SG.hu·2009. december 17.

A dohányzás olyan, mint az orosz rulett

A napfény és a dohányfüst kockázatairól árulkodnak a legfrissebb rák-genomok. A bőr- és a tüdőrák szekvenálása egyértelművé tette, hogy számos mutáció meggátolható.

A kutatók által elkészített géntérképek jól mutatják a rákkeltő tényezők védjegyeit, a bőrrák esetében a napsugárzást, míg a kissejtű tüdőráknál a füstöt. Ez a két betegség világszerte 250 000 ember halálát okozza évente, annak ellenére, hogy mindkét daganatos megbetegedés megelőzhető. A daganatok akkor alakulnak ki, amikor egy egészséges sejt DNS-e megsérül, lehetővé téve az ellenőrizetlen sejtburjánzást. A különböző tumor típusok mutációinak szekvenálásával és katalogizálásával a tudósok megpróbálják beazonosítani a sérülésre leghajlamosabb géneket, hogy megismerjék a DNS-javítás mögött álló folyamatokat, és elősegítsék az ezeket támogató gyógyszerek fejlesztését.

A brit Wellcome Trust Sanger Intézet Rák-Genom Projektjének tudósai és a társintézetek részéről segédkező kollégáik a két ráktípus szekvenálásával a negyedik és az ötödik ráksejt genomot készítették el, mindössze egy évvel az első megszületése után. A Nature szaklapban publikált tanulmányt több tucat újabb követheti az amerikai Rák-Genom Atlasz Program keretein belül, ami elvileg 275 millió dolláros támogatást kap az elkövetkező két év során az NIH-n, az amerikai Egészségügyi Minisztérium kutatási ügynökségén keresztül.

"A rák-genom szekvenálás robbanásszerű fejlődésének kellős közepén vagyunk" - nyilatkozott Matthew Meyerson, a bostoni Dana-Faber Rákkutató Intézet genetikai szakértője, aki nem vett részt a brit kutatásban. Peter Cambell, a Sanger Intézet hematológusa és genetikusa elmondta, hogy 33 345 genetikai mutációt azonosítottak a bőrrák, valamint 22@nbsp;910-et a tüdőrák esetében, ami nem csupán a laikusok számára elképesztő szám. A mutációk nem egyenletesen oszlottak szét a génállományban, jelentős része a génkódoló területeken kívül esett, ami arra enged következtetni, hogy a sejtek kijavították a sérült DNS-t ezeken a kulcsfontosságú területeken.

Campbell szerint a felfedezések segítenek választ találni több fontos kérdésre is: például a rákkeltő anyagok, a karcinogének közvetlenül okozzák-e a mutációk többségét, vagy maga a rák járul hozzá a mutációkhoz, azáltal, hogy lerombolja a DNS javító mechanizmusokat? A csapat eredményei szerint a legtöbb mutáció egyes DNS báziscsere, ami a dohányfüst karcinogén hatásának, vagy az ultraibolya fénynek tudható be, alátámasztva az elméletet, mely szerint ez a két ráktípus némi odafigyeléssel nagymértékben megelőzhető lenne.

A kutatók becslése szerint minden elszívott cigaretta 15 mutációt eredményez. "Egy-egy csomag cigaretta elszívása olyan, mint egy orosz rulett" - mondta Campbell. "A legtöbb mutáció olyan területen landol, ahol semmi nem történik a génállományban és nem keletkezik nagyobb kár, de időnként eltalálnak olyan géneket is, ami rákosodást okoz."

A tüdőrák tanulmány beazonosított egy ismétlődő mutációt is, a kromatin újramodellező CHD7 gén kétszereződését. A CHD7 több más gén tevékenységét szabályozza. A csapat már 2008-ban észlelte ennek a mutációnak a létezését, a mostani tanulmány azonban három független sejtvonalban is megerősítette a jelenlétét. Az ilyen ismétlődő mutációk kulcsfontosságú rákgéneket fedhetnek fel, amik igen hatásos célpontjai lehetnek a gyógykészítményeknek.

