15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#8499
Nem akarom tele OFFolni a topicot, inkább spoilerezek egyet...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Rengeteg hasonló témájú filmet néztem már meg...tucatszám jöttek ki. De a sima egyszerű háborús filmekből is marha sok az ami egyszerűen gyomorforgató. Mind a rendezés, mind a forgatókönyv egyszerűen akkora hugyfosszar, hogy arra már nincs szebb szó.
Egyik kedvenc ilyen "natakarodjatokvisszaanyucinunijába" film a "The Passchendaele". Igaz ez I. világháborús, de ezen jelenet, főleg 1:40 után...hát komolyan ...kabaré...
-
Prof William #8498 Pontosan emiatt nem nagyon értem a Sorstalanság meg a többi másodvonalbali Holokauszt filmeket.
A Schindles listája tökéletes volt. A HOLOKAUSZTFILM! Ilyen elődhöz hasonlítva NAGYON ki kell tenni magáért annak a rendezőnek aki hasonlót szeretne. És ez nagyon sokszor nem sikerült.
Kissé olyan ez mint a TItanic. James Cameron olyan filmet csinált anno, hogy (az ilyen TV/csak DVD filmek kivételével) nem igazán próbálkoztak új Titanic filmmel mert azt a szintet úgysem érhetnék el. -
#8497
Komolyan befagyott a Duna! -
Lacusch69 #8496 Mindenki azt gondol, amit akar... -
#8495
Muszáj emlékeztetni rá néhány évente a világot, még a végén valaki elfelejti vagy eszébe jutna hogy talán nemisúgyvolt. -
#8494
Marha jó...újabb zsidó felszabadítós II. vh-s film...most már legalább az is benne van, hogy mi magyarok mekkora "nácik" voltunk akkor, és szegény zsidókat lőttük a Dunába mint a kutyákat...
Amúgy van már egy jó felszabadítós film, úgy hívják Schindler listája...a többi mehet a süllyesztőbe. Klisés szar, unalmas és már hányingerem van a történelmileg hamisított propaganda filmekből (Németek rosszak, Oroszok jók). Kíváncsi vagyok, lesz e benne kompenzálás, vagy abszolút propaganda film lesz ez is. -
ManoNegra #8493 Magyarországon játszódó film készül a II. világháborúról, melyben Ben Kingsley alakítja Horthy Miklóst.
-
#8492
Ez sok mindent megmagyaráz. -
#8491
Igen így van ,ami hibás felfogás is. Azonban a történelmi tényen nem változtat. A gondolkodásmód hibás volt és a következménye meg az lett ami (kisebbségek gyűlölete a magyarok iránt). -
Lacusch69 #8490 Akkoriban Észak-Amerikában még sok helyen rabszolgaság volt... -
ManoNegra #8489 Az 1868-ban Eötvös József által megalkotott nyelvtörvény be nem tartása, a kisebbségek autonómiai törekvéseinek elutasítása és még lehetne sorolni.
