SG.hu
Ex-Meta vezető: "Az emberek megérdemlik, hogy megtudják, milyen ez a vállalat valójában"
A Meta ismét egy volt alkalmazottjának vádjaival kénytelen szembesülni, miszerint a mindenáron való növekedés kultúrája offline károkat okozott. A „Careless People” (Gondatlan emberek) című új könyv, amelyet egy volt igazgató, Sarah Wynn-Williams írt meg, részletesen beszámol a vállalatnál eltöltött hat évéről, és bennfentes szemszögből mutatja be a vállalat történetének ellentmondásos pillanatait.
Ezek közé tartozik a Facebook felhasználása a politikai erőszak szítására a rohingya muszlimok elleni mianmari népirtás idején, amelyről a technológiai óriás később elismerte, hogy nem tett eleget a megakadályozására. Szó esik továbbá a Facebook szerepéről Donald Trump elnök 2016-os választási kampányában, valamint a Meta üzleti tevékenységének központi szereplőiről, köztük Mark Zuckerberg vezérigazgatóról, Sheryl Sandberg korábbi operatív vezérigazgatóról és Joel Kaplan újonnan kinevezett globális ügyekért felelős vezérigazgatóról.
Wynn-Williams Új-Zéland diplomatájaként dolgozott Washingtonban, és 2011-ben csatlakozott az akkori Facebookhoz, ahol globális közpolitikai igazgatói posztig küzdötte fel magát. 2017-ben kirúgták, amire a vállalat szerint azután került sor, hogy egy vizsgálat megállapította, hogy „megalapozatlan” kijelentéseket tett. Wynn-Williams a könyvében arra utalt, hogy egy szexuális zaklatás bejelentése miatti megtorlásként rúgták ki. A Meta határozottan visszautasítja Wynn-Williams könyvében leírtakat. A cég szóvivője, Nkechi Nneji azt mondta, hogy a könyv „elavult” állításokat és „hamis vádakat tartalmaz a vezetőinkről”, és Wynn-Williamset „aktivistának” nevezte. "Nyolc évvel ezelőtt Sarah Wynn-Williamset kirúgták a gyenge teljesítménye és mérgező személyisége miatt, és egy akkori vizsgálat megállapította, hogy félrevezető és alaptalan állításokat tett egy zaklatásról” - mondta Nneji. „Azóta Facebook-ellenes aktivisták fizetik őt, és ez egyszerűen ennek a munkának a folytatása”.
A Meta választottbírósági keresetet nyújtott be Wynn-Williams ellen, azt állítva, hogy a könyvében megfogalmazott állítások sértik a cégtől való távozásakor aláírt lejáratás-mentességi megállapodást. Egy sürgősségi döntőbíró úgy döntött, hogy a Meta valószínűleg megalapozottan állítja azt, hogy a könyv sérti Wynn-Williams becsmérlésmentességi megállapodását. A döntőbíró a Meta szóvivője, Andy Stone által az X-en megosztott jogi beadvány szerint ideiglenesen elrendelte, hogy a volt igazgató ne tehessen semmilyen „becsmérlő, kritikus vagy más módon hátrányos megjegyzést” a Metával kapcsolatban, és hagyjon fel a könyv népszerűsítésével. A beadvány szerint Wynn-Williams hivatalosan nem válaszolt a választottbírósági felszólításra.
Wynn-Williams csak a legutóbbi volt alkalmazott, aki az elmúlt években a Meta kultúrájával, gyakorlatával és vezetésével kapcsolatos aggályait kifejezi. 2021-ben a Facebook korábbi termékmenedzsere, Frances Haugen több száz belső vállalati dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyekből kiderült, hogy a vállalatnak milyen nehézségei vannak a platformjain zajló dolgok kezelésében, és hogy nem sikerült megvédenie a fiatal felhasználókat. Elmondta a Kongresszusnak, hogy szerinte a vállalat a profitot a társadalmi javak elé helyezte.
