Hunter

Embereket utaztatna a Holdra egy magáncég

Májusban a SpaceX történelmet írt azáltal, hogy eljutott az űrállomásra, igaz csak egy teherűrhajóval. Ez a momentum azonban megnyitni látszik az utat a kereskedelmi űrhajózás más úttörői előtt, akik egyre merészebb terveket szövögetnek.

A Planetary Resources aszteroida bányászati projektje után Gerry Griffin a Holdat vette célba frissen alapított cégével, a Golden Spike-kal, rendszeres utakat ajánlva a szomszédos égitest felszínére. Egy kétszemélyes utazás ára 1,4 milliárd dollár, amit Griffin sok ország és cég számára elérhetőnek gondol. "Megérett az idő a kereskedelmi emberi Hold-kutatásra" - mondta Griffin, a NASA houstoni Johnson Űrrepülő Központjának egykori igazgatója, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik a Hold-utazások terén, több Apollo küldetés vezető repülésigazgatója volt, fontos szerepet játszva a hírhedt Apollo 13 küldetés krízisének megoldásában .

A cég vezérigazgatójának neve sem ismeretlen. Alan Stern, a boulderi SWRI (Dél-nyugati Kutató Intézet) bolygótudósa, egykori NASA vezető, a Plútó felé tartó New Horizons főfelügyelője sokkal inkább egy légitársaságként jellemzi cégüket, mintsem gyártóként. A Golden Spike nincs elkötelezve egyetlen szállító felé sem a küldetések különböző alkotóelemeinek megépítése kapcsán, bár Stern elismerte, hogy az egyik formula szerint a SpaceX rakétáit használnák. Egyetlen egy dolgot kell a nulláról indulva megalkotniuk, ez pedig a leszálló egység.

A jelenlegi kereskedelmi űrvállalkozásokra akár versenytársként is tekinthetne a Golden Spike, a legnagyobb esélyes, Elon Musk, a SpaceX alapítója azonban a Mars felé kacsintgat a Red Dragon (vörös sárkány) nevű űrkapszulájával. "Nem érdeklődik egy 'szürke sárkány' iránt" - tette hozzá Steve Mackwell, a Golden Spike tanácsadója, a houstoni Hold- és Bolygótudományi Intézet igazgatója.

Az már más kérdés, hogy mindennek van-e megfelelő piaca. Stern szerint nem kevesebb mint 20 nemzet engedheti meg magának ezt a kalandot, amit akár presztízsből, akár a tudomány érdekében hajlandóak is lennének megvalósítani. Ezeken kívül az űrturizmust sem szabad figyelmen kívül hagyni. Bár az első küldetés 8 milliárd dollárba kerülne, a Golden Spike költségei rohamosan csökkennek majd a rákövetkező küldetésekkel. "Nincsenek milliárdos támogatóink" - oszlatta el a tévhiteket Stern. A cég üzleti terve a küldetések mellett magukat elkötelezők pénzére épül, de emellett értékesíteni kívánják a média és a névhasználati jogokat.

Stern azzal érvel vállalkozásuk mellett, hogy finanszírozható lehetőséget kínálnak a Hold elérésére olyan közepesen erős országoknak, mint Dél-Korea, Indonézia vagy Dél-Afrika. Ezeknek a nemezeteknek enélkül, ha maguk akarnák kiépíteni a szükséges tudományos-technikai kapacitást, brutális kiadásokkal kellene szembe nézniük. Emellett egy magáncég megengedheti magának, hogy ne csupán a "jegybevételekre" alapozza forrásait, hanem kihasználja a tevékenységében rejlő markinget, az egyedülálló reklámozási lehetőségeket.

Mackwell szerint a Golden Spike-nak biztosítania kell, hogy a küldetések tudományos szempontból is értékesek legyenek, a presztízs önmagában kockázatos volna építeni. "Ha csak egy taxi szolgáltatást adunk, az erősen lekorlátozza az érdeklődők számát" - mondta, amire Stern az 1980-as és 90-es éveket hozta fel példaként, amikor számos nemzet egymás kezébe adva a kilincset sorba állt a szovjet űrutazásokért, melyekkel a Szaljut és a Mir űrállomásokra juthattak el.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #66
    Kicsit zavaros amit írsz, de megpróbálom értelmezni. Kedves nem-annyira-jogtudós barátom.

