő rajtuk, meg nem előíráson öltöztek. Szimulánsnak titulált mentálisan összeroppant katonákat, egyet asszem meg is vert és kihajított a kórházi ágyból. Asszem utólag bocsánatot kért, de igazából nem, csak motyogott valamit. Rasszista is volt a lelkem... Észak-Afrikában addig szidott egy vezetőt és lényegében készerítette, hogy egy messze nem olyan alacsonyan levő vezető személyesen ment támadást vezetni és majdnem belehalt a fickó abba, hogy egy nímand kis nagyhangú fasz cseszegette alaptalanul. (A neve sajnos nem jut eszembe, de mintha már említettem volna itt.) Na, ilyan "kedves" egy fickó volt.
Nehogy azt higyjük már, hogy azokkal az erőforássokkal, olyan fúdenagy tábornok lett volna... A németek számbeli fölényben levő ellenfelet nyomtak le 1940-ben 6+6 hét alatt nyugaton. A szöviknek mennyi idő kellett elérni Németország közepét úgy, hogy volt SZU és a Németek már 5 éve háborúztak...? Eh... Persze nem akartak vérfürdős a saját soraikban, de azért jól mutatja azt, hogy semmi különöset nem csináltak a szövik az égvilágon. Megnyertek egy háborút, ahogy meg kellett nyerni, hozták a kötelezőt és semmi többet.
Soha senki nem magyarázta meg eddig sehol, hogy mitvől volt ő olyan kurva nagy tábornok... (Szó se róla, egyik nagyra tartott szövi tábornoknál sem...) -
Freeda Krueger #8595 Ez a csirkegumi vajon mit takar Pattonnál?
Felgyújtott egy kiskutyát néha?
Mert azért így is elég messzire jutott minden téren...
Lehet valakinek savanyú volt a szőlő? -
#8594
Akkor már volt termonuki és erőteljesen jenki fölény volt. -
Prof William #8593 De mi lett volna ha a népek bölcs vezére nem 1953 -ban fordul fel hanem továbbél?
Ha mondjuk 1955-56 körül indított volna meg egy új világháborút akkor a sZU már korán sem lett volna annyira "kivérezve" mint a II. Vh végén és már haditechnikailag is előrébb járt volna de ugyanakkor még szintén nem lett volna annyi nuke és még ballisztikus rakéták sem léteztek volna.
Persze a nyugat is fejlődött volna de ki tudja mi történt volna... -
robgros #8592
A felvetésedre bátorkodtam elővenni a Robert Cowley féle What if gyűjteményt és megnézni pár szöveget erről, konkrétan arról, hogy 1948-ban, ha nagyságos Sztálin apó kiadja az ukázt a szovjet haderőnek, hogy irány Nyugat, szabadítsunk fel pluszban még néhány 100 km-t, hogy reagálhatott volna az angolszász erő. David Clay Large montanai történész prof. egyik írásában kifejti, a Közép-és Kelet-Európai régióban az erőegyensúly-legalábbis a hagyományos katonai erő szempontjából- drámai mértékben a szovjeteknek kedvezően mozdult el. Az amerikai hírszerzés úgy becsülte, hogy a szárazföldi erő(valószínűleg a megszállt európai részekről van szó) 2,5 millió embert számlál, akiket 175 hadosztályba osztottak el. Persze ma már ismeretes, ez a becslés erősen túlzott. A hírszerzők állítása szerint 84 a német megszállási zónában, illetve a szatelit államokban állomásozott. Ez ellen a nyugatiak 'csak' 16 hadosztályt tudtak felvonultatni, ezek német, osztrák, francia területen, valamint a Benelux-államokban voltak.
Ennyit a haderőkről. Ha Szálin úgy dönt, tovább küldi a hadsereget, a nyugati erők taktikai és stratégiai nukleáris fegyvereket vetnek be.