Ugyanebben az évben Sophie Zhang, a Facebook korábbi adattudósa azt állította, hogy a vállalat nem tesz eleget a gyűlölet és a félretájékoztatás terjedésének megakadályozására, különösen a fejlődő országokban, és elmondta, hogy bizonyító dokumentációt adott át erről az amerikai bűnüldöző hatóságoknak. Zhang azt mondta, hogy a vállalat közölte vele, hogy teljesítményproblémák miatt rúgták ki.
Aztán 2023-ban Arturo Bejar, a Facebook volt mérnöki igazgatója az amerikai Kongresszus előtt azt vallotta, hogy a Meta a „nem látok, nem hallok” kultúráját gyakorolja, amely figyelmen kívül hagyja a károkozásra utaló bizonyítékokat. Azt is mondta, hogy Zuckerberg évekig figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket a platformjai, köztük az Instagram által a tizenéveseknek okozott károkról. Ezekre az állításokra válaszul a Meta tagadta, hogy a profitot választaná a biztonsággal szemben, és a Haugen által közzétett dokumentumokat „kurátori válogatásnak” nevezte, amelyekből „semmiképpen sem lehet tisztességes következtetéseket levonni rólunk”. Azt is elmondták, hogy az elmúlt években több milliárd dollárt fektettek be biztonsági és védelmi kezdeményezésekbe, valamint számos erőfeszítést tettek és funkciót hoztak létre a tizenéves felhasználók védelme érdekében.
A vállalat a megjelenés előtt levelet küldött Wynn-Williams kiadójának, amelyben közölte, hogy az írónő "semmilyen kísérletet nem tett arra, hogy a könyv tartalmát a Metával ellenőrizze”. A cég jogi lépésekkel fenyegetőzött, ha a könyv „bármilyen hamis állítást, jellemzést vagy következtetést” tartalmaz. Ennek ellenére a könyv újra a Kongresszus célkeresztjébe állíthatja a Metát, amely a vállalat szigorúbb szabályozását követeli, és többször is beidézték Zuckerberget és más vezetőket, hogy tanúskodjanak az állítólagos biztonsági hiányosságokról. A törvényhozóknak nem sikerült elfogadniuk semmilyen szövetségi jogszabályt az internetes óriás visszaszorítására, még azután sem, hogy Zuckerberg tavaly januárban egy meghallgatáson bocsánatot kért azoktól a családoktól, akik szerint gyermekeiknek kárt okoztak a platformjai.
Wynn-Williams beszámolója akkor született, amikor a Meta a Trump-kormányzat kegyeit igyekszik elnyerni, többek között azzal, hogy visszavont néhány tartalommoderálási gyakorlatot, és a könyvben nagy szerepet kapó Joel Kaplant a legfőbb politikai szerepkörbe léptette elő. "Az emberek megérdemlik, hogy megtudják, milyen is ez a nagy, hatalmas vállalat valójában” - mondta Wynn-Williams az NBC Newsnak arról a döntéséről, hogy megírja a könyvet, annak ellenére, hogy a vállalat részéről valószínűleg visszatetszést vált ki.
Joel Kaplan, Mark Zuckerberg és Sarah Wynn-Williams
A könyv betekintést nyújt Kaplan nézeteibe - aki ugyanabban az évben csatlakozott a Metához, mint Wynn-Williams, miután George W. Bush Fehér Házában szolgált -, ami megmutatja, hogy a vállalat miért emelhette őt a legmagasabb politikai pozícióba, közvetlenül Trump idei hivatalba lépése előtt. A könyv Kaplant a Meta politikai hirdetések értékesítésére irányuló erőfeszítéseinek tervezőjeként mutatja be. A könyv szerint 2014-ben, miután a globális közpolitikáért felelős alelnök lett, elkezdett egy „politikai értékesítési csapatot” felvenni, hogy a politikusokat hirdetések vásárlására ösztönözze. "Az elképzelés szerint, ha a politikusok a Facebooktól függnek a választások megnyerésében, akkor kevésbé valószínű, hogy olyat tesznek, ami árt a Facebooknak” - írta Wynn-Williams.