Ezeket bizony lehetne sorolni a mai Szlovákiának Romániának és Szerbiának, mert ott sem támogatják a magyar autonómia törekvéseket és a kisebbségi jogok gyakorlását. -
ManoNegra #8488 A német függés nem a magyar kormánynak volt köszönhető, hanem a németek hihetetlen gazdasági fejlődésének. A Balkán felé való terjeszkedés ugyancsak nem a magyar kezdeményezésre indult. Aehrenthal a Bosznia-Hercegovina annexióját még jó ötletnek tartotta, de azt követően rájött, hogy a körülmények megváltoztak, Szerbia annektálása nem csak Oroszország ellenállását fogja kiváltani, hanem Angliáét is, aki a Német terjeszkedést látta e-mögött. Tehát a külügyminiszter innentől ellenezte, míg Conrad vezérkari főnök egyértelműen a háború kirobbantása mellett kardoskodott, még úgy is, hogy sejtette, ez egy általános nagyhatalmi összecsapásban végződik. Tisza álláspontja Szerbiával kapcsolatban az volt, hogy egy Monarchiával baráti viszonyt ápoló királyt kellene segíteni hatalomra jutni, ezáltal fennállhat a szövetség, de különálló államokként. A háborút egyáltalán nem támogatta - legalábbis annak kirobbanásakor még nem. Idézet innen 291 old.:
A szarajevói merényletről még aznap értesült, s mint néhány évvel később írta, "a szarajevói gyilkosság után eszem ágában sem volt azt hinni, hogy ebből háborúnak kell következnie" Június 30-án Bécsbe utazott, hogy a magyar kormány részvétét tolmácsolja az uralkodónak. Akkor értesült közvetlenül arról, hogy jelentős vezető személyiségek a szarajevói merényletet a Szerbia elleni háború indítására igyekeznek kihasználni. Visszatérve Budapestre, másnap terjedelmesebb memorandumot küldött az uralkodónak: "Csak kihallgatásom után volt alkalmam Berchtold gróffal beszélni és tudomást szerezni arról a szándékáról, hogy a szarajevói rémtettet a Szerbiával való leszámolás indokaként kívánja felhasználni. Nem titkoltam el Berchtold gróf előtt, hogy ezt végzetes hibának tartanám és semmi esetre sem vállalnám érte a felelősséget... Rendkívül kedvezőtlennek tartom ezt a pillanatot, mivel Romániát jóformán elveszítettük, anélkül, hogy helyette pótlást kaptunk volna, s az egyetlen állam amelyre számíthatunk, Bulgária ki van merülve... Ha eljön egyszer az ideje, a legkülönbözőbb kérdésekből kibontható egy háború, előbb azonban olyan diplomáciai konstellációt kell összehozni, amelyben az erőviszonyok ránk nézve kevésbé kedvezőtlenek."
Szóval inkább az árral sodródtunk, mint hogy mi idéztük volna elő. -
#8487
Például a Németországtól való egyre nagyobb függés a monarchia részéről, a Balkán felé való terjeszkedési vágy amely a magyar politika nyomásának köszönhető (Tiszáéknak) és ezáltal még nagyobb mértékű nemzetiség beolvasztása. Az 1868-ban Eötvös József által megalkotott nyelvtörvény be nem tartása, a kisebbségek autonómiai törekvéseinek elutasítása és még lehetne sorolni. -
ManoNegra #8486 A 80-as kiadás van meg, de hozzászoktam már a vörös farok lenyesegetéséhez. Konkrétan arra lettem volna kíváncsi, Te mit tartasz ekkora hibának. -
#8485
Tessék elolvasni Galántai József: Az első Világháború című könyvét. Sok érdekes dolgot meg lehet tudni. Érdemes a bővített kiadást elolvasni, az 1986-ban kiadott első változat pár helyen kissé "politikailag elfogult". -
ManoNegra #8484 Mit értesz hibás külpolitikán és kisebbségi politikán? Azt meg nem is sejtem, mit és mi módon kényszerítettünk az osztrákokra. -
#8483
Nem a második sem volt az. Nem, mert olyan politikai határokat húzott meg a legyőzött nemzetek számára amelynek következtében egyik diktatórikus rendszerből átkerültek egy másikba, sőt ha Lengyelország vagy Csehszlovákia esetét nézem akkor ők a győztesek oldalán álltak még is egy újabb diktatúrát kaptak a nyakukba. Azonban a mi esetünkben - Magyarország - az első világháború sokkal mélyebb szellemi, gazdasági és kulturális tragédia volt mint a második. A világtörténelemben talán csak Lengyelország 18. századi felosztása Oroszország, Ausztria és Poroszország között volt még olyan mértékű mint a miénk. A béketárgyalások jegyzőkönyveiből egyértelműen kitűnik, hogy a Magyarországgal kapcsolatos kérdések megvitatása elnagyolt volt. Sok esetben a kis antant országok hamis adat közléseinek köszönhetően alakultak úgy a dolgok ahogy.
