SG.hu
Drónvédelmi központokat hoz létre Németország
Németország felgyorsítja az drónellenes intézkedéseket, mivel egyre több a behatolás a repülőterek légterébe.
Azoknak az utasoknak, akik éppen Halloween előtt készültek landolni Berlinben, kellemetlen meglepetésben volt részük, amikor a repülőgép hajtóművei hirtelen újra felpörögtek, és a gép körözni kezdett a német főváros felett. Hamarosan kiderült az ok: Berlin Brandenburg repülőteret lezárták, miután egy ember egy drónt látott. A Londonból érkező járatot Drezdába irányították át, ahol a repülőgép más veszteglő gépek mellett várakozott, míg a fáradt utasok órákig vártak arra, hogy folytathassák útjukat.
Az a péntek csak egy volt a sok idei nap közül, amikor drónok kísértették Németország egét, időnként teljes repülőterek lezárását kényszerítve ki. Bár Németországban még soha nem ütközött drón repülőgéppel, október végéig több mint 190 észlelést jelentettek a repülőterek közelében, így 2025 rekordév lehet. Ugyanabban a hónapban egy másik drónnal kapcsolatos incidens Münchenben több mint 6000 utast rekesztett a repülőtéren, ami miatt a személyzet tábori ágyakat állított fel, és frissítőket osztott az embereknek.
Egy olyan országban, amely a lassú bürokratikus folyamatairól ismert, a hatóságok szokatlan sebességgel versenyeznek azért, hogy biztosítsák a légteret. A héten a belügyminisztérium új drónelhárító egységet hozott létre a kritikus infrastruktúrák - például a német repülőterek - védelmére, és bejelentette, hogy létrehoz egy Közös Drónvédelmi Központot (Drohnenabwehrzentrum), amely az állami és szövetségi rendőrségek, valamint a Bundeswehr munkáját koordinálja majd a fenyegetések értékelésében és a technológiai fejlesztések irányításában.
A drónok évek óta zaklatják a repülőtereket, gyakran olyan hobbisták által irányítva, akik nincsenek tisztában a légtérszabályokkal. A mostani helyzet azonban más. Néhány friss észlelés profi minőségű drónokra vonatkozott, köztük olyanra is, amely három méter szárnyfesztávolságú volt. És ez nem korlátozódik Németországra: Európa-szerte egyre gyakrabban érik célzott támadások a repülési infrastruktúrát. Az elmúlt három hónapban Brüsszelben, Koppenhágában és Oslóban is voltak átmeneti lezárások és nagyszabású járatátirányítások.
„A légiközlekedés már évek óta küzd ezzel a problémával, de soha nem érte el azt a súlyossági szintet, amelyet az elmúlt hónapokban láttunk” - mondta Joachim Lang, a Német Légiközlekedési Szövetség (BDL) főigazgatója. „Ma már valós fenyegetésekkel is szembesülünk, amikor valaki kifejezetten azért reptet drónt a repülőtérre, hogy lezárásra kényszerítse.” Ez nemcsak veszélyes, hanem drága is. Tavaly a 118 drónincidensből kilenc vezetett a repülési műveletek teljes felfüggesztéséhez a Német Űrkutatási Központ (Deutsches Zentrum für Raumfahrt) első szisztematikus elemzése szerint. Ezek a lezárások átlagosan 32 percig tartottak, és összesen mintegy félmillió euróba kerültek. A tíz legnagyobb európai repülőtér esetében egy 30 perces futópálya-lezárás akár 514 000 euróba is kerülhet egy 2021-es tanulmány szerint.
Néhány német repülőtér rendelkezik alapvető drónvédelmi rendszerekkel, de a lefedettség messze nem teljes. A kormány ezen a héten bejelentette, hogy az ország nyolc legfontosabb repülőterét rádióalapú drónelhárító rendszerekkel szereli fel. „A valóban pozitív dolog az, hogy fenyegető helyzetben az állam a szokásosan elvártnál gyorsabban reagált” - mondta Lang. „Ezért döntöttünk úgy, hogy megdicsérjük őket, ami nem gyakran fordul elő.”
A drónok repülőterek melletti kezelése kényes feladat, mivel fegyverek használata és a zavarók - olyan elektronikus eszközök, amelyek megszakítják a drón és az irányító közötti kapcsolatot - veszélybe sodorhatják a repülőgépek rendszereit. A kockázat minimalizálására időnként fizikai hálókat vetnek be a drónok elfogásához. Németország új repülőtéri rendszerei valószínűleg alkalmazni fogják ezt a taktikát - mondta Hans Peter Stuch, a Fraunhofer Intézet kommunikációs, információfeldolgozási és ergonómiai részlegének drónvédelmi kutatócsoport-vezetője. Stuch úgy véli, hogy Németország az „európai országok felső felében” áll a felkészültség terén, de még így is „szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a puszta észleléseken kívül nem történt semmi. Nem vagyunk sarokba szorítva, de még előttünk áll az út, hogy a felderítést teljesen kézben tartsuk.”
