SG.hu·

Kalifornia már az űrben gyűjtené be a napenergiát

Kalifornia állam 200 megawattnyi elektromos áram űrbeli beszerzését tervezi. A körülbelül 150 000 háztartás ellátására elegendő energiát a SolarEn Corporation biztosítaná.

A cég az az állam legnagyobb energiaszolgáltatóján, a PG&E-n keresztül juttatná el a napenergiát egy űrbeli hálózatból a Földre. Az ellátás a hatósági engedélyezések után, a tervek szerint 2016-tól veheti kezdetét, a szerződés 15 évre szól. Az árakról a sajtó nem kapott tájékoztatást, Cal Boerman, a SolarEn energia szolgáltatási igazgatója a Discovery News megkeresésére elárulta, hogy áraik "valamivel magasabbak" lesznek, mint az állam 2016-ra tervezett kilowattonkénti 12,9 centes energia költsége. "A PG&E szerint áraink összhangban vannak az általuk beszerzett többi megújuló energia termékekkel" - mondta Boerman, hozzátéve, hogy ahogy bővül az energiahálózatuk, úgy lesznek egyre versenyképesebbek.

A SolarEn nem közölt részleteket projektjéről, azonban az általuk levédett szabadalmak szerint technológiájuk kulcsa egy szabadon repülő műhold sorozat, melyek tagjai egy-egy pár kihajtogatható és felfújható tükör-tömbbel lesznek felszerelve. Ezek átmérője egyenként 2 kilométer. A tükrök összegyűjtik a napfényt és az energiát lesugározzák a Földre. A napfényt egy energia modul alakítja elektromos energiává, amit egy úgynevezett "kibocsátó" alakít át lesugározható rádió-, vagy optikai hullámokká.


A hálózat különböző elemei automatikusan figyelik egymást radar- és lézerrendszereikkel, korrekciós manőverekhez a cég ion hajtóművek alkalmazását tartaná ideálisnak, olvasható a szabadalomban, ami 2005 augusztusában került beadásra és elfogadásra. A rendszer pályára állításához négy nehézsúlyú rakétára lenne szükség, tette hozzá Boerman, aki cégével jelenleg a több milliárd dolláros vállalkozáshoz keres finanszírozót, ebben segíthet a PG&E-vel kötött szerződés. "A befektetők szerződéseket szeretnének látni arra vonatkozóan, hogy az általunk szállítható energiamennyiség teljes egésze eladható" - mondta Boerman.

A SolarEn által felvázolt és megvalósítás alatt álló technika évtizedek óta kering a köztudatban, a pénzügyi és technikai nehézségek azonban mindeddig túl meredeknek bizonyultak, hogy egy rendszer meg is valósuljon. A hagyományos űrhajó építési technikákkal valóban esélytelen lenne, állítja Boerman, akinek a cége miután látta, hogy egyetlen életképes üzleti modell sem alakult ki, más irányból közelítette meg a kérdést. A felfújható technika, akárcsak a Bigelow Aerospace esetében, itt is jelentősen csökkentheti a költségeket.

A napenergia űrbeli begyűjtésének előnye, hogy gyakorlatilag folyamatos az ellátás, nem szakítják meg az éjszakák, mint a bolygó felszínén. A PG&E, amely nem fektet be semmilyen tőkét a projektbe, kockázatmentes üzletként értékeli a megkötött szerződést. "Elképesztő üzleti lehetőségek rejlenek a technológiában, ha a SolarEn kereskedelmileg életképessé tudja tenni" - nyilatkozott Jonathan Marshall, a PG&E stratégiai kommunikációs vezetője. "Bár ez lehet kategóriájában az első, bizonyos tekintetben már egy jól megalapozott technológiáról beszélünk."

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© szivar2009. 04. 25.. 02:52||#104
"...lesz egy bazi lyuk."
Oda mehet az beton v. égetett tégla alap, a pince és társai. Amúgy régen bevett hagyomány volt az, hogy kinéztek a közelben egy területet és onnan vitték az anyagot. Úgy mint ma a téglaégetõ nagyüzemek...

