A napfény és a dohányfüst kockázatairól árulkodnak a legfrissebb rák-genomok. A bőr- és a tüdőrák szekvenálása egyértelművé tette, hogy számos mutáció meggátolható.

A kutatók által elkészített géntérképek jól mutatják a rákkeltő tényezők védjegyeit, a bőrrák esetében a napsugárzást, míg a kissejtű tüdőráknál a füstöt. Ez a két betegség világszerte 250 000 ember halálát okozza évente, annak ellenére, hogy mindkét daganatos megbetegedés megelőzhető. A daganatok akkor alakulnak ki, amikor egy egészséges sejt DNS-e megsérül, lehetővé téve az ellenőrizetlen sejtburjánzást. A különböző tumor típusok mutációinak szekvenálásával és katalogizálásával a tudósok megpróbálják beazonosítani a sérülésre leghajlamosabb géneket, hogy megismerjék a DNS-javítás mögött álló folyamatokat, és elősegítsék az ezeket támogató gyógyszerek fejlesztését.

A brit Wellcome Trust Sanger Intézet Rák-Genom Projektjének tudósai és a társintézetek részéről segédkező kollégáik a két ráktípus szekvenálásával a negyedik és az ötödik ráksejt genomot készítették el, mindössze egy évvel az első megszületése után. A Nature szaklapban publikált tanulmányt több tucat újabb követheti az amerikai Rák-Genom Atlasz Program keretein belül, ami elvileg 275 millió dolláros támogatást kap az elkövetkező két év során az NIH-n, az amerikai Egészségügyi Minisztérium kutatási ügynökségén keresztül.

"A rák-genom szekvenálás robbanásszerű fejlődésének kellős közepén vagyunk" - nyilatkozott Matthew Meyerson, a bostoni Dana-Faber Rákkutató Intézet genetikai szakértője, aki nem vett részt a brit kutatásban. Peter Cambell, a Sanger Intézet hematológusa és genetikusa elmondta, hogy 33 345 genetikai mutációt azonosítottak a bőrrák, valamint 22@nbsp;910-et a tüdőrák esetében, ami nem csupán a laikusok számára elképesztő szám. A mutációk nem egyenletesen oszlottak szét a génállományban, jelentős része a génkódoló területeken kívül esett, ami arra enged következtetni, hogy a sejtek kijavították a sérült DNS-t ezeken a kulcsfontosságú területeken.

Campbell szerint a felfedezések segítenek választ találni több fontos kérdésre is: például a rákkeltő anyagok, a karcinogének közvetlenül okozzák-e a mutációk többségét, vagy maga a rák járul hozzá a mutációkhoz, azáltal, hogy lerombolja a DNS javító mechanizmusokat? A csapat eredményei szerint a legtöbb mutáció egyes DNS báziscsere, ami a dohányfüst karcinogén hatásának, vagy az ultraibolya fénynek tudható be, alátámasztva az elméletet, mely szerint ez a két ráktípus némi odafigyeléssel nagymértékben megelőzhető lenne.

A kutatók becslése szerint minden elszívott cigaretta 15 mutációt eredményez. "Egy-egy csomag cigaretta elszívása olyan, mint egy orosz rulett" - mondta Campbell. "A legtöbb mutáció olyan területen landol, ahol semmi nem történik a génállományban és nem keletkezik nagyobb kár, de időnként eltalálnak olyan géneket is, ami rákosodást okoz."

A tüdőrák tanulmány beazonosított egy ismétlődő mutációt is, a kromatin újramodellező CHD7 gén kétszereződését. A CHD7 több más gén tevékenységét szabályozza. A csapat már 2008-ban észlelte ennek a mutációnak a létezését, a mostani tanulmány azonban három független sejtvonalban is megerősítette a jelenlétét. Az ilyen ismétlődő mutációk kulcsfontosságú rákgéneket fedhetnek fel, amik igen hatásos célpontjai lehetnek a gyógykészítményeknek.

Mindezek ellenére több tudós fenntartásokkal kezeli a rák-genom szekvenálás hasznosságát. Steve Elledge, a Harvard orvosi karának DNS- és rák-genetikai szakértője ugyan elismerését fejezte ki az új analízissel kapcsolatban, azonban szerinte ennek nem lesz semmilyen potenciális hatása a rák diagnosztizálására és kezelésre addig, míg nem áll rendelkezésre több száz szekvencia, ami igen költségesnek ígérkezik.