    Ne haragudj, de nekem a folyamatos felügyelet és valami hatósági jogkör alapján történő ellenőrzés az két különböző dolog. A repülésben az állam hatósági jogokat gyakorol az egyes szolgáltatók felett (regulate). A légiforgalmi irányítás is állami feladat, állami cég csinálja, jogszabályok szerint (controll). Van olyan légtér azonban, ahol azonban nem kell irányítói szolgáltatást nyújtani/igénybe venned Magyarország fölött is.
    Az angol szövegben szereplő supervision viszont egy operatív folyamatosan jelen levő, döntéseket is hozó jelenlétet, személyt/szervezetet jelenthet. Ez pl a SpaceX esetében a NASA által megvalósul, mert olyan szoros az együttműködés. A kérdés az, hogy amikor van két rivalizáló kereskedelmi cég, akkor ez az egész hogy valósul meg. A NASA egyszerűen dönt, hogy adott esetben kinek van igaza? Adott esetben pl megvonja a repülést irányító/koordináló szolgáltatását a másik cégtől? Csak ilyen "apró" kérdések nincsenek eldöntve.

    "Hát igen, kedves jogtudós barátunk, a jog már csak ilyen elhúzódód dolog, főleg a nemzetközi jog. LOL XD Megint nem olvastad végig, csak a kiemelt részt?"
    Kin röhögsz, magadon, mert akkor szívesen csatlakozok!?
    Én is ezt mondom, hogy a nemzetközi jog egy elhúzódó dolog, ha még nem tűnt volna föl. Az hogy valamit kezdeményeztnek, tárgyalnak róla, és mikor fogadja el az ENSZ szakami szervezete, közgyűlése, majd ratifikálják a tagállamok, és ezután mikor lép érvénybe az eléggé el is tud hózódni.
    A meglepő az volt, ahogy a hidegháború közepén a két nagyhatalom pillanatok alatt megegyezett, hogy önkéntesen alapvető szinten lekorlátozzák az űrbeli tevékenységet. Ha ilyen szabályozás lenne a tengereken, akkor nem lenne tengeri kereskedelem, hajózás, az amcsi flotta soha nem futhatna ki a kikötőből hogy valami távoli helyen védje a demokráciát, meg ilyenek.
    Egy ilyen szigorú, korlátozó nemzetközi szabályozó alapvetően mindíg kedvez a gyengébben fejlett félnek. Ha neked van flottád, nekem nincs, akkor különböző nemzetközi fórumokon, az Ensz elött azon fogok munkálkodni, hogy ne használhasd. Most Amerika lépéselőnyben van az űr kreskedelmi, gazdasági felhasználása tekintetében a többiek százzal gázzal fogják akadályozni azt, hogy az űr/Hold-egyezményt megváltoztassák.
  • Irasidus #65
    Igen, ellenőrzik, bizony ennyi. Hát igen, kedves jogtudós barátunk, a jog már csak ilyen elhúzódód dolog, főleg a nemzetközi jog. LOL XD Megint nem olvastad végig, csak a kiemelt részt?
  • NEXUS6 #64
    Szövegértés megvan?

    #55
    "Akkor menjünk vissza megint. Az űrben, én vagy bárki a jelenlegi szabályozás szerint egy adott kormány, és az adott űrügynökség engedélyével és ELLENŐRZÉSE alatt tevékenykedhet."
    Ennyi.

    "De, hogy kérdésedre válaszoljak legutóbb 2005-ben volt módosítási indítvány, Világűr Megőrzése Törvény (ez még nem zárult le), előtte 2001-ben a tömegpusztító fegyverekre vonatkozott."
    Erről beszélek okoska. Indítványozták de nem fogadták el 10 év alatt. Ezért ugye a nemzetek jogrendszerében sem jelent meg, ergo nincs érvényben a módosítás. Szal ha ezeket nem tudták elfogadni, akkor szerinted mi lesz, amikor majd pénzről vitáznak.
    Szerintem semmi!