A könyvből kiderül, hogy Kaplan nem szavazott Trumpra 2016-ban, de Trump „republikánus programja” miatt támogatta a győzelmét, annak ellenére, hogy azt mondta, volt „néhány dolog... amiért nem vagyok oda”. Wynn-Williams azonban azt írja, hogy Kaplan azt mondta neki, hogy aggódik amiatt, hogy Trump nem megy elég messzire a társadalombiztosítás, a Medicaid és a Medicare megnyirbálásában, ami megmutatja miért harcolhat a Meta legfőbb lobbistája Washingtonban. Trump első kormányzása idején Kaplan a könyv szerint pályázott egy kabinetpozícióra, de úgy döntött, hogy a Metánál marad. Trumphoz való közelsége azonban lehetővé tette Kaplan számára, hogy nagyobb hatalomra tegyen szert a vállalaton belül, és a politikai kérdések mellett termékkérdésekbe is beleszóljon - áll a könyvben. "Ez azt jelenti, hogy a politikai beszéddel, a tartalommal és az algoritmussal kapcsolatos döntések mind Joelen keresztül mennek át” - áll a könyvben.
Wynn-Williams azt is állítja, hogy Kaplan szexuálisan zaklatta őt, és azt állítja, hogy ennek bejelentése végül az elbocsátásához vezetett. Azt állítja például, hogy amíg ő szülési szabadságon volt második gyermeke nehéz szülését követően, Kaplan arra kérte Wynn-Williamset, hogy hetente vegyen részt videós megbeszéléseken, amelyeket végül „az ágyán fekve tartott meg, nem pedig az irodájában”. Az egyik ilyen megbeszélésen, amikor Wynn-Williams azt mondta, hogy újabb műtétre van szüksége, azt állítja, hogy Kaplan többször is a vérzéseiről kérdezte. Egy évvel később, egy kaliforniai céges rendezvényen Wynn-Williams azt írta, hogy Kaplan nyilvánosan udvarolt neki, majd később a táncparketten hozzádörgölözött. Wynn-Williams azt írja, hogy a személyzeti munkatársak tisztázták Kaplant, de teljesítményproblémákra hivatkozva nem sokkal később kirúgták őt. A Meta szerint a vizsgálat több mint egy hónapig tartott, és 17 tanú kihallgatását, valamint a Wynn-Williams és mások által rendelkezésre bocsátott dokumentumok áttekintését foglalta magában. A társaság szerint a vizsgálat megállapította, hogy a vádak megalapozatlanok.
Egy másik eset, amit az írónő felidéz a Facebook sorsdöntő mianmari lépéseinek háttere. Röviddel a vállalat 2012-es tőzsdei bevezetése után a vállalat vezetői Mianmart potenciális növekedési forrásként azonosították, több tízmillió leendő felhasználóval. A könyv szerint azért küldték oda, hogy beszéljen az országot akkoriban irányító katonai juntával, amely blokkolta a platformot. A Facebook mianmari nyomulásának eredménye mára már közismert: a Facebook 2018-ban elismerte, hogy nem tett eleget annak megakadályozására, hogy platformját az ország túlnyomórészt muszlim vallású rohingya kisebbségi csoportja elleni népirtás során politikai megosztottság és erőszak szítására használják. "Egyik magas rangú vezető sem gondolt arra, hogy olyan rendszereket vezessen be, amelyekre szükségünk lenne Mianmarban vagy más országokban” - írja Wynn-Williams a könyvben a válságról. „Nyilvánvalóan nem érdekelte őket. Ezek mulasztásos bűnök; nem az volt a baj, amiket tettek, hanem azok, amiket nem tettek meg.”
A Meta azt állítja, hogy az azóta eltelt években lépéseket tett a mianmari platformjainak biztonsága érdekében, többek között létrehozott egy, az országgal foglalkozó csapatot, együttműködött helyi partnerekkel a félretájékoztatás eltávolítása érdekében, anyanyelven beszélő tartalomellenőröket vett fel, és kitiltotta a gyűlöletet szító személyiségeket, a hadsereget és az állami médiát.
