Gyurkity Péter
Kiugróan forró volt az első félév
Folytatódik a trend, az első hat hónap is igencsak meleg volt, bár a rekord elmaradt.
Az utóbbi időben hozzászokhattunk ahhoz, hogy hónapról-hónapra dőlnek meg a rekordok, legalábbis ami a globális átlaghőmérséklet alakulását illeti. A oceonográfiai és időjáráskutató szakemberek most az első félév összesített eredményét tették közzé, ez pedig szintén kedvezőtlen képet fest.
Az észak-amerikai NOAA részletes jelentéséből kiderül, hogy a első félévben mért átlag a második legmagasabb volt az eddig regisztrált adatok között, ezt pedig csak és kizárólag az előző év hasonló eredménye múlja felül. Mi több, az 1880-as évekre visszanyúló sorozatban az 5 legforróbb időszak kivétel nélkül a 2010 utáni periódusból származik, vagyis valóban az utóbbi években vált egyre kedvezőtlenebbé a trend. Idén 1,64 Celsius-fokkal voltunk az átlag felett, míg tavaly 1,93 Celsius-fok volt az eltérés, az első ötben ez pedig kizárólag 1 Celsius-foknál nagyobb volt, ami különösen a hosszú távú skálán emelkedik ki – természetesen negatív értelemben.
A Föld nagy részén melegebb volt a június, mint 1981 és 2010 átlagában
Hatból öt kontinensen mértek az első tízben helyet kapó forró hőmérsékleteket a januártól júniusig terjedő időszakban, ezek közül Latin-Amerikában a második legmagasabb eredményt kapták. A rekorddöntésre valószínűleg egyedül az El Nino-jelenség idei elmaradása miatt nem került sor, ez ugyanis már több, mint egy teljes évvel ezelőtt véget ért, bár a 2016-os példány szintén az eddig látott legerősebbek közé tartozott. A hosszú távú skálán emellett jól látszik, hogy a második világháborút megelőző időszakban inkább az átlag alatti adatok voltak jellemzőek (amelyek akkor még nyilván nem tűntek fel ilyen kedvező színben), azóta azonban átlag feletti számokat látunk, ami különösen az utóbbi 30-35 évben vált drámaivá.
A legnagyobb eltérés idén Szibéria területén mutatkozott, itt kiemelkedően meleg volt, ezt azonban a NOAA másik jelentése egészíti ki, amely szerint 1990 óta 40 százalékkal emelkedett az üvegházhatást okozó gázok jelenléte a légkörben.
Az utóbbi időben hozzászokhattunk ahhoz, hogy hónapról-hónapra dőlnek meg a rekordok, legalábbis ami a globális átlaghőmérséklet alakulását illeti. A oceonográfiai és időjáráskutató szakemberek most az első félév összesített eredményét tették közzé, ez pedig szintén kedvezőtlen képet fest.
Az észak-amerikai NOAA részletes jelentéséből kiderül, hogy a első félévben mért átlag a második legmagasabb volt az eddig regisztrált adatok között, ezt pedig csak és kizárólag az előző év hasonló eredménye múlja felül. Mi több, az 1880-as évekre visszanyúló sorozatban az 5 legforróbb időszak kivétel nélkül a 2010 utáni periódusból származik, vagyis valóban az utóbbi években vált egyre kedvezőtlenebbé a trend. Idén 1,64 Celsius-fokkal voltunk az átlag felett, míg tavaly 1,93 Celsius-fok volt az eltérés, az első ötben ez pedig kizárólag 1 Celsius-foknál nagyobb volt, ami különösen a hosszú távú skálán emelkedik ki – természetesen negatív értelemben.
A Föld nagy részén melegebb volt a június, mint 1981 és 2010 átlagában
Hatból öt kontinensen mértek az első tízben helyet kapó forró hőmérsékleteket a januártól júniusig terjedő időszakban, ezek közül Latin-Amerikában a második legmagasabb eredményt kapták. A rekorddöntésre valószínűleg egyedül az El Nino-jelenség idei elmaradása miatt nem került sor, ez ugyanis már több, mint egy teljes évvel ezelőtt véget ért, bár a 2016-os példány szintén az eddig látott legerősebbek közé tartozott. A hosszú távú skálán emellett jól látszik, hogy a második világháborút megelőző időszakban inkább az átlag alatti adatok voltak jellemzőek (amelyek akkor még nyilván nem tűntek fel ilyen kedvező színben), azóta azonban átlag feletti számokat látunk, ami különösen az utóbbi 30-35 évben vált drámaivá.
A legnagyobb eltérés idén Szibéria területén mutatkozott, itt kiemelkedően meleg volt, ezt azonban a NOAA másik jelentése egészíti ki, amely szerint 1990 óta 40 százalékkal emelkedett az üvegházhatást okozó gázok jelenléte a légkörben.