SG.hu

Az OpenAI szerint nemzetbiztonsági kérdés, hogy lophassanak

Az OpenAI szerint az MI verseny „véget ért”, ha a szerzői jogi védelem alatt álló műveken való képzés nem tisztességes felhasználás. Úgy vélik, hogy az amerikai nemzetbiztonság függ attól, hogy korlátlanul hozzáférjenek az MI-tréningadatokhoz. Nem először tesznek hasonló drasztikus állítást.

Az OpenAI azt reméli, hogy Donald Trump idén júliusban megjelenő MI cselekvési terve lezárja a szerzői jogi vitákat azzal, hogy az MI-képzést tisztességes felhasználásúnak nyilvánítja, és ezzel megnyitja az utat az MI-vállalatok számára a képzési adatokhoz való korlátlan hozzáférés előtt, ami az OpenAI szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy legyőzzék Kínát az MI-versenyben. Jelenleg a bíróságok azt vizsgálják, hogy az MI-tréning tisztességes felhasználásnak minősül-e. A jogtulajdonosok szerint a kreatív alkotásokon kiképzett modellek azzal fenyegetnek, hogy elveszítik a munkájukat és összességében csökkentik az emberiség kreatív teljesítményét.

Az OpenAI csak egy a sok MI-vállalat közül, amely több tucat perben küzd a jogtulajdonosokkal, azzal érvelve, hogy az MI átalakítja a szerzői jogvédelem alatt álló műveket, amelyeken képzést végez, és azt állítja, hogy az MI kimenetei nem helyettesítik az eredeti műveket. Eddig egy mérföldkőnek számító ítélet a jogtulajdonosoknak kedvezett, amikor egy bíró kimondta, hogy az MI-tréning nem tisztességes felhasználás, mivel az MI-kimenetek egyértelműen azzal fenyegetnek, hogy a Thomson-Reuters jogi kutatócége, a Westlaw helyébe lépnek a piacon. Az OpenAI azonban most úgy tűnik, hogy Trumpban bízik, hogy elkerülje a hasonló kimenetelű ügyeket, beleértve a The New York Times által indított jelentős pert is.

"Az OpenAI modelljei úgy vannak megalkotva, hogy ne másoljanak a közönség által fogyasztásra szánt műveket. Ehelyett tanulnak a művekből, és mintákat, nyelvi struktúrákat és kontextuális meglátásokat vonnak ki belőlük” - állítja az OpenAI. „Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciamodelljeink képzése összhangban van a szerzői jog és a tisztességes felhasználás doktrínájának alapvető célkitűzéseivel, a meglévő művek felhasználásával valami teljesen új és más alkotást hozunk létre anélkül, hogy a meglévő művek kereskedelmi értékét csökkentenénk.”

Az OpenAI azt javasolta, hogy az USA-nak véget kellene vetnie ezeknek a bírósági harcoknak azáltal, hogy a szerzői jogi stratégiáját úgy alakítja át, hogy elősegítse az MI-ipar „tanulási szabadságát”. Ellenkező esetben a Kínai Népköztársaság (KNK) valószínűleg továbbra is hozzáfér majd a szerzői joggal védett adatokhoz, amelyekhez az amerikai vállalatok nem férhetnek hozzá, ami feltehetően előnyhöz juttatja Kínát, „miközben az eredeti szellemi tulajdon alkotóinak védelme terén alig nyer valamit” - érvel az OpenAI.

„A szövetségi kormány egyszerre biztosíthatja az amerikaiak szabadságát a mesterséges intelligenciából való tanuláshoz, és elkerülheti, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos előnyünket a Kínai Népköztársasággal szemben elveszítsük, ha megőrzi az amerikai mesterséges intelligencia modellek azon képességét, hogy szerzői jogvédelem alatt álló anyagokból tanuljanak” - mondta az OpenAI. Politikai ajánlásaiban az OpenAI világossá tette, hogy véleménye szerint a lehető legtöbb adatnak az MI-vállalatokhoz való eljuttatása - a jogtulajdonosok aggályaitól függetlenül - az egyetlen út a globális MI-elsőséghez.

„Ha a kínai fejlesztők korlátlan hozzáférést kapnak az adatokhoz, az amerikai vállalatok pedig a tisztességes felhasználási lehetőségek nélkül maradnak, akkor a mesterséges intelligenciáért folytatott verseny gyakorlatilag véget ér” - állítja az OpenAI. „Amerika veszít, ahogy a demokratikus mesterséges intelligencia is. Végső soron a lehető legszélesebb körű forrásokból származó minél több adathoz való hozzáférés biztosítja a még nagyobb teljesítményű, még több tudást nyújtó innovációkhoz való hozzáférést.”

