SG.hu
Harci drónt készített a Helsing
A Helsing európai védelmi technológiai startup igyekszik kihasználni az ukrajnai háború miatt az autonóm fegyverek iránti növekvő keresletet, ezért a mesterséges intelligencia specialistája bemutatta első támadó drónját. A cég szerint évente több tízezer fegyvert tud gyártani a jelenlegi autonóm rendszereknél alacsonyabb költséggel.
A vállalat az Egyesült Királyságnak és más NATO-szövetségeseknek mutatta be új drónját, amelyet már használnak Ukrajnában. A Helsing azt állítja, hogy fejlett gyártási technikák, például a 3D nyomtatás segítségével évente több tízezer MI-képes drónt tud gyártani a meglévő rendszereknél alacsonyabb költséggel. "A NATO-nak sürgősen szüksége van technológiára a keleti szárny integritásának védelméhez” - mondta Gundbert Scherf, a Helsing társalapítója, utalva a katonai szövetség kelet- és közép-európai tagjaira. A vállalat úgy véli, hogy ha a határok mentén nagy léptékben telepítik, akkor a HX-2 névre keresztelt új drónok képesek lesznek „invázióellenes pajzsként” fellépni a szárazföldi ellenséges erőkkel szemben.
Ukrajna példája azt mutatja, hogy a modern hadviselésben a hagyományos hardver, például a harckocsik, fegyverek és lőszerek használatától a szoftveres technológiák, különösen az autonóm rendszerek felé mozdul el a hadászat, amely lehetővé teszi a csapatok számára, hogy túljárjanak az ellenség eszén. Az ukrán fegyveres erők egyik kihívása az orosz elektromágneses zavarás, amely megzavarja a GPS-t és a drónok és kezelőik közötti kommunikációt. A Helsing elmondta, hogy a HX-2 drónjai akár 100 km-es távolságra is képesek repülni, és olyan szoftverrel lesznek felszerelve, amely lehetővé teszi számukra, hogy jel vagy folyamatos adatkapcsolat nélkül is megkeressék, azonosítsák és megtámadják a célpontokat. Az irányítást mindenkor egy emberi kezelő fogja megtartani.
A vállalat ígéretet tett arra, hogy a következő öt évben az Egyesült Királyságban 350 millió euró értékű beruházás keretében gyártóüzemet hoz létre. A Helsing azt reméli, hogy a brit kormány stratégiai védelmi felülvizsgálatának és az új védelmi ipari stratégia terveinek egyik nyerteseként kerülhet ki, amelynek célja, hogy az iparág hagyományos óriásvállalatai mellett a technológiai cégek is hozzájáruljanak. John Healey védelmi miniszter - aki hétfőn mutatta be az új stratégia terveit - azt mondta, hogy a kormánynak le kell vonnia a tanulságokat Ukrajnából, ahol „az innováció ütemét hetekben, nem pedig hónapokban mérik”.
A 2021-ben alapított Helsinget 4,95 milliárd euróra értékelték a General Catalyst által vezetett legutóbbi, nyári finanszírozási körben. A társaság már aláírt partnerségi megállapodásokat Európa néhány elismert védelmi vállalkozójával, köztük a német Rheinmetallal és a svéd Saabbal, hogy a mesterséges intelligenciát integráljanak meglévő platformokba, például a vadászrepülőgépekbe. A startup az Airbusszal is együtt dolgozik MI-technológiákon, amelyeket a pilóta nélküli és a pilóta által vezetett rendszerekben használnak majd.
A vállalat az Egyesült Királyságnak és más NATO-szövetségeseknek mutatta be új drónját, amelyet már használnak Ukrajnában. A Helsing azt állítja, hogy fejlett gyártási technikák, például a 3D nyomtatás segítségével évente több tízezer MI-képes drónt tud gyártani a meglévő rendszereknél alacsonyabb költséggel. "A NATO-nak sürgősen szüksége van technológiára a keleti szárny integritásának védelméhez” - mondta Gundbert Scherf, a Helsing társalapítója, utalva a katonai szövetség kelet- és közép-európai tagjaira. A vállalat úgy véli, hogy ha a határok mentén nagy léptékben telepítik, akkor a HX-2 névre keresztelt új drónok képesek lesznek „invázióellenes pajzsként” fellépni a szárazföldi ellenséges erőkkel szemben.
Ukrajna példája azt mutatja, hogy a modern hadviselésben a hagyományos hardver, például a harckocsik, fegyverek és lőszerek használatától a szoftveres technológiák, különösen az autonóm rendszerek felé mozdul el a hadászat, amely lehetővé teszi a csapatok számára, hogy túljárjanak az ellenség eszén. Az ukrán fegyveres erők egyik kihívása az orosz elektromágneses zavarás, amely megzavarja a GPS-t és a drónok és kezelőik közötti kommunikációt. A Helsing elmondta, hogy a HX-2 drónjai akár 100 km-es távolságra is képesek repülni, és olyan szoftverrel lesznek felszerelve, amely lehetővé teszi számukra, hogy jel vagy folyamatos adatkapcsolat nélkül is megkeressék, azonosítsák és megtámadják a célpontokat. Az irányítást mindenkor egy emberi kezelő fogja megtartani.
A vállalat ígéretet tett arra, hogy a következő öt évben az Egyesült Királyságban 350 millió euró értékű beruházás keretében gyártóüzemet hoz létre. A Helsing azt reméli, hogy a brit kormány stratégiai védelmi felülvizsgálatának és az új védelmi ipari stratégia terveinek egyik nyerteseként kerülhet ki, amelynek célja, hogy az iparág hagyományos óriásvállalatai mellett a technológiai cégek is hozzájáruljanak. John Healey védelmi miniszter - aki hétfőn mutatta be az új stratégia terveit - azt mondta, hogy a kormánynak le kell vonnia a tanulságokat Ukrajnából, ahol „az innováció ütemét hetekben, nem pedig hónapokban mérik”.
A 2021-ben alapított Helsinget 4,95 milliárd euróra értékelték a General Catalyst által vezetett legutóbbi, nyári finanszírozási körben. A társaság már aláírt partnerségi megállapodásokat Európa néhány elismert védelmi vállalkozójával, köztük a német Rheinmetallal és a svéd Saabbal, hogy a mesterséges intelligenciát integráljanak meglévő platformokba, például a vadászrepülőgépekbe. A startup az Airbusszal is együtt dolgozik MI-technológiákon, amelyeket a pilóta nélküli és a pilóta által vezetett rendszerekben használnak majd.