MTI

Trump eltörölte Obama klímavédelmi intézkedéseit

Az amerikai elnök nem csupán a globális felmelegedés tényét vonja kétségbe, hanem a párizsi klímavédelmi egyezményt is fölöslegesnek ítéli.

Donald Trump a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) székházában írta alá a "Dekrétum az energetikai függetlenségről" címet viselő rendeletet, amellyel eltörölte Obama 2013-ban foganatosított klímavédelmi intézkedéseit. Eltörölte például a globális felmelegedés egyik kiváltójának tartott üvegházhatású gázok kibocsátásának felső határát, feloldotta az eddig bezáratott szénerőművekre kimondott zárlatot, illetve a szövetségi szénbányák működésére vonatkozó moratóriumot, és engedélyezte a frakkolást (a hidraulikus technikával történő olajkitermelést). A Fehér Ház szóvivője, Sean Spicer leszögezte: a Fehér Ház arról pillanatnyilag még nem hozott döntést, hogy az Egyesült Államok kilép-e a 2015-ben több mint 190 állam által aláírt párizsi klímavédelmi egyezményből. "A párizsi megállapodás még vita tárgya a kormányzaton belül" - fogalmazott a szóvivő.

Energetikai szakértők és környezetvédelmi szakemberek, sőt egyes nagyvállalatok vezetői is megkérdőjelezték az elnöki rendeletet. Az Exxon például - amelynek korábbi elnök-vezérigazgatója Rex Tillerson, jelenlegi külügyminiszter volt - felhívta Trump elnök figyelmét a döntés káros hatásaira és kérte a Fehér Házat, hogy ne fordítson hátat a párizsi klímaegyezménynek. A Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista Al Gore, az Egyesült Államok volt alelnöke "mélységesen elhibázottnak" minősítette és közleményben ítélte el az új elnöki rendeletet, és több amerikai környezetvédelmi szervezet is felemelte hangját.


A kampányban szénbányászok ezreinek ígérte munkahelyeik visszaszerzését

Két, egyaránt demokrata párti irányítású állam, Kalifornia és New York kormányzói közös közleményben utasították el Donald Trump döntését. Jerry Brown Kalifornia és Andrew Cuomo New York állam kormányzója a közleményben leszögezte: "A kormányzattal vagy nélküle, de szövetségeseinkkel a világban továbbra is kíméletlenül küzdünk majd a klímaváltozás ellen és jövőnk védelméért". A két politikus leszögezte: álláspontjuk szerint az elnöki döntés "mélységesen elhibázott és megbotránkoztatóan figyelmen kívül hagyja a tudomány alapvető megállapításait". A közös közleményhez több szövetségi állam és város is csatlakozott. Így például Oregon, Washington, Massachusetts és Virginia kormányzói, vagy Oakland, Portland, Seattle, Chicago, Philadelphia városok polgármesterei.

Laurent Fabius volt francia külügyminiszter, a párizsi klímamegállapodást tető alá hózó ENSZ-klímacsúcs elnöke "súlyos visszalépésnek" nevezte a lépést. "A fontos védelmi szabályozások felszámolása, a fosszilis energiák szennyező projektjeinek támogatása, ezen a téren a nemzeti és nemzetközi költségvetések jelentős megnyirbálásának bejelentése ellentétes a legmegalapozottabb tudományos ismeretekkel, és a már 141 ország, köztük az Egyesült Államok által is ratifikált párizsi klímamegállapodás által megfogalmazott általános érdekű célokkal" - írta Laurent Fabius.

Sajnálatát fejezte ki Miguel Arias Canete uniós klíma- és energiaügyi biztos amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök előző nap aláírta az elődje, Barack Obama által hozott klímavédelmi intézkedéseket eltörlő elnöki rendeletét. "Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok visszavonja a klímapolitikája fő pillérének számító, úgynevezett tiszta energia tervet" - fogalmazott a spanyol politikus. "Meglátjuk, milyen más módon kíván az Egyesült Államok eleget tenni a párizsi klímaegyezmény szerinti kötelezettségeinek" - tette hozzá. Washington azt vállalta, hogy 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátását a 2005-ös bázisévhez képest.