Az OpenAI szerint jelenleg az amerikai székhelyű AI-vállalkozások feszült helyzetben vannak, mivel több száz állami törvény próbálja szabályozni az egész MI-ipart. A MultiState jogszabálykövetője csak 2025-ben 832 törvényt jelölt meg. Az OpenAI figyelmeztetett, hogy e törvények némelyikét szigorú európai uniós törvények mintájára alkották meg, amelyeknek a másolását a szövetségi kormánynak az innováció állítólagos korlátozása miatt el kellene utasítania az OpenAI szerint. Összességében a törvények sokasága „olyan terhes megfelelési követelményeket támaszthat, amelyek akadályozhatják gazdasági versenyképességünket és alááshatják nemzetbiztonságunkat”, mivel valószínűleg nehezebb lesz betartatni őket a kínai vállalatokkal szemben - mondja az OpenAI.

Ha a kínai modellek fejlettebbé válnak és szélesebb körben használják az amerikaiak, Kína manipulálhatja a modelleket, vagy figyelmen kívül hagyhatja az amerikai felhasználóknak okozott károkat „tiltott és káros tevékenységekből, például személyazonossági csalásból és szellemi tulajdonlopásból”, közölte az OpenAI. (Az OpenAI nemrég azzal vádolta meg a DeepSeek-et, hogy az OpenAI adatait helytelenül használta fel a képzéshez).

Az amerikai innovációt fenyegető visszaesések és a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatok megelőzése érdekében az OpenAI arra sürgeti Trumpot, hogy fogadjon el egy olyan szövetségi törvényt, amely kiváltja azokat az állami törvényeket, amelyek megpróbálják szabályozni az olyan, a fogyasztók magánéletét vagy a választások integritását fenyegető mesterséges intelligenciát, mint a deepfake hamisítványok vagy az arcfelismerés. Az OpenAI javaslata szerint ez a szövetségi törvény hozzon létre egy „önkéntes partnerséget a szövetségi kormány és a magánszektor között”, ahol a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok iparági tudást és modell-hozzáférést cserélnek szövetségi „könnyítésért” és az állami törvényekkel szembeni „felelősségi védelemért”.

Az OpenAI emellett védelmet akar a nemzetközi törvényekkel szemben, amelyek állítása szerint az amerikai mesterséges intelligencia fejlődésének lassítását kockáztatják. Az USA-nak „alakítania kellene a szerzői jogról és a mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi politikai vitákat, és azon kellene dolgoznia, hogy a kevésbé innovatív országok ne kényszeríthessék jogrendszereiket az amerikai mesterséges intelligencia cégekre, és ne lassítsák le a fejlődési ütemünket” - mondta az OpenAI.

Az OpenAI szerint ez az erőfeszítés magában foglalja azt is, hogy az amerikai kormány „aktívan értékelje az amerikai MI-cégek számára rendelkezésre álló adatok általános szintjét, és határozza meg, hogy más országok korlátozzák-e az amerikai cégek hozzáférését az adatokhoz és más kritikus inputokhoz”. Az OpenAI szerint a Trump-kormányzatnak sürgősen el kell fogadnia ezeket és más ajánlásokat az MI gyors kormányzati bevezetésével és az MI-infrastruktúra módszeres kiépítésével kapcsolatban, mivel Kína nyílt forrásból származó fejlett MI-modellje, a DeepSeek „azt mutatja, hogy az előnyünk nem széles, és egyre szűkül”. „A kínai DeepSeek gyors fejlődése és más közelmúltbeli fejlesztések is azt mutatják, hogy Amerika vezető szerepe a mesterséges intelligencia területén korántsem garantált” - mondja az OpenAI.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • manypet #10
    Az anarchia nyilvánvalóan nem működőképes. Egy hatalmi vákuum, ahogy te is írod. Ezt mindenképpen be fogja tölteni valami, és utána ő lesz az erőszak-monopólium. Azaz soha nem fog megfelelően működni, mert az erőszak-monopólium hiánya rövid időn belül beszippant valamilyen erőt, amelyik azt majd betölti. És nyilvánvaló lesz, hogy esélyesen az nem a finomabb megoldások iránya lesz.

