Űr-napenergia rendszert tesztelne az EADS Astrium
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#105
Jujj!
Kara kánként folytatom tanításom.
#104
Azt azért írtam, mert evidensnek vettem, hogy továbbmelegszik, és felforr, mielõtt elpárologna. Pontosabban nem tud elpárologni, mert felforr. Nem úgy kell értelmezni, ha megolvad, akkor azonnal nekiáll felforrni! Ismersz, és tudod, hogy nem vagyok óvodás.
Ha a te állításod lenne igaz, akkor nem tudna felforrni, mert miután megolvad és párolog, annyira lehûti, hogy sosem éri el a forráspontot. Vissza a zöldségelveshez. Ergo nem párolog, hanem forr. De ez ott lett tárgytalan, amint elkezdtünk azon gondolkodni, hogy egy folyékony valami hogy tud zuhanás közben párologni, sõt egyáltán fennmaradni az ûrhajón. Ergo... harmadszorra csak nem írom le.
Pontatanul fogalmaztam. Te pedig halálfejes ökörséget írtá le. 😊
De gondolkodtam, és arra jutottam, ha Epikurosz csak abban téved, hogy a burkolat jó hõvezetõ fém, akkor elkpzelhetõ, hogy jó hõszigetelõ fém (ilyen viszonylag kevés van, és nehéz lenne ideális tulajdonságút találni ûrutazáshoz), vagy más dolog, pl. parafa (😛) vagy kerámia, és ez esetben elõfordulhat, hogy a pereme állandóan megolvad, párolog, forr, kopik, mindegy, de akkor is igazam van a hõszigeteléssel kapcsolatban. 😊
Ha a te állításod lenne igaz, akkor nem tudna felforrni, mert miután megolvad és párolog, annyira lehûti, hogy sosem éri el a forráspontot. Vissza a zöldségelveshez. Ergo nem párolog, hanem forr. De ez ott lett tárgytalan, amint elkezdtünk azon gondolkodni, hogy egy folyékony valami hogy tud zuhanás közben párologni, sõt egyáltán fennmaradni az ûrhajón. Ergo... harmadszorra csak nem írom le.
Pontatanul fogalmaztam. Te pedig halálfejes ökörséget írtá le. 😊
De gondolkodtam, és arra jutottam, ha Epikurosz csak abban téved, hogy a burkolat jó hõvezetõ fém, akkor elkpzelhetõ, hogy jó hõszigetelõ fém (ilyen viszonylag kevés van, és nehéz lenne ideális tulajdonságút találni ûrutazáshoz), vagy más dolog, pl. parafa (😛) vagy kerámia, és ez esetben elõfordulhat, hogy a pereme állandóan megolvad, párolog, forr, kopik, mindegy, de akkor is igazam van a hõszigeteléssel kapcsolatban. 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#103
"Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni."
i-á!
i-á!
Kara kánként folytatom tanításom.
#102
"kabinok külsõ fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hõt von el a környezetétõl, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hõm. van"
Ha nem lenne hõszigetelõ, akkor még túlhûlne a kabin, ekkora párolgás mellett. 😊 (Elgondolkodtató viccet félretéve.)
Miközben az olvadt páncél 2000 fokon kopik. Tudod, ha a páncél megolvadna annyra, és persze feltételezve, hogy telíett folyadékként viselkedik, akkor azon erõ hatására, mire a szél lekapná a kiszakadt molekulákat, nem gondood, hogy a páncél egyszerûen "lefolyna"? Tudod hõ hatására (még olvad állapot elõtt), a kristályszerkezet kezd felbomlani, a kötések gyengülnek a rácsban, és engedi, hogy diszlokációk keletkezzenek, amik mozgása a rugalmas alakváltozás. Addig üsd a vasat, amíg meleg. Nem félnél attól, hogy egyszeren lepottyan, letörik, lefolyik, leszakad, még mielõtt megolvad?
Sokat beszélsz, de keveset mondasz.
Ha nem lenne hõszigetelõ, akkor még túlhûlne a kabin, ekkora párolgás mellett. 😊 (Elgondolkodtató viccet félretéve.)
Miközben az olvadt páncél 2000 fokon kopik. Tudod, ha a páncél megolvadna annyra, és persze feltételezve, hogy telíett folyadékként viselkedik, akkor azon erõ hatására, mire a szél lekapná a kiszakadt molekulákat, nem gondood, hogy a páncél egyszerûen "lefolyna"? Tudod hõ hatására (még olvad állapot elõtt), a kristályszerkezet kezd felbomlani, a kötések gyengülnek a rácsban, és engedi, hogy diszlokációk keletkezzenek, amik mozgása a rugalmas alakváltozás. Addig üsd a vasat, amíg meleg. Nem félnél attól, hogy egyszeren lepottyan, letörik, lefolyik, leszakad, még mielõtt megolvad?
Sokat beszélsz, de keveset mondasz.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#101
Kara kánként folytatom tanításom.
#100
(Mindkettõ brit tudósnak képzeli magát!)
Kara kánként folytatom tanításom.
#99
"Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni. "
Halló, 112-es? Sürgõsen kérem a Rendõrséget és a Mentõket! Hozzanak kényszerzubbonyt is. Két tomboló páciensem van: Juszufka és DJ Hambi (õ Elvis Presleynek képzeli magát).
Halló, 112-es? Sürgõsen kérem a Rendõrséget és a Mentõket! Hozzanak kényszerzubbonyt is. Két tomboló páciensem van: Juszufka és DJ Hambi (õ Elvis Presleynek képzeli magát).
Kara kánként folytatom tanításom.
#98
Segítség! Fáj a butaságotok!
Vas:
Olvadáspont 1811 K
(1538 °C, 2800 °F)
Forráspont 3134 K
(2861 °C, 5182 °F)
Vas:
Olvadáspont 1811 K
(1538 °C, 2800 °F)
Forráspont 3134 K
(2861 °C, 5182 °F)
Kara kánként folytatom tanításom.
