Informatika és tudomány

Ötvös Tibor

A Vénusztól lopta a Föld a Holdat?

Nagyon vad teória jelent meg a héten a Hold keletkezésével kapcsolatban. Egy vizsgálat szerint ugyanis a Vénusz egyik Holdját vonzotta magához a Föld.

A Hold mindig is kiemelt témaként szerepelt a tudósok között, így nem meglepő, hogy csak az elmúlt pár héten két tudományos kutatás eredménye is napvilágot látott. Ezek azonban teljesen ellentmondanak egymásnak. Mindkét kutatás a Hold keletkezését vizsgálta és az első, pár hete megjelent eredménye szerint az eddigi feltételezéshez képest 100 millió évvel fiatalabb az égitest. Létrejöttét pedig egy nagyjából Mars-méretű bolygó Földbe való becsapódása okozta.

Ma azonban egy jóval érdekesebb teória látott napvilágot. Dave Stevenson, a Kaliforniai Technológiai Intézet professzora szerint a Holdunk egykoron a Vénuszhoz tartozott, ám a Föld gravitációs vonzása elkapta és így került a ma is ismert helyére. A "Hold-lopó" elméletet készítő úriember azt elismeri, hogy a becsapódás-elképzelés is elég valószínű, ám ez nem ad mindenre választ.

Az tény, hogy a ma alkalmazható vizsgálatok mindegyike, melyet a Holdról a NASA által visszahozott mintákon végeztek, nagyon hasonló titán izotóp-összetételt mutatnak a Földével. Éppen ezért Alex Halliday, az Oxford Egyetem vezető tudósa nehezen bizonyíthatónak nevezte a lopós műveletet. "Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy a Föld és a Vénusz ilyen közel vannak egymáshoz, eddigi ismereteink szerint hasonló az összetételük, hasonló módon jöttek létre... ám a Vénusznak még sincs Holdja. Ez egy nagyon érdekes kérdés és ez a feltételezés új távlatokat nyithat meg a vizsgálatokban."

Ez a "Föld ellopta a Holdat" meglátás már korábban is megjelent a tudományban. Ám ha valakinek sikerülne a Vénuszból is kőzetmintát szerezni és abból ki lehetne mutatni, hogy az izotóp-összetétele közel azonos a mi bolygónkéval, akkor ez az elmélet még akár bizonyítást is nyerhet. Ugyanakkor az is kiderülhet a kutatásokból, hogy a Vénusznak volt korábban Holdja, ám az vagy egy becsapódás miatt tűnt el vagy egyszerűen elszakadt az "anyabolygójától."

Mindenesetre amíg ez az elmélet nem bizonyul, addig marad a becsapódás teória.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #93
    "Hát ebben tévedsz. Tudatosan vagyok bohóc!
    De inkább bohóc vagyok, mint lúzer!;)"

    Jelen esetben az ugyanaz.

    "Csakhogy nem minden csillag körül látnak infravörös tartományban kimutatható akkréciós korongot, csak a fiatalabbak körül. Azok körül viszont nehéz a bolygókat is megtalálni, merthogy még nem is nagyon vannak. Az idősebb csillagok körül viszont nem látunk por, meg törmelék felhőket, mert már eltüntek. Ennyi"

    Te súlyos tárgyi tévedésben vagy, a protoplanetáris korong és törmelék korong nem ugyanaz, és az utóbbit bizony idős, bolygókkal rendelkező csillagok körül is felfedeztek, lefotóztak már jó pár évtizede... Ezek bizony, üstökösök és kisbolygóövek. Ennyi.

    "Max azt lehet tudni, és itt visszakanyarodok a korábbi gondolatmenethez, hogy a Naprendszert alapul véve rengeteg Holdnál kisebb objektum van és max pár tucat annál nagyobb pár CSE távolságban ezekben az idősebb rendszerekben. Azonban üstökösöket, vagy kis bizbaz aszteroidákat továbbra sem tudunk bennük kimutatni, pláne ennyi!"

