SG.hu

Az OpenAI szerint nemzetbiztonsági kérdés, hogy lophassanak

Az OpenAI szerint az MI verseny „véget ért”, ha a szerzői jogi védelem alatt álló műveken való képzés nem tisztességes felhasználás. Úgy vélik, hogy az amerikai nemzetbiztonság függ attól, hogy korlátlanul hozzáférjenek az MI-tréningadatokhoz. Nem először tesznek hasonló drasztikus állítást.

Az OpenAI azt reméli, hogy Donald Trump idén júliusban megjelenő MI cselekvési terve lezárja a szerzői jogi vitákat azzal, hogy az MI-képzést tisztességes felhasználásúnak nyilvánítja, és ezzel megnyitja az utat az MI-vállalatok számára a képzési adatokhoz való korlátlan hozzáférés előtt, ami az OpenAI szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy legyőzzék Kínát az MI-versenyben. Jelenleg a bíróságok azt vizsgálják, hogy az MI-tréning tisztességes felhasználásnak minősül-e. A jogtulajdonosok szerint a kreatív alkotásokon kiképzett modellek azzal fenyegetnek, hogy elveszítik a munkájukat és összességében csökkentik az emberiség kreatív teljesítményét.

Az OpenAI csak egy a sok MI-vállalat közül, amely több tucat perben küzd a jogtulajdonosokkal, azzal érvelve, hogy az MI átalakítja a szerzői jogvédelem alatt álló műveket, amelyeken képzést végez, és azt állítja, hogy az MI kimenetei nem helyettesítik az eredeti műveket. Eddig egy mérföldkőnek számító ítélet a jogtulajdonosoknak kedvezett, amikor egy bíró kimondta, hogy az MI-tréning nem tisztességes felhasználás, mivel az MI-kimenetek egyértelműen azzal fenyegetnek, hogy a Thomson-Reuters jogi kutatócége, a Westlaw helyébe lépnek a piacon. Az OpenAI azonban most úgy tűnik, hogy Trumpban bízik, hogy elkerülje a hasonló kimenetelű ügyeket, beleértve a The New York Times által indított jelentős pert is.

"Az OpenAI modelljei úgy vannak megalkotva, hogy ne másoljanak a közönség által fogyasztásra szánt műveket. Ehelyett tanulnak a művekből, és mintákat, nyelvi struktúrákat és kontextuális meglátásokat vonnak ki belőlük” - állítja az OpenAI. „Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciamodelljeink képzése összhangban van a szerzői jog és a tisztességes felhasználás doktrínájának alapvető célkitűzéseivel, a meglévő művek felhasználásával valami teljesen új és más alkotást hozunk létre anélkül, hogy a meglévő művek kereskedelmi értékét csökkentenénk.”

Az OpenAI azt javasolta, hogy az USA-nak véget kellene vetnie ezeknek a bírósági harcoknak azáltal, hogy a szerzői jogi stratégiáját úgy alakítja át, hogy elősegítse az MI-ipar „tanulási szabadságát”. Ellenkező esetben a Kínai Népköztársaság (KNK) valószínűleg továbbra is hozzáfér majd a szerzői joggal védett adatokhoz, amelyekhez az amerikai vállalatok nem férhetnek hozzá, ami feltehetően előnyhöz juttatja Kínát, „miközben az eredeti szellemi tulajdon alkotóinak védelme terén alig nyer valamit” - érvel az OpenAI.

„A szövetségi kormány egyszerre biztosíthatja az amerikaiak szabadságát a mesterséges intelligenciából való tanuláshoz, és elkerülheti, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos előnyünket a Kínai Népköztársasággal szemben elveszítsük, ha megőrzi az amerikai mesterséges intelligencia modellek azon képességét, hogy szerzői jogvédelem alatt álló anyagokból tanuljanak” - mondta az OpenAI. Politikai ajánlásaiban az OpenAI világossá tette, hogy véleménye szerint a lehető legtöbb adatnak az MI-vállalatokhoz való eljuttatása - a jogtulajdonosok aggályaitól függetlenül - az egyetlen út a globális MI-elsőséghez.