Ahogy a drónészlelések száma nőtt, a technológiába is egyre több magán- és állami befektetés érkezett. Egy, a kormány által támogatott kutatási projekt innovatív drónelhárító rendszerekre multimodális szenzorkészletével - amely radarokat és zavarókat is tartalmaz - azt reméli, hogy 2026 első felében piacra kerülő termékeket eredményez. A fegyvergyártó Rheinmetall AG és az MBDA közölte, hogy új lézeres drónvédelmi rendszerük közelebb került a telepítéshez. Németország a piacokat is bevonja drónokba, műholdakba és mesterséges intelligenciával működő védelmi képességekbe való beruházások finanszírozásához. Ez a változás annak a jele, hogy a kormányok másként gondolkodnak a védelemről.
Egészen a közelmúltig - mondta Anthony Glees, a Buckingham Egyetem professzora és biztonsági szakértője - „vezetőink atomfegyverekre, hadihajókra, vadászgépekre és ballisztikus rakétákra összpontosítottak. A kicsi, olcsó drónok halálos és pusztító ereje elkerülte a figyelmüket.” Ami azt illeti, hogy ki állhat a támadások mögött, több európai vezető Oroszországra mutat. Köztük Friedrich Merz német kancellár, aki szerint az incidensek „többségéért” Oroszország tehető felelőssé, és hogy ezek a tevékenységek arra szolgálnak, „hogy teszteljenek minket”.
Glees meg van győződve arról, hogy Oroszország „közvetlenül vagy közvetetten” felelős a támadásokért, mások azonban szkeptikusabbak, rámutatva: kevés bizonyíték köti ezeket Moszkvához. „Oroszország kétségtelenül részt vesz a Nyugat elleni hibrid hadviselés bizonyos elemeiben, de tágabb értelemben nem minden, ami történik, vezethető vissza Oroszországra” - mondta Dan Lomas, a Nottinghami Egyetem hírszerzési szakértője. Ha azt sugalljuk, hogy minden dróntámadás mögött ők állnak, „akkor akaratlanul is az oroszok munkáját végezzük el”.
Közben a német hatóságok minden elérhető intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy egy olyan jelenség, amely eddig nagyrészt csak kellemetlenséget okozott - bár veszélyeset -, ne növekedjen nagyobb fenyegetéssé. A halloween-i hétvégén a berlini repülőtér mintegy két óra után újra megnyílt, és a hatóságok még a szigorú éjszakai repülési tilalmat is feloldották, hogy gépek éjfél után landolhassanak. Amikor az utasok végre kiszálltak, türelmüket újra próbára tette, hogy a poggyászkezelés és a reptéri buszszolgáltatás gyakorlatilag leállt. De a drónok legalább eltűntek.
Azoknak az utasoknak, akik éppen Halloween előtt készültek landolni Berlinben, kellemetlen meglepetésben volt részük, amikor a repülőgép hajtóművei hirtelen újra felpörögtek, és a gép körözni kezdett a német főváros felett. Hamarosan kiderült az ok: Berlin Brandenburg repülőteret lezárták, miután egy ember egy drónt látott. A Londonból érkező járatot Drezdába irányították át, ahol a repülőgép más veszteglő gépek mellett várakozott, míg a fáradt utasok órákig vártak arra, hogy folytathassák útjukat.
Az a péntek csak egy volt a sok idei nap közül, amikor drónok kísértették Németország egét, időnként teljes repülőterek lezárását kényszerítve ki. Bár Németországban még soha nem ütközött drón repülőgéppel, október végéig több mint 190 észlelést jelentettek a repülőterek közelében, így 2025 rekordév lehet. Ugyanabban a hónapban egy másik drónnal kapcsolatos incidens Münchenben több mint 6000 utast rekesztett a repülőtéren, ami miatt a személyzet tábori ágyakat állított fel, és frissítőket osztott az embereknek.
Egy olyan országban, amely a lassú bürokratikus folyamatairól ismert, a hatóságok szokatlan sebességgel versenyeznek azért, hogy biztosítsák a légteret. A héten a belügyminisztérium új drónelhárító egységet hozott létre a kritikus infrastruktúrák - például a német repülőterek - védelmére, és bejelentette, hogy létrehoz egy Közös Drónvédelmi Központot (Drohnenabwehrzentrum), amely az állami és szövetségi rendőrségek, valamint a Bundeswehr munkáját koordinálja majd a fenyegetések értékelésében és a technológiai fejlesztések irányításában.
A drónok évek óta zaklatják a repülőtereket, gyakran olyan hobbisták által irányítva, akik nincsenek tisztában a légtérszabályokkal. A mostani helyzet azonban más. Néhány friss észlelés profi minőségű drónokra vonatkozott, köztük olyanra is, amely három méter szárnyfesztávolságú volt. És ez nem korlátozódik Németországra: Európa-szerte egyre gyakrabban érik célzott támadások a repülési infrastruktúrát. Az elmúlt három hónapban Brüsszelben, Koppenhágában és Oslóban is voltak átmeneti lezárások és nagyszabású járatátirányítások.
