Hunter

Öreg moszat, új napcella technológia

Az Oregon Állami Egyetem (OSU) mérnökei egy 100 millió évre visszatekintő életforma segítségével alkotnák meg a legújabb napenergia hasznosítási technikát, olyan rendszereket hozva létre, melyek előállítása meglepően egyszerű a jelenlegi szilícium alapú napcellákhoz viszonyítva.

A titok a kovamoszatokban, más néven diatómákban rejlik. Ezek a parányi egysejtű tengeri életformák már a dinoszauruszok korában is léteztek. Egyik érdekességük az a szilícium-dioxid páncél, ami az elmúlt néhány évben egyre nagyobb figyelmet kapott, optimális formájával olyan nanoméretű szerkezetek hozhatók létre, amiknek a mesterséges megalkotása mindeddig komoly kihívásokat támasztott. A mérnöki munkát nem hi-tech eszközök, hanem a természet végzi, hatékonyabb, ugyanakkor olcsóbb módszert biztosítva a világ egyik legfejlettebb anyagának az előállításához.

A biológia alkalmazásával a hagyományos félvezető gyártási módszerek helyett, az OSU csapata a Portland Állami Egyetem kutatóival közösen megalkotott egy új módszert, amivel titán-dioxid alapú Gratzel-cellákat készíthetnek. A Gratzel-cellák az abszorpciós képességet festékkel növelő napcellák, a fotonok a festékekkel reakcióba lépve hoznak létre elektromosságot. Az új módszer valamivel költségesebbnek ígérkezik, mint a jelenlegi Gratzel-cellák előállításáé, azonban az így elérhető áramtermelés a háromszorosa lehet a hagyományos módszerrel kinyerhetőnek.

"A legtöbb jelenlegi napcella technológia a szilíciumon alapul és kezdi elérni fizikai korlátait" - mondta Greg Rorrer az oregoniak vegyészmérnök professzora. "Ugyanakkor elképesztő lehetőségek rejlenek a napenergia technológiák különböző más típusainak a fejlesztéseiben, és valószínű, hogy számos változat talál majd magának alkalmazási területet"

A Gratzel-cellák például a környezetre nézve jóindulatú anyagokat használnak, és bár teljesítményben még nem múlják felül a szilícium alapú napcellákat, egyik előnyük, hogy jól alkalmazhatók alacsonyabb fényviszonyok között is. Mivel gyártásuk során a felületkezelés illetve a festés munkafázisok az elsődlegesen jellemzők, a gyártási költségük alacsony, az oregoniak felfedezése pedig előrelépést ígér az előállítás leegyszerűsítése és az energiatermelés hatékonysága terén egyaránt. "Gratzel-cellák jelenleg is léteznek" - fűzte hozzá Rorrer. "A mi megközelítésünk az eszközök létrehozásához vezető lépésekben és a hatékonyságukban különbözik".


Kovamoszatok, kovasavpáncéljuk rendkívül ellenálló

Első lépésként a diatomákat egy átlátszó vezető üvegfelületre telepítik, majd az élő szerves anyagot eltávolítják, hogy csak a cikk elején említett páncél apró vázai maradjanak, melyek egy természetes sablont alkotnak. Ezután egy biológiai ágens alkalmazásával oldható titániumot ülepítenek rendkívül parányi titán-dioxid nanorészecskékké, ami egy félvezetőként viselkedő vékony hártyát képez a Gratzel-cellához. A természetes biológiai rendszerek alkalmazása bámulatos módon leegyszerűsíti a hagyományos módszerekkel nehezen kivitelezhető lépéseket, mindezt egyszerű és olcsó biológiai anyagokkal.

"A hagyományos fényérzékeny festékek szintén a napfényből veszik a fotonokat, melyeket a titán-dioxidra átvíve elektromosságot hoznak létre" - mondta Rorrer. "Ebben a rendszerben azonban a fotonok végig pattognak a kovamoszat páncéljának pórusaiban, ami az egész folyamatot hatékonyabbá teszi." A folyamat fizikáját még nem értik teljes egészében, a lényeg azonban hogy működik. A páncélban rengeteg apró pórus, nanoméretű reaktor található, ami elősegíti a különböző reakciókat, esetünkben a fotonok és a festék közötti kölcsönhatást, ami elősegíti a fény elektromossággá alakítását és fokozza a folyamat energiatermelését.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • AgentKis #11
    Jók ezek az időnként új, olcsó napelemekről szóló hírek. Azonban az árak nem ezt mutatják. 5 éve is 1w napelem 1000 Ft volt, ma is kb. annyi. Pedig az előállítási költség már vagy 10x feleződött azóta (legalábbis elméletben)