„Ha a kínai fejlesztők korlátlan hozzáférést kapnak az adatokhoz, az amerikai vállalatok pedig a tisztességes felhasználási lehetőségek nélkül maradnak, akkor a mesterséges intelligenciáért folytatott verseny gyakorlatilag véget ér” - állítja az OpenAI. „Amerika veszít, ahogy a demokratikus mesterséges intelligencia is. Végső soron a lehető legszélesebb körű forrásokból származó minél több adathoz való hozzáférés biztosítja a még nagyobb teljesítményű, még több tudást nyújtó innovációkhoz való hozzáférést.”

Az OpenAI szerint jelenleg az amerikai székhelyű AI-vállalkozások feszült helyzetben vannak, mivel több száz állami törvény próbálja szabályozni az egész MI-ipart. A MultiState jogszabálykövetője csak 2025-ben 832 törvényt jelölt meg. Az OpenAI figyelmeztetett, hogy e törvények némelyikét szigorú európai uniós törvények mintájára alkották meg, amelyeknek a másolását a szövetségi kormánynak az innováció állítólagos korlátozása miatt el kellene utasítania az OpenAI szerint. Összességében a törvények sokasága „olyan terhes megfelelési követelményeket támaszthat, amelyek akadályozhatják gazdasági versenyképességünket és alááshatják nemzetbiztonságunkat”, mivel valószínűleg nehezebb lesz betartatni őket a kínai vállalatokkal szemben - mondja az OpenAI.

Ha a kínai modellek fejlettebbé válnak és szélesebb körben használják az amerikaiak, Kína manipulálhatja a modelleket, vagy figyelmen kívül hagyhatja az amerikai felhasználóknak okozott károkat „tiltott és káros tevékenységekből, például személyazonossági csalásból és szellemi tulajdonlopásból”, közölte az OpenAI. (Az OpenAI nemrég azzal vádolta meg a DeepSeek-et, hogy az OpenAI adatait helytelenül használta fel a képzéshez).

Az amerikai innovációt fenyegető visszaesések és a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatok megelőzése érdekében az OpenAI arra sürgeti Trumpot, hogy fogadjon el egy olyan szövetségi törvényt, amely kiváltja azokat az állami törvényeket, amelyek megpróbálják szabályozni az olyan, a fogyasztók magánéletét vagy a választások integritását fenyegető mesterséges intelligenciát, mint a deepfake hamisítványok vagy az arcfelismerés. Az OpenAI javaslata szerint ez a szövetségi törvény hozzon létre egy „önkéntes partnerséget a szövetségi kormány és a magánszektor között”, ahol a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok iparági tudást és modell-hozzáférést cserélnek szövetségi „könnyítésért” és az állami törvényekkel szembeni „felelősségi védelemért”.

Az OpenAI emellett védelmet akar a nemzetközi törvényekkel szemben, amelyek állítása szerint az amerikai mesterséges intelligencia fejlődésének lassítását kockáztatják. Az USA-nak „alakítania kellene a szerzői jogról és a mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi politikai vitákat, és azon kellene dolgoznia, hogy a kevésbé innovatív országok ne kényszeríthessék jogrendszereiket az amerikai mesterséges intelligencia cégekre, és ne lassítsák le a fejlődési ütemünket” - mondta az OpenAI.

