105
-
Epikurosz #105 Jujj! -
djhambi #104 Azt azért írtam, mert evidensnek vettem, hogy továbbmelegszik, és felforr, mielőtt elpárologna. Pontosabban nem tud elpárologni, mert felforr. Nem úgy kell értelmezni, ha megolvad, akkor azonnal nekiáll felforrni! Ismersz, és tudod, hogy nem vagyok óvodás.
Ha a te állításod lenne igaz, akkor nem tudna felforrni, mert miután megolvad és párolog, annyira lehűti, hogy sosem éri el a forráspontot. Vissza a zöldségelveshez. Ergo nem párolog, hanem forr. De ez ott lett tárgytalan, amint elkezdtünk azon gondolkodni, hogy egy folyékony valami hogy tud zuhanás közben párologni, sőt egyáltán fennmaradni az űrhajón. Ergo... harmadszorra csak nem írom le.
Pontatanul fogalmaztam. Te pedig halálfejes ökörséget írtá le. :)
De gondolkodtam, és arra jutottam, ha Epikurosz csak abban téved, hogy a burkolat jó hővezető fém, akkor elkpzelhető, hogy jó hőszigetelő fém (ilyen viszonylag kevés van, és nehéz lenne ideális tulajdonságút találni űrutazáshoz), vagy más dolog, pl. parafa (:P) vagy kerámia, és ez esetben előfordulhat, hogy a pereme állandóan megolvad, párolog, forr, kopik, mindegy, de akkor is igazam van a hőszigeteléssel kapcsolatban. :) -
Epikurosz #103 "Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni."
i-á! -
djhambi #102 "kabinok külső fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hőt von el a környezetétől, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hőm. van"
Ha nem lenne hőszigetelő, akkor még túlhűlne a kabin, ekkora párolgás mellett. :) (Elgondolkodtató viccet félretéve.)
Miközben az olvadt páncél 2000 fokon kopik. Tudod, ha a páncél megolvadna annyra, és persze feltételezve, hogy telíett folyadékként viselkedik, akkor azon erő hatására, mire a szél lekapná a kiszakadt molekulákat, nem gondood, hogy a páncél egyszerűen "lefolyna"? Tudod hő hatására (még olvad állapot előtt), a kristályszerkezet kezd felbomlani, a kötések gyengülnek a rácsban, és engedi, hogy diszlokációk keletkezzenek, amik mozgása a rugalmas alakváltozás. Addig üsd a vasat, amíg meleg. Nem félnél attól, hogy egyszeren lepottyan, letörik, lefolyik, leszakad, még mielőtt megolvad?
Sokat beszélsz, de keveset mondasz. -
Epikurosz #101 Én magyar tudósokat akarok! -
Epikurosz #100 (Mindkettő brit tudósnak képzeli magát!) -
Epikurosz #99 "Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni. "
Halló, 112-es? Sürgősen kérem a Rendőrséget és a Mentőket! Hozzanak kényszerzubbonyt is. Két tomboló páciensem van: Juszufka és DJ Hambi (ő Elvis Presleynek képzeli magát). -
Epikurosz #98 Segítség! Fáj a butaságotok!
Vas:
Olvadáspont 1811 K
(1538 °C, 2800 °F)
Forráspont 3134 K
(2861 °C, 5182 °F) -
Juszufka #97 A hőszigetelés fontosságát se felejtsük el! A kabin hőmérséklete szempontjából mindegy, hogy 1000 fokon forró fém van kívül, vagy stabilan 1000 fokos volfrám. A hőmérséklet befelé ugyanúgy terjedni fog, amit szigetelő anyagokkal lehet lassítani. -
djhambi #96 "kabinok külső fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hőt von el a környezetétől, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hőm. van"
Ezt írtad. Lehet hogy az az űrhajótervező mérnök Wolowitz volt, mert kicsit vicces, amit leírtál, meg akartalak óvni a szégyenkezéstől...
Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni. A kettő között az a különbsg hogy a forrás a hőtől következik be, és a folyadék egész térfogatából kiszakadnak gázrészecskék, a párolgás csak a felszínen történik az előbb említett módon, és a párologna az űrhajó, az azt jelentené, hogy a hőpajzs defaultból folyadék lenne, vagy telített szilárd anyag, és ilyenekről még nem hallottam. Ergo a hőpajzs legrosszabb esetben is forr. Most nem tudom, hogy valaha tapasztaltad-e, hogy a leves, miközben forr, annyi hőt elvon, hogy a krumpli szobahőmérsékleten marad? Nem tudom, hogy hol élsz, de elég eldugothelyen lehet, mert a krumpli megfő, annak ellenére, hogy felforr a víz. :) Csak ismerni kell a mikrofizikai magyarázatot.