    A minarchia viszont pont emiatt lehet stabil, hiszen minimális a lehetőség az állami erőszak alkalmazására. Egyedül a rendfenntartás és hasonlók a feladata, azaz az állampolgárok alapvető emberi jogainak megvédése. Semmi egyéb. Minden más rendszer sokkal instabilabb. Lásd akár a mostani hűde nagy demokráciát, ami pár évtized alatt eljutott a kommunizmus határáig, a multicégek uralmáig, és fogalmunk sincs, hogy melyik pillanatban dől be az egész.
    A minarchia lényege, hogy az állam iszonyat mértékben korlátozva van.
    Hogy pár példát mondjak:
    Nem lehet adóztatni. Az állam önkéntes hozzájárulások alapján működik. Azaz ha elkezdené túllépni a hatalmát, egyből leállítható a pénz megvonásával.
    Nincs több joga, mint az állampolgárainak. Azaz még egy rendőr sem tehet meg többet, mint bármely állampolgár. Hiszen az állampolgártól kapja a felhatalmazást. Az elnyomó rendszereket (pl. a mait is) onnan lehet felismerni, hogy az államnak olyan jogai és lehetőségei vannak, ami az állampolgároknak nincs. A jogos kérdés: mégis hogyan adhattunk olyan jogot valakinek, amivel mi magunk sem rendelkezünk???
    A hatalmi ágak valóban teljesen szét vannak választva, nem úgy, mint most. Most pl. Magyarországon megválasztod a törvényhozó hatalmat (képviselők), és ők maguk közül kijelölik a végrehajtó hatalmat (kormány), meg ők fogják kijelölni a bírókat és az ügyészséget is (bírói hatalom). Persze papíron különálló, csak a gyakorlatban nem. Nos, minarchiában nem hogy nem egymásból következnek, hanem éppen egymás korlátait jelentik.
    Szintén a minarchia korlátja, hogy senki és semmi nem korlátozhatja az állampolgárok alapvető emberi jogait. Az állam egyetlen feladata éppen ez - az állampolgárai alapvető jogainak (szólásszabadság, tulajdonjog, élethez való jog, stb.) védelme. Azaz még a többség döntése sem jogosít fel senkit arra, hogy bárki jogait elvegyék avagy akár csak minimálisan is csorbítsák. Ha mégis megteszik, akkor az már nem minarchia. Éppen emiatt ez az egyetlen jogállam. Minden más csak papíron jogállam, valójában nem azok, mert csorbítják az alapvető jogokat. A minarchia lényege meg pont az, hogy nem csorbíthatja.

    Azaz itt pont az valósulna meg, amit írtál. Egy kellően erőszakmentes és kiszámítható rendszer, ami egyrészről megadja az egyéneknek az anarchia szabadságát, viszont mégis ellehetetleníti azt, hogy bárki is túlhatalmat tudjon megvalósítani, vagy akár csak mások jogait tudja sérteni.
  • reptile1313 #8
    Ertem, tehat, ha en versenyzek egy kinai bolttal, akkor legitim lesz lopni mindent is, mert a csalad-biztonsagi alappiller,hogy legyen eleg bevetelem. Ha nem keresek eleg $-t, akkor veszelyezteti a lakhatasomat, egeszsegemet, es a gyerekeim jovojet.

    Tehat akkor nyuljanak le mindent, mint Kina, aki pedig muveszkent el, az menjen csak tonkre, vegye el a lakasat, idejet, szabadidejet, az adohatosag, vamhatosag, es nyugodtaninkasszozza csak a szamlajat, nyugodtan vegye csak el a lakasat, es nyugodtan okozzon csak neki gyomorgorcsot.

    A lenyeg,hogy a milliardosok presztizse, es stabil negyedeve meglegyen.

    Igazabol ez nem is a millairdosok hibaja (szarkazmus OFF mar), hanem a sok kib..szott birkae, akik hagyjak az egesz vilagon, hogy a fegyverbiznisz, gyogyszerbiznisz, ado, behajtok, undorito energiavallalatok (olag, gaz) nyomorgassak oket....
    Nem a politikai bal kozep vagy jobb oldal a baj, hanem azok akik 800ezer dollaros oraval maszkalnak, amig gyerekek eheznek.

