Az ausztrál kormány május első napjaiban egy törvényjavaslatot tett közzé, ami a várakozások szerint fordulópont lehet a dohányzás elleni globális harcban.

Ha a törvény elfogadásra kerül, 2012 januárjától a cigaretták és a cigarettadohány kizárólag sima barna csomagolásban hozható forgalomba, aminek szinte a teljes felületét szemléletes illusztrációkkal ellátott egészségügyi figyelmeztetések foglalják el. A márkákat csupán a doboz valamely kis területére szabványos betűkkel nyomtatott név különböztetné meg egymástól. Ez a megoldás a szigetországban mutatkozhatna be először.

A törvényjavaslat szerint maguk a cigaretták is minden jelzéstől vagy díszítőelemtől mentesek lennének, a dohányosok búcsút mondhatnának a színes vagy ízesített papíroknak, az arany csíkkal díszített füstszűrőknek, és a különböző méreteknek. Az intézkedéssel az ausztrál kormány egyértelmű üzenetet fogalmaz meg a cigaretták kivételesen káros mivoltára. A jövő generáció már nem találkoznának a boltok polcain az édességek és a fűszerek társaságában elhelyezett, finom kivitelű cigarettás dobozokkal.

Nicola Roxon, Ausztrália egészségügyi minisztere egy évvel ezelőtt kötelezte el magát a törvényjavaslat keresztülvitele mellett, miközben a dohányipar igyekszik mindent megmozgatni a terv meghiúsítása érdekében. A becslések szerint az ipar szereplői 10 millió dollár körüli összeget fektettek be eddig az indirekt ellenkampányba, jól tudva, hogy saját hitelességük túlságosan is mélyre süllyedt ahhoz, hogy nyíltan szembe szálljanak a kormány terveivel. Egy korábban soha nem hallott szervezet, az "Ausztrál Kiskereskedők Szövetsége", amit a British American Tobacco, a Philip Morris és az Imperial Tobacco pénzel, hitelesnek mutatott boltosokon keresztül bizonygatja a különböző médiákban, hogy az új csomagolás nem fog beválni, hangoztatva, hogy "nincs valós bizonyíték", ami alátámasztaná az új politikai gyakorlatot. Ezeket a hangokat erősíti a politikai ellenzék egészségügyi szóvivője, Peter Dutton is.

Az igaz, hogy egyetlen nemzet sem vezette még be a teljesen sima csomagolást, így az új politika eredményességét nem lehet közvetlen bizonyítékokból leszűrni, ezért is tekinthető ez a dohányipar fő fogódzójának. A kormány azonban koránt sem alap nélkül bizakodik a tervezet sikerében, számtalan belső dohányipari dokumentáció és kereskedelmi magazin emeli ki a csomagolás fontosságát, különösen egy olyan területen, ahol a reklámozást amúgy is erős kötöttségek övezik. "Ha a márkád többé már nem üvölthet a hirdetőtáblákról, nem is szólva a televízió képernyőkről, vagy egy képes folyóirat oldalairól... akkor is megnyerheti magának a dohányosokat a boltok polcairól, vagy bárhol helyezzék is el" - tanácsolja a World Tobacco egy 1999-es cikke.

"Ha dohányzol egy cigarettás doboz azon kevés rendszeresen használt dolgok egyike, ami meghatározhatja a megítélésedet. A cigarettás doboz az egyetlen, amit naponta hússzor is előveszel, kirakva az asztalra, ahol mindenki láthatja. Ez egészen más mintha egy mosóport vennének egy általános csomagolásban" - magyarázza egy 1985-ös ipari dokumentum. "A sima csomagolás megölheti az üzletet" - fogalmaz drámai egyszerűséggel a Tobacco Journal International egyik 2008-as vezércikke.

2007-ben a Morgan Stanley tanácsadó cég is figyelmeztette az iparág képviselőt, hogy az adóterhelés és a reklámozási tilalom mellett a homogén csomagolás és a pult alóli értékesítés jelenti a legnagyobb veszélyt számukra. Az ipari dokumentációk is azt bizonyítják, hogy a dohányosok nem tudják azonosítani kedvelt márkáikat a csomagolás nélkül, és több kísérlet is bizonyítja, hogy a márkajelzések eltávolítása után az emberek kevésbé találták vonzónak a terméket, csökkent a pozitív várakozás a cigaretta ízével kapcsolatban, és összességében is negatívabban ítélték meg a terméket.

Az ausztrál bejelentés után a BAT és az Imperial Tobacco órákon belül közleményt adott ki, miszerint meg fogja támadni a döntést, és milliárdos kártérítési pereket akaszt a kormány nyakába "intellektuális tulajdon elkobzása" címén. Az ausztrál kormány szerint a törvényjavaslat túl fogja élni a megpróbáltatásokat,.

Mark Davison, a Monash Egyetem jogtudományi professzora szerint a dohányipar érvei annyira gyengék, hogy gyakorlatilag nem is léteznek. "Nincs olyan jog, ami kimondja, hogy használni kell a WTO (Kereskedelmi Világszövetség) által kiadott védjegyeket. Van olyan jog, ami meggátolja, hogy mások használják egy adott cég védjegyét, ez azonban nem értelmezhető úgy, hogy a cégek kötelesek saját védjegyeiket használni" - nyilatkozott Davison professzor a The Australian napilapnak.

A reklámozási tilalmak terjedésével egyre több generáció válik úgy felnőtté, hogy soha nem volt kitéve a dohányreklámoknak. Ausztráliában a 17 évnél fiatalabb gyerekek egyike sem látott közvetlen dohányreklámot, ami tükröződik a dohányosok számában is, az ország történetében soha nem volt olyan alacsony a fiatal dohányosok száma, mint napjainkban. A tilalom csomagolásokra történő kiterjesztésével az ausztrál kormány csupán befejezi azt, amit elkezdett.

A politikai dominó elv eddig is jól működött a dohányzással kapcsolatban, így ez a történelminek nevezhető döntés lezárhatja azt az időszakot, amikor a dohányipar rákkeltő és függőséget okozó termékeit éveken át tartó, mindenre kiterjedő piackutatásainak eredményeként megalkotott, figyelemfelkeltő csomagolásban tálalták az emberek elé.