A napelemeket gyártó vállalatok a gazdasági visszaesés ellenére folytatják fejlesztéseiket. Egy watt energiatermelő kapacitás költsége az ágazat átlagában már csak két dollár.

A napelemek gyártásának legkevesebb két tucat lépése van. Ezek során alakul át a szilíciumostyákból álló alapanyag olyan modulokká, amelyek képesek átalakítani a napfényt elektromos energiává. Az elmúlt évben szinte minden gyártási fázis hatékonysága nőtt, vannak olyan cégek, amelyek összevontak egyes lépéseket és megjelent egy új technológia, a vékonyfilm-napelemek gyártása. Mindezeknek köszönhetően mára az egykor méregdrága termékek egységköltsége az ágazat átlagában két dollár/wattra csökkent. Az energiaiparban a szénerőművek kapacitásának egy dollár/wattos kiépítési költségét tartják etalonnak, amelytől még néhány évvel ezelőtt is fényévnyi távolságra volt a napenergia-ipar - derül ki a RenewableEnergy hírportál összeállításából.

A mindössze két évvel ezelőtt alapított Abound Solar a világ vezető vékonyfilm-cégeinek alapanyagát, a kadmium-tellúrium félvezetőt használja. A cég nemrég emelte meg alaptőkéjét 104 millió dollárral. Ebből fejleszti tovább tíz éve megalkotott folyamatos, automatizált gyártótechnológiáját, amelynek alapja az említett alapanyagot tartalmazó üveg. Ennek segítségével kevesebb mint egy óra alatt készül el egy napelem, ami a cég vezetése szerint a leggyorsabb tempó az iparágban. A panelek a rájuk eső fény tíz százalékát alakítják át elektromos energiává, amit rövid időn belül 12-re akarnak emelni, a gyártási költség pedig kevesebb az etalonnak számító egy dollár/wattnál.

A First Solar, a vékonyfilm-technológia egyik jelentős képviselője pontosan megadja termékei egységköltségét, ez 0,93 dollárcent wattonként. Paneljei 11 százalékos hatékonysággal működnek. Az Abound vezetése ugyanakkor nem tekinti versenytársnak a First Solart, mert a piac egyelőre éppen eléggé nagy két hasonló hatékonysággal termelő vállalatnak.

Szakértők szerint számos vékonyfilmes kezdő vállalkozás kíván piacra lépni 2009-ben. A texasi HelioVolt, amely 101 millió dollár kockázati tőkét gyűjtött be még 2007-ben, réz-indium-gallium alapú technológiát alkalmaz. A cég az egyik megújuló energiaformákkal foglalkozó állami kutatóintézettel együttműködve fejleszti gyártási eljárását, ami a termelés jelentős további gyorsulásával és a költségek csökkenésével kecsegtet.

Sokan úgy vélik, hogy a napelemipar leggyorsabban fejlődő ágazata a vékonyfilm-termelés lesz. Ugyanakkor az ilyen panelek legnagyobb hátránya hagyományos szilíciumalapú társaikkal szemben, hogy kevésbé tartósak. Utóbbiakat 25 éven át lehet használni. A szilíciumtechnológia is fejlődik, ami a gyártási költség csökkenése mellett az energiahatékonyság javulásában jelentkezik. Az Advent Solar nevű vállalkozás állítása szerint paneljei 17-18 százalékos energiaátalakításra képesek, igaz, a cég vezetése csak 2010-re ígéri, hogy egy dollár/wattra csökkenti az energiatermelési kapacitás egységének előállítási költségét. A technológia történetében mérföldkő lesz e határ elérése, amit egy "trükk" is segít.

Az Advent - felismerve, hogy a mai világban csak nagyon nehezen juthatna hozzá a saját üzeme felépítéséhez szükséges hitelhez - licenszbe adja napelemei gyártását más vállalatoknak. A cégvezetés szerint nagy európai és észak-amerikai társaságokkal kötöttek szerződést. A német Q-Cells, a világ legnagyobb tisztított szilíciumot használó napelemgyártója szintén 18 százalékos energiatermelési hatékonyságot ígér két-három éven belül. Számításaik szerint olaszországi telepítés esetén 2010-re, az északabbra lévő Németországban 2014-re lesz egyenlően gazdaságos paneljeik használata a hagyományos energiatermelő rendszerekkel.

Tíz éven belül nagy áttörés várható. A napelemek elé helyezett prizmákkal és megfelelő anyagok egymásra rétegezésével összetevőire bontják a napsugarakat, és egyenként "vonják ki" belőlük az energiát. A kísérleti szinten már működő, kézben hordható panelek 40 százalék feletti energiatermelési hatékonyságot produkálnak, ami még tovább növelhető, ha koncentrálják a felületükre eső napsugárzást. Az ilyen panelek egyelőre drágák, de már folynak a gyártásukat előkészítő üzemi fejlesztések. Az ezekhez szükséges pénzt részben az amerikai hadsereg adja.