Nem vitatható, hogy részben a magyar politikai elit okozta a tragédiát. A nem megfelelő kissesség politika, Tiszáék hibás külpolitikája és akaratuk rákényszerítése az osztrákokra, Oroszországtól való félelem és Bosznia-Hercegovina okuppálása és az az elképzelés, hogy majdan Magyarországhoz csatolnák stb mind- mind hozzájárult Trianon bekövetkeztéhez. Azonban ha az antantot nem mindenáron a bosszú illetve az a vágy vezérelte volna, hogy Németországot megalázzák (és ennek az elképzelésnek része volt az is, hogy soha többet ne háborúzzon és a lehetséges szövetségeseit is legyengítse, így Magyarországot is) akkor talán a második világégés is elkerülhető lett volna. Nem biztos de az esély meg lett volna rá. -
Prof William #8482 Jaja. Afrikát vonalzóval osztották fel. Kiskoromban is néztem a térképen hogy ott vannak a legszabályosabb országok. -
Pares #8481 Amit igazságosnak és etnikai alapúnak lehet tekinteni, azok a bécsi döntések voltak, amiket persze a háború után eltöröltek, és visszaállították a trianoni szégyent. -
Lacusch69 #8480 Az anyai nagyszüleim is Losoncról lettek kipaterolva, egy szál bőrönddel a kezükben... -
Pares #8479 Lófaszt, már bocsánat. A Duna menti alföld egy masszív magyar lakta vidék volt, itt tótokat elvétve lehetett csak látni, az összes ma itt élő tótocskát a hegyekből telepítették be a kitoloncolt magyarok házaiba. Aki meg itt akart maradni, és nem elhagyni mindenét, annak szépen családostul fel kellett venni a szlovák nemzetiséget, a nevét szlovákosítani, stb. Az én ükszüleimmel is ezt csinálták. Szalaiból Salai, magyar nemzetiségű őslakosból egy csapásra "slovenská národnos»" lett. Megtaláltam minden régi iratot róla, szépen nyomon lehet követni születésüktől kezdve a "reszlovakizációig". Minden volt Trianon, csak nem igazságos, etnikai körülményeket figyelembevevő "béke". -
Lacusch69 #8478 Délkeleten meg a Maros, mi? Jó nagy szakasz lett belőle határfolyó...
De elég megnézni egy Észak-Afrika térképet, mennyire érdekelte őket a népesség vagy a természetes határ. -
Lacusch69 #8477 De méltányos lehet, ugye?
Ezt néhányan belátták a másik oldalon is: gosub 8437, idézőjeles rész...
-
Prof William #8476 Ez igaz de ezek teljesen vagy majdnem lakatlen területek + Oroszország nem kicsit nagy.
Egy sűrűn (saját polgáraitól) lakott iparosított területről egy ország se mondna le önként egy másik javára.
Jelen korban a visszacsatolásnak csak egy "reális" lehetősége lenne. Ha kitörne a világvége és valami durva természeti vagy vírusos katasztrófa irtaná ki európa (és a körülöttünk lévő államok) nagy részét úgy hogy a magyarságot nagyjából éntelenül hagyná. Ebben az esetben magunkhoz csatolhatjuk az laktalanná vagy majdnem lakatlanná vált területeket.
Más lehetőség nem igen lenne.
-
fonak #8475 Hát az I. vh. után ugye volt mindenféle hablaty nemzeti önrendelkezésről, meg wilsoni elvekről, amiket ugye az akkori magyar "balliberálisok" (pl. Károlyi, Jászi) olyan naivan el is hittek (vagy csak mivel jobban utálták az akkori magyar konzervatív elitet, Tiszát stb., mint az antantot, kapóra jött nekik), amik szerint igazságos új rendezés kell, ami után soha nem lesz többet háború, a Népszövetség igazgatja el a nézeteltéréseket meg a többi lilaság :) Más kérdés, hogy ezeket az elveket Clemenceuaék persze kidobták az ablakon a hatalmi szempontok szerint.