Az OpenAI szerint ez az erőfeszítés magában foglalja azt is, hogy az amerikai kormány „aktívan értékelje az amerikai MI-cégek számára rendelkezésre álló adatok általános szintjét, és határozza meg, hogy más országok korlátozzák-e az amerikai cégek hozzáférését az adatokhoz és más kritikus inputokhoz”. Az OpenAI szerint a Trump-kormányzatnak sürgősen el kell fogadnia ezeket és más ajánlásokat az MI gyors kormányzati bevezetésével és az MI-infrastruktúra módszeres kiépítésével kapcsolatban, mivel Kína nyílt forrásból származó fejlett MI-modellje, a DeepSeek „azt mutatja, hogy az előnyünk nem széles, és egyre szűkül”. „A kínai DeepSeek gyors fejlődése és más közelmúltbeli fejlesztések is azt mutatják, hogy Amerika vezető szerepe a mesterséges intelligencia területén korántsem garantált” - mondja az OpenAI.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • manypet #22
    Az emberi alaptermészeten ugyan nem csúszna el, hiszen éppen azon alapszik. Viszont létrehozni már valóban problémásabb, amit írsz is. Jelenleg az emberek 95%a szocialista beállítottságú. Részben azért, mert ez kényelmesebb (felelősségmentes), részben azért, mert így idomították őket (iskola), részben meg azért, mert ebben él, ezt szokta meg.
    Amit írtál modellt, az megoldható. Ami gond, az a kommunikáció. Lekommunikálni az embereknek elég nehéz. Pedig az elv egyszerű: szabadság, önállóság, erőszakmentes társadalom. Azaz csak egy kérdés az emberek felé: gyakorolhat erőszakot az egyik ember a másikkal szemben (leszámítva az önvédelmet? A legtöbben erre nemmel felelnek. Azaz az elvet könnyen magukévá tudják tenni.

    A másik egy hasonló gondolat, amit te is pedzegetsz. Régóta gondolkodtam azon, hogy hogyan lehetne a legkönnyebben kommunikálni az emberek felé a libertárius elveket. És amit megtudtam, hogy akik hajlamosabbak a libertárius elvekre, azoknak az átlag IQja lényegesen magasabb. Nem tudom már, hol olvastam, de a mai pártok átlag elkötelezett szavazóinak az átlag IQja valami 90 körül van, vagy alatta. A libertáriusok szavazói meg 110 vagy 120 körül. Azt meg ugye tudjuk, hogy senki nem szereti, ha hülyék közé tartozik (még akkor sem, ha amúgy hülye). A szocializmus tudott arra támaszkodni, hogy áldozatnak mutatta be a szegényeket, így tömegeket tudott megnyerni, míg ha kritizáltad, akkor hirtelen 'szegény-ellenes' lettél. Ócska retorika, de az átlagembernek bejön. A feminizmus azzal hódított, hogy a nőt tette meg áldozatnak a férfit meg elnyomónak, így ha kritizáltad, akkor nőelnyomó lettél. Azaz ezek a marxista eredetű ideológiák osztályellenséget gyártottak, ahol a jó velünk van, a rossz meg aki ellenez minket.
    Viszont ha a libertáriusok az okosak pártjára állnak, akkor az ellen oldal nem fog tudni tömegeket mozgósítani, mivel hülyék közé ugye nem akar tartozni senki. Nem tud azzal kampányolni, hogy ezek a gonosz libertáriusok elnyomják a hülyéket. Hiszen ki akarna elnyomott lenni? :-)
  • Kissssss0 #21
    mindeközben egy másik cikknél valaki rinyált hogy merészelnek az emberek piratebayt használni...
  • duke #20
    " Az OpenAI szerint nemzetbiztonsági kérdés, hogy lophassanak"
    Mintha a magyar kormany mondta volna .
  • Kryon #19
    Itt a "vallást" azért eléggé tág keretek között értettem. Szerintem ez közelebb állna valamiféle technológiai valláshoz/filozófiához, mint a hagyományos vallásokhoz, vagy valamiféle keverék lenne, attól fügően, hogy mivel lehetne a legnagyobb tömeget elérni.