Szintén érdekes, amit a kínai kormánnyal való tárgyalásokról szerepel a könyvben. Wynn-Williams azt írja, hogy 2014-ben Zuckerberg egy e-mailben hároméves tervet vázolt fel arra vonatkozóan, hogy a Facebookot elérhetővé tegye Kínában, ahol a kormány sok más internetes platformhoz hasonlóan blokkolta azt. A könyvben szereplő e-mail szövege szerint a bővítésre a cég „világot összekötő küldetése” miatt van szükség, és erősebb együttműködést sürgetett a kínai kormánnyal. Wynn-Williams szerint a Facebook ennek a törekvésnek a részeként olyan stratégiát fontolgatott az országba való belépéshez, amely egy olyan kínai vállalattal való partnerséget jelentene, amely a kínai kormány nevében cenzúrázna és átadná számukra a felhasználói adatokat. Zuckerberg irányítása alatt a Facebook mérnökei „új cenzúraeszközöket” kezdtek el építeni a partnerséghez - áll a könyvben.
Wynn-Williams azt írta, hogy akkoriban a Facebook alkalmazottai hipotetikus hírcímeket vázoltak fel, amelyekre reagálniuk kellett volna, ha kitudódik a cég kínai kormánnyal való együttműködése. Ilyen mintacímek voltak többek között: „A kínai kormány arra használja a Facebookot, hogy kémkedjen állampolgárai után”. Végül a vállalat nem hajtotta végre a tervet, és még mindig nem működik Kínában. Egy Wynn-Williams állításait vitató dokumentumban a Meta rámutatott egy 2019-es Zuckerberg beszédre a vállalat szabad véleménynyilvánításra való összpontosításáról, amelyben Mark azt mondta, hogy a Meta „soha nem tudott megegyezni arról, hogy mi kell ahhoz, hogy ott működjünk, és soha nem engedtek be minket”.
A Meta szóvivője Wynn-Williams állításait vagy félrevezetőnek, vagy elavultnak nevezte. Könyve egy vezető szemszögéből mutatja be egy olyan vállalat fejlődését, amely minden eddiginél erősebbé akar válni, mivel a mesterséges intelligencia forradalmának vezető szerepét tűzte ki célul. "Ha nem foglalkozunk azzal, amit eltussoltak, megismételjük a Facebook hibáit” - írja Wynn-Williams a könyv végén.
Ezek közé tartozik a Facebook felhasználása a politikai erőszak szítására a rohingya muszlimok elleni mianmari népirtás idején, amelyről a technológiai óriás később elismerte, hogy nem tett eleget a megakadályozására. Szó esik továbbá a Facebook szerepéről Donald Trump elnök 2016-os választási kampányában, valamint a Meta üzleti tevékenységének központi szereplőiről, köztük Mark Zuckerberg vezérigazgatóról, Sheryl Sandberg korábbi operatív vezérigazgatóról és Joel Kaplan újonnan kinevezett globális ügyekért felelős vezérigazgatóról.
Wynn-Williams Új-Zéland diplomatájaként dolgozott Washingtonban, és 2011-ben csatlakozott az akkori Facebookhoz, ahol globális közpolitikai igazgatói posztig küzdötte fel magát. 2017-ben kirúgták, amire a vállalat szerint azután került sor, hogy egy vizsgálat megállapította, hogy „megalapozatlan” kijelentéseket tett. Wynn-Williams a könyvében arra utalt, hogy egy szexuális zaklatás bejelentése miatti megtorlásként rúgták ki. A Meta határozottan visszautasítja Wynn-Williams könyvében leírtakat. A cég szóvivője, Nkechi Nneji azt mondta, hogy a könyv „elavult” állításokat és „hamis vádakat tartalmaz a vezetőinkről”, és Wynn-Williamset „aktivistának” nevezte. "Nyolc évvel ezelőtt Sarah Wynn-Williamset kirúgták a gyenge teljesítménye és mérgező személyisége miatt, és egy akkori vizsgálat megállapította, hogy félrevezető és alaptalan állításokat tett egy zaklatásról” - mondta Nneji. „Azóta Facebook-ellenes aktivisták fizetik őt, és ez egyszerűen ennek a munkának a folytatása”.