Tulajdonképp 3 variáns létezett:
1, légi támadások atom fegyverrel a katonai alakulatokra, kommunikációs vonalakra, ezt pedig felszíni ellentámadások követik a spanyol és szicíliai hídfőkből. Ez a szárazföldi hadsereg javaslata.
2, szintén atom csapás szovjet földön, nagy hatótávú bombázókkal, ez a légierő terve.
3, taktikai atom csapás repülőgép-hordozókról felszálló gépekkel katonai alakulatokra, ez a haditengerészet ötlete. -
ambasa #8591 Miért? Hadbaszállsz a lengyel szabadságért és leatomozod Varsót, vagy csak simán elpusztítod azt a 10%-ot ami még megmaradt addigra belőle? Arról volt szó, hogy szovjet hadászati célpontokra mérnek csapást, az meg Moszkva és azon túl van.
Ha a front közeli közlekedést akarod rombolni, amire amúgy bizonyítottan képesek voltak az angol-szászok, ahhoz meg nem kell stratégiai légierő.
Lehet, hogy tévedek, de a kiinduló hsz-ben nem 1945-ről volt szó? 1948 egy kicsit más tészta, de ne feledd a nyílt konfliktust akkor is mindenki kerülte. Egyszerűen néhány évvel a háború után még nehezebben tudtad volna valami ködös szabadságjogokért hadba vinni az európai polgárokat. Nem gondolom, ha a szovjetek, erőt mutatnak akkor a nyugat Berlinért vállalt volna egy nyílt konfliktust. Ugyanakkor a Szovjetunió, számos gonddal küzdött és nem volt abban az állapotban hogy Berlinért (vagy bármi másért, hacsak nem a létéről van szó) ismét totális háborúba kezdjen, akkor éppen még javában megpróbálta újjáépíteni magát, konszolidálnia frissen megszerzett területeit és helyreállítani a népességben felborult arányokat, és nem utolsó sorban saját atomfegyverhez jutni.
Az amerikaiak jó érzékkel látták meg a teljes hidegháború alatt, hogy ha a szovjetekre nyomást gyakorolnak, a szovjet külpolitika minden esetben visszavonul. Egyszerűen a saját érdekszférájuk megtartása fontosabb volt nekik, mind annak kiterjesztése, kivéve, ha arra lehetőség adódott valahol a két hatalom perifériáján, de akkor is a legtöbb esetben valamelyik szövetségesük által és nem személyesen.
TG -
#8590
Az ellenséges légtér nem több ezer km, mert csak Lengyelországik vagy legfeljebb Ukrajna széléig kellett volna repülni, a teljes táv ennyi francia reperekről nézve. Nem kell Moszkváig menni.
Vadászkíséret meg lett volna, mert Németországban levő támaszpontokról felszállva simán elrepültek volna Legyelország széléig is. Fr-ben is hónapok alatt repterek tucatjait állították üzembe. A Twin Mustang meg smián elrepült ennél messzebbre is, ha nem 1945-ös háborúval számolunk.
1945 végéig 2-3 további bomba készült volna el, de aztán tudtommal már semmi.
Az utolsó bekezdéssel egyetértek, bár 1948 és Berlin blokádja azért egészen mást mutat... -
ambasa #8589 Néhány megjegyzés pro és kontra.
A szovjetek 1945 elejére meglehetős emberhiánnyal küzdöttek, gyakorlatilag versenyt futottak az idővel és a háború mielőbbi befejezése volt az érdekük. Egy Mandzsúriához még volt erejük, de igazából időre volt szükségük. Igaz volt kb 520 gyaloghadosztályuk, de ezek alig 3000-6000 fővel voltak csak feltöltve. Ráadásul a Lend-Lease nyersanyagszállításának elapadásával (hiszen a nyugattal való szembekerülés automatikusan ezzel járt volna) bizonyos területeken hirtelen nyersanyaghiánnyal kellett volna szembenézniük, nem is beszélve a szállítóeszközök hiányával.