Viszont igaz az, mit írtam, hogyha 1000 fokon forr a hőpajzs, akkor amíg a hőpajzs el nem tűnik, a hő, az energia az elforrásra fog befektetődni, és nem a melegítésre, és vígan eléldegélnek egy pár centi hőszigetelő anyaggal. De valószínűbbnek tartom, hogy a folyékony halmazállapotot kihagyja a hőpajzs, és szublimál. Vagy többrétegű, és mindig egy réteg válik le. Vagy felizzik, és zuhanás közben leporladnak az izzó részek. Vagy megolvad, és olvadás közben potyognak le a megovladt részek, és ez esetben csak a fém olvadáspontjáig tudna melegedni a kabin külseje. Acél 800 fok, vörösréz 600. Ez a mai hőszigeetlő anyagoknak (amik az űrben is hőszigetelnek) meg se kottyan. -
Juszufka #95 Én meg az Enterprise csillaghajón dolgozom. Felüdülés lesz ez a három nap. -
Epikurosz #94 Gyerekek feladom. Kész, ennyi volt. Három napig nem láttok.
Amúgy, az általam leírt magyarázatot egy vezető űrhajótervező mérnöktől hallottam, de ha ti jobban tudjátok... ezt is....
-
djhambi #93 U.I.: lehet, hogy az emberek hülyülnek el, de ezt azzal kompenzálják, hogy nő a pofájuk. 
-
djhambi #92 Amikor a teát fújod, akkor abba más is belejátszik. Telített folyadék esetén molekulák ki-be járkálnak a folyadékból/ba. Mikor a teát fújod, akkor azt fizikailag elfújod, és nem tud visszapottyanni, vagyis az energiáját visszapottyanáskor nem tudja visszaadni a folyadéknak. Ezért az energia a molekulákkal egyesével szökik, ezért hűl. Az űrhajó pácnélja szerintem nem párolog, nem válnak ki belőle atomok párolgás hatására, mert nem telített folyadék. Egyébként amiről te beszélsz, az ekvivalens azzal a jelenséggel, hogy egy pohár víz szobahőmérsékleten áll, melegíted lámpával, mire megfagy, és mégjobban felmelegíti a levegőt. Ez ugye ellentmond a tapasztalatoknak, és a termodinamika tételeknek.
Lehet még, hogy elforr, vagy inkább szublmál, ez esetben kell neki egy hőmérséklet, amin ezt megteszi. Minaddig nem melegszik tovább az űrhajó, amíg a hőpajzs el nem szublimál, ezért ha viszonylag alacsony hőmérsékleten van a szublimálási pontja, akkor jó hőszigetelővel alatta megvédhetők az utasok. Ahogy azt a lentebb mellékelt ábrából ki lehet olvasni. -
halgatyó #91 A NASA tudtommal nem használ parafát. Ötletelni persze lehet róla. Nem vitatom, hogy okos emberek ötletelnek, dehát sok hasonlóan okos ember van világszerte (NEM magamra gondoltam)
Majd ha megcsinálják, akkor komolyan veszem.
Továbbá. Itt külön kellene választanunk a cikk témáját a hozzászólásokban felvetődött ötletektől, mert kezd egy kicsit összekeveredni az egész. Az ilyen "nem ezt írtam" "de ezt írtad"... tipusú érveknek nincs jelentőségük, szerintem nem azt kellene bebizonyítani, hogy milyen tévedhetetlenek vagyunk.
Tehát: az űrben lehet kohászkodni, meg termelni, de azt a földre lehozni nem gazdaságos, nem is lesz soha. (a Földre leküldéshez szükséges eszközöket is ott fönn kellene elkészíteni, hát nem tudom, hogy a Holdon mennyi parafa terem majd:-))
Amit ott fönt kibányásznak-kohászkodnak és megtermelnek, az nekik (Holdon, Marson) ott jól jön.
Amit itt "lenn" a földön megtermelünk, azt fölküldeni megintcsak igen drága dolog.