#97
A hõszigetelés fontosságát se felejtsük el! A kabin hõmérséklete szempontjából mindegy, hogy 1000 fokon forró fém van kívül, vagy stabilan 1000 fokos volfrám. A hõmérséklet befelé ugyanúgy terjedni fog, amit szigetelõ anyagokkal lehet lassítani.
#96
"kabinok külsõ fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hõt von el a környezetétõl, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hõm. van"
Ezt írtad. Lehet hogy az az ûrhajótervezõ mérnök Wolowitz volt, mert kicsit vicces, amit leírtál, meg akartalak óvni a szégyenkezéstõl...
Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni. A kettõ között az a különbsg hogy a forrás a hõtõl következik be, és a folyadék egész térfogatából kiszakadnak gázrészecskék, a párolgás csak a felszínen történik az elõbb említett módon, és a párologna az ûrhajó, az azt jelentené, hogy a hõpajzs defaultból folyadék lenne, vagy telített szilárd anyag, és ilyenekrõl még nem hallottam. Ergo a hõpajzs legrosszabb esetben is forr. Most nem tudom, hogy valaha tapasztaltad-e, hogy a leves, miközben forr, annyi hõt elvon, hogy a krumpli szobahõmérsékleten marad? Nem tudom, hogy hol élsz, de elég eldugothelyen lehet, mert a krumpli megfõ, annak ellenére, hogy felforr a víz. 😊 Csak ismerni kell a mikrofizikai magyarázatot.
Viszont igaz az, mit írtam, hogyha 1000 fokon forr a hõpajzs, akkor amíg a hõpajzs el nem tûnik, a hõ, az energia az elforrásra fog befektetõdni, és nem a melegítésre, és vígan eléldegélnek egy pár centi hõszigetelõ anyaggal. De valószínûbbnek tartom, hogy a folyékony halmazállapotot kihagyja a hõpajzs, és szublimál. Vagy többrétegû, és mindig egy réteg válik le. Vagy felizzik, és zuhanás közben leporladnak az izzó részek. Vagy megolvad, és olvadás közben potyognak le a megovladt részek, és ez esetben csak a fém olvadáspontjáig tudna melegedni a kabin külseje. Acél 800 fok, vörösréz 600. Ez a mai hõszigeetlõ anyagoknak (amik az ûrben is hõszigetelnek) meg se kottyan.
Ezt írtad. Lehet hogy az az ûrhajótervezõ mérnök Wolowitz volt, mert kicsit vicces, amit leírtál, meg akartalak óvni a szégyenkezéstõl...
Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni. A kettõ között az a különbsg hogy a forrás a hõtõl következik be, és a folyadék egész térfogatából kiszakadnak gázrészecskék, a párolgás csak a felszínen történik az elõbb említett módon, és a párologna az ûrhajó, az azt jelentené, hogy a hõpajzs defaultból folyadék lenne, vagy telített szilárd anyag, és ilyenekrõl még nem hallottam. Ergo a hõpajzs legrosszabb esetben is forr. Most nem tudom, hogy valaha tapasztaltad-e, hogy a leves, miközben forr, annyi hõt elvon, hogy a krumpli szobahõmérsékleten marad? Nem tudom, hogy hol élsz, de elég eldugothelyen lehet, mert a krumpli megfõ, annak ellenére, hogy felforr a víz. 😊 Csak ismerni kell a mikrofizikai magyarázatot.
Viszont igaz az, mit írtam, hogyha 1000 fokon forr a hõpajzs, akkor amíg a hõpajzs el nem tûnik, a hõ, az energia az elforrásra fog befektetõdni, és nem a melegítésre, és vígan eléldegélnek egy pár centi hõszigetelõ anyaggal. De valószínûbbnek tartom, hogy a folyékony halmazállapotot kihagyja a hõpajzs, és szublimál. Vagy többrétegû, és mindig egy réteg válik le. Vagy felizzik, és zuhanás közben leporladnak az izzó részek. Vagy megolvad, és olvadás közben potyognak le a megovladt részek, és ez esetben csak a fém olvadáspontjáig tudna melegedni a kabin külseje. Acél 800 fok, vörösréz 600. Ez a mai hõszigeetlõ anyagoknak (amik az ûrben is hõszigetelnek) meg se kottyan.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#95
Én meg az Enterprise csillaghajón dolgozom. Felüdülés lesz ez a három nap.
#94
Gyerekek feladom. Kész, ennyi volt. Három napig nem láttok.
Amúgy, az általam leírt magyarázatot egy vezetõ ûrhajótervezõ mérnöktõl hallottam, de ha ti jobban tudjátok... ezt is....
<#integet2>
Amúgy, az általam leírt magyarázatot egy vezetõ ûrhajótervezõ mérnöktõl hallottam, de ha ti jobban tudjátok... ezt is....
<#integet2>
Kara kánként folytatom tanításom.
#93
U.I.: lehet, hogy az emberek hülyülnek el, de ezt azzal kompenzálják, hogy nõ a pofájuk. <#nyes>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#92
Amikor a teát fújod, akkor abba más is belejátszik. Telített folyadék esetén molekulák ki-be járkálnak a folyadékból/ba. Mikor a teát fújod, akkor azt fizikailag elfújod, és nem tud visszapottyanni, vagyis az energiáját visszapottyanáskor nem tudja visszaadni a folyadéknak. Ezért az energia a molekulákkal egyesével szökik, ezért hûl. Az ûrhajó pácnélja szerintem nem párolog, nem válnak ki belõle atomok párolgás hatására, mert nem telített folyadék. Egyébként amirõl te beszélsz, az ekvivalens azzal a jelenséggel, hogy egy pohár víz szobahõmérsékleten áll, melegíted lámpával, mire megfagy, és mégjobban felmelegíti a levegõt. Ez ugye ellentmond a tapasztalatoknak, és a termodinamika tételeknek.
