Hunter

Átlátszó napcellák üvegfelületekre

Sikerült megtalálni egy hajlékony, ugyanakkor átlátszó szilícium alapú napcella előállításának a módszerét, ami hatékonyságban sem marad el hagyományos társaitól.

A hagyományos napcellák vaskosak és merevek, könnyűvé és hajlékonnyá tételük mindeddig a hatékonyság rovására ment. Úgy tűnik egy amerikai kutatócsoportnak sikerült megtalálnia egy hajlékony, ugyanakkor átlátszó szilícium alapú napcella előállításának a módszerét, ami hatékonyságban sem marad el hagyományos társaitól. Külön érdekessége, hogy épületek vagy gépjárművek ablakaira szánják, új tereket nyitva meg a napenergia befogadása előtt. A Nature Materials szaklapban közzétett újítás lényege egy új eljárás, ami a hagyományos, törékeny szilícium ostyát ultravékony lapokra szeleteli, majd a kapott hártyavékony rétegeket gondosan egy rugalmas felületre helyezi.

"Olyan vékonyság elérését teszi lehetővé, amivel egy feltekerhető rendszer készíthető" - utalt a módszerre a kutatást vezető John Rogers professzor, az Illinois Egyetem Anyagkutatási Laboratóriumának igazgatója. A végeredmény egy majdnem teljesen átlátszó film, ami egy üvegre felvíve csupán némi színezést ad neki, a kilátást egyáltalán nem zavarja, tette hozzá Rogers.

A növekvő olajárak és az éghajlatváltozás réme miatt egyre nagyobb a kereslet a napcellák iránt. Számos cég készít hártyavékony napcellákat, azonban ezek, mint a bevezetőben említettük, jóval kisebb hatékonysággal alakítják a napenergiát elektromossággá, mint a hagyományos merev napcellák.

A Rogers laboratóriuma által kidolgozott technológia azonban hagyományos egykristályos szilíciumot alkalmaz, ami rendkívül stabil és hatékony, hagyományos formájában azonban merev és törékeny, taglalta Rogers, aki csapatával egy speciális metszési módszert vetett be célja eléréséhez. Ezzel a módszerrel egy szilíciumostya felszínéről az ostya eredeti vastagságának mindössze tized-, századrésznyi vékonyságú szeletekhez jutottak.

A szilíciumszeleteket egy puha polimerből készült bélyegzőhöz hasonló eszköz szedi össze, mint a tintát a tintapárnáról, majd egy új felületi anyagra viszi fel, magyarázta Rogers. A módszer nagy előnye, hogy jóval kevesebb szilícium alkalmazásával szinte ugyanaz a hatékonyság érhető el, mint a merev napcelláknál, hajlékonyságát tekintve pedig a kapott hártya akár egy ceruza köré is könnyedén feltekerhető. Az utolsó lépés a cellák elektronikus összekapcsolása.

Jelenleg Rogers hajlékony napcellája 12 százalékos hatékonysággal alakítja át a napenergiát elektromossággá, a kereskedelemben kapható hagyományos társai hasonló hatásfokkal dolgoznak, bár a beszerezhető legjobb napcellák ma már a rájuk eső napfény valamivel több mint 20 százalékát képesek átalakítani.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Hober Mallow #64
  • Epikurosz #63
    A kisfülű bagoly.
  • Hober Mallow #62
    Na de Elukaliptusz.Nem kezdted nagybetűvel a mondatot?Akkor most ki is a pesti?:)
  • jeec #61
    Savas esőbe inkább a kén játszott be, ha jól emlékszem.

    Azért a mai megoldásokban lényegesen kevesebb jut ki a szennyező anyagokból. Ugyanakkor a CO2 capture és storage még nem általános egyáltalán.
  • Zodd #60
    Nitrogén oxidok nem egyenlő savas esővel.
    Olyan technológia még nincs ami teljesen kivonná a szennyezőket a füstgázból, se SO2 se NOx-esetén.
  • jeec #59
    Azért a CCS még nem elterjedt technológia egyáltalán.
    Az rendben van, hogy a nitrogén oxidokat, és a többi szennyező anyagot kiszedik a füstgázból, ez egy elég alapvető követelmény is (lásd savas esők).