Szakértők szerint az Obama által 2013-ban elfogadott, "tiszta energia terv" néven ismertté vált csomag kulcsfontosságú lenne a fenti célok eléréséhez, nélküle az "gyakorlatilag lehetetlen" - írta a The Wall Street Journal. Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár Brüsszelben kijelentette, ha Trump "nem is fogadja el a klímaváltozást", a világ összes többi országa teljesíteni fogja a párizsi egyezmény szerinti vállalásait. "Úgy gondolom, veszíteni fog (a klímapolitikai fordulatával)" - mondta az amerikai elnökről a világszervezet egykori vezetője, de nem bocsátkozott részletekbe.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • VolJin #81
    Nagyon jó összefoglaló, mert az sjwizmiznus gyökereiről, és kialakulásáról is ír, nem csak a milyenségéről.
  • VolJin #80
    A klíma a vastag légtömegek hőmérséklete, és nem a talajfelszîn közeli 1-2 méteré.
  • VolJin #79
    Ezt most elolvastam. Egy pöcs vagy, annyi kiderült belőle. Durván leugattad geforet, ezért kezeltelek úgy ahogy, és ezen nem sikerült magad túltenned.
  • molnibalage83 #78
    Az amit te és más zöld energiának hív, az minden cska nem zöld. Jelenleg kettő ilyen van értelmesen. A vízierőművek és az atomenegia. Pont.
  • Kara kán #77
    Kell az a fal hidd el, de hogy a kedvedbe járjak, a tetejére napelemeket kell szerelni. :-)
    2500 km-en napelem, na az már valami, a fal világítása legalábbis meg lenne oldva.
    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.04.04. 12:11:31
  • nkmedve #76
    "Nosza, akkor el kell építeni jó sok napfarmot a Szaharában, és akkor a migriknek máris van munkahely, ott helyben, nekünk meg van tiszta áram"

    Korábban írtam Amerika vonatkozásában, hogy Trump is ráfeküdhetne a zöld-energiára, ahelyett hogy a szenet akarja eröltetni. Ott is hasonlóan tudnám elképzelni mint a te Szaharás példádban. Mexikóval ki lehetne dolgozni egy stratégiát amivel napelemek gyártását és telepitését oldhatnák meg a határ mindkét oldalán, igy munkát adva a mexikóiaknak is, igy azok kevésbé szöknek át a határon, nem kell 25 milliárdért falat épiteni (ami amúgy is értelmetlen) + még a környezetvédők is örülhetnének.
    Afrikában is működhetne valami ilyesmi. Ha nem teszünk valamit hamar, akkor a klímaváltozás miatt egyre kevesebb marad a lakható terület arrafele és a munkalehetőség is egyre fogy, úgyhogy az ottan embernek nem lesz más választása mint megindulni észak felé és itt nálunk szerencsét próbálni.

    "OK, megmondjuk a migriknek szépen, hogy gyerekek ne gyertek ide, mert itt keményen kell dolgozni, erre ők úgy megijednek, hogy behúzott farokkal rohannak vissza Afroázsiába."

    Erre a részre írtam, hogy nincs kész megoldásom, de semmiképp nem csak szép szavakkal :) Persze a fenti alternativa sem lenne rossz, hogy próbáljuk meg őket ott helyben foglalkoztatni, igy csökkentve a migrációs kedvet.
    Utoljára szerkesztette: nkmedve, 2017.04.04. 00:39:29
  • nkmedve #75
    Na igen, ezek is érdekes gondolatok, az automatizálással egyre több ember fog kiesni a munkaerő-piacról és arra szorulnak, hogy a társadalom eltartsa őket. A garantált jövedelmet látnám erre megoldásna, és a meglévő munka jobb elosztását (6 vagy 4 órás munkanapok bevezetése), csak itt is felmerül a kérdes, hogy hogyan kezeljük azokat az embereket akik csak a rendszer kihasználására hajtanak?