Lehet még, hogy elforr, vagy inkább szublmál, ez esetben kell neki egy hõmérséklet, amin ezt megteszi. Minaddig nem melegszik tovább az ûrhajó, amíg a hõpajzs el nem szublimál, ezért ha viszonylag alacsony hõmérsékleten van a szublimálási pontja, akkor jó hõszigetelõvel alatta megvédhetõk az utasok. Ahogy azt a lentebb mellékelt ábrából ki lehet olvasni.
Lehet még, hogy elforr, vagy inkább szublmál, ez esetben kell neki egy hõmérséklet, amin ezt megteszi. Minaddig nem melegszik tovább az ûrhajó, amíg a hõpajzs el nem szublimál, ezért ha viszonylag alacsony hõmérsékleten van a szublimálási pontja, akkor jó hõszigetelõvel alatta megvédhetõk az utasok. Ahogy azt a lentebb mellékelt ábrából ki lehet olvasni.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#91
A NASA tudtommal nem használ parafát. Ötletelni persze lehet róla. Nem vitatom, hogy okos emberek ötletelnek, dehát sok hasonlóan okos ember van világszerte (NEM magamra gondoltam)
Majd ha megcsinálják, akkor komolyan veszem.
Továbbá. Itt külön kellene választanunk a cikk témáját a hozzászólásokban felvetõdött ötletektõl, mert kezd egy kicsit összekeveredni az egész. Az ilyen "nem ezt írtam" "de ezt írtad"... tipusú érveknek nincs jelentõségük, szerintem nem azt kellene bebizonyítani, hogy milyen tévedhetetlenek vagyunk.
Tehát: az ûrben lehet kohászkodni, meg termelni, de azt a földre lehozni nem gazdaságos, nem is lesz soha. (a Földre leküldéshez szükséges eszközöket is ott fönn kellene elkészíteni, hát nem tudom, hogy a Holdon mennyi parafa terem majd:-))
Amit ott fönt kibányásznak-kohászkodnak és megtermelnek, az nekik (Holdon, Marson) ott jól jön.
Amit itt "lenn" a földön megtermelünk, azt fölküldeni megintcsak igen drága dolog.
Szerintem ezeket Te is hasonlóan gondolod, csak a sok hozzászólás között már megnõtt a keveredés.
Majd ha megcsinálják, akkor komolyan veszem.
Továbbá. Itt külön kellene választanunk a cikk témáját a hozzászólásokban felvetõdött ötletektõl, mert kezd egy kicsit összekeveredni az egész. Az ilyen "nem ezt írtam" "de ezt írtad"... tipusú érveknek nincs jelentõségük, szerintem nem azt kellene bebizonyítani, hogy milyen tévedhetetlenek vagyunk.
Tehát: az ûrben lehet kohászkodni, meg termelni, de azt a földre lehozni nem gazdaságos, nem is lesz soha. (a Földre leküldéshez szükséges eszközöket is ott fönn kellene elkészíteni, hát nem tudom, hogy a Holdon mennyi parafa terem majd:-))
Amit ott fönt kibányásznak-kohászkodnak és megtermelnek, az nekik (Holdon, Marson) ott jól jön.
Amit itt "lenn" a földön megtermelünk, azt fölküldeni megintcsak igen drága dolog.
Szerintem ezeket Te is hasonlóan gondolod, csak a sok hozzászólás között már megnõtt a keveredés.
#90
Nem biztos, hogy az emberek lesznek hülyébbek (bár napjaink sajtója sokat próbál tenni ezért...nomeg az agyarbálint féle iskolarendszer)
A Balcsiból kilépõ nedves tagjaidat hûtõ szellõ ne tévesszen meg. Itt nagyon másról van szó. Megpróbálom egy példával érzékeltetni.
Képzelj el egy narancsot, amint a kezedben tartod. Fiiinommm!
És most képzeld el ugyanezt a narancsot, amint 8km/sec sebességgel repül feléd.
Mit tudnál csinálni vele?
Ugyanez a helyzet a hûsítõ szellõvel és a sok km/mp sebességgel szembeáramló levegõvel.
Megpróbálok egy kis számszerû becslést adni, mert azt annyira szereted<#eplus2><#wave>
Szobahõmérsékleten (300 Kelvin fok) a levegõmolekulák sebessége kb. 450m/s.
Amikor a visszatérõ ûrhajó találkozik a 8km/mp sebességgel szembeáramló széllel, vajon mekkora hõmérsékletet érzékel? (csak becslés szintjén)
A hõmérséklet -- mint tudjuk -- az egy szabadsági fokra jutó energiával arányos (most a szabadsági fokok számát elhanyagolom), az energia pedig a sebesség négyzetével.
Te is kiszámolhatod: kb. 90 ezer Kelvin fokon lesz a molekulák sebessége 8km/s.
A hõátadást pedig fokozza az, hogy a hangsebesség sokszorosával haladó test elõtt a levegõ feltorlódik, sokkal sûrûbb mint a környezetben.
Hidd el, ennek a "szélnek" semmi köze a hûsítõ balatoni szellõhöz.
A Balcsiból kilépõ nedves tagjaidat hûtõ szellõ ne tévesszen meg. Itt nagyon másról van szó. Megpróbálom egy példával érzékeltetni.
Képzelj el egy narancsot, amint a kezedben tartod. Fiiinommm!
És most képzeld el ugyanezt a narancsot, amint 8km/sec sebességgel repül feléd.
Mit tudnál csinálni vele?
Ugyanez a helyzet a hûsítõ szellõvel és a sok km/mp sebességgel szembeáramló levegõvel.
