Hunter
Űr-napenergia rendszert tesztelne az EADS Astrium
Európa legnagyobb űrvállalkozása partnereket keres a világűrből begyűjthető napenergia projektjének demonstrátorához.
Az EADS Astrium tervei szerint a szóban forgó műhold-rendszer a Nap energiáját egy infravörös lézerrel juttatná le a Földre, ahol elektromossággá alakítanák. Az űr-napenergia nem új keletű, több projektről számoltunk már be a témában, összességében több mint 30 éves múltra tekint vissza. Bár költségeit, hatékonyságát és biztonságát kérdőjelek hada veszi körül, az Astrium meggyőződése, hogy technikájuk bizonyítani fogja, hogy egy közel kiforrott megoldásról van szó.
"Ma még nem vagyunk működési stádiumban, ez csak egy teszt" - nyilatkozott Francois Auque, a projekt vezetője a BBC-nek. "Ahhoz, hogy az egészet megvalósítsuk, vagyis egy működő rendszert kifejlesszünk, természetesen partnereket és befektetőket kell találnunk."
Auque űrügynökségek, kormányzati hivatalok és az energia cégek támogatására számít. Az űr-napenergia több szempontból is vonzó lenne, hiszen egy tiszta, kimeríthetetlen és napi 24 órán át elérhető energiaforrásról van szó. A földkörüli pályán elhelyezett napcellákkal nyerhető energia jóval nagyobb, mint amit ugyanezekkel a panelekkel a Föld felszínén be tudnánk gyűjteni, mivel az űrben a fényt nem befolyásolja a felhők, porok vagy a légköri gázok szűrő hatása.
A kritikusok persze eddig is elsősorban az akadályokkal vagdalkoztak, a költségektől a kilövésen és a nagy napenergia állomások űrbeli összeszerelésének nehézségein át, egészen az átalakításkor bekövetkező energiaveszteségig, valamint a vezeték nélküli átadási módok biztonsági kérdéseivel bezáróan. Az Astrium szerint az utóbbira már megoldással szolgálnak az infravörös lézerek, amik a korábbi mikrohullámos megoldással szemben ha félresiklanak, akkor sem főzik meg az útjukba kerülőket. A lézeres átvitelt már tesztelték laboratóriumi körülmények között és a hatásfokán is folyamatosan tudnak javítani.
Robert Laine, az Astrium műszaki igazgatója ezzel együtt elismeri, hogy több jelentős kihívást kell még leküzdeniük. "Ma még lekorlátozza a kinyerhető energia mennyiségét a lézer mérete. Ez az elsődleges akadály"- magyarázta. "A fogadó oldalon az infravörös energia elektromossággá való átalakítása területén nagyon gyorsan haladunk, köszönhetően az átalakítók kifejlesztése terén kialakított együttműködésünknek a brit Surrey Egyetemmel. Az alapelv, hogy nagyon nagy hatékonyságú átalakítást nyerjünk. Ha sikerül 80 százalékot elérnünk, már győztesnek mondhatjuk magunkat."
Laine szerint az előttünk álló évtizedben kilövésre kész állapotba kell kerülnie egy technológiai demonstrátornak. "Mint minden más technológiánál, itt is először be kell mutatnunk a képességeit, mielőtt belekezdünk egy működő rendszer megvalósításába" - tette hozzá. "Elértünk egy pontot, ami alapján az elkövetkező öt év során meg tudunk építeni egy 10-20 kilowatt hasznos energiát átsugárzó eszközt".
Az EADS Astrium tervei szerint a szóban forgó műhold-rendszer a Nap energiáját egy infravörös lézerrel juttatná le a Földre, ahol elektromossággá alakítanák. Az űr-napenergia nem új keletű, több projektről számoltunk már be a témában, összességében több mint 30 éves múltra tekint vissza. Bár költségeit, hatékonyságát és biztonságát kérdőjelek hada veszi körül, az Astrium meggyőződése, hogy technikájuk bizonyítani fogja, hogy egy közel kiforrott megoldásról van szó.
"Ma még nem vagyunk működési stádiumban, ez csak egy teszt" - nyilatkozott Francois Auque, a projekt vezetője a BBC-nek. "Ahhoz, hogy az egészet megvalósítsuk, vagyis egy működő rendszert kifejlesszünk, természetesen partnereket és befektetőket kell találnunk."Auque űrügynökségek, kormányzati hivatalok és az energia cégek támogatására számít. Az űr-napenergia több szempontból is vonzó lenne, hiszen egy tiszta, kimeríthetetlen és napi 24 órán át elérhető energiaforrásról van szó. A földkörüli pályán elhelyezett napcellákkal nyerhető energia jóval nagyobb, mint amit ugyanezekkel a panelekkel a Föld felszínén be tudnánk gyűjteni, mivel az űrben a fényt nem befolyásolja a felhők, porok vagy a légköri gázok szűrő hatása.
A kritikusok persze eddig is elsősorban az akadályokkal vagdalkoztak, a költségektől a kilövésen és a nagy napenergia állomások űrbeli összeszerelésének nehézségein át, egészen az átalakításkor bekövetkező energiaveszteségig, valamint a vezeték nélküli átadási módok biztonsági kérdéseivel bezáróan. Az Astrium szerint az utóbbira már megoldással szolgálnak az infravörös lézerek, amik a korábbi mikrohullámos megoldással szemben ha félresiklanak, akkor sem főzik meg az útjukba kerülőket. A lézeres átvitelt már tesztelték laboratóriumi körülmények között és a hatásfokán is folyamatosan tudnak javítani.
Robert Laine, az Astrium műszaki igazgatója ezzel együtt elismeri, hogy több jelentős kihívást kell még leküzdeniük. "Ma még lekorlátozza a kinyerhető energia mennyiségét a lézer mérete. Ez az elsődleges akadály"- magyarázta. "A fogadó oldalon az infravörös energia elektromossággá való átalakítása területén nagyon gyorsan haladunk, köszönhetően az átalakítók kifejlesztése terén kialakított együttműködésünknek a brit Surrey Egyetemmel. Az alapelv, hogy nagyon nagy hatékonyságú átalakítást nyerjünk. Ha sikerül 80 százalékot elérnünk, már győztesnek mondhatjuk magunkat."Laine szerint az előttünk álló évtizedben kilövésre kész állapotba kell kerülnie egy technológiai demonstrátornak. "Mint minden más technológiánál, itt is először be kell mutatnunk a képességeit, mielőtt belekezdünk egy működő rendszer megvalósításába" - tette hozzá. "Elértünk egy pontot, ami alapján az elkövetkező öt év során meg tudunk építeni egy 10-20 kilowatt hasznos energiát átsugárzó eszközt".