Hunter
A modern világ betegsége lenne a rák?
Az egyiptomi múmiák és számos ősi csontváz tanulmányozása során alig találtak rákosodásra utaló bizonyítékot, így egy új kutatás szerint minden jel arra utal, hogy a rák a modern kor betegsége. A feltevés megdöbbentette és felháborította a rákkutatókat.
"Mindez feltehetően a modern társadalmakban elterjedt karcinogén anyagoknak tulajdonítható" - írja fent említett tanulmányában Rosalie David, a brit Manchester Egyetem kutatója és Michael Zimmermann, az amerikai Villanova Egyetem munkatársa. "A rák főként azokra a társadalmakra korlátozódik, melyekre hatással vannak a modern életstílust kísérő problémák, mint a dohányzás és az iparosodásból adódó szennyeződések"
Több tízezer ősi csontváz és több száz múmia vizsgálati eredményét elemezve David és Zimmermann csupán pár rákos esetet talált, ezek közül az egyik legutóbbi felfedezés, egy kolorektális-, vagyis végbélrák az első volt, amit mumifikált maradványban azonosítottal. A kutatók számos ősi egyiptomi és görög írást is áttanulmányoztak, melyek szintén alig utalnak a rákos megbetegedésekre, amiből könnyen levonható a fenti tanulság, az pedig koránt sem meglepő, hogy az ősi társadalmakban összehasonlíthatatlanul kevesebb volt a rákkeltő anyag, mint az ipari forradalom után.
A rákkutatók nem örülnek az új tanulmánynak, David egyik megjegyzése, mely szerint "a természetes környezetben semmi sincs, ami rákot okozhatna, ezért ez egy ember alkotta betegség, amit az általunk okozott szennyezés, valamint az étrendünkben és életstílusunkban bekövetkezett változások idéznek elő", különösen mély felháborodást keltett.
A ráknak, akárhogy is nézzük, tucatnyi természetes okozója van, például a Nap ultraibolya sugárzása, vagy vegyük a radionuklidok, mint a kőzetek radonjának természetes sugárzását, illetve a rákot kiváltó vírusokat. Utóbbiak közé tartozik a HPV, a humán papilloma vírus, ami méhnyakrákot okoz, vagy a hepatitisz vírusok, amik májrákot okoznak. A korom és a tűz is rengeteg karcinogént tartalmaz, akárcsak a gombák aflatoxinjai. "És akkor még nem is szóltunk a genetikai öröklődésű rákokról" - tette hozzá Kat Amey, a Brit Rákkutató Intézet részéről.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a természetes tényezők közül többet is felerősített az iparosodás, akárcsak az életstílusbeli változások. A globális rákbetegségek kialakulásának negyede például a dohányzás számlájára írható.
"Ezek a halálesetek elkerülhetők lennének a dohányzás teljes betiltásával" - nyilatkozott a New Scientistnek Joachim Schüz, a Franciaországban működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség környezeti és sugárzási részlegének vezetője. A dohánytermékek mellett az alkohol is kockázatot jelent, a túlzott italozás máj- és nyelőcsőrákhoz vezethet, a napozás mint tudjuk bőrrákot okozhat, míg az elhízás és a mozgás hiány bélrákot idézhet elő. A felsorolt tevékenységek jellemzően a modern életstílus jegyei. "A rovarirtószerek és az ipari kemikáliák is okozhatnak rákot, összességében azonban csak egészen kismértékben járulnak hozzá az összképhez" - mondta Schüz, aki munkatársaival a potenciális veszélyforrásokat kutatja Lyonban.
A fentiek alapvetően a brit–amerikai páros álláspontját erősítenék, azonban Schüz felhívja a figyelmet egy nem elhanyagolható tényre, a múmiák és az ősi csontvázak jellemzően olyan embereké, akik 50 éves koruk előtt hunytak el, akkoriban ugyanis jóval alacsonyabb volt az átlagéletkor, mint manapság. "Az öregedés a rák egyik fő oka" - figyelmeztet. "A férfiaknál a rák 90 százalékban az 50 év felettieknél alakul ki, vagyis ha megvizsgálunk ezer, 50 éves koruk előtt elhunyt modern férfit, náluk sem találnának túl sok daganatos megbetegedést"
David másik érvelése a modernizáció mellett, a mai gyermekeknél "gyakorinak" tartott csontrák hiánya az ősi gyermek csontokban, Schüz szerint azonban ez sem mérvadó. "Való igaz, hogy ez egy viszonylag gyakori rák, de ha megnézzük a számokat, akkor megállapítható, hogy 10 000 gyerek közül mindössze egyet érint ez a kór. Tehát, ha a tanulmánynak sikerült volna 10 000 gyermekkorú maradványt szemügyre vennie, akkor is jó esetben egy csontrákosat találhattak volna"
David elismeri a kritikák jogosságát. "Nem magyarázatot akarunk adni, csupán arra próbálunk utalni, hogy a modern élet, ami egyúttal a hosszabb élettartamot is lehetővé teszi, a rákos megbetegedések emelkedésének oka" - válaszolt Schüz ellenvetésére.
A rákkutatók és a rákellenes ligák legnagyobb aggálya a tanulmánnyal kapcsolatban, hogy tehetetlennek állíthatja be az embereket, elterelve figyelmüket azokról a változásokról, amit megtehetnének a kockázat csökkentése érdekében, ilyen a dohányzásról való leszokás, a több testmozgás, kevesebb alkohol fogyasztás és az egészségesebb étrend.