"A köveket ki kell belõle rostálni..."
Ha már köveket kell belõle rostálni, akkor az nem igazán megfelelõ anyag. Maximum elszenesedett fákat meg ilyeneket lehet belõle kibulványolni - relative kis mennyiségben.

"...törek (amit darálni kell..."
Például elég összeszedni a kombájn után. De az aprítása sem igényel annyi energiát, mint a téglaégetés, mészégetés (mondjuk ez kell, de nem mindegy hogy mennyi), a cementgyártás. Plusz még ezeknek a fuvarozása párszáz kilométeren keresztül.

"...szárítani, forgatni, esõtõl megvédeni..."
Szárazon történik az aratás. A szalma sem punnyad meg ha le van takarva. A természet elvégzi a 'piszkos munkát'. Bõven elég az esõtõl megvédeni. Mindössze egy éven keresztül.

"De az építkezés költségeit alapvetõen..."
Így igaz. Kelletik még oda ajtó és ablak, födémszerkezet, tetõ, kémény, satöbbi... Meg munkaerõ, mint ahogyan a 'hagyományos' házaknál is.

"...ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb..."
Errõl megvan a magam kis véleménye. Viszont a vályogházaknak megvan az az apró elõnye, hogy ha bontásra kerül, akkor nem terheli meg annyira a környezetet, mint a téglaházak, könnyûszerkezetes házak, illetve az üvegpaloták esetében. Sõt egy ház költségeibe nem árt beleszámolni a fenntartási költségeket (és ilyeneket) sem.
© kutyak2009. 04. 24.. 20:51||#103
Tegyük fel, hogy a portámon a föld alkalmas erre. Kiásom (energia), lesz egy bazi lyuk. A köveket ki kell belõle rostálni (energia), kell hozzá törek (amit darálni kell - energia), szárítani, forgatni, esõtõl megvédeni, stb. - energia és munkaerõ kell hozzá. A vályog, a döngölt fal valóban nagyszerû dolog - a mi környékünkön még ma is építenek ebbõl, és sok ház áll 100 év óta ebbõl az anyagból. De az építkezés költségeit alapvetõen nem befolyásolja. És arról se felejtkezzünk el, hogy ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb.
© szivar2009. 04. 24.. 14:13||#102
Nem fogod elhinni. Pont ilyen okokból építkeznek pl. Kanada nagy részén fából, üvegbõl és acélból. Mert téglából és vályogból nem érné meg nekik, pont a szállítás miatt. Nálunk speciel a dél-alföld területén megéri a vályogból való építkezés. Sõt ha minden igaz, akkor néhány dimbes-dombos vidéken is. Más kérdés hogy manapság az égetett tégla a divat. Ahhoz meg kell agyag (a vályogban nincs ám ilyen, nem kell azt hinni), meg rengeteg energia. Plusz a szállítás.
© Molnibalage2009. 04. 24.. 12:28||#101
A vályogot az építkezés helyén lehet kitermelni, így a szállítási költségek nagy része megúszható.

Oszt miért is? A talaj nagyon nem homogén. Vagy van megfelelõ vagy nincs. Pl. a Csepel-szigeten vannak olyan területek ahol leásol és sóder van jóformán mindenhol...
© szivar2009. 04. 24.. 12:03||#100
"Ha még tényleg megtalálható is lenne mindenhol, akkor is ki kellene termelni, az építkezés helyére szállítani, homogenizálni, mozgatni, stb, stb. És ehhez sok energia kell."

Nem egészen így van. A vályogot az építkezés helyén lehet kitermelni, így a szállítási költségek nagy része megúszható.
© szivar2009. 04. 24.. 11:57||#99
Vályogfalba pont oda mennek a dolgok, mint a nem vályog esetén. Kivés|átfúr, védõcsövez, beráncigál, vakol. Mondjuk a vizesblokk az kész szopás, úgy ahogy van. Az építészeti és engedélyeztetési szabványokat meg feldughatják a létrehozói oda ahova az való - ugyanis az jelen pillanatban csak hátráltatja a lakásépítést, legyen szó bármilyen anyagról is az építkezés folyamán.