Megpróbálok egy kis számszerû becslést adni, mert azt annyira szereted<#eplus2><#wave>
Szobahõmérsékleten (300 Kelvin fok) a levegõmolekulák sebessége kb. 450m/s.
Amikor a visszatérõ ûrhajó találkozik a 8km/mp sebességgel szembeáramló széllel, vajon mekkora hõmérsékletet érzékel? (csak becslés szintjén)
A hõmérséklet -- mint tudjuk -- az egy szabadsági fokra jutó energiával arányos (most a szabadsági fokok számát elhanyagolom), az energia pedig a sebesség négyzetével.
Te is kiszámolhatod: kb. 90 ezer Kelvin fokon lesz a molekulák sebessége 8km/s.
A hõátadást pedig fokozza az, hogy a hangsebesség sokszorosával haladó test elõtt a levegõ feltorlódik, sokkal sûrûbb mint a környezetben.
Hidd el, ennek a "szélnek" semmi köze a hûsítõ balatoni szellõhöz.
#89
A jo es olcso megoldas jelen esetben a fem osszetetelu teherhordo keramia hovedo burkolat. Ilyen anyag lenne pl. a korundum, ami az aluminium oxid egyik fajta es ezen anyag egyik szennyezett formaja a rubint. Nagyon magas homersekleten olvad csak meg es oxidalodni sem tud hova. Tovabba jo hoszigetelo, olvasztokemenceket szoktak vele burkolni. Nehezen kopik ezert csiszoloanyagnak is jo. Masik jo tulajdonsaga, hogy mivel aluminium alapu, ezert viszonylag konnyu. A kristalyos valtozatbol urhajo ablakokat is keszitenek, bar en jelen esetben a jobb hoszigetelo kepessegu keramia valtozatarol beszelek. Az ursiklo kb. 1200 celsius fokos visszateres kozben, a korundum 2044 fokig nem olvad meg. A keramia allapot miatt pedig nagyon rosszul vezetne a hot, tehat nem melegedne fel a jarmu belseje. Ha ezt kiegeszitjuk egy shockrider hajtotesttel, akkor a forro gazok jo resze el sem jut a hajo burkolataig. A felhasznalas egyetlen akadalya a viszonylag magas eloallitasi koltseg, de tomeggyartas eseten ez sem lenne gond.
#88
Amúgy meg, hogy a témához is hozzászóljak én mindig kerámia hõpajzsokról olvastam, illetve a philcsy által linkelt cikkekben fáról. Mindkettõ hõszigetelõ, ami hasznos. Biztos jó vastag fémmel is mûködik a dolog, de nem lehet véletlen, az elõbb említett anyagokat alkalmazzák.
Maga az ûrnapenergia meg szerintem hülyeség, ugyanolyan projekt, mint Irán atomdúsítása. Mindkettõ fegyverkísérleteket akar tisztára mosni a sajtóban.
Maga az ûrnapenergia meg szerintem hülyeség, ugyanolyan projekt, mint Irán atomdúsítása. Mindkettõ fegyverkísérleteket akar tisztára mosni a sajtóban.
#87
Te magad írtad le a megolvad szót. Az a pár nap szünet az SG-nek is jót tenne. Már repedeznek az oszlopai az arcod súlya alatt.
#86
Amúgy kétségbe vagyok esve.
Egyre hülyébbek lesznek az emberek.
Mert ugye azt már az ókoriak is tudták, hogy ha lelocsolják magukat vízzel, akkor lehûlnek. Nem feltétlenül a víz hidegsége miatt.
Különben lehet, hogy igaza volt Platónnak, hogy az atlantisziek milyen ragyogó civilizációt képviseltek, mert úgy néz ki, hogy ahogy megyünk vissza az idõben, egyre okosabb embereket találunk. <#nyes>
Egyre hülyébbek lesznek az emberek.
Mert ugye azt már az ókoriak is tudták, hogy ha lelocsolják magukat vízzel, akkor lehûlnek. Nem feltétlenül a víz hidegsége miatt.
Különben lehet, hogy igaza volt Platónnak, hogy az atlantisziek milyen ragyogó civilizációt képviseltek, mert úgy néz ki, hogy ahogy megyünk vissza az idõben, egyre okosabb embereket találunk. <#nyes>
Kara kánként folytatom tanításom.
#85
Ha nem írtok okos hsz-eket duzzogásból itthagyom a fórumot...pár napra.
Kara kánként folytatom tanításom.
#84
Te, ne legyetek már ekkora idióták. Nem sima fémolvadásról van szó, hanem párolgásról. Nem megolvad és tocsog, hanem e l p á r o l o g, és minden párolgás hõt von el a környezetétõl. Az ûrhajó meg m o z o g, tehát nem kell fújkálni, mint a forró teát, hogy legyen helye az újonnan felszálló párának.
Nem fogom még1x elmagyarázni!
Gugli, wikipédia, fizikakönyv - de gyorsan!
Nem fogom még1x elmagyarázni!
Gugli, wikipédia, fizikakönyv - de gyorsan!
Kara kánként folytatom tanításom.
#83
Pontosabban, amíg az egész pajzs el nem subliml, addi nememelkedik tovább a fém hõmérséklete. Szóval ha jó szigetetlõt beraksz alá, nem kell attól tartanod, ha fémed forráspontja mondjuk alacsony 2000 fok, akkor a hajótest 2000 foknál melegebbre hevüljön.
A párolgás hõt von el dolog csak addig igaz, amíg a szél fújja a kezedet, és segít a folyadék-részecskéknek elszakadni, de olyan nincs, hogy melegítek egy víz-jég oldatot, és mégjobban lehûl, mert megolvad. Ez ellentétes az entrópiával. Egyszerûen állandó marad az oldat hõmérséklete, amíg el nem olvad az egész elegy. És ha jól hõszigeteled az edényedet, akkor magúszod, hogy az edényen kívüli jeged is felmelegedjen. Mert a víz-jég oladtod hõmérséklete az összes jég elolvdásáig állandó marad. Biztos láttál ilyen állapotváltozós görbét, ilyen lépcsõs, és az olvadás-forráspontoknál vannak lépcsõfokok.