    Na csá!
  • Irasidus #63
    Letörne a kezed, ha googlét használnád?

    A Világűr Egyezmény VI. cikke szerint:

    A Szerződésben részes államok nemzetközi felelősséggel tartoznak a világűrben, így a Holdon és más égitesteken folytatott nemzeti tevékenységekért, akár kormányszervek, akár nem állami intézmények végzik azokat, továbbá annak biztosításáért, hogy a nemzeti tevékenységeket az e Szerződésben foglalt rendelkezésekkel összhangban folytassák. A nem állami intézmények által a világűrben, így a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységhez az illető állam engedélye és folyamatos felügyelete szükséges. Ha nemzetközi szervezet folytat tevékenységet a világűrben, beleértve a Holdat és más égitesteket, akkor a nemzetközi szervezet és az e Szerződésben részes azon államok, amelyek az illető szervezet tagjai, a felelősséget e Szerződés rendelkezéseinek megtartásáért együttesen viselik.

    Téma a részemről lezárva, szabályozva van, csak te lusta vagy utánanézni. Ennyi. De, hogy kérdésedre válaszoljak legutóbb 2005-ben volt módosítási indítvány, Világűr Megőrzése Törvény (ez még nem zárult le), előtte 2001-ben a tömegpusztító fegyverekre vonatkozott.
  • Papichulo #62
    Most en itt inkabb gondoltam egy ertekesnek minositett, naprendszeren atszaguldo, tobb millio tonnas aszteroidara... ennek barmilyen eszreveheto szintu palyakorrekcioja is eszmeletlen erofeszitest igenyelne, nemhogy LEO-ra allitasa.

    Kivetelesen nem vitatkozni szerettem volna, csak tetszett a hasonlatod ;)
  • NEXUS6 #61
    Szal miben változott!?

    Azon kívül, hogy pl. a magyar jogrendbe bevezető 1967. évi 41. törvényerejű rendeletben kicserélték a Minisztertanácsot Kormányra 90-ben?
    Nos?
  • Irasidus #60
    Ezt nem trollkodás, és nem bántásnak szántam. Olyanról beszélsz, aminek utána sem néztél. Ehelyett szó szerint kikiáltatsz dolgokat! Ez így szerinted jól van? Azon kívül, hogy felhívom a figyelmedet ne fantáziálj, hanem nézz utána mást nem tehetek mivel JOGÁSZ nem vagyok.
  • NEXUS6 #59
    Ja és gyúrjál rá az iróniára, megéri!;)
    Csak mert akkor talán meg is érted azt, amit írtam.
  • NEXUS6 #58
    Érdemben is kívánsz hozzászolni, vagy megelégszel a trollkodással?
  • Irasidus #57
    "És hogy lesznek egyik nap nincsenek a másik nap meg benne lesznek a közlönyben????"

    Aranyos a jogi tudatlanságod, ugye nem baj ha ezt nem én fogom pótolni? Google.

    "Akkor menjünk vissza megint. Az űrben, én vagy bárki a jelenlegi szabályozás szerint egy adott kormány, és az adott űrügynökség engedélyével és ELLENŐRZÉSE alatt tevékenykedhet. Ha kárt okozok akkor a kormányom és az ügynökség lesz a felelős, ők tejelnek. Aztán persze behajthatják rajtam, ha gondolják, de lehet, hogy nem lesz elég pénzem hozzá."

    Honnan szeded, hogy ez a jelenlegi szabályozás? És miféle károkozást tehet jelenleg egy magáncég? Belezuhan a tengerbe, újabb űrszemét, felrobban az indító állomás? Ez szerinted nincs jogilag leszabályozva, csak úgy röpködnek? LOL.

    "Na most ez olyan, mintha elmész az Opelhez melózni levágja a kezed a présgép, erre te megjelensz az amerikai nagykövetségen, hogy kártalanítsanak, mert az Opel a GM része."

    Már megint nem űrjog, hanem sima munkaügy. Bocs, de ez már nagyon dilettáns hozzáállás.