    Igaz, az államot ez nem döntené meg, mert a jelenlegi rendszer úgy van kialakítva, hogy fenttartsa önmagát. Akkor élesedne, amikor már annyira rossz lesz a helyzet, hogy az állam nem képes tovább fenntartani a működését. Vagyis szerintem elég ronda átmenet lesz. Abban a szakaszban legjobb lenne valahol máshol lenni.
    Utoljára szerkesztette: Kryon, 2025.03.16. 21:14:14
  • Kryon #18
    A rendszer ugyanakkor viszonylag nyugodt, kiszámítható környezetet igényel az optimális működéshez. Ettől az optimumtól pedig a világ egyre távolabb kerül. Nem a társadalom a töréspontos, hanem a rendszernek van egy töréspontja, amikor az entrópia már akkorára növekszik, hogy nem tudja tovább stabilizálni magát, és összeroppan. Onnantól pedig az átmenet, egy új egyensúlyi állapot mmegtalálása már a rendszer önmozgása. Nem kell akarni, egyszerűen bekövetkezik.
  • CommieSlayer #17
    Igen ez az ötlet is fel szokott merülni, hogy kellene valami libertárius eszmékkel összhangban levő vallás szerűséget csinálni, hogy megkönnyítsük az átállást. A vallásos erkölcs nyilván azoknak való, akik nem képesek/akarnak hosszú távon közösségben gondolkodni.
    Az a baj, hogy itt mind az érvek, mind az új hiedelemrendszer szembenállnak az állam általi pénzosztogatással. Nehéz úgy meggyőzni a tömekeket, hogy anyagilag függnek az államtól és az állam leépítése kötelességeket és felelősségeket ró rájuk. Félek előbb látványosan tönkre kell mennie az államista/szocialista rendszereknek ahhoz, hogy legyen esély valami újat bevezetni.
    Utoljára szerkesztette: CommieSlayer, 2025.03.16. 21:00:34
  • Kryon #16
    Igen, ezért van szükség egy olyan plusz elemre, ami az anarchia szabályai szerint (természeti törvények, emberi viselkedésminták) működik, így illeszkedik a rendszerbe, azonban képes stabilizálni azt.
  • Kryon #15
    "Ha a társadalom többnyire olyan emberekből áll, akik racionálisak, képesek hosszú távon gondolkodni és értik a klasszikus liberális érveléseket, azoknak jól felfogott érdekük és motiváltak fenntartani a liberális társadalmat az életük minden területén. Ez egy stabil társadalmat eredményezne, tele olyan ösztönzőkkel, amik az embereket a morális, racionális és kompetens viselkedés területén tartják."

    Szerintem pont ennek a viselkedésmintának a hiánya az, ami ellehetetleníti a liberális társadalomnak ezt a racionális belátásra épülő létrejöttét. Hiába élünk ma a korábbi korokban elképzelhetetlen technológiai fejlettségben és jólétben, az emberben továbbra is őskori hardver működik, amit a természet az akkori viszonyokra alakított ki.

    Ezért szerintem hibás feltételezés abból kiindulni, hogy az emberek majd megváltoznak, "megjavulnak". Úgy gondolom, a járható út az lehet, ha a természet által adott alapanyagra építkezünk, vagyis az emberi alaptermészet irányából építkezve létrehozunk egy olyan világképet, ami végül a gyakorlatban olyasmi viszonyokat eredményezhet, mint akár a klasszikus liberalizmus, de mindezt úgy, hogy ahhoz az embereknek nem kell megváltozniuk. Ez megkönnyítené az átmenetet a jelenlegi állapotból, mivel ha nem vár el változást az emberek viselkedésében, azzal nyilván jelentősen lecsökken a gát, és a rendszer könnyebben átbillenhet.

    Vagyis valamiféle világnézeti/hiedelemrendszert kell felépíteni és elterjeszteni, mint katalizátort. Ami nagyon jól rezonál az ember kódolt gondolati és viselkedés mintáival.

    A történelem is ezt a módszert látszik igazolni. Ha ugyanis megnézzük a Római Birodalom bukásától napjainkig, akkor az államhatalom összeomlását követően a hatalmi űrt jellemzően valamilyen vallás töltötte be. A középkori Európában ez volt a kereszténység, intézményesült formájában a Római egyház. Ami kvázi átvette a főhatalmat a feudális anarchiába sűllyedt államoktól, és egy laza hálózaton át valamilyen szinten stabilizálta a rendszert. Az utóbbi időben pedig némileg hasonlót láthattunk összeomló közel-keleti államokban, ahol az államhatalom helyére az Iszlám vonult be, és hozott létre valamiféle rendet.