    Tudsz olyan okot, ami miatt azt kellene feltételeznem, hogy bizonyos mérettartomány felett ritkák az égitestek? Mert ha nem, akkor ez a részedről - ahogy te fogalmaztál - csak szájkarate.

    "Micsoda? Félreértesz szép szőke herceg, akkora holdja, mint a Földé nem sok van a Naprendszerben sem. Ha sűrűn lenne ilyen, akkor a módszereddel ki lehetne mutatni, de a fent említett egyetlen példán kívül én még nem találkoztam exoholddal."

    A személyeskedéssel nem fogsz okosabbnak tűnni, ugye tudod? A "sűrű" az nem túl egzakt kifejezés, pontosítanád? Emlékeztetnélek, hogy a vita nem azon volt, hogy most sok Hold méretű hold van a világegyetemben, vagy kevés, hanem, hogy a Föld Holdja egyedülállóan nagy, vagy sem a világegyetemben. Állítom, hogy nem, van ennél nagyobb is, meg nyilván kb. ekkora is. Az, viszont sem te, sem én nem tudhatjuk, hogy ez most "sok" vagy "kevés". Ennyi.

    "Keresd meg bagolypajtás, 15 sec-be telik! ;) ... Ó, hát ezt tényleg marha könnyű igazolni! Bármelyik teljes (szűretlen)exobolygókra vonatkozó statisztika jelenleg több óriásbolygót tartalmaz, mint Föld-nagyságút."

    Elolvastam még egyszer amit írtál, nagyon zavaros. Te arról beszéltél, ha jól értem, hogy statisztikai alapon a Hold mérete kivételes. Nincs ilyen statisztika, de ha szerinted van, és csak 15 másodperc, akkor akár be is linkelheted volna. Csak, hát ami nincs...

    "De, ez pontosan a témához tartozik, merthogy innen indult el ez a kis szájkarate mérkőzés, amit én eddig X-0 arányban nyertem. (X olyan természetes számok halmaza amelyekre igaz, hogy X<10)"

    Egyedül te szájkaratézol, én csak kijavítom a tárgyi tévedéseidet, és próbálom megérteni a zavaros írásodat. Most komolyan, van valami amit szeretnél elmondani nekem, vagy csak úgy írsz ami eszedbe jut?
  • NEXUS6 #92
    "Attól nem fogod tudni, hogy mit jelentenek azok a szavak, hogy személyeskedni próbálsz. Tényleg ez egyetlen amit válaszolni tudsz a kritikámra? Tényleg fórumbohóc vagy, és még csak észre sem veszed."

    Hát ebben tévedsz. Tudatosan vagyok bohóc!
    De inkább bohóc vagyok, mint lúzer!;)

    "Attól még, hogy nem látsz egy db üstököst sok millió fényévről, attól még nem változtat a tényen, hogy azok üstökösök, por, vagy gáz, stb. A hiszem ha látom, ma már az óvodában sem divat, a tudománytól meg ez áll a legtávolabb, a tudomány azt mondja: bizonyíts! És van rá bőven bizonyíték. Ennyi."

    Csakhogy nem minden csillag körül látnak infravörös tartományban kimutatható akkréciós korongot, csak a fiatalabbak körül. Azok körül viszont nehéz a bolygókat is megtalálni, merthogy még nem is nagyon vannak. Az idősebb csillagok körül viszont nem látunk por, meg törmelék felhőket, mert már eltüntek. Ennyi.

    Max azt lehet tudni, és itt visszakanyarodok a korábbi gondolatmenethez, hogy a Naprendszert alapul véve rengeteg Holdnál kisebb objektum van és max pár tucat annál nagyobb pár CSE távolságban ezekben az idősebb rendszerekben. Azonban üstökösöket, vagy kis bizbaz aszteroidákat továbbra sem tudunk bennük kimutatni, pláne ennyi!