    És hogy egy napelemes rendszernek árban csak kb. fele a napelem, azt már mondanom sem kell....
  • AgentKis #10
    Van már ilyen ÁFÁ-nak és artusjus-nak hívják, csak nem arra költik amire kellene.
  • Garrett27 #9
    Akármilyen vaskezekkel tartják is vissza a megújuló energia-kutatásokat, végre ilyen hírekről is hallani, remélem még több hasonló kutatási eredményekről hallunk majd.
  • orkaman #8
    szép-szép.
    de addig egyik alternatív "vacak" sem életképes, amíg anyagilag nem jövedelmezőbb mint a hagyományos.

    Pl. ha 500eFt + 30eFt boiler 20 évre elég melegvizet ad, addig ki a fene költ 500e, hogy közel ingyen legyen.

    szvsz. ha az egész világon hasonló szabályozások lennének, és minden terméknek tartalmazni kell egy +egészségvédelmi és +környezetvédelmi díjat akkor sokkal jobban megérné.

    pl. egészségbiztosító adatai alapján
    1 csoki + X Ft egészségkárosítás miatti díj, és Y Ft körny. károsítás.
    a környzeti pedig állna: minden előállítához/szállításhoz használt nem megújjuló energia + vízfelhasználás. stb.

    Önmagában a különbözet elég lenne a helyes irányba való haladáshoz, de ha visszaforgatják (támogatni a körny.barát megoldásokat, fejlesztéseket) akkor még inkább.

    csak egy gondolat, ami sose lesz kivitelezve, mert elájulnánk hogy az 5-10eFt-os ócsó DVD lejátszó voltaképpen 30eFt lenne.



  • USAMEN POWER #7
    Enyhe tévedésben vagy ! A szaporító reaktor nem környezetszennyező ?
    Az tulajdonképpen a Nukleáris energia felhasználásában egy reaktortípus, ami annyival jobb hogy (A legtöbb reaktor az urán hasadóképes izotópját (235U)-t használja üzemanyagként. A természetes urán mindössze 0,7 százalékát alkotja ez az izotóp, nagyobb részét (238U) teszi ki.) az energiatermelés mellett (238U)-ból olyan izotópot állít elő, ami már fűtőanyagként használható.

    Ez tulajdonképpen csak annyival jobb, hogy ritkábban kell üríteni a Nukleáris szemetet az Atomerőművekből !

    És milyen érdekes, nem a zöldek okolhatók, hogy ez a reaktortípus nem terjedt el az Atomerőművekben.

    "A technológia költséges, a reaktorok üzemeltetése nehézkes. A technológia használatát elsősorban nem a hangoztatott energetikai előnyök, hanem a nyilvánvaló haditechnikai vonatkozások indokolják. Mindezek miatt a technológia nem terjedt el: a világon mindössze két szaporító reaktor üzemel (Phenix, Franciaország; BN-600, Oroszország), kettő áll építés alatt (PFBR, India; BN-800, Oroszország). Hatot (Franciaország, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország) hosszabb-rövidebb üzemelés után bezártak, a japán Monju alig négy hónapnyi működés után, 1995 decembere óta áll, hivatalosan ideiglenesen."
  • bmw #6
    Te elhiszed, hogy a zoldek dontik el? Ne legyel naiv....
  • Frayer #5
    Már minden állat, növény jogait védik, csak az emberi jogot nem védi még senki.

    Lenne egy olyan energia forrásunk, már régóta, ami szinte kifogyhatatlan, újra termelődő energiát jelent, bőséggel. De nem lehet használni a szaporító reaktorokat, mert a zöldek úgy döntöttek, hogy inkább nem. Teljesen környezet szennyezés mentes. De nem, helyette égessük az olajat, és gázt. Mérgező gázok tonnáit nyomatjuk a levegőnkbe.
  • csibra #4
    Meglátjátok jönnek majd a növény- meg állatvédők, és lefújják a kovamoszatok jogainak sárbatiprása és kínzása miatt.
  • hodobaj #3
    tök jó fotonból titánium nah nekem kell egy ilyen otthonra de akkor aranyat csináljon fotonból.
  • nickb #2
    "Conventional thin-film, photo-synthesizing dyes also take photons from sunlight and transfer it to titanium dioxide, creating electricity," Rorrer said.

    Nem titán-dioxiddá alakítják inkább titán-dioxidra viszik át lenne a helyes fordítás. Titán, nem titánium. Ha valaki ért hozzá, tud jobbat, írja le kommentben.