"Mindez feltehetően a modern társadalmakban elterjedt karcinogén anyagoknak tulajdonítható" - írja fent említett tanulmányában Rosalie David, a brit Manchester Egyetem kutatója és Michael Zimmermann, az amerikai Villanova Egyetem munkatársa. "A rák főként azokra a társadalmakra korlátozódik, melyekre hatással vannak a modern életstílust kísérő problémák, mint a dohányzás és az iparosodásból adódó szennyeződések"Több tízezer ősi csontváz és több száz múmia vizsgálati eredményét elemezve David és Zimmermann csupán pár rákos esetet talált, ezek közül az egyik legutóbbi felfedezés, egy kolorektális-, vagyis végbélrák az első volt, amit mumifikált maradványban azonosítottal. A kutatók számos ősi egyiptomi és görög írást is áttanulmányoztak, melyek szintén alig utalnak a rákos megbetegedésekre, amiből könnyen levonható a fenti tanulság, az pedig koránt sem meglepő, hogy az ősi társadalmakban összehasonlíthatatlanul kevesebb volt a rákkeltő anyag, mint az ipari forradalom után.
A rákkutatók nem örülnek az új tanulmánynak, David egyik megjegyzése, mely szerint "a természetes környezetben semmi sincs, ami rákot okozhatna, ezért ez egy ember alkotta betegség, amit az általunk okozott szennyezés, valamint az étrendünkben és életstílusunkban bekövetkezett változások idéznek elő", különösen mély felháborodást keltett.
A ráknak, akárhogy is nézzük, tucatnyi természetes okozója van, például a Nap ultraibolya sugárzása, vagy vegyük a radionuklidok, mint a kőzetek radonjának természetes sugárzását, illetve a rákot kiváltó vírusokat. Utóbbiak közé tartozik a HPV, a humán papilloma vírus, ami méhnyakrákot okoz, vagy a hepatitisz vírusok, amik májrákot okoznak. A korom és a tűz is rengeteg karcinogént tartalmaz, akárcsak a gombák aflatoxinjai. "És akkor még nem is szóltunk a genetikai öröklődésű rákokról" - tette hozzá Kat Amey, a Brit Rákkutató Intézet részéről.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a természetes tényezők közül többet is felerősített az iparosodás, akárcsak az életstílusbeli változások. A globális rákbetegségek kialakulásának negyede például a dohányzás számlájára írható.
"Ezek a halálesetek elkerülhetők lennének a dohányzás teljes betiltásával" - nyilatkozott a New Scientistnek Joachim Schüz, a Franciaországban működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség környezeti és sugárzási részlegének vezetője. A dohánytermékek mellett az alkohol is kockázatot jelent, a túlzott italozás máj- és nyelőcsőrákhoz vezethet, a napozás mint tudjuk bőrrákot okozhat, míg az elhízás és a mozgás hiány bélrákot idézhet elő. A felsorolt tevékenységek jellemzően a modern életstílus jegyei. "A rovarirtószerek és az ipari kemikáliák is okozhatnak rákot, összességében azonban csak egészen kismértékben járulnak hozzá az összképhez" - mondta Schüz, aki munkatársaival a potenciális veszélyforrásokat kutatja Lyonban.A fentiek alapvetően a brit–amerikai páros álláspontját erősítenék, azonban Schüz felhívja a figyelmet egy nem elhanyagolható tényre, a múmiák és az ősi csontvázak jellemzően olyan embereké, akik 50 éves koruk előtt hunytak el, akkoriban ugyanis jóval alacsonyabb volt az átlagéletkor, mint manapság. "Az öregedés a rák egyik fő oka" - figyelmeztet. "A férfiaknál a rák 90 százalékban az 50 év felettieknél alakul ki, vagyis ha megvizsgálunk ezer, 50 éves koruk előtt elhunyt modern férfit, náluk sem találnának túl sok daganatos megbetegedést"
David másik érvelése a modernizáció mellett, a mai gyermekeknél "gyakorinak" tartott csontrák hiánya az ősi gyermek csontokban, Schüz szerint azonban ez sem mérvadó. "Való igaz, hogy ez egy viszonylag gyakori rák, de ha megnézzük a számokat, akkor megállapítható, hogy 10 000 gyerek közül mindössze egyet érint ez a kór. Tehát, ha a tanulmánynak sikerült volna 10 000 gyermekkorú maradványt szemügyre vennie, akkor is jó esetben egy csontrákosat találhattak volna"
David elismeri a kritikák jogosságát. "Nem magyarázatot akarunk adni, csupán arra próbálunk utalni, hogy a modern élet, ami egyúttal a hosszabb élettartamot is lehetővé teszi, a rákos megbetegedések emelkedésének oka" - válaszolt Schüz ellenvetésére.A rákkutatók és a rákellenes ligák legnagyobb aggálya a tanulmánnyal kapcsolatban, hogy tehetetlennek állíthatja be az embereket, elterelve figyelmüket azokról a változásokról, amit megtehetnének a kockázat csökkentése érdekében, ilyen a dohányzásról való leszokás, a több testmozgás, kevesebb alkohol fogyasztás és az egészségesebb étrend.