    "Igen, ez egy módszer, amivel viszont talán eddig még csak egyetlen exoholdat találtak."
    "Ezt még is honnan szeded? Link?"
    Keresd meg bagolypajtás, 15 sec-be telik!
    ;)

    "Nem akkora, hanem arányaiban nagyobbak mint a Hold."
    Micsoda? Félreértesz szép szőke herceg, akkora holdja, mint a Földé nem sok van a Naprendszerben sem. Ha sűrűn lenne ilyen, akkor a módszereddel ki lehetne mutatni, de a fent említett egyetlen példán kívül én még nem találkoztam exoholddal.

    "Ezt könnyű lenne igazolni, melyik statisztikából jön ki? A Nexus6 statisztikából?"
    Ó, hát ezt tényleg marha könnyű igazolni! Bármelyik teljes (szűretlen)exobolygókra vonatkozó statisztika jelenleg több óriásbolygót tartalmaz, mint Föld-nagyságút.

    "Ez megint csak nem a témához tartozik, és amíg bohóckodsz én sem foglak komolyan venni, ugye tudod?"
    De, ez pontosan a témához tartozik, merthogy innen indult el ez a kis szájkarate mérkőzés, amit én eddig X-0 arányban nyertem. (X olyan természetes számok halmaza amelyekre igaz, hogy X<10)
    ;)

    Histeria est magistra vitae.
    Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;)
  • Irasidus #91
    "És mondd csak néztél mostanában tükörbe, nagyfejű bagolypajtás! :)"

    Attól nem fogod tudni, hogy mit jelentenek azok a szavak, hogy személyeskedni próbálsz. Tényleg ez egyetlen amit válaszolni tudsz a kritikámra? Tényleg fórumbohóc vagy, és még csak észre sem veszed.

    "Ha azokra a por/törmelék gyűrűkre gondolsz, amit néhány általában fiatal csillag körül detektáltak, mondjuk infravörös tartományban dolgozó teleszkópokkal, akkor persze bizonyos mértékig igazad van."

    Ez megint csak olyan kijelentés a részedről, amit egy másodperc alatt kiguglizhatnál - elég lenen egy Hubble felvételt megnézni látható fény tartományban. Egyébként meg lényegtelen, hogy milyen hullámhosszon látsz valamit, hiszen:

    "Csak ugye egy ilyen felhőből egy adott üstököst, amit szépen mától kezdve elneveztek, meg kiszámították a pályáját, hogy hány évente tér vissza, olyat nem igazán tudsz kiválasztani. Pl rólad is elnevezhetnénk egyet, hiszen van annyi a világegyetemben, csakhogy ugye nem látjuk őket. Egyelőre. Érted ugye!?;)"

    Attól még, hogy nem látsz egy db üstököst sok millió fényévről, attól még nem változtat a tényen, hogy azok üstökösök, por, vagy gáz, stb. A hiszem ha látom, ma már az óvodában sem divat, a tudománytól meg ez áll a legtávolabb, a tudomány azt mondja: bizonyíts! És van rá bőven bizonyíték. Ennyi.

    "Ne fáradj! Tényleg nem fogod fel, hogy egy felnőtt, a témával többé kevésbé tisztában levő emberrel beszélgetsz? Szórakoztató, amilyen dedós módon választod meg a retorikai eszközeidet. Csak tudod felmerül a kérdés, kinek is akarsz felvágni, magadnak? Csak mert rajtunk kívül már nem nagyon jár errefelé?"

    Ha felnőtt vagy, akkor felnőttként kellene viselkedned, és nem csak dobálózni a neked tetsző szavakkal, mint hit, meg paradigma. Nem tudod mit jelentenek, pedig a googli neked is a barátod. De helyette inkább csak bohóckodsz. Akkor mit vársz?

    "Igen, ez egy módszer, amivel viszont talán eddig még csak egyetlen exoholdat találtak."

    Ezt még is honnan szeded? Link?

    "Persze ha általában arányaiban akkorák lennének, mint a Föld Holdja, akkor működne a dolog."

    Nem akkora, hanem arányaiban nagyobbak mint a Hold.

    "De az eddigi statisztikákból az jön ki, hogy nem igazán ez a szitu. De ezres nagyságrendű exobolygó esetében eddig találtak egy db holdat egy meglehetősen szélsőséges pályán keringő Jupiter nagyságú bolygó körül. De még ez sem tuti. És szerencsére itt már vissza is tudunk kapcsolódni a felvetésemhez."

