Hunter

Kalifornia már az űrben gyűjtené be a napenergiát

Kalifornia állam 200 megawattnyi elektromos áram űrbeli beszerzését tervezi. A körülbelül 150 000 háztartás ellátására elegendő energiát a SolarEn Corporation biztosítaná.

A cég az az állam legnagyobb energiaszolgáltatóján, a PG&E-n keresztül juttatná el a napenergiát egy űrbeli hálózatból a Földre. Az ellátás a hatósági engedélyezések után, a tervek szerint 2016-tól veheti kezdetét, a szerződés 15 évre szól. Az árakról a sajtó nem kapott tájékoztatást, Cal Boerman, a SolarEn energia szolgáltatási igazgatója a Discovery News megkeresésére elárulta, hogy áraik "valamivel magasabbak" lesznek, mint az állam 2016-ra tervezett kilowattonkénti 12,9 centes energia költsége. "A PG&E szerint áraink összhangban vannak az általuk beszerzett többi megújuló energia termékekkel" - mondta Boerman, hozzátéve, hogy ahogy bővül az energiahálózatuk, úgy lesznek egyre versenyképesebbek.

A SolarEn nem közölt részleteket projektjéről, azonban az általuk levédett szabadalmak szerint technológiájuk kulcsa egy szabadon repülő műhold sorozat, melyek tagjai egy-egy pár kihajtogatható és felfújható tükör-tömbbel lesznek felszerelve. Ezek átmérője egyenként 2 kilométer. A tükrök összegyűjtik a napfényt és az energiát lesugározzák a Földre. A napfényt egy energia modul alakítja elektromos energiává, amit egy úgynevezett "kibocsátó" alakít át lesugározható rádió-, vagy optikai hullámokká.


A hálózat különböző elemei automatikusan figyelik egymást radar- és lézerrendszereikkel, korrekciós manőverekhez a cég ion hajtóművek alkalmazását tartaná ideálisnak, olvasható a szabadalomban, ami 2005 augusztusában került beadásra és elfogadásra. A rendszer pályára állításához négy nehézsúlyú rakétára lenne szükség, tette hozzá Boerman, aki cégével jelenleg a több milliárd dolláros vállalkozáshoz keres finanszírozót, ebben segíthet a PG&E-vel kötött szerződés. "A befektetők szerződéseket szeretnének látni arra vonatkozóan, hogy az általunk szállítható energiamennyiség teljes egésze eladható" - mondta Boerman.

A SolarEn által felvázolt és megvalósítás alatt álló technika évtizedek óta kering a köztudatban, a pénzügyi és technikai nehézségek azonban mindeddig túl meredeknek bizonyultak, hogy egy rendszer meg is valósuljon. A hagyományos űrhajó építési technikákkal valóban esélytelen lenne, állítja Boerman, akinek a cége miután látta, hogy egyetlen életképes üzleti modell sem alakult ki, más irányból közelítette meg a kérdést. A felfújható technika, akárcsak a Bigelow Aerospace esetében, itt is jelentősen csökkentheti a költségeket.

A napenergia űrbeli begyűjtésének előnye, hogy gyakorlatilag folyamatos az ellátás, nem szakítják meg az éjszakák, mint a bolygó felszínén. A PG&E, amely nem fektet be semmilyen tőkét a projektbe, kockázatmentes üzletként értékeli a megkötött szerződést. "Elképesztő üzleti lehetőségek rejlenek a technológiában, ha a SolarEn kereskedelmileg életképessé tudja tenni" - nyilatkozott Jonathan Marshall, a PG&E stratégiai kommunikációs vezetője. "Bár ez lehet kategóriájában az első, bizonyos tekintetben már egy jól megalapozott technológiáról beszélünk."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • szivar #104
    "...lesz egy bazi lyuk."
    Oda mehet az beton v. égetett tégla alap, a pince és társai. Amúgy régen bevett hagyomány volt az, hogy kinéztek a közelben egy területet és onnan vitték az anyagot. Úgy mint ma a téglaégető nagyüzemek...