Mindezek ellenére több tudós fenntartásokkal kezeli a rák-genom szekvenálás hasznosságát. Steve Elledge, a Harvard orvosi karának DNS- és rák-genetikai szakértője ugyan elismerését fejezte ki az új analízissel kapcsolatban, azonban szerinte ennek nem lesz semmilyen potenciális hatása a rák diagnosztizálására és kezelésre addig, míg nem áll rendelkezésre több száz szekvencia, ami igen költségesnek ígérkezik.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Nyerésre állunk a rák elleni háborúban Egy stockholmi kórházban MI segítségével becslik meg a mellrák kockázatát Összeállhat a rák elleni vakcina Kevésbé fontos az életmód a rák kialakulásában Mikroszkopikus robotokkal gyógyítanák a rákot Több ráktípus kialakulásáért felelhet az alkohol Rákot okoz a túlzott húsevés Bőrsejtekkel fejthetik meg a rák eredetét

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Ennyi erõvel a fõorvos úr azt is mondhatta volna, hogy az élet egy olyan nemi úton terjedõ fertõzés, ahol a halálozási arány 100%. Ebben legalább igaza lett volna.

Mint alább (#144) is írták, sohasem késõ leszokni róla.

"A nikotintól való teljes tartózkodás - beleértve a passzív dohányzást is- szükséges ahhoz, hogy megerõsítsük szervezetünket és minimálisra csökkentsük a betegségek kockázatát. Az eredményes leszokási kísérletek csak jó néhány év múlva javíthatnak jelentõsen az egészségi állapotunkon. Az utolsó cigaretta után 20 perccel a vérnyomás és a szívfrekvencia eléri a normális értékeket, 12 órán belül a nikotin és a szén-monoxid szintje a vérben a felére csökken, és az oxigén mennyisége a normálisra térhet vissza. Ha egy napig nem dohányzunk, a szén-monoxid távozik a testbõl, a tüdõ pedig az elsõ reggel megtisztul a nyáktól és más füstös váladéktól.

Ha két napig is bírjuk, már nem lesz nikotin a szervezetben, meglepõdve érzékeljük majd a világ ízeit és illatait. A légzés-, a keringés és az energiánk 2-8 hét alatt tér vissza a normális szintre, de legalább fél év kell a krónikus köhögések, hurutok gyógyulásához. Ezalatt a légzés kapacitása tovább nõ. 5 dohánymentes év szükséges ahhoz, hogy a szívinfarktus kockázata felére csökkenjen, és 10 (!) év ahhoz, hogy a nemdohányzókkal "rughassunk labdába".

A tüdõrák kockázata a dohányzás abbahagyása után 10 évvel csökken a felére... "

forrás: Sulinet: A dohányzás káros hatásai

Egy valamit elfelejtetek, hogy vannak módszerek arra, hogy a tüdõt, légzést hogyan lehet fejleszteni, vannak külsõ hatóanyagok is (pl sópipa is jó erre is, ha jól tudom).
Hatása ettõl függetlenül valószínûleg marad 20 év után is akár, de hogy nem érdemes letenni az tényleg óriási baromság. Rengeteg olyan hatása is van a cigarettának, ami közvetlenül az elszívás után jelentkezik és csak néhány óráig, van ami néhány hétig, stb.. Abba hagyása után fokozatosan regenerálódik minden, amit az elkezdett tönkretenni.

Az állam szerepérõl alkotott "véleményeddel" csak az élettani hiedelmeid kelhetnek versenyre... <#wow3>

Az elsõ doboz cigi után telik negyven évbe, mire úgy regenerálódik a tüdõd, hogy nyoma sem marad annak hogy valaha is cigiztél ... szóval a biológia tudásod ilyen téren enyhén felületes. Továbbá a tüdõ az egyetlen regeneratív szerve az emberi szervezetnek, még az agy sem képes arra regenerálásra amire a tüdõ, mert otthagyja a károsult agysejteket, és az épekkel hoz létre új kötõdéseket. Ezt alapul véve, a szervezetbõl _soha_ nem fog 20 év dohányzás után kiürülni egy ember hátralévõ élete alatt számottevõen egyetlen káros anyag sem, így a rák kockázata sem fog csökkeni kétjegyû százalékban kifejezhetõen sem.

Szóval gondold át mégegyszer ezt a "sose késõ letenni" dolgot, mert iszonyat nagy marhaság!

Valószínûleg õ is bagózik, és ezzel a hülyeséggel hazudik magának egy kifogást, hogy miért nem teszi le (ahelyett hogy bevallaná, hogy kábítózik és függõ).

Szerinted ha rendszeresen ciánt adagolsz magadnak, 20 év után már mindegy hogy abbahagyod-e vagy sem? Gondolkozzál már... <#falbav>

Aki késõn teszi le a cigarettát, annak évekig tart mire kitisztul a tüdeje, begyógyulnak a hörgõi, regenerálódik a csontozata (már amennyire egy felnõttnek tud). Az állóképesség megfelelõ edzés révén majdnem teljesen visszatér. Persze tökéletesen nem áll minden helyre, a hegek a tüdõben megmaradnak, a légzõfelület is jóval kisebb marad mint egy egészséges emberé. Viszont pl. megszûnik a rákkeltõ anyagok bevitele, és jelentõsen lecsökken a velejáró kockázat.