A párolgás hõt von el dolog csak addig igaz, amíg a szél fújja a kezedet, és segít a folyadék-részecskéknek elszakadni, de olyan nincs, hogy melegítek egy víz-jég oldatot, és mégjobban lehûl, mert megolvad. Ez ellentétes az entrópiával. Egyszerûen állandó marad az oldat hõmérséklete, amíg el nem olvad az egész elegy. És ha jól hõszigeteled az edényedet, akkor magúszod, hogy az edényen kívüli jeged is felmelegedjen. Mert a víz-jég oladtod hõmérséklete az összes jég elolvdásáig állandó marad. Biztos láttál ilyen állapotváltozós görbét, ilyen lépcsõs, és az olvadás-forráspontoknál vannak lépcsõfokok.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#82
Az ûrhajók hõpajzsa nem elég a visszatéréskor, hanem elpárolog a súrlódás hõjétõl. Pontosabban elszublimál. És ahogy az általánosban tanultuk, a párolgás hõt von el.
Ennyi.
Ebben az esetben a parafa sem elég, hanem a hõ hatására elbomlik, és elpárolog.
A pajzs elpárolgása közben keletkezõ plazma állapotú gázt hiszik lángcsóvának a hozzá nem értõk.
Ennyi.
Ebben az esetben a parafa sem elég, hanem a hõ hatására elbomlik, és elpárolog.
A pajzs elpárolgása közben keletkezõ plazma állapotú gázt hiszik lángcsóvának a hozzá nem értõk.
#81
Ez olyan kinyilatkoztatás?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#80
Ha megolvadt, akkor forró. A fém pedig, ellentétben pl. a fával, iránytól függetlenül kiváló hõvezetõ.
#79
éN VAGYOK A hivatkozás!!!!!
Kara kánként folytatom tanításom.
#78
Valami hivatkozás?
De OK, elhiszem neked.
Ettõl függetlenül ha hiszed ha nem a parafa alkalmas hõpajzsnak.
"Ne merd többé rabolni az idõm!"
Nem én rablom, te vesztegeted😊
De OK, elhiszem neked.
Ettõl függetlenül ha hiszed ha nem a parafa alkalmas hõpajzsnak.
"Ne merd többé rabolni az idõm!"
Nem én rablom, te vesztegeted😊
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#77
Filcsy!
Nem vesztegetem veled az idõm.
A földre visszatérõ Szojuz meg Apolló kabinok külsõ fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hõt von el a környezetétõl, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hõm. van. A kabinfalat tehát megfelelõen mértezni kell.
Ne merd többé rabolni az idõm!
Nem vesztegetem veled az idõm.
A földre visszatérõ Szojuz meg Apolló kabinok külsõ fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hõt von el a környezetétõl, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hõm. van. A kabinfalat tehát megfelelõen mértezni kell.
Ne merd többé rabolni az idõm!
Kara kánként folytatom tanításom.
#76
http://www.cnn.com/2004/TECH/space/12/21/mars.heatshield/index.html
Persze ez csak CNN.
Persze ez csak CNN.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#75
"A parafa másodpercek alatt elég"
Ezt csak úgy gondolod? Vagy kipróbáltad pl: egy lángvágóval?
"és nem von el annyi hõt, amennyi az ûrkabin hûtéséhez szükséges."
Persze hogy nem von el, mert az égés hõt termel.
"Az ûrkabin falát egyszerûen pár centivel vastagabbra kell tervezni, és az elpárolgó fém - amely ráadásul nem is vet fel tapadási problémákat - mindent megold."
Ha a fém párolog akkor az már régen baj.
Ezt csak úgy gondolod? Vagy kipróbáltad pl: egy lángvágóval?
"és nem von el annyi hõt, amennyi az ûrkabin hûtéséhez szükséges."
Persze hogy nem von el, mert az égés hõt termel.
"Az ûrkabin falát egyszerûen pár centivel vastagabbra kell tervezni, és az elpárolgó fém - amely ráadásul nem is vet fel tapadási problémákat - mindent megold."
Ha a fém párolog akkor az már régen baj.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#74
A parafa másodpercek alatt elég, és nem von el annyi hõt, amennyi az ûrkabin hûtéséhez szükséges.
Úgyhogy, el lehet felejteni. Én majdnem biztos vagyok benne, hogy ilyen célra nem alkalmazzák, esetleg belül, szigetelésként.
Az ûrkabin falát egyszerûen pár centivel vastagabbra kell tervezni, és az elpárolgó fém - amely ráadásul nem is vet fel tapadási problémákat - mindent megold.
Úgyhogy, el lehet felejteni. Én majdnem biztos vagyok benne, hogy ilyen célra nem alkalmazzák, esetleg belül, szigetelésként.
Az ûrkabin falát egyszerûen pár centivel vastagabbra kell tervezni, és az elpárolgó fém - amely ráadásul nem is vet fel tapadási problémákat - mindent megold.
Kara kánként folytatom tanításom.
#73
Én se CSAK a földre lehozatalról beszéltem.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#72
"Ez a parafás ötlet szerintem kamu. Nem kell mindent elhinni, amit valaki leír az interneten." Igen sõt nem csak az interneten.
Mindenki saját maga dönti el mit hisz el.
Mindenki saját maga dönti el mit fogad el bizonyítékként és bizonyítási eljárásként.
Az egyik link NASA oldalára mutat. Persze attól még nem szentírás!
"Cork: biology, production and uses" ez egy megjelent könyv. Ettõl persze még lehet szóról szóra hazugság.
Feltételezzük hogy a NASA ebben igazat mond:
"A parafa ugyanúgy ég, mint a rendes fa. Ezzel az erõvel nyírfával is be lehetne burkolni a tárgyakat."