Ha cementtel stabilizált vályogtéglát használ az ember, akkor arra lehet szerezni engedélyt - persze jó pénzért. Az egybefüggõ vályogfalra meg nem, mert csak. Még akkor sem, ha tele van nyomatva cementtel.
© Molnibalage2009. 04. 24.. 08:22||#98
Az hagyján, de a hagyományosan falban futó dolgokról szó sem esik. Villany, víz és gázvezetékek hova mennek? Konnektorok és egyéb nem elhanyagolható dolgok? Építészeti és engedélyeztetési szabványoknak megfelel? Stb. Jaaaaaaa, hogy ezek Frayer barátunknak lényegtelenek...

Felhúz egy vályogvalamit ami nagyjából semmire sem jó és urbáus környezetben sem nyerõ.
© kutyak2009. 04. 24.. 07:54||#97
bocsi, a {/i] akarta bezárni az idézetet.
© kutyak2009. 04. 24.. 07:53||#96
Nem téglával dolgozik, hanem csak földvájoggal, mert az olcsó, mindenhol megtalálható, és nagyon jó a hõszigetelése.{/i]

Ha még tényleg megtalálható is lenne mindenhol, akkor is ki kellene termelni, az építkezés helyére szállítani, homogenizálni, mozgatni, stb, stb. És ehhez sok energia kell. A hagyományos házak sem azért kerülnek annyiba, mert a szemét téglagyárosok extraprofitos üzletet csinálnak, hanem mert a költségek ekkorák.

És ahogy már lentebb is írtam, a falazóanyag költsége az építkezés összköltségének elenyészõ hányada. Az én házam 8 éve épült, 25000 darab téglából. Az akkori árára nem emlékszem pontosan, de most egy olyan tégla 85 Ft/db. 25.000*85= 2.125.000 A házam összköltségvetése 27 millió volt 8 évvel ezelõtt. Ha ez még nem is változott volna azóta, a falazóanyag költsége akkor is csak kb. 8%. Persze munkadíj, habarcs, stb. kell még hozzá. De ha nem téglából raktuk volna a falat, hanem kész panelekbõl, egy nap alatt, akkor se lett volna a 27 milliós házból 5 milliós. Csak mert a nyílászárók kerültek majdnem ennyibe.
© szivar2009. 04. 24.. 04:42||#95
Nézz utána a földvályognak. Önmagában sza... izé... semmit sem ér. Kellenek bele olyan szálak, amik (sok kicsi sokra megy) összetartják a falat. A lentebb emlegetett "gyurma" kilõve - hacsak nincs cementtel 'stabilizálva' a matéria - ha nincsenek benne az elõbb megemlített szálak, akkor a szakítószilárdsága vetekedik a béka alfelével.

Amit te emlegetsz, az érdekes technológia lehet, ámde... Egy nap alatt nem fog csontszárazra száradni a falad, tehát a falak felhúzása után kelletik még kapásból legalább egy hónap mire rá lehet helyezni a födémet meg ilyeneket. A cementes verziónál meg ott van a kötési idõ. Addig meg csak szépen zsugorodik a fal jópár centit, mire megáll a a mozgása. Ezenkívül a szivattyúk meg az ilyen anyámkínjai miatt nem árthat valami folyékonyabbra keverni az anyagot, ez plusz vízfelhasználás. Keverõgép, szivattyúk, motorok, cucc házhelyhez szállítása... Ezek meg plusz energiát igényelnek. Ami itt környezetbarát, az az hogy helyben nyerik ki az alapanyagot, peldának kedvéért a pince helyébõl, meg a téeszcsébõl (lásd.: szalma).

A vályog hõszigetelõ képessége meg elég tré. Viszont a hõtároló képessége meg igencsak jó. Ezért lehet az, hogy mire kihûlnek a falak annyira hogy ne érje meg fûteni, addigra itt a nyár, mire elviselhetetlenül átmelegednek, addigra meg jön a fûtési szezon... Jó, ez túlzás volt, de nyáron megfelelõ szellõztetéssel, mindenféle légkondi nélkül kellemes idõ van odabent. 😊 Télen meg nincs az mint a közkedvelt könnyûszerkezetes házaknál, hogy kislattyog az ember az udvarra és már bent is meg lehet fagyni. Nem kevés energiát meg lehet vele takarítani. Viszont igencsak karbantartásigényes. Mármint ez az építésmód. Vagy mi.