Tehát bármely életkorban érdemes letenni, éveket lehet nyerni vele, és jelentõsen javul az életminõség, arról nem is beszélve, hogy a pénztárcának is jót tesz, és nem lesz többé odakozmált görényszaga az illetõnek.

Pedig pont így fejezte ki magát mint te.

Nemrég írtam, hogy a gondok fõbb forrása a zsíros/húsos ételek, a növényi táplálékok, és a mozgáshiány rossz ARÁNYA. Hogyha ezeket nem tartod be, a szervezeted a hiányokból illetve valamilyen többletekbõl adódva valahogyan reagálni fog. Hogy hogyan, az már attól is függ, hogy gyerek korában hogyan táplálkozott, mennyi testmozgást végzett, stb.. A szervezet igen rugalmas egyébként, és gyakran ugyanaz a hiány más problémát okoz, mert esetleg elvonja máshonnan, vagy ilyesmi. Ez is millió dologtól függ. A lényegen nem változtat, hogy ami káros, az valamilyen kárt okoz, aki dohányzik az nem teljesen egészséges. Aki helytelenül táplálkozik, az sem.

Vannak különleges dolgok, de ez csak azért van mert számtalan dologtól függ, és téves következtetés, hogy ez genetikailag lenne belénk kódolva. Menj el egyszer egy kórházba, és érdeklõdj, az ott benntlévõk közül ki hogyan élt, táplálkozott, milyen testmozgást végzett, miylen kapcsolatai vannak, stb. Én a rokonaim alapján tökéletesen látom a helyzetet, ki hogyan élt, és milyen problémái vannak.
Apám 60 évig nem volt kórházban és orvosnál sem semmivel, volt katona, dolgozott Irakban meg sok helyen, mostmár nyugdíjas, úgyhogy, tv, állandóan jó zsíros húsok (bár õ azért zöldséget is evett de keveset), és dohányzik 18 éves kora óta. Amióta itthon van fájlt a lába, aztán tavaly infarktust kapott. 10 évvel ezelõtt még õ is az egészség mintapéldája volt - leszámíta a dohányzást (ami hát nyilván jelentett hátrányt, de az életmódjához képest nem volt jelentõs).

Vizimentõs ismerõsöm is ráállt a bagózásra - de nem függõen, tehát csak ritka idõnként 1-1 doboz, mondta, hogy pár cigaretta után fele addig se bírja 1 levegõvel és nagyon hamar kifáradt ahhoz képest.
Ugyanezt megerõsítette bennem az az ismerõsöm, akivel Horvátországban voltam, egyedül õ dohánzott, 18 évesen. Amikor átsétáltunk a másik városba, félúton már minden baja volt, külön kellett menniük mert nem bírta lesétálni azt a néhány kilométert... (kicsit kövér is volt, de nem vészesen).

Még millió példát tudnék mondani, ami számomra egyértelmûvé teszi, hogy ezek nem genetikai adottságok, hanem életmódtól függenek. Korábban mindenre rá lehetett mondani, még az allergiára is, de mint már tudhatjuk, azt sem lehet örökölni, csak kicsi korban a szervezetnek meg kellene tanulnia reagálni a dolgokra (egésznap kinnt a szabadban lenni, játszani, mozogni, sok növényi táplálékot fogyasztani, stb.).

És még1x mondom, hogy a rákra még kevésbé igaz ez. Valaki egyszer szív be cigarettafüstöt és akkor is - bár 1000000 az 1-hez talán hogy olyan helyen alakuljon ki, ahol nem kellene, és rákos lesz. Valaki meg egész életében szívja és nem rákban fog meghalni. De mint írtam, ezen kívül is rengeteg oka lehet, de a legtöbb rákot ez a 2 dolog okozza, EGYÉRTELMÛEN!

Igaz én nem vagyok belgyógyász, pláne nem fõorvos, de szerintem hülyeségeket beszél. Van ilyen. Nem mond már, hogy 35,40, akár 50 évesen már nem érdemes letenni a cigit, mert már halálra ítélted magad. Vicc...

"De ami igaz az igaz, soha nem késõ letenni a cigit"

Belgyógyász fõorvos szájából személyesen hallottam, hogy 20 év után már teljesen mindegy. Ha 20 év után teszed le, _nem_fog_ idõvel csökkeni egy betegség kockázata sem, amelyet a dohányzás elõidézhet!

További bejegyzések a fórumban...