Berta Sándor

Az internet utódját fejlesztik Japánban

Japán kutatók teljesen új hálózati technológia létrehozásán dolgoznak azért, hogy leválthassák a jelenlegi formájában az internetet.

A szakemberek szerint a fejlesztésre azért van szükség, mert az új világháló jóval biztonságosabb lehet az elődjénél és javítható az adatok minősége is. "Az internet elérte a határait. Az a meggyőződésünk, miszerint elérkezett az idő, hogy megkezdődjenek egy új internettechnológiával kapcsolatos kutatások. Az új hálózatnak legkésőbb 2020-ra el kell készülnie" - jelentette ki Yoshihiro Onishi, a japán kommunikációs minisztérium munkatársa.

Anton Fricko, az IBM szakértője ugyanakkor nem osztja a japán kollégái aggodalmait és szerinte nincsenek olyan nagy problémák, amelyek miatt sürgős lenne az internet felváltása. "A világháló előtt álló nagy kihívásokat a felhasználók változó igényei és internethasználati szokásai okozzák. Az internet egyrészt mobil lesz, másrészt jelentősen nő a továbbított adatok mennyisége, amelyeket kezelni kell. Az aktuális technológia ugyanakkor képes megbirkózni ezekkel a problémákkal. Jelentősen javíthatnak a világháló funkcióin az új routertechnológiák és az olyan fejlesztések, mint az IPv6. Ráadásul nagyon sok klasszikus tartalomszolgáltató még csak most fedezi fel az internetet és teszi elérhetővé szolgáltatásait, tartalmait a weben is. Mindez persze növekvő technikai kihívásokat jelent, amelyek növelik a pénzügyi költségeket" - mondta a szakember.

Fricko példaként említette a Joost internettelevíziót, amely lehet bármennyire jó ötlet, kizárólag akkor lesz sikeres, ha a látogatói számára megfelelő minőségű anyagokat tud megjelentetni. Eddig a távközlési cégek feleltek az infrastruktúra kiépítéséért, azonban a VoIP és más technológiák elterjedésével változik a helyzet. Az IBM munkatársa szerint hiányoznak a problémákra megoldást jelentő üzleti modellek, amelyek lehetővé tennék az infrastruktúra fejlesztésének finanszírozását.

Számos projekt célja a világháló továbbfejlesztése, illetve javítása. A Dimes izraeli programban résztvevő kutatók az internet felépítését szeretnék megérteni, hogy később javíthassanak rajta. Ők azt vallják, hogy a fájlcserélő technikák jelenthetik a megoldást és javíthatják a hatékonyabbá tehetik a web működését. Hasonló kutatásokat végeztek az izraeli Bar Ilan Egyetem kutatói is. A japán tudósok a mostanival párhuzamos, de teljesen új világhálót hoznának létre, amely később felválthatná az elődjét. A fő szempontok egyike, hogy az új hálózat kevesebb energiával is működtethető legyen.* Az IPv6-ról való közelgő átállásról már 2005-ben beszámoltunk és rendre megdőlnek az Internet2 hálózatán elért sebességrekordok is. Eközben a tengerentúlon egyre jobban sürgetik az új generációs IP-protokoll bevezetését, Európában a címek kiosztásának gyakorlata miatt tiltakoznak a cégek, hiányolva az egyenlő bánásmódot.

Érdekes, hogy az internet megújítására folyamatosan indulnak új projektek. Az egyik legígéretesebb az Internet2, amelyet 1996-ban nagyvállalatok, egyetemek és a kutatási és fejlesztési munkálatokban érdekelt nonprofit szervezetek indítottak el, és arra hivatott, hogy kialakítson egy olyan, minden eddiginél nagyobb sávszélességet biztosító nemzetközi számítógépes hálózatot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • turul16 #30
    Na akkor mivel magyarazod, hogy , egy szálon 7-8Mbyte/sec el töltöttem le ISO -kat internetröl. Az átlagos bejövő csomagméret pedig 4k. mint mindig.
  • kvp #29
    "Ezt azért újra kellene gondolni. ;) Ha elfogadnánk a gondolatmented akkor az Európai és Amerikai kontinens között ahol minimum 100 ms késleltetés van a fizikai korlátokból kifolyólag 4 Mbps-nél nagyobb kapacitás nem lenne kiépíthető."

    Egy tcp kapcsolaton belul. Persze ha tobb szal megy egyutt, akkor osszessegeben sokkal tobb adat is atmegy. A csuszoablakos megoldassal az a baj, hogy ha egy kotegben elmegy 64Kb, akkor nincs mit csusztatni. Erre jon egy darab acknowledge (hogy megjott 64Kb-nyi csomag), aminek hatasara megint elmegy 64Kb. A szabaly az, hogy egszerre a halozaton egy tcp kapcsolat egy iranyaban nem lehet 64Kb-nal tobb adat. Erre a problemara talaltak ki a tcp window extension-t, amivel az a baj, hogy azon kivul hogy bolnyolult a hasznalata, kezdetben nehany cisco router rendszeresen tokrevagta a csomagokat amikben be volt kapcsolva es ez neha kinullazta az ablakmeretet, tehat befagyott a kapcsolat.