A Meta választottbírósági keresetet nyújtott be Wynn-Williams ellen, azt állítva, hogy a könyvében megfogalmazott állítások sértik a cégtől való távozásakor aláírt lejáratás-mentességi megállapodást. Egy sürgősségi döntőbíró úgy döntött, hogy a Meta valószínűleg megalapozottan állítja azt, hogy a könyv sérti Wynn-Williams becsmérlésmentességi megállapodását. A döntőbíró a Meta szóvivője, Andy Stone által az X-en megosztott jogi beadvány szerint ideiglenesen elrendelte, hogy a volt igazgató ne tehessen semmilyen „becsmérlő, kritikus vagy más módon hátrányos megjegyzést” a Metával kapcsolatban, és hagyjon fel a könyv népszerűsítésével. A beadvány szerint Wynn-Williams hivatalosan nem válaszolt a választottbírósági felszólításra.
Wynn-Williams csak a legutóbbi volt alkalmazott, aki az elmúlt években a Meta kultúrájával, gyakorlatával és vezetésével kapcsolatos aggályait kifejezi. 2021-ben a Facebook korábbi termékmenedzsere, Frances Haugen több száz belső vállalati dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyekből kiderült, hogy a vállalatnak milyen nehézségei vannak a platformjain zajló dolgok kezelésében, és hogy nem sikerült megvédenie a fiatal felhasználókat. Elmondta a Kongresszusnak, hogy szerinte a vállalat a profitot a társadalmi javak elé helyezte.
Ugyanebben az évben Sophie Zhang, a Facebook korábbi adattudósa azt állította, hogy a vállalat nem tesz eleget a gyűlölet és a félretájékoztatás terjedésének megakadályozására, különösen a fejlődő országokban, és elmondta, hogy bizonyító dokumentációt adott át erről az amerikai bűnüldöző hatóságoknak. Zhang azt mondta, hogy a vállalat közölte vele, hogy teljesítményproblémák miatt rúgták ki.
Aztán 2023-ban Arturo Bejar, a Facebook volt mérnöki igazgatója az amerikai Kongresszus előtt azt vallotta, hogy a Meta a „nem látok, nem hallok” kultúráját gyakorolja, amely figyelmen kívül hagyja a károkozásra utaló bizonyítékokat. Azt is mondta, hogy Zuckerberg évekig figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket a platformjai, köztük az Instagram által a tizenéveseknek okozott károkról. Ezekre az állításokra válaszul a Meta tagadta, hogy a profitot választaná a biztonsággal szemben, és a Haugen által közzétett dokumentumokat „kurátori válogatásnak” nevezte, amelyekből „semmiképpen sem lehet tisztességes következtetéseket levonni rólunk”. Azt is elmondták, hogy az elmúlt években több milliárd dollárt fektettek be biztonsági és védelmi kezdeményezésekbe, valamint számos erőfeszítést tettek és funkciót hoztak létre a tizenéves felhasználók védelme érdekében.
A vállalat a megjelenés előtt levelet küldött Wynn-Williams kiadójának, amelyben közölte, hogy az írónő "semmilyen kísérletet nem tett arra, hogy a könyv tartalmát a Metával ellenőrizze”. A cég jogi lépésekkel fenyegetőzött, ha a könyv „bármilyen hamis állítást, jellemzést vagy következtetést” tartalmaz. Ennek ellenére a könyv újra a Kongresszus célkeresztjébe állíthatja a Metát, amely a vállalat szigorúbb szabályozását követeli, és többször is beidézték Zuckerberget és más vezetőket, hogy tanúskodjanak az állítólagos biztonsági hiányosságokról. A törvényhozóknak nem sikerült elfogadniuk semmilyen szövetségi jogszabályt az internetes óriás visszaszorítására, még azután sem, hogy Zuckerberg tavaly januárban egy meghallgatáson bocsánatot kért azoktól a családoktól, akik szerint gyermekeiknek kárt okoztak a platformjai.