    Amíg egy zárt társadalomról beszélünk addig megoldható lenne a dolog, de amint képbe jön a bevándorlás, az egész rendszer nagyon nehezen szabályozható lesz. Ha mindenkit beengedünk egy ilyen rendszerbe akkor a kiadási oldal túlterhelődik, ugyanakkor ha senkit nem engedünk be akkor lehet nem lesz elég munkaerő azokra az állásokra amelyek nem automatizálhatóak jól (így a bevételi oldal fog csorbát szenvedni, és megint megbillen az egyensúly).
  • Kara kán #74
    Hogy miként kapcsolódik ez az egész migrizés a klímamizériához?
    Hát úgy, kérem szépen, hogy kellene jó sok napelem, hogy csökkentsük a CO₂ kibocsátását, aminek ideális telepítési helye a Szahara, szerintem. Nosza, akkor el kell építeni jó sok napfarmot a Szaharában, és akkor a migriknek máris van munkahely, ott helyben, nekünk meg van tiszta áram (bár az idehozatala nem sima ügy, de ha ott használják fel, azt sem bánom). Persze akkor már kell biztonsági őrző-védő brancs is.
    Ma mondta a rádió, Rebeka, hogy olasz katonák és titkosszolgák mennek – most figyelj! - Líbia déli határát védeni az északra irányuló migrihullám ellen. (Na, mit írtam én korábban: rekolonizáció kellene, mert az afrikáner országok - mert ugye működő állam nem nagyon van ott – az egyre súlyosbodó helyzetet nem fogják tudni kezelni. Tudnak ők egyáltalán bármit is kezelni? Persze, legyünk finnyásak, és használjunk valami más szót, szárnyas humanitárius segítség, pl.
  • Kara kán #73
    Értem én, nagyon is.
    OK, megmondjuk a migriknek szépen, hogy gyerekek ne gyertek ide, mert itt keményen kell dolgozni, erre ők úgy megijednek, hogy behúzott farokkal rohannak vissza Afroázsiába.
    Bele-beleolvasgattam ám a Jerusalem Post (JP) onlány kiadásának komentjeibe is, amikor volt a nagy hullám, és olyamsiket lehett hallani, hogy még a zsidó állam (na, csak eljutottunk ide, Rebeka néném!) az odamenekült afrikánereknek adott 2000 ajrót, és ajtót mutatott nekik, hogy Ajrópában tágasabb. A JP egyik ortodoxnak tűnő mukija erre azt komentálta, hogy őket nem kell, hogy érdekelje Ajrópa sorsa, csináljunk, amit akarunk „ezekkel”, ami pedig a szerecseneket illeti, ők 1400 évig jól megvoltak velük. Nofene! A másik oldalon meg azt olvassa az ember, hogy a britanniai muszlimok és zsidók megegyeztek, hogy együtt lépnek fel a kóser/halal hús érdekében, mármint hogy a kereskedelemben is teljes polgárjoga legyen (pedig már megvan neki, szerintem).
    Furcsa dolgok ezek.
  • Sequoyah #72
    "Szerintem az ingyenélőket nem igazán tudod át/kiképezni rövid vagy akár középtávon..."
    Ahogy egyre tobb mindent automatizalnak, mindig lesz egy reteg, aki elvesziti a munkajat, es koruk miatt mar nem kepesek egy uj, magasabb kepzettsegu munkakort betolteni.
    Erre a standard megoldas az az lenne minden normalis tarsadalomban, hogy a munkaeropiacrol alulkepzettseg miatt kiesetteket eltartja a tarsadalom, mint a fejlodo tarsadalom egy allando mellektermeket/aldozatat. Es a megfelelo kozoktatasi rendszerrel biztositjuk, hogy ez a reteg ne termelodjon ujra. A ketto megfelelo kombinaciojaval pedig azert biztositani kell, hogy tomegesen ne kihasznaljak ezt a rendszert.
    .
    Mindez persze nem uj, mar 200 eve, miota eloszor elkezdtek gepesiteni, ez igy mukodik, egesz jo sikerrel. Csak sokan nem ismerik el, hogy igy mukodik mar regota, es a rendszer ellen dolgoznak, ahelyett hogy inkabb erte dolgoznanak, es maximalizalnak a hatekonysagat.