Igen bármelyik fa felhasználható. És igen közben ég, nem saját magát óvja meg hanem azt ami mögötte van.
"Másik aggályom: mennyi parafa kellene ehhez?"
A méret növelésével a térfogat köbösen nõ, a felület pedig négyzetesen. Ebbõl következik hogy megfelelõen nagy méretben a burkolóanyag feljuttatásának ára nem okoz problémát. Persze ha ebben a mértben más problémák merülnek fel akadályként az megint más.
Mindenki saját maga dönti el mit hisz el.
Mindenki saját maga dönti el mit fogad el bizonyítékként és bizonyítási eljárásként.
Az egyik link NASA oldalára mutat. Persze attól még nem szentírás!
"Cork: biology, production and uses" ez egy megjelent könyv. Ettõl persze még lehet szóról szóra hazugság.
Feltételezzük hogy a NASA ebben igazat mond:
"A parafa ugyanúgy ég, mint a rendes fa. Ezzel az erõvel nyírfával is be lehetne burkolni a tárgyakat."
Igen bármelyik fa felhasználható. És igen közben ég, nem saját magát óvja meg hanem azt ami mögötte van.
"Másik aggályom: mennyi parafa kellene ehhez?"
A méret növelésével a térfogat köbösen nõ, a felület pedig négyzetesen. Ebbõl következik hogy megfelelõen nagy méretben a burkolóanyag feljuttatásának ára nem okoz problémát. Persze ha ebben a mértben más problémák merülnek fel akadályként az megint más.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#71
Pedig idehánytál jó sok számot. Remélem van is, aki megérti õket (mert én megérteném, speciel, de most nem megyek beléjük). <#mf2>
Kara kánként folytatom tanításom.
#70
nem is tudom...<#nemtudom>
Kara kánként folytatom tanításom.
#69
"A világûrben megépítendõ cuccokról beszélek"
Te bizonyára. Más meg nem. Továbbá, pontosítva: a világûrben megépítendõ és ott is felhasználandó cuccokról beszélsz. Nos, ez esetben nem neked szólt a "regényem."
"Aranyom!" --> férfi vagyok.
Ma még nem hánytam:-))
Te bizonyára. Más meg nem. Továbbá, pontosítva: a világûrben megépítendõ és ott is felhasználandó cuccokról beszélsz. Nos, ez esetben nem neked szólt a "regényem."
"Aranyom!" --> férfi vagyok.
Ma még nem hánytam:-))
#68
A test sebessége csak akkor lesz nulla a földfelszínhez képest, ha óriási energia befektetésével lelassítjuk.
#67
A Föld által visszavert sugárzás mennyiségét nem tudom, az albedõ hiányában, az 1 ezreléket azért vettem a saccolás alapjául, mert ez még albedó mellett is elég kevés.
#66
Ez a Földet melegítõ energianyaláb némi számadatokat megérne. Szerintem ehhez nagyon sok energia kellene, az emberiségnek -- ha nem nõ a létszámunk 10milliárd fölé -- soha nem lesz szüksége annyi energiára, ami már melegedést okoz.
Számoljunk: a Föld sugara 6370km, tehát a Nap irányából nézve egy 127 millió km2 felületû kör.
A Nap energiasugárzása (napállandó) a Föld környékén kb. 1400W/m2 , vagyis 1,4 GW/km2. Az elõbbi 127millió km2 körfelületre ez folyamatosan (éjjel-nappal) 1,8*10^17 W teljesítményt jelent.
Vagyis ennyit kap a Föld a Naptól, folamatosan.
Ha ennek az 1 ezrelékét használja fel az emberiség, az még nem okoz galibát.
Vagyis 1,8*10^14 W -ot használhatunk.
Hasonlítsuk össze más adatokkal, amiket a hétköznapokban ismerünk!
Ha a Földet 10milliárd ember fogja lakni, akkor a fenti teljesítmény egy fõre 1,8*10^4 W vagyis 18kW. Sok ez, vagy kevés?
Nos Magyaroszág villamosenergiafogyasztását tekintve 6000MW (folyamatos, teljesítmény) 10millió fõre, vagyis egy ember 600W-ot fogyaszt folyamatosan, éjjel nappal (kiátlagolva).
Magyarország teljes éves energiafogyasztása kb. 30millió tonna kõolaj-egyenérték (olvastam több helyen). Ez a 6000MW*1év -nek kb. a 3-szorosa.
Vagyis, ha mindent beleszámítunk, akkor egy ember idehaza kb. 1800W teljesítményt fogyaszt folyamatosan, ebben azonban MINDEN bennevan.
Vagyis a 18kW/fõ meglehetõsen magas energiafogyasztást (életszínvonalat) tesz lehetõvé.
No persze ez csak elméleti maximum, egy korlát, amit a Föld felszínének melegedésébõl van levezetve SACCOLT 1% feltételezésével.
Ezt az energiát meg is kell termelni, ha tényleg fel akarjuk használni. Jelen hozzászólás nem a megtermelésre vonatkozott, csupán a korlát nagyságrendjét számolgattam
Számoljunk: a Föld sugara 6370km, tehát a Nap irányából nézve egy 127 millió km2 felületû kör.
A Nap energiasugárzása (napállandó) a Föld környékén kb. 1400W/m2 , vagyis 1,4 GW/km2. Az elõbbi 127millió km2 körfelületre ez folyamatosan (éjjel-nappal) 1,8*10^17 W teljesítményt jelent.
Vagyis ennyit kap a Föld a Naptól, folamatosan.
Ha ennek az 1 ezrelékét használja fel az emberiség, az még nem okoz galibát.
Vagyis 1,8*10^14 W -ot használhatunk.
Hasonlítsuk össze más adatokkal, amiket a hétköznapokban ismerünk!