„A légiközlekedés már évek óta küzd ezzel a problémával, de soha nem érte el azt a súlyossági szintet, amelyet az elmúlt hónapokban láttunk” - mondta Joachim Lang, a Német Légiközlekedési Szövetség (BDL) főigazgatója. „Ma már valós fenyegetésekkel is szembesülünk, amikor valaki kifejezetten azért reptet drónt a repülőtérre, hogy lezárásra kényszerítse.” Ez nemcsak veszélyes, hanem drága is. Tavaly a 118 drónincidensből kilenc vezetett a repülési műveletek teljes felfüggesztéséhez a Német Űrkutatási Központ (Deutsches Zentrum für Raumfahrt) első szisztematikus elemzése szerint. Ezek a lezárások átlagosan 32 percig tartottak, és összesen mintegy félmillió euróba kerültek. A tíz legnagyobb európai repülőtér esetében egy 30 perces futópálya-lezárás akár 514 000 euróba is kerülhet egy 2021-es tanulmány szerint.
Néhány német repülőtér rendelkezik alapvető drónvédelmi rendszerekkel, de a lefedettség messze nem teljes. A kormány ezen a héten bejelentette, hogy az ország nyolc legfontosabb repülőterét rádióalapú drónelhárító rendszerekkel szereli fel. „A valóban pozitív dolog az, hogy fenyegető helyzetben az állam a szokásosan elvártnál gyorsabban reagált” - mondta Lang. „Ezért döntöttünk úgy, hogy megdicsérjük őket, ami nem gyakran fordul elő.”
A drónok repülőterek melletti kezelése kényes feladat, mivel fegyverek használata és a zavarók - olyan elektronikus eszközök, amelyek megszakítják a drón és az irányító közötti kapcsolatot - veszélybe sodorhatják a repülőgépek rendszereit. A kockázat minimalizálására időnként fizikai hálókat vetnek be a drónok elfogásához. Németország új repülőtéri rendszerei valószínűleg alkalmazni fogják ezt a taktikát - mondta Hans Peter Stuch, a Fraunhofer Intézet kommunikációs, információfeldolgozási és ergonómiai részlegének drónvédelmi kutatócsoport-vezetője. Stuch úgy véli, hogy Németország az „európai országok felső felében” áll a felkészültség terén, de még így is „szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a puszta észleléseken kívül nem történt semmi. Nem vagyunk sarokba szorítva, de még előttünk áll az út, hogy a felderítést teljesen kézben tartsuk.”
Ahogy a drónészlelések száma nőtt, a technológiába is egyre több magán- és állami befektetés érkezett. Egy, a kormány által támogatott kutatási projekt innovatív drónelhárító rendszerekre multimodális szenzorkészletével - amely radarokat és zavarókat is tartalmaz - azt reméli, hogy 2026 első felében piacra kerülő termékeket eredményez. A fegyvergyártó Rheinmetall AG és az MBDA közölte, hogy új lézeres drónvédelmi rendszerük közelebb került a telepítéshez. Németország a piacokat is bevonja drónokba, műholdakba és mesterséges intelligenciával működő védelmi képességekbe való beruházások finanszírozásához. Ez a változás annak a jele, hogy a kormányok másként gondolkodnak a védelemről.
Egészen a közelmúltig - mondta Anthony Glees, a Buckingham Egyetem professzora és biztonsági szakértője - „vezetőink atomfegyverekre, hadihajókra, vadászgépekre és ballisztikus rakétákra összpontosítottak. A kicsi, olcsó drónok halálos és pusztító ereje elkerülte a figyelmüket.” Ami azt illeti, hogy ki állhat a támadások mögött, több európai vezető Oroszországra mutat. Köztük Friedrich Merz német kancellár, aki szerint az incidensek „többségéért” Oroszország tehető felelőssé, és hogy ezek a tevékenységek arra szolgálnak, „hogy teszteljenek minket”.
Glees meg van győződve arról, hogy Oroszország „közvetlenül vagy közvetetten” felelős a támadásokért, mások azonban szkeptikusabbak, rámutatva: kevés bizonyíték köti ezeket Moszkvához. „Oroszország kétségtelenül részt vesz a Nyugat elleni hibrid hadviselés bizonyos elemeiben, de tágabb értelemben nem minden, ami történik, vezethető vissza Oroszországra” - mondta Dan Lomas, a Nottinghami Egyetem hírszerzési szakértője. Ha azt sugalljuk, hogy minden dróntámadás mögött ők állnak, „akkor akaratlanul is az oroszok munkáját végezzük el”.
Közben a német hatóságok minden elérhető intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy egy olyan jelenség, amely eddig nagyrészt csak kellemetlenséget okozott - bár veszélyeset -, ne növekedjen nagyobb fenyegetéssé. A halloween-i hétvégén a berlini repülőtér mintegy két óra után újra megnyílt, és a hatóságok még a szigorú éjszakai repülési tilalmat is feloldották, hogy gépek éjfél után landolhassanak. Amikor az utasok végre kiszálltak, türelmüket újra próbára tette, hogy a poggyászkezelés és a reptéri buszszolgáltatás gyakorlatilag leállt. De a drónok legalább eltűntek.