Szerintem ezeket Te is hasonlóan gondolod, csak a sok hozzászólás között már megnőtt a keveredés. -
halgatyó #90 Nem biztos, hogy az emberek lesznek hülyébbek (bár napjaink sajtója sokat próbál tenni ezért...nomeg az agyarbálint féle iskolarendszer)
A Balcsiból kilépő nedves tagjaidat hűtő szellő ne tévesszen meg. Itt nagyon másról van szó. Megpróbálom egy példával érzékeltetni.
Képzelj el egy narancsot, amint a kezedben tartod. Fiiinommm!
És most képzeld el ugyanezt a narancsot, amint 8km/sec sebességgel repül feléd.
Mit tudnál csinálni vele?
Ugyanez a helyzet a hűsítő szellővel és a sok km/mp sebességgel szembeáramló levegővel.
Megpróbálok egy kis számszerű becslést adni, mert azt annyira szereted
Szobahőmérsékleten (300 Kelvin fok) a levegőmolekulák sebessége kb. 450m/s.
Amikor a visszatérő űrhajó találkozik a 8km/mp sebességgel szembeáramló széllel, vajon mekkora hőmérsékletet érzékel? (csak becslés szintjén)
A hőmérséklet -- mint tudjuk -- az egy szabadsági fokra jutó energiával arányos (most a szabadsági fokok számát elhanyagolom), az energia pedig a sebesség négyzetével.
Te is kiszámolhatod: kb. 90 ezer Kelvin fokon lesz a molekulák sebessége 8km/s.
A hőátadást pedig fokozza az, hogy a hangsebesség sokszorosával haladó test előtt a levegő feltorlódik, sokkal sűrűbb mint a környezetben.
Hidd el, ennek a "szélnek" semmi köze a hűsítő balatoni szellőhöz. -
kvp #89 A jo es olcso megoldas jelen esetben a fem osszetetelu teherhordo keramia hovedo burkolat. Ilyen anyag lenne pl. a korundum, ami az aluminium oxid egyik fajta es ezen anyag egyik szennyezett formaja a rubint. Nagyon magas homersekleten olvad csak meg es oxidalodni sem tud hova. Tovabba jo hoszigetelo, olvasztokemenceket szoktak vele burkolni. Nehezen kopik ezert csiszoloanyagnak is jo. Masik jo tulajdonsaga, hogy mivel aluminium alapu, ezert viszonylag konnyu. A kristalyos valtozatbol urhajo ablakokat is keszitenek, bar en jelen esetben a jobb hoszigetelo kepessegu keramia valtozatarol beszelek. Az ursiklo kb. 1200 celsius fokos visszateres kozben, a korundum 2044 fokig nem olvad meg. A keramia allapot miatt pedig nagyon rosszul vezetne a hot, tehat nem melegedne fel a jarmu belseje. Ha ezt kiegeszitjuk egy shockrider hajtotesttel, akkor a forro gazok jo resze el sem jut a hajo burkolataig. A felhasznalas egyetlen akadalya a viszonylag magas eloallitasi koltseg, de tomeggyartas eseten ez sem lenne gond. -
Juszufka #88 Amúgy meg, hogy a témához is hozzászóljak én mindig kerámia hőpajzsokról olvastam, illetve a philcsy által linkelt cikkekben fáról. Mindkettő hőszigetelő, ami hasznos. Biztos jó vastag fémmel is működik a dolog, de nem lehet véletlen, az előbb említett anyagokat alkalmazzák.
Maga az űrnapenergia meg szerintem hülyeség, ugyanolyan projekt, mint Irán atomdúsítása. Mindkettő fegyverkísérleteket akar tisztára mosni a sajtóban. -
Juszufka #87 Te magad írtad le a megolvad szót. Az a pár nap szünet az SG-nek is jót tenne. Már repedeznek az oszlopai az arcod súlya alatt. -
Epikurosz #86 Amúgy kétségbe vagyok esve.
Egyre hülyébbek lesznek az emberek.
Mert ugye azt már az ókoriak is tudták, hogy ha lelocsolják magukat vízzel, akkor lehűlnek. Nem feltétlenül a víz hidegsége miatt.
Különben lehet, hogy igaza volt Platónnak, hogy az atlantisziek milyen ragyogó civilizációt képviseltek, mert úgy néz ki, hogy ahogy megyünk vissza az időben, egyre okosabb embereket találunk.