A kiegyezéssel sajna megágyaztunk Trianonnak végleg, pár ember pl. Kossuth ezt már akkor is látta előre. -
#8474
Melyik ország mondana le a saját területéről? Egyik sem.
A Japán-Orosz viszonyban ez mostanában merült fel, hogy Oo visszadná egyes részeit a Kuril-szigeteknek. No persze nem a két szép szemükért, de lehet ilyen dolgokat elérni. Persze ritka, mint a fehér holló, de van ilyen. -
#8473
A határnál mindenki szereti a természeres határokat. Így sajnos a Duna vonala lett a meghatározó... -
#8472
Már elnézést a hülye kérdésért, de egy béke mikor lehet igazságos...? A legyúzött féle a győztes rákényszeríti akarátát... Ezek szerint, akkor pl. a II.Vh-t lezáró békeszerződések - nem fegyverszüneti - azok voltak? -
#8471
Nincs itt semmi titok tök egyszerű az egész. Az Antant tudta jól hogy a háború megnyerése csak annak volt köszönhető hogy sok esetben szerencséjük volt, és az USA belépett az oldalukon. Németországot és az Osztrák Magyar Monarchiát nem szabad engedni hogy ekkora hatalom legyen, mert ezek mindig egy húron pendültek :) Míg a franciák meg az angolok csak ritkán. Mi a hatalom? A méret. Németország közelebb állt a nemzetállamhoz mint mi. Abból csak fölösleges ugatás meg lázongás van. Tehát mi jöttünk. Mindenkit megnyírbáltak, új országok stb stb . Németektől is vettek el hogy ne érje szó a ház elejét.
Nézzük az eredményeket: Magyarország hőbörgött meg lázadozott. Mi történt? Semmi. Volt tüntetés és mindenki hazament. Németország? Jött egy bizonyos Adolf H, és csatoltak vissza...
Igazságtalan? Igen. Kik írják a történelmet? Nem akik a vesztes oldalon vannak..
Van esélye a revíziónak? Nincs. Melyik ország mondana le a saját területéről? Egyik sem. -
#8470
Összeesküvésnek nem nevezném, de, hogy nem volt igazságos béke az biztos. Habár abban igazad van, hogy az elcsatolt területek nagy részén nem laktak magyarok de még is voltak olyan területek (főképp a mai Szlovákiára gondolok) amelyek szín tiszta magyar lakta körzetek voltak. Sok mindent lehetne említeni még az üggyel kapcsolatban, könyvek sokasága íródott e témában (elfogultan vagy elfogulatlanul) de a lényeg az azt hiszem, hogy a kiszabott büntetés mértéke nem volt igazságos, még akkor sem, ha ezt részben magunknak köszönhetjük. -
#8469
Látom már csak arra megy ki a hangsúly amikor meg tudnak támadni egy vitában, hogy személyeskedve, egyből az embert támadod és nem azt amit írt. Kit érdekel hogy milyen összeesküvés elméletekben hisz? Ha tehát esetleg valamiben igaza van, legyen az akármi, akkor attól már hiteltelen az ember hiába van igaza, mert őt láttam hogy ebben meg abban hisz?
A másik meg hogy mi az hogy 'Neten...beszarok'? Mert a neten semmi sem fellelhető, mert semmi információ nincs rajta.
Bocs hogy így beleszólok, de legalább állíthatnál a nagyképű lekezelő stíluson. Szeretem olvasni amikor vitáznak emberek, de inkább akkor amikor normálisan állnak egymáshoz. -
ManoNegra #8468 Romsicshoz még nem volt szerencsém, de előbb utóbb beszerzem a Magyarország története a XX. században c. könyvét. A többit akit felsoroltam olvastam, de nem tudom mi kötelezne arra, hogy a forrásanyagon kívül a feltételezéseiket kritika nélkül elfogadjam? Ez persze nem azt jelenti hogy nem fogadom el, de előfordulhat, hogy nem minden esetben. Ez szerinted nyilván baj, mert megszoktad, hogy helyetted gondolkodnak mások.