    Ezt könnyű lenne igazolni, melyik statisztikából jön ki? A Nexus6 statisztikából? És még mindig nem tudom, honnan szeded, hogy egy holdat találtak, főleg a szélsőséges pályán keringő Jupiter nagyságú bolygó érdekelne... Az a kép amit linkeltem neked, exobolygó és nem hold ugye...

    "Na erre a kissé dehonesztáló nézőpontra te, mint Micike néni csivavája a roti lábára ráharaptál. Szerintem kár volt a billenytyűket koptatni.
    ;)"

    Ez megint csak nem a témához tartozik, és amíg bohóckodsz én sem foglak komolyan venni, ugye tudod?
  • NEXUS6 #90
    "Hallatod már azt a szólást, hogy ne használj olyan szavakat amit nem ismersz? Ez már bohóckodás szintje, ugye tudod?"

    És mondd csak néztél mostanában tükörbe, nagyfejű bagolypajtás!
    ;)

    "Egyrészt az üstökösmagok, kisbolygók és molekulák meg a por kisebbek mint a Hold, és sok rendszerben fedeztek fel ilyeneket, nagyon is stimmel hogy sok a törmelék a Naprendszerben, és csak kevés a nagy kompakt égitest."
    Netessék csúszatani, ha megkérhetem!
    Ha azokra a por/törmelék gyűrűkre gondolsz, amit néhány általában fiatal csillag körül detektáltak, mondjuk infravörös tartományban dolgozó teleszkópokkal, akkor persze bizonyos mértékig igazad van. Csak ugye egy ilyen felhőből egy adott üstököst, amit szépen mától kezdve elneveztek, meg kiszámították a pályáját, hogy hány évente tér vissza, olyat nem igazán tudsz kiválasztani.
    Pl rólad is elnevezhetnénk egyet, hiszen van annyi a világegyetemben, csakhogy ugye nem látjuk őket. Egyelőre. Érted ugye!?;)

    "Tényleg nem értesz ehhez, nem különítik el fényt hacsak nem közvetlen képalkotás a cél. Megpróbálom az egyik módszert elmagyarázni:"
    Ne fáradj! Tényleg nem fogod fel, hogy egy felnőtt, a témával többé kevésbé tisztában levő emberrel beszélgetsz?
    Szórakoztató, amilyen dedós módon választod meg a retorikai eszközeidet. Csak tudod felmerül a kérdés, kinek is akarsz felvágni, magadnak? Csak mert rajtunk kívül már nem nagyon jár errefelé?

    "...ha történetesen ennek a bolygónak van holdja, akkor egy még kisebb völgyet látsz a grafikonon (sőt még keringési síkot is meg tudod mondani, attól függően, hol figyelhető meg). De ez persze csak egy módszer..."
    Igen, ez egy módszer, amivel viszont talán eddig még csak egyetlen exoholdat találtak. Persze ha általában arányaiban akkorák lennének, mint a Föld Holdja, akkor működne a dolog. De az eddigi statisztikákból az jön ki, hogy nem igazán ez a szitu. De ezres nagyságrendű exobolygó esetében eddig találtak egy db holdat egy meglehetősen szélsőséges pályán keringő Jupiter nagyságú bolygó körül. De még ez sem tuti.
    És szerencsére itt már vissza is tudunk kapcsolódni a felvetésemhez.

    Aminek az volt kb. a lényege, hogy olyan jelenségekre, amelyekre nem igazán van megfelelően ellenőrizhető modell, mert nincs megfelelő mennyiségű tapasztalat a kutatók általában egy halom BS-t termelnek. Ami persze még mindig jobb, mintha nem csinálnának semmit, de sok értelme tudományos, vagy pláne gyakorlati szempontból nincs. Ezek az elméletecskék ráadásul, mint írtam az aktuális paradigmára hajaznak, aminek jelenleg épp a nagy robbanások, meg katasztrófák, meg mindenféle pokoli jelenségek a legfőbb jellemzői.