-
Epikurosz #85 Ha nem írtok okos hsz-eket duzzogásból itthagyom a fórumot...pár napra. -
Epikurosz #84 Te, ne legyetek már ekkora idióták. Nem sima fémolvadásról van szó, hanem párolgásról. Nem megolvad és tocsog, hanem e l p á r o l o g, és minden párolgás hőt von el a környezetétől. Az űrhajó meg m o z o g, tehát nem kell fújkálni, mint a forró teát, hogy legyen helye az újonnan felszálló párának.
Nem fogom még1x elmagyarázni!
Gugli, wikipédia, fizikakönyv - de gyorsan! -
djhambi #83 Pontosabban, amíg az egész pajzs el nem subliml, addi nememelkedik tovább a fém hőmérséklete. Szóval ha jó szigetetlőt beraksz alá, nem kell attól tartanod, ha fémed forráspontja mondjuk alacsony 2000 fok, akkor a hajótest 2000 foknál melegebbre hevüljön.
A párolgás hőt von el dolog csak addig igaz, amíg a szél fújja a kezedet, és segít a folyadék-részecskéknek elszakadni, de olyan nincs, hogy melegítek egy víz-jég oldatot, és mégjobban lehűl, mert megolvad. Ez ellentétes az entrópiával. Egyszerűen állandó marad az oldat hőmérséklete, amíg el nem olvad az egész elegy. És ha jól hőszigeteled az edényedet, akkor magúszod, hogy az edényen kívüli jeged is felmelegedjen. Mert a víz-jég oladtod hőmérséklete az összes jég elolvdásáig állandó marad. Biztos láttál ilyen állapotváltozós görbét, ilyen lépcsős, és az olvadás-forráspontoknál vannak lépcsőfokok.
![]()
-
teddybear #82 Az űrhajók hőpajzsa nem elég a visszatéréskor, hanem elpárolog a súrlódás hőjétől. Pontosabban elszublimál. És ahogy az általánosban tanultuk, a párolgás hőt von el.
Ennyi.
Ebben az esetben a parafa sem elég, hanem a hő hatására elbomlik, és elpárolog.
A pajzs elpárolgása közben keletkező plazma állapotú gázt hiszik lángcsóvának a hozzá nem értők. -
philcsy #81 Ez olyan kinyilatkoztatás? -
Juszufka #80 Ha megolvadt, akkor forró. A fém pedig, ellentétben pl. a fával, iránytól függetlenül kiváló hővezető. -
Epikurosz #79 éN VAGYOK A hivatkozás!!!!! -
philcsy #78 Valami hivatkozás?
De OK, elhiszem neked.
Ettől függetlenül ha hiszed ha nem a parafa alkalmas hőpajzsnak.
"Ne merd többé rabolni az időm!"
Nem én rablom, te vesztegeted:) -
Epikurosz #77 Filcsy!
Nem vesztegetem veled az időm.
A földre visszatérő Szojuz meg Apolló kabinok külső fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hőt von el a környezetétől, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hőm. van. A kabinfalat tehát megfelelően mértezni kell.
Ne merd többé rabolni az időm!
-
philcsy #76 http://www.cnn.com/2004/TECH/space/12/21/mars.heatshield/index.html
Persze ez csak CNN. -
philcsy #75 "A parafa másodpercek alatt elég"
Ezt csak úgy gondolod? Vagy kipróbáltad pl: egy lángvágóval?
"és nem von el annyi hőt, amennyi az űrkabin hűtéséhez szükséges."
Persze hogy nem von el, mert az égés hőt termel.
"Az űrkabin falát egyszerűen pár centivel vastagabbra kell tervezni, és az elpárolgó fém - amely ráadásul nem is vet fel tapadási problémákat - mindent megold."
Ha a fém párolog akkor az már régen baj. -
Epikurosz #74 A parafa másodpercek alatt elég, és nem von el annyi hőt, amennyi az űrkabin hűtéséhez szükséges.
Úgyhogy, el lehet felejteni. Én majdnem biztos vagyok benne, hogy ilyen célra nem alkalmazzák, esetleg belül, szigetelésként.
Az űrkabin falát egyszerűen pár centivel vastagabbra kell tervezni, és az elpárolgó fém - amely ráadásul nem is vet fel tapadási problémákat - mindent megold. -
philcsy #73 Én se CSAK a földre lehozatalról beszéltem. -
philcsy #72 "Ez a parafás ötlet szerintem kamu. Nem kell mindent elhinni, amit valaki leír az interneten." Igen sőt nem csak az interneten.