    "A köveket ki kell belőle rostálni..."
    Ha már köveket kell belőle rostálni, akkor az nem igazán megfelelő anyag. Maximum elszenesedett fákat meg ilyeneket lehet belőle kibulványolni - relative kis mennyiségben.

    "...törek (amit darálni kell..."
    Például elég összeszedni a kombájn után. De az aprítása sem igényel annyi energiát, mint a téglaégetés, mészégetés (mondjuk ez kell, de nem mindegy hogy mennyi), a cementgyártás. Plusz még ezeknek a fuvarozása párszáz kilométeren keresztül.

    "...szárítani, forgatni, esőtől megvédeni..."
    Szárazon történik az aratás. A szalma sem punnyad meg ha le van takarva. A természet elvégzi a 'piszkos munkát'. Bőven elég az esőtől megvédeni. Mindössze egy éven keresztül.

    "De az építkezés költségeit alapvetően..."
    Így igaz. Kelletik még oda ajtó és ablak, födémszerkezet, tető, kémény, satöbbi... Meg munkaerő, mint ahogyan a 'hagyományos' házaknál is.

    "...ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb..."
    Erről megvan a magam kis véleménye. Viszont a vályogházaknak megvan az az apró előnye, hogy ha bontásra kerül, akkor nem terheli meg annyira a környezetet, mint a téglaházak, könnyűszerkezetes házak, illetve az üvegpaloták esetében. Sőt egy ház költségeibe nem árt beleszámolni a fenntartási költségeket (és ilyeneket) sem.
  • kutyak #103
    Tegyük fel, hogy a portámon a föld alkalmas erre. Kiásom (energia), lesz egy bazi lyuk. A köveket ki kell belőle rostálni (energia), kell hozzá törek (amit darálni kell - energia), szárítani, forgatni, esőtől megvédeni, stb. - energia és munkaerő kell hozzá. A vályog, a döngölt fal valóban nagyszerű dolog - a mi környékünkön még ma is építenek ebből, és sok ház áll 100 év óta ebből az anyagból. De az építkezés költségeit alapvetően nem befolyásolja. És arról se felejtkezzünk el, hogy ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb.
  • szivar #102
    Nem fogod elhinni. Pont ilyen okokból építkeznek pl. Kanada nagy részén fából, üvegből és acélból. Mert téglából és vályogból nem érné meg nekik, pont a szállítás miatt. Nálunk speciel a dél-alföld területén megéri a vályogból való építkezés. Sőt ha minden igaz, akkor néhány dimbes-dombos vidéken is. Más kérdés hogy manapság az égetett tégla a divat. Ahhoz meg kell agyag (a vályogban nincs ám ilyen, nem kell azt hinni), meg rengeteg energia. Plusz a szállítás.
  • Molnibalage #101
    A vályogot az építkezés helyén lehet kitermelni, így a szállítási költségek nagy része megúszható.

    Oszt miért is? A talaj nagyon nem homogén. Vagy van megfelelő vagy nincs. Pl. a Csepel-szigeten vannak olyan területek ahol leásol és sóder van jóformán mindenhol...
  • szivar #100
    "Ha még tényleg megtalálható is lenne mindenhol, akkor is ki kellene termelni, az építkezés helyére szállítani, homogenizálni, mozgatni, stb, stb. És ehhez sok energia kell."

    Nem egészen így van. A vályogot az építkezés helyén lehet kitermelni, így a szállítási költségek nagy része megúszható.
  • szivar #99
    Vályogfalba pont oda mennek a dolgok, mint a nem vályog esetén. Kivés|átfúr, védőcsövez, beráncigál, vakol. Mondjuk a vizesblokk az kész szopás, úgy ahogy van. Az építészeti és engedélyeztetési szabványokat meg feldughatják a létrehozói oda ahova az való - ugyanis az jelen pillanatban csak hátráltatja a lakásépítést, legyen szó bármilyen anyagról is az építkezés folyamán.