    Na erre a kissé dehonesztáló nézőpontra te, mint Micike néni csivavája a roti lábára ráharaptál. Szerintem kár volt a billenytyűket koptatni.
    ;)
  • Irasidus #89
    "Na jó, de ezek nem holdak, Szerintem még nem tartunk ott, hogy idegen csillagok bolygóinak holdjait kisasoljuk."

    Valóban nem Holdak, de nem is arra volt válasz, hanem, hogy egyáltalán nem ismerünk ilyen kicsit égitest. De, egyet. :) Másik, hogy ki tudjuk mutatni a holdakat, csak egyenlőre a tudományos vita azon folyik (nem az sg. :) hogy ezek vajon tényleg holdak, vagy valami más jelenség-e. Szóval még nincs erős bizonyíték, ha lesz akkor módszer már van. :)

    És még egyszer elnézést kérek!
  • Irasidus #88
    A tudomány nálad egyszerre hit is meg paradigma is, sőt még paradigmát is vált - és utána meg a tudományos eredményekkel érvelsz. Nagyszerű. LOL. Hallatod már azt a szólást, hogy ne használj olyan szavakat amit nem ismersz? Ez már bohóckodás szintje, ugye tudod?

    "Holddal (ebben benne van a Nap, meg a Jupiter, meg minden nagyobb hold), ezzel szemben áll a százezres nagyságrendű a Holdnál kisebb méretű objektumok száma (Hogy az 1-2 m-es mütyűröknél azért huzzuk már meg a határt).
    Szal a Naprendszert általánosnak tekintve elmondható, hogy marhára nem stimmel az az arány, amit az exobolygók kutatása során tapasztalunk azzal, mint ami a Naprendszerben van. Igen is ritkább az, hogy egy nagy égitest összemérhető nagyságú kísérővel rendelkezzen. A Föld-Hold páros kirívó."

    Egyrészt az üstökösmagok, kisbolygók és molekulák meg a por kisebbek mint a Hold, és sok rendszerben fedeztek fel ilyeneket, nagyon is stimmel hogy sok a törmelék a Naprendszerben, és csak kevés a nagy kompakt égitest. Számodra meg azért nem, mert semmit nem tudsz a témáról, csak okoskodsz. A Föld és a Hold valóban egyedülálló, a mi naprendszerünkben, de ennél a szónál nem több! Továbbá, pár hónap, év múlva megjelenő sg.-cikben azt fogod olvasni, hogy Föld méretű illetve annál nagyobb holdat fedeztek fel egy exobolygó kísérőjeként... Szóval még a Holdnál is nagyobbat, és eddig ez volt a bajod, hogy nagy, és nem az, hogy kicsi. Ugye? :)

    "A jelenlegi módszerek viszont ilyen óriássholdak kimutatását nem teszik lehetővé az exobolygóknál, mert a bolygó és kísérőjének hatása, az anyacsillag mozgásában, fényességében nem elkülöníthető."

    Tényleg nem értesz ehhez, nem különítik el fényt hacsak nem közvetlen képalkotás a cél. Megpróbálom az egyik módszert elmagyarázni: az egyik módszerben egy csillag fényességét vizsgálják fénygörbével, ha egy bolygó elhalad a csillag előtt (aminek fénye kell a méréshez), akkor egy jellegzetes fény csökkenés látszik, ha történetesen ennek a bolygónak van holdja, akkor egy még kisebb völgyet látsz a grafikonon (sőt még keringési síkot is meg tudod mondani, attól függően, hol figyelhető meg). De ez persze csak egy módszer...

    "Ahogy VolJin írta, holdakat egyelőre nem igazán tudunk vizsgálni, már egy Jupiter méretű objektum kimutatása is jó eredmény, pláne olyan esetben, amikor viszonylag távol a műszereink szempontjából nem kedvező síkban kering."