Mindenki saját maga dönti el mit hisz el.
Mindenki saját maga dönti el mit fogad el bizonyítékként és bizonyítási eljárásként.
Az egyik link NASA oldalára mutat. Persze attól még nem szentírás!
"Cork: biology, production and uses" ez egy megjelent könyv. Ettől persze még lehet szóról szóra hazugság.
Feltételezzük hogy a NASA ebben igazat mond:
"A parafa ugyanúgy ég, mint a rendes fa. Ezzel az erővel nyírfával is be lehetne burkolni a tárgyakat."
Igen bármelyik fa felhasználható. És igen közben ég, nem saját magát óvja meg hanem azt ami mögötte van.
"Másik aggályom: mennyi parafa kellene ehhez?"
A méret növelésével a térfogat köbösen nő, a felület pedig négyzetesen. Ebből következik hogy megfelelően nagy méretben a burkolóanyag feljuttatásának ára nem okoz problémát. Persze ha ebben a mértben más problémák merülnek fel akadályként az megint más. -
Epikurosz #71 Pedig idehánytál jó sok számot. Remélem van is, aki megérti őket (mert én megérteném, speciel, de most nem megyek beléjük). 
-
Epikurosz #70 nem is tudom... 
-
halgatyó #69 "A világűrben megépítendő cuccokról beszélek"
Te bizonyára. Más meg nem. Továbbá, pontosítva: a világűrben megépítendő és ott is felhasználandó cuccokról beszélsz. Nos, ez esetben nem neked szólt a "regényem."
"Aranyom!" --> férfi vagyok.
Ma még nem hánytam:-))
-
halgatyó #68 A test sebessége csak akkor lesz nulla a földfelszínhez képest, ha óriási energia befektetésével lelassítjuk. -
halgatyó #67 A Föld által visszavert sugárzás mennyiségét nem tudom, az albedő hiányában, az 1 ezreléket azért vettem a saccolás alapjául, mert ez még albedó mellett is elég kevés. -
halgatyó #66 Ez a Földet melegítő energianyaláb némi számadatokat megérne. Szerintem ehhez nagyon sok energia kellene, az emberiségnek -- ha nem nő a létszámunk 10milliárd fölé -- soha nem lesz szüksége annyi energiára, ami már melegedést okoz.
Számoljunk: a Föld sugara 6370km, tehát a Nap irányából nézve egy 127 millió km2 felületű kör.
A Nap energiasugárzása (napállandó) a Föld környékén kb. 1400W/m2 , vagyis 1,4 GW/km2. Az előbbi 127millió km2 körfelületre ez folyamatosan (éjjel-nappal) 1,8*10^17 W teljesítményt jelent.
Vagyis ennyit kap a Föld a Naptól, folamatosan.
Ha ennek az 1 ezrelékét használja fel az emberiség, az még nem okoz galibát.
Vagyis 1,8*10^14 W -ot használhatunk.
Hasonlítsuk össze más adatokkal, amiket a hétköznapokban ismerünk!
Ha a Földet 10milliárd ember fogja lakni, akkor a fenti teljesítmény egy főre 1,8*10^4 W vagyis 18kW. Sok ez, vagy kevés?
Nos Magyaroszág villamosenergiafogyasztását tekintve 6000MW (folyamatos, teljesítmény) 10millió főre, vagyis egy ember 600W-ot fogyaszt folyamatosan, éjjel nappal (kiátlagolva).
Magyarország teljes éves energiafogyasztása kb. 30millió tonna kőolaj-egyenérték (olvastam több helyen). Ez a 6000MW*1év -nek kb. a 3-szorosa.
Vagyis, ha mindent beleszámítunk, akkor egy ember idehaza kb. 1800W teljesítményt fogyaszt folyamatosan, ebben azonban MINDEN bennevan.
Vagyis a 18kW/fő meglehetősen magas energiafogyasztást (életszínvonalat) tesz lehetővé.
No persze ez csak elméleti maximum, egy korlát, amit a Föld felszínének melegedéséből van levezetve SACCOLT 1% feltételezésével.
Ezt az energiát meg is kell termelni, ha tényleg fel akarjuk használni. Jelen hozzászólás nem a megtermelésre vonatkozott, csupán a korlát nagyságrendjét számolgattam