A nyugati közvéleményt véleményét egy esetleges Szovjetunió elleni háborúhoz meg kellett volna fordítani. Ez azonban nem lett volna lehetetlen szerintem, bemutatva az atrocitásokat és a lengyel kérdés előszedését, ami végül is a britek hadba lépésének legfőbb indoka volt. Erre azonban legalább kellett volna fél év, és még akkor nem számoltunk azzal hogy az európaiak belefáradtak az öt éves folyamatos háborúba.
A stratégiai bombázásnál azért figyelembe kellene szerintem venni, hogy Japánnal ellentétben nem pár száz, hanem pár ezer kilométert kellett volna a bombázóknak ellenséges légtérben megtenni.
Azt hogy a szovjeteknek nem volt magassági vadászgépe, annak az oka, hogy nem volt rá szükségük, hiszen a légiharcok nem azon a magasságon folytak, de egy motor magasabbra optimalizálása nem olyan megoldhatatlan feladat. Ezt szerintem az új fenyegetettség fényében viszonylag gyorsan meg tudták volna oldani, a kérdés inkább az, hogy a fegyverzet mennyire lett volna hatékony. Ugyan akkor a B-29-eseknek azért Németországgal ellentétben a Szovjetunió felett kísérővadász fedezett nélkül kellett volna repülniük.
Az atomcsapás csak igen korlátozott lehetett volna, emlékeik szerint Japánra elhasználták az összeset, 1945 végén jó volt nekik egy tucat, de talán még annyi sem.
A stratégiai célok Moszkva és Leningrád(?) és Sztálingrád(?) kivételével még mindig az Urálon túl voltak. Harkov, Szmolenszk, Kijev és a többi európai nagyváros még mindig romokban voltak, nem hiszem hogy számottevő ipari kapacitással rendelkeztek.
A Birodalom közlekedése csak 1945 márciusára/áprilisára omlott össze, de ekkor már ez nem nagyon számított. A magyarországi rendező-pályaudvarokat is ért jelentős csapás, mégsem omlott össze a rendszer, legfeljebb néhány napig akadozott, a magyarországi hidakra mért légicsapások sikertelenek voltak, általában mi, vagy a németek robbantották fel őket. Nem gondolom, hogy a szovjet közlekedési rendszert túl gyorsan szét lehetett volna verni. A szovjetek igen jelentős számú és igen jó műszaki csapatokkal rendelkeztek, amelyek sokat bizonyítottak. Aki nem hiszi az nézzen utána, hogy hány nap alatt építették meg a vasutat Leningrádba, vagy hogy, amikor Konyev átkelt az Elbán a nap végére hány átkelőhelye volt.
Az hogy 1944 őszén üzemanyaghiány lépett fel a Birodalomban, annak azért jelentős oka volt, hogy augusztusban Románia átállt és a Ploiesti olajmezők kikerültek az ellenőrzésük alól.
A stratégiai bombázásnak a jelentősége nem a károkozásban, hiszen a német ipari termelés 1944 közepéig folyamatosan emelkedett, hanem az erőforrások a frontról való elvonásában rejlett, ami viszont igen jelentős és nem lebecsülendő volt, de ehhez elég sok idő kellett.
Patton nem csak az 1942/43-as, hanem az 1944/45-ös tevékenysége fényében kellene megítélni. Ha elhagyjuk a köré épített mázt, akkor azért kiderül, hogy az angol-szászok legtehetségesebb hadvezére volt. Az megint egy másik kérdés, hogy Patton nem értett, vagy nem érdekelte a politika, így azt sem értette, hogy miért is nem lehet a szovjetek ellen vonulni azonnal.
Igazából 1945-re mindenkinek elege volt a háborúból, és csak igen nyomós érv kellett volna, hogy a politikusok (beleértve Sztálint is) ismét egy totális háborúba kezdjen. Nem véletlen, hogy Sztálin minden az európai rendezés, és határok kérdésben hozott megállapodást betartott, amit a nyugatiakkal kötött. Kivonta azt a kevés csapatát Norvégiából és Dániából amely átlépte a határt, nem támogatta a görög kommunistákat a polgárháborúban és az olaszokat se, nem kebelezte be a finneket stb. hiszen ezek a megállapodás értelmében a nyugati érdekszférához tartoztak, de ugyanez igaz a nyugatiakra is, hiszen ők is visszavonultak pl Csehországból és hallgatólagosan belenyugodtak még egész Kelet-közép Európa szovjetizáláshoz, beleértve a lengyeleket is.