    Imadom az AIt, viszont ez a kijeletes pofatlan.
    Utoljára szerkesztette: reptile1313, 2025.03.16. 09:56:03
  • kvp #8
    Se az anarchia, se a kommunizmus nem cel. A neo feudalis rendszer mindket oldal celja. Tehat a hatalom papiron az uralkodo (az allam) kezeben van, de az uralkodot a nagytokesek (a nemesek) valasztjak es valojaban ok biztositjak a rend betartatasat is. Ez papiron kapitalista rendszer, de csak a nemesek kozti gazdasagi tranzakciok szintjen. Mivel minden modern oligarchikus tarsadalmi struktura ezt a fajta demokratikusnak mondatt szrukturat koveti, ezert igazabol ugy lehet papiron demokracia es kapitalizmus, hogy ez valojaban csak a nagytokesekre vonatkozik. Szamukra stakeholder demokracia van, azaz tokearanyos szavazas, mig a tobbseg gyakorlatilag jogfosztott. Csak az also reteg latja ezt a rendszert kommunizmusnak vagy egyeb elnyomasnak, de a nagytokesek szamara tovabbra is demokratikus es szabadpiaci. Raadasul az atmenet nem torespintos, hanem minel szegenyebb valaki annal inkabb kommunista elnyomasnak latja es minel gazdagabb annal inkabb demokratikusnak.
  • codaco #7
    Nem biztos, hogy nagy méretben tudna működni az anarchia. Kis méretben, kevés emberrel még igen, de nagy méretnél előbb-utóbb megjelenne az emberi jellem szokásos gyengesége, a kapzsiság, a klikkesedés, mások elnyomása a véleménye miatt, stb.
  • Kryon #6
    Igen, ez így van, az anarchiából következik a szabad piac is. Ugyanakkor az erőszakmonopólium megszűnése is, az is "piacosodik". Vagyis valószínűleg az válik a döntő tényezővé, hogy ki tud maga mellé nagyobb fegyveres erőt gyűjteni. Aztán pedig az erősebb kutya elv érvényesül. Egy-egy ilyen szervezet területén persze működhet szabad piac, de az nem sokban különbözne a mai állapottól, csak egy nagy hatalmi központ helyett több kiseb lenne.

    A minarchia ezt a problémát elvben megoldhatná, egy olyan állammal, ami megőrzi az erőszakmonopóliumot, de rendfenntartáson kívül semmit sem csinál. Ez viszont, ha létre is jönne, szerintem nagyon instabil állapot lenne, és hamar kibillenne belőle a rendszer.

    Egyik irányból ott lenne az a probléma, hogy ki és mivel kényszeríthetné az állami vezetőket, hogy ne kövessenek el túlkapásokat? Ha pedig lenne erre lehetőség, akkor hogyan kerülhető el, hogy épp ezzel éljenek vissza, és korrumpálódjon a rendszer? A másik irányból pedig ott van a csordaszellem. Az emberek többsége követő mentalitású. Vagyis találni fog valakit, aki után megy, mert számukra a teljes önállóság egy ijesztő, kényelmetlen állapot. Ha pedig az állam nem jutalmazza őket a lojalitásukért, akkor hozzácsapódnak olyanhoz, aki igen, és így megintcsak borult a rendszer.

    Ezért szerintem az államhatalom és az anarchia közt nincs hosszabb távon stabil állapot, vagy-vagy, a minarchia nem járható.

    Innentől pedig az a kérdés, és engem különösen ez érdekel már régóta, hogy mi és hogyan tudna egy anarchiában létező társadalmat olyan szinten stabilizálni, hogy kellően erőszakmentes és kiszámítható legyen ahhoz, hogy abban magas szintű gazdasági és technológiai fejlettség maradhasson fenn hosszú távon. Mert nyilván nem szeretnénk Szomália szintjére visszaesni.
  • manypet #5
    Trump annyiban más, mint amennyiben Gyurcsány és Orbán. Az egyik gloablista szoci, a másik nemzeti szoci. (Persze az, hogy most éppen kinek nyalnak be és papíron mit mondanak, az édes mindegy.) Trump egyfajta nemzeti szocialista. Ő is állami kontrollt akar, csak valamivel kisebb mértékűt. Meg persze a saját kezébe (ez a legfontosabb). Bidenék meg nagyobb állami kontrollt akartak (kommunisták), és ők meg a saját kezükbe. Ennyi az eltérés.