Wynn-Williams beszámolója akkor született, amikor a Meta a Trump-kormányzat kegyeit igyekszik elnyerni, többek között azzal, hogy visszavont néhány tartalommoderálási gyakorlatot, és a könyvben nagy szerepet kapó Joel Kaplant a legfőbb politikai szerepkörbe léptette elő. "Az emberek megérdemlik, hogy megtudják, milyen is ez a nagy, hatalmas vállalat valójában” - mondta Wynn-Williams az NBC Newsnak arról a döntéséről, hogy megírja a könyvet, annak ellenére, hogy a vállalat részéről valószínűleg visszatetszést vált ki.
Joel Kaplan, Mark Zuckerberg és Sarah Wynn-Williams
A könyv betekintést nyújt Kaplan nézeteibe - aki ugyanabban az évben csatlakozott a Metához, mint Wynn-Williams, miután George W. Bush Fehér Házában szolgált -, ami megmutatja, hogy a vállalat miért emelhette őt a legmagasabb politikai pozícióba, közvetlenül Trump idei hivatalba lépése előtt. A könyv Kaplant a Meta politikai hirdetések értékesítésére irányuló erőfeszítéseinek tervezőjeként mutatja be. A könyv szerint 2014-ben, miután a globális közpolitikáért felelős alelnök lett, elkezdett egy „politikai értékesítési csapatot” felvenni, hogy a politikusokat hirdetések vásárlására ösztönözze. "Az elképzelés szerint, ha a politikusok a Facebooktól függnek a választások megnyerésében, akkor kevésbé valószínű, hogy olyat tesznek, ami árt a Facebooknak” - írta Wynn-Williams.
A könyvből kiderül, hogy Kaplan nem szavazott Trumpra 2016-ban, de Trump „republikánus programja” miatt támogatta a győzelmét, annak ellenére, hogy azt mondta, volt „néhány dolog... amiért nem vagyok oda”. Wynn-Williams azonban azt írja, hogy Kaplan azt mondta neki, hogy aggódik amiatt, hogy Trump nem megy elég messzire a társadalombiztosítás, a Medicaid és a Medicare megnyirbálásában, ami megmutatja miért harcolhat a Meta legfőbb lobbistája Washingtonban. Trump első kormányzása idején Kaplan a könyv szerint pályázott egy kabinetpozícióra, de úgy döntött, hogy a Metánál marad. Trumphoz való közelsége azonban lehetővé tette Kaplan számára, hogy nagyobb hatalomra tegyen szert a vállalaton belül, és a politikai kérdések mellett termékkérdésekbe is beleszóljon - áll a könyvben. "Ez azt jelenti, hogy a politikai beszéddel, a tartalommal és az algoritmussal kapcsolatos döntések mind Joelen keresztül mennek át” - áll a könyvben.
Wynn-Williams azt is állítja, hogy Kaplan szexuálisan zaklatta őt, és azt állítja, hogy ennek bejelentése végül az elbocsátásához vezetett. Azt állítja például, hogy amíg ő szülési szabadságon volt második gyermeke nehéz szülését követően, Kaplan arra kérte Wynn-Williamset, hogy hetente vegyen részt videós megbeszéléseken, amelyeket végül „az ágyán fekve tartott meg, nem pedig az irodájában”. Az egyik ilyen megbeszélésen, amikor Wynn-Williams azt mondta, hogy újabb műtétre van szüksége, azt állítja, hogy Kaplan többször is a vérzéseiről kérdezte. Egy évvel később, egy kaliforniai céges rendezvényen Wynn-Williams azt írta, hogy Kaplan nyilvánosan udvarolt neki, majd később a táncparketten hozzádörgölözött. Wynn-Williams azt írja, hogy a személyzeti munkatársak tisztázták Kaplant, de teljesítményproblémákra hivatkozva nem sokkal később kirúgták őt. A Meta szerint a vizsgálat több mint egy hónapig tartott, és 17 tanú kihallgatását, valamint a Wynn-Williams és mások által rendelkezésre bocsátott dokumentumok áttekintését foglalta magában. A társaság szerint a vizsgálat megállapította, hogy a vádak megalapozatlanok.