TG -
Lacusch69 #8588 Ezeket (többnyire) nem írja, hanem ollózza. Bár ezt a könyvet konkrétan nem olvastam. -
Lacusch69 #8587 
(Megtartani nem tudták, de ez nem mentség számomra...)
-
#8586
Működött és nem is. Ez mit jelent? Mikor nem a dzsungelt bombázták, akkor nem. Viszont a Lin. II alatt Hanoit, a határ menti hidakat és közvetlenül az infrastruktúrát támadták és az import 30% alá esett a normálisnak, ÉV azonnal rohant fegyverszüntetet kötni. Ebből látszik, hogy milyen fontos a célpontválasztás és a RoE. A Lin. II 1968-ben is megoldható lett volna, csak nem kellett volna rettegni a következményektől...
Koreában is működött, hiszen az "1 milló önkéntes" nem tudott délebbre jutni as 38. szélességi körnél... Ja, nézd meg a koreai veszteséglistát. Elképesztő mértékű volt a puszítás annak ellenére, hogy elfeledett háború volt jó sokáig. A nyugat-európai puszításhoz mérhető volt, olyan szintű pusztítás volt, hogy még az ökológia is megszenvedte, a háborútól fogva napjainkig erődsítési progam futott Dél-Koreában és pár éve érték el a háború előtti zöld vegetációs arányt tudtommal. -
#8585
Akkor Korea-ban és Vietnámban miért nem működött?
Koreánál én úgy olvastam hogy USAAF hülyére bombázta Koreát, nem volt ellenállás, ami volt azt hamar szétkapták (az elején). Miután jöttek a Migek akkor volt probléma, de még akkor se volt orbitális nagy gond. Megkeresném és idéznék, de most sajnos nincs időm kikeresni.
Vietnámról még olvasnom kell, de lényegében ott se működött ez a taktika, ha összességében nézzük a dolgokat. Vagy tévedek? -
#8584
A keleti frontnek meg pont a logisztika volt a gyenge pontja. Szó se róla, de a rendszerváltás idején is Magyarország kb. 4 híd lebombázásával elszigetelhető volt egymástól, mert a Dunán kb. 4 nagy vasúti híd volt. Kettő Bp-n, egy Dunaföldváron és egy délen a határnál. Ha ezeket szétkapták, akkor pápá logisztika. Na képzeld el ezt a II. Vh-s pusztítás után. Az ereje teljében levő USAAF és a RAF pillanatok alatt hülyére bombázta volna a kelet-nyugati vasútvonalakat és pályaudvarokat. -
#8583
Sztálin anélkül győzött nyugat felett, hogy egyáltalán fegyveres konfliktusba került volna. Elég csak a nyugati országokban élő bal liberális személyeket felemlegetni. Nekik mindenki náci fasiszta volt, aki nem a kommunista avagy szocialista eszméket vallotta.
Földi Pál A koreai háború c. könyvében (tudom nem mérce, de azért annyira nem szar) elég sok okosságot lehet erről olvasni. ÉN legalább is elhiszem amit írt. -
Rue East #8582 hozzátéve, hogy az üzemanyag készletek (pontosabban azok hiánya) mindig is a gyenge pontja volt a birodalomnak, nem csoda, hogy ott nagyon "betalált" a bombázás... -
Rue East #8581 ez igaz, ellenben Németo. sokkalta koncentráltabb terület mint a SzU -
#8580
Nem diadalmenet, de meghozta gyümölcsét. A 1944 őszétől gyakorlatilag általános benzinhiány volt a 3. birodalomban...
