Gyurkity Péter
Nem lesz nagyon más az idegen élet
Erre következtetnek brit kutatók, akik az evolúcióra hivatkoznak.
Bár az „idegenek” megtalálásától még valószínűleg messze vagyunk, egyes kutatókat élénken foglalkoztat a téma, konkrét esetek és megfigyelések hiányában pedig elméleti síkon igyekeznek következtetéseket levonni az élet eltérő formái közötti különbségekkel kapcsolatban. Egy most közzétett tanulmányban éppen ezen különbségek hiányára világítanak rá, amit szerintük az evolúció törvényszerűségei garantálnak.
Az Oxford Egyetem szakembereinek anyagában arról olvashatunk, hogy bár saját galaxisunkban valószínűleg sok százezer lakható bolygó van (ami az idők változását is mutatja, hiszen ezt 10-20 évvel ezelőtt minden bizonnyal nem jelentették volna ki ilyen magabiztosan), az ezeken esetlegesen előforduló élet, valamint annak képviselői (produktumai) nem sokban térhetnek el tőlünk. Igaz, hogy a leggyakoribb példányok jó eséllyel vörös törpék körül keringő égitestek, ezeken pedig némileg eltérő feltételek és körülmények uralkodnak, mint saját bolygónkon, konkrét példából ráadásul mindössze egy áll rendelkezésünkre (és ebből kell extrapolálni, ami eleve problémás), a természetes szelekció révén, ami egyben az életben maradást és a túlélést is biztosítja, a hasonló kihívásokra nem túl eltérő módon reagálhat az élet.
Kiemelik, hogy szigorúan az evolúcióra koncentrálva nem jelent problémát a szilíciumra alapuló élet, a DNS esetleges hiánya, vagy bármilyen egyéb részlet, ami önmagában is komoly vitákra adhat okot. A Földön a természeti katasztrófák és a klíma jelentős változása okozott nagy robbanásokat, a jégtakaró 650 millió évvel ezelőtti visszahúzódása például az óceánok vízének tápanyagokkal való feldúsítását eredményezte. Az algák elterjedése, a többsejtű élőlények térhódítása valószínűleg nem egyedülálló folyamat volt, vagyis az idegenek evolúciója hasonló állomásokon keresztül mehetett végbe. A komplexitás növekedésével, az eltérő funkciót ellátó sejtek munkamegosztásával ezek az organizmusok előbb-utóbb a darwini evolúció által leírt kihívásoknak kénytelenek megfelelni, vagyis észszerűnek tűnik, hogy a más életformák nem is annyira különböznek tőlünk.
Itt persze fontos tényező a csillag és a bolygó típusa, azok egymáshoz viszonyított helyzete, stb. - már csak meg kell találni a konkrét példákat, hogy visszaigazoljuk a tanulmányban kifejtett tételt.
Bár az „idegenek” megtalálásától még valószínűleg messze vagyunk, egyes kutatókat élénken foglalkoztat a téma, konkrét esetek és megfigyelések hiányában pedig elméleti síkon igyekeznek következtetéseket levonni az élet eltérő formái közötti különbségekkel kapcsolatban. Egy most közzétett tanulmányban éppen ezen különbségek hiányára világítanak rá, amit szerintük az evolúció törvényszerűségei garantálnak.
Az Oxford Egyetem szakembereinek anyagában arról olvashatunk, hogy bár saját galaxisunkban valószínűleg sok százezer lakható bolygó van (ami az idők változását is mutatja, hiszen ezt 10-20 évvel ezelőtt minden bizonnyal nem jelentették volna ki ilyen magabiztosan), az ezeken esetlegesen előforduló élet, valamint annak képviselői (produktumai) nem sokban térhetnek el tőlünk. Igaz, hogy a leggyakoribb példányok jó eséllyel vörös törpék körül keringő égitestek, ezeken pedig némileg eltérő feltételek és körülmények uralkodnak, mint saját bolygónkon, konkrét példából ráadásul mindössze egy áll rendelkezésünkre (és ebből kell extrapolálni, ami eleve problémás), a természetes szelekció révén, ami egyben az életben maradást és a túlélést is biztosítja, a hasonló kihívásokra nem túl eltérő módon reagálhat az élet.
Kiemelik, hogy szigorúan az evolúcióra koncentrálva nem jelent problémát a szilíciumra alapuló élet, a DNS esetleges hiánya, vagy bármilyen egyéb részlet, ami önmagában is komoly vitákra adhat okot. A Földön a természeti katasztrófák és a klíma jelentős változása okozott nagy robbanásokat, a jégtakaró 650 millió évvel ezelőtti visszahúzódása például az óceánok vízének tápanyagokkal való feldúsítását eredményezte. Az algák elterjedése, a többsejtű élőlények térhódítása valószínűleg nem egyedülálló folyamat volt, vagyis az idegenek evolúciója hasonló állomásokon keresztül mehetett végbe. A komplexitás növekedésével, az eltérő funkciót ellátó sejtek munkamegosztásával ezek az organizmusok előbb-utóbb a darwini evolúció által leírt kihívásoknak kénytelenek megfelelni, vagyis észszerűnek tűnik, hogy a más életformák nem is annyira különböznek tőlünk.
Itt persze fontos tényező a csillag és a bolygó típusa, azok egymáshoz viszonyított helyzete, stb. - már csak meg kell találni a konkrét példákat, hogy visszaigazoljuk a tanulmányban kifejtett tételt.