    Nyugaton a helyzet annyiban problémás, hogy jelenleg ilyen egyértelműen domináns hiedelemvilág a nyugati társadalmakban nincs. Az átmenethez, illetve az utána következő állapot stabilizálásához ezt létre kell hozni, valmi újat és nagyon virulenst, hogy gyorsan terjedjen.

    Ha ez a katalizátor már adott, akkor a mai lokális minimumból a rendszer átbillentése már sokkal kisebb energiát igényel. Onnantól lényegében már csak várnunk kell. A világ egyre turbulensebb időket él, a társadalmakra és állami intézményrendszerekre egyre nagyobb nyomás helyeződik a legkülönfélébb irányokból. Egyszer óhatatlanul eljut a rendszer a töréspontig, amikor már nem képes a saját homeosztázisát tovább fenntartani és összeroppan. Akkor pedig megtörténik az átbillenés (amennyiben a katalizátor, az erre célzott közös hiedelemvilág adott a társadalomban).

    Ez aztán kiépítve az intézményrendszerét fenntarthat egy laza rendet, és összefoghatja a társadalmat a belé vetett hit folyamatos megerősítésével, kialakítva egy szimbiózist. Így jöhetne létre egy minarchiához hasonló állapot, államhatalom helyett valamiféle szabad társadalom fölött őrködő kvázi teokratikus szerveződés formájában. Ami nagyon stabil lehetne, szinte elpusztíthatatlan. (és bónuszként még az iszlamista nyomulástól is megmentené a nyugati társadalmakat, mert az új hiedelemvilág betöltené azt a niche-t, ahova ők így már nem tudnának benyomulni.

    Én arra jutottam, hogy ez lehet a járható út.
  • Kryon #13
    Ez jól hangzik, de nekem valahogy túlságosan utópisztikusnak tűnik. Ahhoz ugyanis, hogy a minarchia stabilan működjön, a társadalmat alkotó emberanyagnak jelentősen meg kellene változnia. Ez a rendszer ugyanis feltételezi, hogy az emberek racionálisan gondolkodnak, ezért társadalmi méretekben belátják, hogy a minarchia fenntartása az érdekük. Emellett pedig kitartanak változó környezeti hatások mellett is.

    Mivel azonban ez emberekre alapvetően nem ez a jellemző, így attól tartok, hogy más ideológiákhoz hasonlóan ez is az emberi alaptermészeten csúszna el. Az ember ugyanis nem racionálisan gondolkodó lény. A "racionális-irracionalitás" jellemzi, ami nagyjából úgy írható le, hogy a saját világképén, hiedelmeinek keretein belül számára ugyan úgy tűnik racionálisan gondolkodik, ugyanakkor ez a világkép többé-kevésbé irracionális, ezért kívülről nézve gondolkodása és cselekvése irracionális.

    Ez okozná azokat a zavarokat, amik miatt a minarchia végül vagy az államhatalom újbóli megerősödése vagy az anarchia felé billenne el, szerintem.

    Ezt megelőzően pedig az is kérdéses, hogy egyáltalán hogyan jutna el a rendszer a minarchia állapotába. Azt ugyanis, az előzőek alapján nehezen tudnám elképzelni, hogy az embertömegek egyszercsak megvilágosodnak, és belátják, hogy ez lenne nekik a jó.

    Van viszont egy elképzelésem, hogy a gyakorlatban hogyan jöhetne létre mégis egy, amúgy a minarchiához némileg hasonló rendszer, ami stabil maradhatna az emberanyag megváltozása nélkül is. Ezzel folytatom majd a CommieSlayer-nek címzett válaszomban.
  • manypet #12
    +1