    Ha cementtel stabilizált vályogtéglát használ az ember, akkor arra lehet szerezni engedélyt - persze jó pénzért. Az egybefüggő vályogfalra meg nem, mert csak. Még akkor sem, ha tele van nyomatva cementtel.
  • Molnibalage #98
    Az hagyján, de a hagyományosan falban futó dolgokról szó sem esik. Villany, víz és gázvezetékek hova mennek? Konnektorok és egyéb nem elhanyagolható dolgok? Építészeti és engedélyeztetési szabványoknak megfelel? Stb. Jaaaaaaa, hogy ezek Frayer barátunknak lényegtelenek...

    Felhúz egy vályogvalamit ami nagyjából semmire sem jó és urbáus környezetben sem nyerő.
  • kutyak #97
    bocsi, a {/i] akarta bezárni az idézetet.
  • kutyak #96
    [i]Nem téglával dolgozik, hanem csak földvájoggal, mert az olcsó, mindenhol megtalálható, és nagyon jó a hőszigetelése.{/i]

    Ha még tényleg megtalálható is lenne mindenhol, akkor is ki kellene termelni, az építkezés helyére szállítani, homogenizálni, mozgatni, stb, stb. És ehhez sok energia kell. A hagyományos házak sem azért kerülnek annyiba, mert a szemét téglagyárosok extraprofitos üzletet csinálnak, hanem mert a költségek ekkorák.

    És ahogy már lentebb is írtam, a falazóanyag költsége az építkezés összköltségének elenyésző hányada. Az én házam 8 éve épült, 25000 darab téglából. Az akkori árára nem emlékszem pontosan, de most egy olyan tégla 85 Ft/db. 25.000*85= 2.125.000 A házam összköltségvetése 27 millió volt 8 évvel ezelőtt. Ha ez még nem is változott volna azóta, a falazóanyag költsége akkor is csak kb. 8%. Persze munkadíj, habarcs, stb. kell még hozzá. De ha nem téglából raktuk volna a falat, hanem kész panelekből, egy nap alatt, akkor se lett volna a 27 milliós házból 5 milliós. Csak mert a nyílászárók kerültek majdnem ennyibe.
  • szivar #95
    Nézz utána a földvályognak. Önmagában sza... izé... semmit sem ér. Kellenek bele olyan szálak, amik (sok kicsi sokra megy) összetartják a falat. A lentebb emlegetett "gyurma" kilőve - hacsak nincs cementtel 'stabilizálva' a matéria - ha nincsenek benne az előbb megemlített szálak, akkor a szakítószilárdsága vetekedik a béka alfelével.

    Amit te emlegetsz, az érdekes technológia lehet, ámde... Egy nap alatt nem fog csontszárazra száradni a falad, tehát a falak felhúzása után kelletik még kapásból legalább egy hónap mire rá lehet helyezni a födémet meg ilyeneket. A cementes verziónál meg ott van a kötési idő. Addig meg csak szépen zsugorodik a fal jópár centit, mire megáll a a mozgása. Ezenkívül a szivattyúk meg az ilyen anyámkínjai miatt nem árthat valami folyékonyabbra keverni az anyagot, ez plusz vízfelhasználás. Keverőgép, szivattyúk, motorok, cucc házhelyhez szállítása... Ezek meg plusz energiát igényelnek. Ami itt környezetbarát, az az hogy helyben nyerik ki az alapanyagot, peldának kedvéért a pince helyéből, meg a téeszcséből (lásd.: szalma).

    A vályog hőszigetelő képessége meg elég tré. Viszont a hőtároló képessége meg igencsak jó. Ezért lehet az, hogy mire kihűlnek a falak annyira hogy ne érje meg fűteni, addigra itt a nyár, mire elviselhetetlenül átmelegednek, addigra meg jön a fűtési szezon... Jó, ez túlzás volt, de nyáron megfelelő szellőztetéssel, mindenféle légkondi nélkül kellemes idő van odabent. :) Télen meg nincs az mint a közkedvelt könnyűszerkezetes házaknál, hogy kislattyog az ember az udvarra és már bent is meg lehet fagyni. Nem kevés energiát meg lehet vele takarítani. Viszont igencsak karbantartásigényes. Mármint ez az építésmód. Vagy mi.