    A legtobb halozati teljesimenyrol szolo anyagban benne van a tcp savszelesseg korlatjank a peldaja, tobbnyire muholdas kapcsolatokat emlitve, ahol neha 900-1000 msec-ig is felmehet a ping. Nem veletlen, hogy annyian kutatjak az uj tcp protokollokat vagy a jelenlegi boviteseit.

    Egyebkent ha valaki nem hiszi el, akkor fogjon ket 10Gbit-es halokartyat, kosse ossze oket par programozato kesleltetesu router-en keresztul es merje ki. En megtettem es a 4Gb-os tcp window size extension nelkul eleg lehangolo eredmeny jott ki. (sok gep es router viszont nem tamogatja ezt a tcp kiterjesztest) Az alapszabaly az, hogy a mai halozatok annyira gyorsak, hogy tobb mint 64 Kb adat menne ki a kuldo gepbol mire az elso csomag megerkezik a cimzetthez. Az elso ack sem er vissza addigra mire elfogy a tcp ablak. Ilyenkor megall a kules es a kuldo megvarja a jovahagyast, majd folytatja a kuldest amig megint el nem fogy a kuldesi ablak. A csuszoablak pedig nem hasznalhato, ugyanis ha egy kotegben mennek el az adatok, akkor az ack-ok is egy kotegben jonnek (vagy ha intelligens a fogado oldal, akkor csak egyet kuld). A csuszoablakos megoldas akkor lenne jo, ha a 64Kb-nyi csomag elkuldese tovabb tartana mint egy ping.
  • shabba #28
    A fogyasztást szerintem önmagában a IPv6 nem csökkenti, még akkor sem valóban hatékonyabb kialakítású. A szóhatárok jobban eltaláltak, így könnyebben feldolgozható, a címtér hierarchikus felépítésű így 1xűbb a routolás.

    Viszont az idő előrehaladtával a hálózati eszközök tudása is egyre bővül, ez pedig bonyolultabb áramköröket is kíván így a fogyasztás is ezzel együtt nőhet, amit persze a gyártástechnológia fejlődése kompenzál, pont mint a CPU-knál.

    Pl. anno egy switch sima layer2-es eszköz volt, aztán fejlődött belerült a QoS miatt a layer3-4 ismerete is. Ma pedig már nem elég a port szintű QoS, sokkal inkább alkalmazás szintű QoS a cél, amihez már layer7-ig föl kell tudnia nézni az eszköznek. Az iparági elvárások egyre inkább e felé tendálnak, ha pedig igény van rá az eszközök is megszünetnek.
  • shabba #27
    Ezt azért újra kellene gondolni. ;) Ha elfogadnánk a gondolatmented akkor az Európai és Amerikai kontinens között ahol minimum 100 ms késleltetés van a fizikai korlátokból kifolyólag 4 Mbps-nél nagyobb kapacitás nem lenne kiépíthető. Elég nagy szarban lenne az internet ha ez így lenne. ;) A hálózati eszközökön belül a késleltetés egy csomag esetén minimális, nem ms-umokban mérhető.
  • shabba #26
    Tényleg nincs sok értelme, almát körtével. Az egyik layer2-es a másik layer4-es. Az ATM párja inkább az Ethernet lehetne. Ha ugyanolyan kapacitású a fizikai átviteli közeg akkor nem lesz eltérés a kettő között, maximum az overhead mértékével. Ár szerint viszont az Ethernet olcsóbb és ugyanannyi pénzből nagyobb kapacitást lehet kiépíteni, ami gyorsabb is lesz. Ezért is tűnik el egyre inkább az ATM és ezért egyre nagyobb a térnyerése az Ethernet megoldásoknak.
  • turul16 #25
    Arról nem is beszélve, hogy nem is helyes így hasonlítani.
  • turul16 #24
    Miert lenne gyorsabb az ATM a tcp/ip -nél ?

    Csak bizonyos granciákat tud válalni , pl. fix. sávszél. De nem gyorsabb szvsz.
  • assdf #23
    "Ha a ping ket gep kozott 200 msec es a saveszelesseg viszonylag nagy, akkor a kuldo fel elkuld 64Kb adatot (alap tcp limit), majd var a jovahagyasra (ack). Ez meg is erkezik 200 msec mulva, amikor is felad ujabb 64Kb-ot. Ez azt jelenti, hogy masodpercenkent 5*64=320Kb adatot lehet maximum atvinni. Ez kb. 2 megabit."

    Na ne viccelj már. Csak nem gondolod, hogyha 2 megabitnél gyorsabb netet akarsz akkor meg kell venned a legújabb csúcshálókártyát a legújabb csúcsgéppel...
    Csak emlékeztetésnek:
    tcp csúszóablakos küldés? És ennek még van egy csomó variációja.

    Egyébként vannak a tcp-nél gyorsabb protokollok például az atm.
    Csak mint irtam korábban, ha zajos a hálózat akkor kénytelen vagy hibajavitást belevinni, például a hibás keret újraadását. A vezeték nélküli hálózatokról már nem is beszélve.
  • dez #22
    bit 1 t
  • turul16 #21
    Ki mondta, hogy meg kell várni az előző csomag megérkeztét ?