Ha a Földet 10milliárd ember fogja lakni, akkor a fenti teljesítmény egy fõre 1,8*10^4 W vagyis 18kW. Sok ez, vagy kevés?
Nos Magyaroszág villamosenergiafogyasztását tekintve 6000MW (folyamatos, teljesítmény) 10millió fõre, vagyis egy ember 600W-ot fogyaszt folyamatosan, éjjel nappal (kiátlagolva).
Magyarország teljes éves energiafogyasztása kb. 30millió tonna kõolaj-egyenérték (olvastam több helyen). Ez a 6000MW*1év -nek kb. a 3-szorosa.
Vagyis, ha mindent beleszámítunk, akkor egy ember idehaza kb. 1800W teljesítményt fogyaszt folyamatosan, ebben azonban MINDEN bennevan.
Vagyis a 18kW/fõ meglehetõsen magas energiafogyasztást (életszínvonalat) tesz lehetõvé.
No persze ez csak elméleti maximum, egy korlát, amit a Föld felszínének melegedésébõl van levezetve SACCOLT 1% feltételezésével.
Ezt az energiát meg is kell termelni, ha tényleg fel akarjuk használni. Jelen hozzászólás nem a megtermelésre vonatkozott, csupán a korlát nagyságrendjét számolgattam
#65
Ez a parafás ötlet szerintem kamu. Nem kell mindent elhinni, amit valaki leír az interneten.
Én a házamban hagyományos kazánnal tüzelek, mindenféle építkezéi hulladékot (nomeg tüzifát is)
A parafa ugyanúgy ég, mint a rendes fa. Ezzel az erõvel nyírfával is be lehetne burkolni a tárgyakat.
Másik aggályom: mennyi parafa kellene ehhez?
3.: Ha az ûrben bányászunk (pl. aszteroidán vagy a Holdon) akkor a parafát oda fel kellene juttatni. Egyetlen kilogramm akármi (pl. parafa) feljuttatása sok tízezer dollár. Elég drága lenne az így kitermelt akármi.
Amit viszont el tudok képzelni: azokat a gépeket, amikre ott fönn (talán legelõször a Holdon) szükség lesz, azokat tényleg jobb lesz ott elõállítani.
Én a házamban hagyományos kazánnal tüzelek, mindenféle építkezéi hulladékot (nomeg tüzifát is)
A parafa ugyanúgy ég, mint a rendes fa. Ezzel az erõvel nyírfával is be lehetne burkolni a tárgyakat.
Másik aggályom: mennyi parafa kellene ehhez?
3.: Ha az ûrben bányászunk (pl. aszteroidán vagy a Holdon) akkor a parafát oda fel kellene juttatni. Egyetlen kilogramm akármi (pl. parafa) feljuttatása sok tízezer dollár. Elég drága lenne az így kitermelt akármi.
Amit viszont el tudok képzelni: azokat a gépeket, amikre ott fönn (talán legelõször a Holdon) szükség lesz, azokat tényleg jobb lesz ott elõállítani.
#64
"Mi ez a parafás hülyeség?"
http://www.centennialofflight.gov/essay/Evolution_of_Technology/advanced_reentry/Tech20.htm
"While this may seem primitive, wood (in some cases cork) is actually used as an ablative material for some American rocket engine areas and payload shrouds, which heat up as the rocket flies through the atmosphere."
http://www.freepatentsonline.com/4112179.html
Itt részben parafát használnak.
http://marsrovers.jpl.nasa.gov/mission/spacecraft_edl_aeroshell.html
Jé itt is szilikagéllel kezelt parafát használtak.
http://books.google.hu/books?id=5uiycUoRmFkC&pg=PT271&lpg=PT271&dq=cork+ablative+heat+shield&source=bl&ots=QUm9TpDrfi&sig=RgmmKObrRRq0vJnDPUvOomX87n0&hl=hu&ei=LQxaS4-FL52mnQPf_diaAg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=8&ved=0CC8Q6AEwBw#v=onepage&q=cork%20ablative%20heat%20shield&f=false
Még mindig úgy gondolod hogy hülyeség?
http://www.centennialofflight.gov/essay/Evolution_of_Technology/advanced_reentry/Tech20.htm
"While this may seem primitive, wood (in some cases cork) is actually used as an ablative material for some American rocket engine areas and payload shrouds, which heat up as the rocket flies through the atmosphere."
http://www.freepatentsonline.com/4112179.html
Itt részben parafát használnak.
http://marsrovers.jpl.nasa.gov/mission/spacecraft_edl_aeroshell.html
Jé itt is szilikagéllel kezelt parafát használtak.
http://books.google.hu/books?id=5uiycUoRmFkC&pg=PT271&lpg=PT271&dq=cork+ablative+heat+shield&source=bl&ots=QUm9TpDrfi&sig=RgmmKObrRRq0vJnDPUvOomX87n0&hl=hu&ei=LQxaS4-FL52mnQPf_diaAg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=8&ved=0CC8Q6AEwBw#v=onepage&q=cork%20ablative%20heat%20shield&f=false
Még mindig úgy gondolod hogy hülyeség?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#63
"jeudi 21 janvier 2010 Au terme d'une enquête méticuleuse, le journaliste et réalisateur de ce film accablant révèle comment les enfants des communautés roms en Espagne, en Italie et en Roumanie sont arrachés à leurs parents et forcés à mendier dans les rues de Milan ou de Madrid. Puis, forcés à pratiquer le vol à la tire, en particulier en détournant l'attention de clients des distributeurs d'argent. Remontant toute la chaîne du petit mendiant voleur de rue au sommet de la pyramide, il révèle grâce au témoignage d'un de ces parrains repentis, comment les caïds s'enrichissent et se construisent de luxueuses villas dans les faubourgs de Bucarest, sur le dos des petits malheureux. Ce film réalisé sur le long cours représente une véritable traque de plusieurs mois à travers toute l'Europe et montre également comment les politiques de répression ou de réinsertion fonctionnent, parfois avec succès. Mais surtout, bien que dérangeant certaines convictions un peu angéliques sur les communauté rom, ce reportage est sans concession sur les souffrances endurées par les petites victimes, ces enfants dressés pour enrichir des mafieux sans scrupules.