Na pá. -
TomDantes #8467 Nem tehetek róla, hogy nem fogod fel. Védd a butaságot. Helyes. Maradjunk annyiban, a te értékrended szerint a hülyéket kell becsülni. Szerintem meg a tudást. Ennyi. Az meg külön vicc, hogy most bezzeg Ormos Mária meg Romsics..
Legalább az elvbarátaidhoz lennél hű, de még az se. Szánalmas amit művelsz. Kurva érdekes, egy pár órája még a hülye összeesküvésekben hittél, most meg Ormos meg Romsics...miközben ők a te összeesküvős hülyeségedet körberöhögnék.
Hogy van ez mégis mi? Pálfordulás pár óra alatt? Olvastál te bármit is tőlük? ha igen, hogy a bánatba lehet ilyen hülyeségeket összehordani mindenféle összeesküvésről meg hasonló baromságról?
Vagy úgy csinálod ha valami alátámasztja a vélt igazadat, akkor azt kiemeled, a többit meg figyelmen kívül hagyod?
Nem tudom melyik a szánalmasabb. -
TomDantes #8466 Nem a neten kéne keresni...nem írom le mégegyszer hol. Olvass vissza. Neten...beszarok. Neten... ez valami siralmas. -
ManoNegra #8465 Mivel itt ez már nagyon off, ezért ezzel kapcsolatban inkább ide írok. -
ManoNegra #8464 Keresgélem annak az emlékét a neten, amikor a rossz kastélyt keresték fel, de nem találom. Tudnál segíteni, hogy mikor volt ez? -
Freeda Krueger #8463 Érdemes visszaolvasni? -
ManoNegra #8462 Abban talán megegyezhetünk, hogy nem történészek mentek ki megemlékezni, hanem átlagemberek, de lássuk csak azt amit te olyan eget rengető problémának tartasz: Mítoszok, legendák, Trianon
A dátumban mindenki egyetért, amely nem más, mint 1920. június 4. Azzal kapcsolatban viszont, hogy a magyar békeszerződéseket pontosan hol szignálták, zavar mutatkozik mind a köztudatban, mint a tudományos feldolgozások lapjain. Kezdetben úgy tűnt, hogy a magyar békeszerződést is Neully-ben írják majd alá, a Trianon-palotát csak 1920. május végén említette meg a francia külügyminisztérium a párizsi magyar képviselet vezetőjének.
Kézenfekvő tehát, hogy a szerződés a Trianon-palotában lett szignózva. A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy a versailles-i kastély kertjében két Trianon-palota is található. A Pannon Enciklopédia a magyar történelmet tárgyaló részénél a képen a Kis- Trianon-palota szerepel a következő aláírással: „A versailles-i Trianon-palota”. Számos kézikönyv és útikönyv is ezt az épületet tekinti a magyar békeszerződés megkötésének helyszínéül.
Ugyancsak a kisebbik palota szerepel számtalan könyv-, és DVD borítón, újságillusztrációkon, annak ellenére, hogy a mértékadó szakmunkák javarészt a Nagy-Trianon-palotát nevezik meg az aláírás helyeként. Feltehetően kompromisszumos az a megítélés, miszerint a békeszerződést a „versailles-i Kis Trianon-kastélyt a Nagy Trianon palotával összekötő csarnokban” írták alá. A nézőpontot nagymértékben csorbítja, hogy a két palota közti távolság legalább 500 méter és több természeti és mesterséges akadály lehetetlenné teszi bármiféle csarnok létét. A Kis-Trianon elleni legfontosabb érv talán, hogy a palotában nincs akkora terem, ami egyszerre befogadta volna az aláírásra összegyűlt diplomatákat.
Lehetne ezért hibáztatni a különböző kiadványok gyártóit, az oktatás hiányosságával előhozakodni, de az a helyzet, hogy ez egy álprobléma, de legalább van valami amibe beleköthetsz, gúnyolódhatsz, ez van ez az igazán neked való terep! Ne azzal foglalkozzunk, hogy 3.500.000 magyart elszakítottak az anyaországtól, teljesíthetetlen anyagi követelések elé állítottak úgy, hogy elvették az addigi területek háromnegyedét, bányákat, erdőket, vasútvonalakat, stbstb, ez nem fontos, mert az a lényeges, hogy melyik palotában írták alá!