    Polgárháború nemigen lesz, mert akik mernének meg akarnának harcolni, azok éppen Trump oldalán vannak. Az ellen oldalon néhány ezer radikális komcsin (blm, antifa) kívül nem találsz senkit, aki hajlandó lenne kimenni az utcára lövöldözni. A starbucks kávézókban és az internetes kommentfalon edződött vérivó szörnyetegek kikerülve a megszokott közegükből már nem annyira határozottak.

    Az anarchia az állam nélküli állapot. Ergo egyben a maximális szabad piacot (kapitalizmus) is jelenti. A kettő nehezen választható szét egymástól, feltéve, ha anarchia alatt nem egy baloldali "anarchisták" (értsd kommunista felforgatók) által okozott káoszt érti valaki. Ha az állam nem szól bele a piaci folyamatokba, az a kapitalizmus. Ha nincs állam, nos, az is kapitalizmus, hiszen ott sem szól bele. Mivel nincs. :) Az enyhébb verziója a minarchia, ahol van állam, de ott sem szól bele a piac területére, csak hátteret ad neki. Azaz az anarchia és a minarchia gazdasági oldala is kapitalizmus. (Logikusan következik belőle, hogy ahol nem anarchia avagy minarchia van, ott nincs kapitalizmus, még ha annak is hazudjuk.)
    Utoljára szerkesztette: manypet, 2025.03.15. 22:59:26
  • Kryon #4
    Nekem úgy tűnik, hogy ez most pont változóban van, mióta Trump lett az elnök. Aztán persze majd meglátjuk. Az mondjuk külön érdekes (és innen látszik, hogy nincs mögötte koncepció), hogy miközben rendeletekkel, tehát állami erővel akarnak átnyomni mindent, közben a finanszírozási oldalt alaposan megvágják, amivel végül mégiscsak kivéreztetik maguk alatt a kormányzati rendszert. A cégek pedig nyilván csak mennek a pénz után, így alkalmazkodnak.

    Az lesz az érdekes, ha eljutna a rendszer a töréspontig, ahol az állami intézményrendszer már nem képes olyan szinten funkcionálni, hogy ne omoljon össze a bele vetett bizalom, ha úgy tetszik, a társadalom hite az államban.

    Mert amikor ez bekövetkezik, az egész rendszer rögtön szétszáll, és vagy polgárháború lesz vagy majd valami az államhatalom helyébe lép (nem zárja ki egyik a másikat). Ilyet pedig még nem láttunk fejlett nyugati országban.

    Szóval nem is a kapitalizmuson van itt a hangsúly, hanem az anarchián.
    Utoljára szerkesztette: Kryon, 2025.03.15. 22:48:01
  • manypet #3
    "Vagyis valamiféle anarchokapitalizmus felé haladnak."
    Mivel minden tevékenységükben az államra támaszkodnak, így éppen az ellenkezője felé haladnak. Pont hogy kommunizmust akarnak.

    Majd ha azt látod, hogy ezek a nagy cégek kapitalistákat meg libertáriusokat támogatnak, akkor feltételezheted, hogy kapitalizmust akarnak. De amíg éppen a baloldali komcsikat tömik ki pénzzel (baloldali influenszerektől az antifáig), a baloldali szervezetek alá tolják az algoritmusaikat, eközben pedig a libertárius/kapitalista embereket (pl. Jordan Peterson) ellehetetlenítik, avagy korlátozzák, addig biztosra veheted, hogy a kommunizmus építését látod.
  • Kryon #2
    Érdekes kísérlet zajlik az usákoknál. A nagyvállalatok kvázi szabadkezet kapnak, amivel párhuzamosan leépítik a szövetségi kormányzatot. Vagyis valamiféle anarchokapitalizmus felé haladnak. Ott lesz majd a koppanás és a pánik, amikor egy bizonyos ponton instabillá válik a társadalom és az egész felépítmény.
  • Kotomicuki #1
    Ahogy a CIA is a legnagyobb drogdíler...

    Szörnyű, hogy a "fejlett" nyugaton még a saját törvényeiket sem akarja betartani az lehet betartania annak, aki "sikeres" vállalkozást szeretne fenntartani...

    ...és ezért csak és kizárólag a kisembereket, meg a nem "hivatásosokat" veszik elő és büntetik meg!


    Bár, ha végignézünk a politikai vezetőnek megválasztott kinevezett ügynökökön "politikusokon" és az államrendetlenségi berendezkedéseiken, ez a fenntarthatatlanság és előre kódolt bukás, mind-mind borítékolható.
    Utoljára szerkesztette: Kotomicuki, 2025.03.15. 13:34:52