    Egyetértek azzal, hogy gázerőművet lehetőleg ne építsünk már (politikai okokból sem). Ám szeneset se. Akkor már inkább atomot. És közben fokozatosan kiépíteni a megújuló energiatermelést.
  • Komolytalan #58
    Jelenleg, hogy a mátrai széntüzelésű erőmű termeli a 2. legolcsóbb áramot az országban. Itt lecserélnek 2 blokkot közel 2x hatékonyabbra mint a jelenlegiek. Ezeknél az energia ára negyede lesz mint a mai gázos erőművek által előállítotté (most kb fele), a CO2 terhelés pedig kb duplája. A CO2 kivonására van technológiájuk, attól függ hogy megépítik-e, hogy olcsóbb lesz-e kvótát venni. Jelenleg gázosra se építenek ilyen CO2 mosót, pedig arra is lehetne. Minden más (nitrogénoxidok, kénoxidok, stb) már ki van vonva a Mátrai Erőmű füstgázából jelenleg is.
    Szóval ezzel árban egy gázos soha az életben nem fog versenyezni, mert míg a gáz egyre kevesebb és drágább, addig a szén még ma is nagy mennyiségben hozzáférhető (akár Magyarország területén belül is). Nem véletlen, hogy Ausztriában gázos erőműveket állítanak át faipari hulladékkal történő üzemeltetésre, mivel a gáz erőművek kora lejárt. Egyszerűen nincs már beléjük üzemanyag.
  • jeec #57
    "Az erőmű az új technológiának köszönhetően 58 százalékos hatékonysággal nagyon versenyképesen működik majd. A magyarországi erőművek átlagos hatásfoka 37-38 százalék - mondta Góczi István. Az Emfesz-erőmű termelői ára 0,6-0,7 euró lesz kilowattóránként, ami ugyan kicsit több a paksi termelői árnál, de hasonló a második legalacsonyabb költséggel termelő Mátrai Erőműéhez. Az az erőmű viszont nem szabályozható a magyar villamosenergia-rendszerben, míg az Emfeszé az lesz - jegyezte meg az ügyvezető"
    http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070531paksnal.html

    ez még nincs kész:
    "Az észak-alföldi régióban épülő erőmű hat darab 400 megawattos blokkjából az első két blokk már 2011-ben üzemelhet, míg a másik kétszer 800 megawatt kapacitás két éven belül megvalósítható lesz."

    Egyébként elgondolkodtató az, hogy mennyire okos dolog ilyen nagy kapacitású gázerőművet építeni akkor, amikor a gáz ára tudjuk, hogy hogyan alakul.
    Persze mivelez egy jól szabályozható erőmű, így végül lehetséges, hogy a megújuló energiatermelést is tudja majd segíteni (ha megéri nekik...).
  • jeec #56
    Ez a doksi terveket tartalmaz
    Jelenleg a valéóban használt cuccok ilyenek:
    "A typical large simple cycle gas turbine may produce 100 to 300 megawatts of power and have 35–40% thermal efficiency. The most efficient turbines have reached 46% efficiency"
    persze kombinált ciklusú erőműben ez ennél valóban lehet jobb:
    "they[industrial gas turbines] can be particularly efficient——up to 60%——when waste heat from the gas turbine is recovered by a heat recovery steam generator to power a conventional steam turbine in a combined cycle configuration. "

    Egyébként áramtermelésről volt szó, szóvala hasznos hőteljesítményt ne számoljuk bele.

    melyik hazai gázerőmű tud elektromosan 50% felett? (valóban érdekel)
  • Zodd #55
    Ebben nagyon le vagy maradva. Már magyarországon is van nagyobb hatásfogú mint 50%.
    De nézzél körül ebben a dokumentumban és higgyél a szemednek. 2015-re már 75%-ot is terveznek gázturbinában:
    Power Plant plans