Megnéztem itthon a témával foglalkozó könyveket, hol emelik ki külön, melyik palotában történt pontosan az aláírás. Ormos Mária: Padovától Trianonig annyit ír, Trianon palotában történt az aláírás. Gondolom ez számodra "nem mértékadó" munka... Kollányi Károly: Kárpáti Trilógia konkrétan meg sem említi. Ír az odavezető útról, sajtóvisszhangokról, viszonyunkról a kisantanttal, stb. Ez sem mértékadó nyilván. Gerő András Sorsdöntések és Galántai József I. világháború c. könyvben emelik ki, hogy Grand Trianon kastélyban írták alá.
De még egyszer, ez egy álprobléma. Csak a magam nevében tudok beszélni, de le merem fogadni, hogy a magyar emberek nem haragudnak sem a kis, sem a nagy Trianon kastélyra magára, hanem arra haragudnak amit szimbolizál, a magyar sorstragédiára.
Szóval aki álproblémákra kíváncsi, annak elengedhetetlenül fontos, hogy meglegyen az általad ajánlott könyv potom 2940 forintért, de aki kicsit jobban bele akar mélyedni, annak azért elsősorban az Ormos Mária könyvet ajánlom.
-
TomDantes #8461 Az átlag ember számára nem fontos. Az átlag embert nem is érdekli. De aki Trianonnan foglalkozik, az a minimum hogy tudja! De te azt véded, hogy hülye vagy? A saját tudatlanságodat? Gratulálok. Nem inkább fognád magad, és akkor eseleg olvasni, tanulni. Nem. Hülye maradok és tudatlan!
Hogy képzeled te azt ,hogy olyanról okoskodsz és hagyjuk Trianont, nézzük bármilyen témát- amiről azt se tudod hol történt!
Arról nem is szólva, hogy ha oda megyek valamihez megemlékezni, akkor talán tudjam hova megyek! 56 évfordulóján se megyünk a 48-as emlékműhöz!
Vagy neked az is mindegy lenne? Forradalom, forradalom le van szarva, ha összekeverem, csak emlékezzünk?
Én elsüllyednék a szégyentől, ha ilyet tennék de ezerszer többre becsülöd...
Hát ez a baj! Tudást kéne becsülnöd. De hiába hajtogatom, úgyse veszel egy tetves könyvet se a kezedbe, se te, se a többi hozzád hasonló. Ti annélkül is minden jobban tudtok, hogy utána olvasnátok. Annyira tudjátok, hogy nagyon, csak azt nem tudjátok kapásból hogy hol történt.
Vagy épp hány megyéből állt az ország. De azért hazafiak vagyünk...
Tehát azt becsülöd, hogy egy szervezet ki ment Trianonhoz megemlékezni, rossz helyre, és ráadásul azt se tudják hány megyéből állt a saját hazájuk!
De te őket becsülöd...jól van akkor. Maradj sötét és buta. Nagyon helyes. Figyelj a könyvek ártanak. ördögtől valók. El kéne mindent égetni. Éljen a tudatlanság.
Jön augusztus 20 , szóval megemlékezést fogok tartani a Corvin közben, a kivégzett 13 aradi vértanűról. És ezzel semmi gond nincs, a hazadfias érzelem a lényeg, hogy a helyszín meg az esemény nem stimmel, az nem fontos. Remélem csatlakozol. Nagyon szép lesz, igazán hazafiasak leszünk.
-
ManoNegra #8460 Miért, nem az a lényeg, hogy a diktátum mit tartalmaz, mi a következménye, hatása az ország és szomszédai életére, hanem hogy a kis kastélyban a nagyban, vagy a kettöt összekötő folyosón írták alá? Azt véletlenül nem tudod, hogy Clemenceaun milyen buggyogó volt? Mer az is naggyon fontos ám!