Egy másik eset, amit az írónő felidéz a Facebook sorsdöntő mianmari lépéseinek háttere. Röviddel a vállalat 2012-es tőzsdei bevezetése után a vállalat vezetői Mianmart potenciális növekedési forrásként azonosították, több tízmillió leendő felhasználóval. A könyv szerint azért küldték oda, hogy beszéljen az országot akkoriban irányító katonai juntával, amely blokkolta a platformot. A Facebook mianmari nyomulásának eredménye mára már közismert: a Facebook 2018-ban elismerte, hogy nem tett eleget annak megakadályozására, hogy platformját az ország túlnyomórészt muszlim vallású rohingya kisebbségi csoportja elleni népirtás során politikai megosztottság és erőszak szítására használják. "Egyik magas rangú vezető sem gondolt arra, hogy olyan rendszereket vezessen be, amelyekre szükségünk lenne Mianmarban vagy más országokban” - írja Wynn-Williams a könyvben a válságról. „Nyilvánvalóan nem érdekelte őket. Ezek mulasztásos bűnök; nem az volt a baj, amiket tettek, hanem azok, amiket nem tettek meg.”
A Meta azt állítja, hogy az azóta eltelt években lépéseket tett a mianmari platformjainak biztonsága érdekében, többek között létrehozott egy, az országgal foglalkozó csapatot, együttműködött helyi partnerekkel a félretájékoztatás eltávolítása érdekében, anyanyelven beszélő tartalomellenőröket vett fel, és kitiltotta a gyűlöletet szító személyiségeket, a hadsereget és az állami médiát.
Szintén érdekes, amit a kínai kormánnyal való tárgyalásokról szerepel a könyvben. Wynn-Williams azt írja, hogy 2014-ben Zuckerberg egy e-mailben hároméves tervet vázolt fel arra vonatkozóan, hogy a Facebookot elérhetővé tegye Kínában, ahol a kormány sok más internetes platformhoz hasonlóan blokkolta azt. A könyvben szereplő e-mail szövege szerint a bővítésre a cég „világot összekötő küldetése” miatt van szükség, és erősebb együttműködést sürgetett a kínai kormánnyal. Wynn-Williams szerint a Facebook ennek a törekvésnek a részeként olyan stratégiát fontolgatott az országba való belépéshez, amely egy olyan kínai vállalattal való partnerséget jelentene, amely a kínai kormány nevében cenzúrázna és átadná számukra a felhasználói adatokat. Zuckerberg irányítása alatt a Facebook mérnökei „új cenzúraeszközöket” kezdtek el építeni a partnerséghez - áll a könyvben.
Wynn-Williams azt írta, hogy akkoriban a Facebook alkalmazottai hipotetikus hírcímeket vázoltak fel, amelyekre reagálniuk kellett volna, ha kitudódik a cég kínai kormánnyal való együttműködése. Ilyen mintacímek voltak többek között: „A kínai kormány arra használja a Facebookot, hogy kémkedjen állampolgárai után”. Végül a vállalat nem hajtotta végre a tervet, és még mindig nem működik Kínában. Egy Wynn-Williams állításait vitató dokumentumban a Meta rámutatott egy 2019-es Zuckerberg beszédre a vállalat szabad véleménynyilvánításra való összpontosításáról, amelyben Mark azt mondta, hogy a Meta „soha nem tudott megegyezni arról, hogy mi kell ahhoz, hogy ott működjünk, és soha nem engedtek be minket”.
A Meta szóvivője Wynn-Williams állításait vagy félrevezetőnek, vagy elavultnak nevezte. Könyve egy vezető szemszögéből mutatja be egy olyan vállalat fejlődését, amely minden eddiginél erősebbé akar válni, mivel a mesterséges intelligencia forradalmának vezető szerepét tűzte ki célul. "Ha nem foglalkozunk azzal, amit eltussoltak, megismételjük a Facebook hibáit” - írja Wynn-Williams a könyv végén.