    Nyilván még mindig valami akadályoz a google használatában, de nem kevés Jupiternél kisebb bolygót fedeztek fel már.
  • Irasidus #87
    Nekem meg az a bajom, hogy a sokadik tudatlan ember aki ezzel jön, és képtelen utána sem nézni, hogy tulajdonképpen mi a frászról is van szó! Még egyszer: nincs kráter mert egy Mars méretű égitest nem üt krátert, hanem lerobbantotta Föld köpenyét, és megolvasztotta az egész Földet. Keress krátert, baszki. Lol.
  • SrAta #86
    Amúgy a becsapódásos elmélettel csak egyetlen egy bajom van. Hol van az a k*rva nagy gödör?:D
    Octane One Void 3.0|Truvativ Hussefelt hajtás,kormány|Truvativ XR középcsapágy|Truvativ Holzfeller stucni|Novatec agyak|Sun felnik|Hayes GX-2 fék|MAXXIS|SCHWALBE|Octane One Warp k.csapi.|BTS pedál
  • NEXUS6 #85
    Jajjj a cicus harapni próbál, de cuki vagy!


    A tudományhívők mindig azzal jönnek, hogy a tudomány csak egy isteni tisztaságú módszer annak az eldöntésére, hogy mi igaz és hamis. Na ez kb annyira igaz, mint amikor azt hisszük, hogy a jog is az igazság kiderítését, a büntetés-végrehajtás pedig azt szolgálja, hogy a farkasból bárányt faragjon.
    Persze nagyvonalúan el lehet feledkezni arról, hogy a tudomány intézményrendszerének és a tudományos közösségnek van önmozgása és érdekrendszere.
    A tudományos eredmények, a sztenderd modellek az előbbiek miatt általában azokban az esetekben, amikor annak nincs közvetlen haszna, jellemzően az aktuális paradigmához legközelebb álló BS-t jelentik. Csak ennyit akartam kijelenteni, sajnálom, hogy ezzel érzékenyen érintettelek.

    A magam részéről ezzel le is zárnám ezt a kis személyeskedésbe torkolló csapásváltást.

    Az exobolygókat illetően, nos valóban, a két kijelentésből egyetlen szó, az EGYÁLTALÁN nem stimmel. Valóban a K37b majdnem olyan kicsi, mint a Hold.

    De hogy tudományosan, statisztikailag vizsgáljuk a dolgokat a jelenleg visszaigazolt néhány ezer exobolygóból talán ez az egyetlen, ami ilyen nagyságrendbe esik. Eközben a Naprendszert vizsgálva van mondjuk 20 olyan objektum, ami nagyságrendileg nagyobb, vagy azonos méretű a Holddal (ebben benne van a Nap, meg a Jupiter, meg minden nagyobb hold), ezzel szemben áll a százezres nagyságrendű a Holdnál kisebb méretű objektumok száma (Hogy az 1-2 m-es mütyűröknél azért huzzuk már meg a határt).
    Szal a Naprendszert általánosnak tekintve elmondható, hogy marhára nem stimmel az az arány, amit az exobolygók kutatása során tapasztalunk azzal, mint ami a Naprendszerben van. Igen is ritkább az, hogy egy nagy égitest összemérhető nagyságú kísérővel rendelkezzen. A Föld-Hold páros kirívó.

    A jelenlegi módszerek viszont ilyen óriássholdak kimutatását nem teszik lehetővé az exobolygóknál, mert a bolygó és kísérőjének hatása, az anyacsillag mozgásában, fényességében nem elkülöníthető.
    Ahogy VolJin írta, holdakat egyelőre nem igazán tudunk vizsgálni, már egy Jupiter méretű objektum kimutatása is jó eredmény, pláne olyan esetben, amikor viszonylag távol a műszereink szempontjából nem kedvező síkban kering.
    Ez a magyarázata, hogy nem ismerjük az összes közeli csillag bolygórendszerét, miközben sokkal távolabbiakat meg esetenként igen. Ebben is torz a statisztika, az észlelés miatt.
  • Vol Jin #84
    Na jó, de ezek nem holdak, Szerintem még nem tartunk ott, hogy idegen csillagok bolygóinak holdjait kisasoljuk.
További bejegyzések a fórumban...