Rediffusion le vendredi 22 janvier 2010 à 1h et le lundi 25 janvier 2010 à 15h30 sur TSR2." Innét
Rediffusion le vendredi 22 janvier 2010 à 1h et le lundi 25 janvier 2010 à 15h30 sur TSR2." Innét
Kara kánként folytatom tanításom.
#62
Svájci. Még friss, meleg: "Dressés pour voler. La malédiction des enfants gitans"
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
itt mindenki "ilyen" okos? <#felkialtas><#guluszem1><#wilting>
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#60
A Föld felszínéhez képest 0 sebesség a forgó rendszer miatt nem triviális dolog, üzemanyaggal kellene hozzá fékezni az ûrjármûvet, ami valószínûleg nagyobb teher cipelését jelentené, mint a hõpajzs.
Ha jól értelmezem a grafikont, akkor a 3500 nm-es infrasugárzásnak 90%-a eléri a földfelszínt, a veszteség tehát valóban nem lenne jelentõs.
Ha jól értelmezem a grafikont, akkor a 3500 nm-es infrasugárzásnak 90%-a eléri a földfelszínt, a veszteség tehát valóban nem lenne jelentõs.
#59
Mi ez a parafás hülyeség?
Az már a fellövéskor leégne.
A belépéskor meg elég, ha kellõen vastag az ûrkabin (Szojuz), és a külsõ réteg elég, így a kabinban 20 fok Celsius között szokott lenni a hõm.
Az amcsik siklója más forma, emiatt csmepézni kell, de az õ ûrkabinjaik is hasonlóan viselkednek.
Az már a fellövéskor leégne.
A belépéskor meg elég, ha kellõen vastag az ûrkabin (Szojuz), és a külsõ réteg elég, így a kabinban 20 fok Celsius között szokott lenni a hõm.
Az amcsik siklója más forma, emiatt csmepézni kell, de az õ ûrkabinjaik is hasonlóan viselkednek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#58
Tovabbra is azt allitom, hogy az energiat nem nekunk kell koncentraltan atcipelni a legkoron, egy ilyen energianyalab csak tovabb melegiti a bolygot, ha meg elteved, akkor csak gond van vele.
Az urkutatasnal pedig tenyleg az a lenyeg, hogy lehetoleg szinte semmit ne cipeljunk kifele a bolygok gravitcios godreibol, mert ez sok energiat igenyel es meg draga is. Amit lehet az erdemes az urben megepiteni, bar visszafele mar jobban meg lehet oldani, ha egy test sebessege relative 0 a Foldfelszinhez kepest, akkor nem fog elegni a leszallaskor, hanem csak siman leesik, vagy ejtoernyo eseten leszall. A fekezest pedig meg lehet oldani szepen lassan meg a felsolegkorben, pl. heat soaking segitsegevel. (lassu, de biztos eljaras)
Hopajzsnak a hoallo boritason es a levallo pajzson kivul meg jo a shock rider technologia, ahol a jarmu a belepesi hullamon lovagol, tehat a maga elott tolt legreteget hasznalja pajzsnak. Ez is igenyel minimalis hovedo boritast, de sokkal kevesebbet mint ami az ursiklokon van. Hatranya, hogy a mukodesehez a belepes soran meg kell orizni a sokszoros hangsebesseget, ami szerkezetileg eleg eros gepet igenyelne. Negyedik alternativa a plazma pajzs, ahol a gep maga allit elo a hoallo orr reszben elhelyezett generatorral plazmat es ez az egyfajta elektrosztatikus pajzs vedi meg. Hatranya, hogy sokkal tobb energiat igenyel mint barmilyen mas megoldas es a gep orrat ami kilog a pajzsbol ugyanugy szigetelni kell.
Az urkutatasnal pedig tenyleg az a lenyeg, hogy lehetoleg szinte semmit ne cipeljunk kifele a bolygok gravitcios godreibol, mert ez sok energiat igenyel es meg draga is. Amit lehet az erdemes az urben megepiteni, bar visszafele mar jobban meg lehet oldani, ha egy test sebessege relative 0 a Foldfelszinhez kepest, akkor nem fog elegni a leszallaskor, hanem csak siman leesik, vagy ejtoernyo eseten leszall. A fekezest pedig meg lehet oldani szepen lassan meg a felsolegkorben, pl. heat soaking segitsegevel. (lassu, de biztos eljaras)
Hopajzsnak a hoallo boritason es a levallo pajzson kivul meg jo a shock rider technologia, ahol a jarmu a belepesi hullamon lovagol, tehat a maga elott tolt legreteget hasznalja pajzsnak. Ez is igenyel minimalis hovedo boritast, de sokkal kevesebbet mint ami az ursiklokon van. Hatranya, hogy a mukodesehez a belepes soran meg kell orizni a sokszoros hangsebesseget, ami szerkezetileg eleg eros gepet igenyelne. Negyedik alternativa a plazma pajzs, ahol a gep maga allit elo a hoallo orr reszben elhelyezett generatorral plazmat es ez az egyfajta elektrosztatikus pajzs vedi meg. Hatranya, hogy sokkal tobb energiat igenyel mint barmilyen mas megoldas es a gep orrat ami kilog a pajzsbol ugyanugy szigetelni kell.
#57
Arról nem is beszélve, hogy az ûrbányászás során olyan itt a földön nagyon kevés mennyiségben található anyagokat is ki lehet bányászni.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#56
A technológia neve: ablation heat shield
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Oldal 1 / 3Következő →