Berta Sándor

Lehetnek-e a robotoknak jogaik?

Amennyiben egy mesterséges intelligencia valamit létrehoz, akkor elvileg kapnia is kellene érte ellentételezést.

Tavaly augusztusban az Imagination Engines (IE) nevű cég munkatársai bejelentettek az illetékes hivatalnál két szabadalmat, azonban a feltaláló neve helyére azt írták be, hogy Dabus AI. A név egy önállóan cselekedő, mesterséges intelligencián alapuló szoftvert takart. Az adott hivatal meglepődött és bár azt elismerte, hogy a találmányok újak, ezért szabadalmaztathatók, de azt állította, hogy egy programot nem lehet feltalálóként feltüntetni. Az IE-t képviselő ügyvédek erre úgy reagáltak, hogy miután a megadott adatok alapján az alkalmazás fejlesztette ki az adott megoldást, ezért nem tüntethetők fel emberek a feltalálóiként. A hivatal ennek ellenére következetes maradt az álláspontjához és a szabadalmat a mai napig nem fogadta el.

Az eset tökéletesen rávilágított azokra a kérdésekre, hogy vajon egy gép létrehozhat-e valamit és ha igen, akkor vannak-e azzal kapcsolatban jogai. Amennyiben vannak, akkor kellene-e gazdasági, értékesítési, tulajdoni jogokat kapnia rá, vagyis kereshet-e vele pénzt és ezáltal képezhet-e saját vagyont.

Szaúd-Arábia két évvel ezelőtt a Sophia nevű humanoid robotnak állampolgárságot adott, míg Észtország másfél évvel ezelőtt jogokkal látta el a gépeket. Wolfgang Schulz, a hamburgi Hans Bredow Intézet professzora úgy véli, hogy az autonóm gépek sosem válhatnak valódi jogi személyiségekké, részben azért sem, mert mindig lesz egy ember a döntési lánc végén.

Kate Darling, az MIT tudósa szerint a robotok az emberi-szociális kontextusok részei lesznek, ha tetszik nekünk ez, ha nem. David Gunkel technológia- és médiafilozófus azt hangsúlyozta, hogy egy személy egy szociálisan létrehozott morális és jogi kategória.

Thomas Christian Bächle médiatudós, aki a berlini Humboldt Intézet számára vezet a témában egy projektet, azt az álláspontot képviselte, hogy elsősorban azt a kérdést kell tisztázni, hogy egy társadalomnak melyik értékeit és normáit tekintjük meghatározónak ahhoz, hogy törvénybe iktassuk. A robotokkal kapcsolatos kérdésekről észszerű lehet társadalmi vitát folytatni. Ugyanakkor alapvető robotjogokra nincs szükség, de lehetséges szabályozásra annál inkább. Az emberek számára pedig meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy bármikor kikapcsolhassanak egy gépet. A robot egy eszköz, amelyet ugyan elláthatnak morális értékekkel és viselkedéssel, de mindezt emberi programozók teszik meg. Az autonóm technológia teljesen mást jelent, mint az autonómia, s a technológia csak egy ember miatt lehet autonóm.

A 2000-es évek közepén éveken át lázban tartotta Németországot egy orvosi robot ellen folytatott különleges műhibaper. Eric Hilgendorf, a Würzburgi Egyetem robotjogi kutatócsoportjának vezetője szerint azt a fő kérdést kell tisztázni, hogy a társadalom miként fogja elosztani az új technológiában rejlő kockázatokat és hogyan kezeli majd azt a világot, amelyben nagy számban önállóan döntő gépek fognak megjelenni. A jelenlegi jogi szabályozás legkésőbb a teljes autonóm vezérlés megjelenésekor eléri majd a korlátait. Ráadásul a robotok elterjedése a munkajog piacát is alaposan megváltoztathatja. Tavaly januárban először rúgtak ki egy munkahelyről gépeket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Zoliz #25
    A kutyák és egyéb emlősökön kivül tárgyaknak is legyen joga. Mondjuk a műanyagzacskóknak..
  • kvp #24
    "A második jelenthet újdonságot az embernek, mert a kutatókat is meglepte..."

    A masodik videohoz hozzatennem, hogy nagyon limitalt a minta es pl. a wikipedian felhozott 4 peldabol egy esetben sulyosan serult a beteg frontalis lebenye a mutet szovodmenyei miatt, mig egy masik esetben nem valasztottak teljesen kette a kommunikacioert felelos teruleteket, igy pl. a szoveges informaciok atjutottak a ket felteke kozott. Marad ket beteg, akiknel viszont nem volt meg a kello vizsgalhato mukodesi szint, pl. nem tudtak mindket kezzel irni, egyszerre, ket dolgot. Igy gyakorlatilag az egyik agyfeltekejuk (a nem dominans) sokkal kevesbe volt fejlett mint masik. A negyedik esetben pedig az egyik agyfeltekenel maradt az olvasas es a beszed kepessege, de a masiknal az iras kepessege, ami viszont nem tudott teljes mondatokat megfogalmazni.

    Alapvetoen a fenti 4 esetbol csak 2 hasznalhato igazan es abbol is az jon ki, hogy a teljes szemelyiseghez szukseg van mindket agyfeltekere, mivel bizonyos funkciok csak az egyik oldalon, mig mas funkciok csak a masik oldalon vannak jelen. A ketto kozti kommuikacio nelkul rengeteg magasabb tudati funkcio leall, kb. mint egy deadlock-olt tobbszalu program eseten.

    Egyebkent tenyleges serules nelkul is megesik, hogy az ember tulterheli a kommunikacios csatornat es ilyenkor adatvesztes tortenik. Tipikus pelda az amikor valaki reszeg es szetesik nem csak a mozgaskoordinacioja, de a beszede is. Hasonlo bug amikor az ember gyorsabban akar irni, mint ahogy kepes ra es kimaradnak betuk vagy neha egesz szavak is. Ez foleg a akkor fordulhat elo, ha nem azzal az oldali kezevel ir az ember amelyikkel osszeallitotta a mondatot.

    Alapvetoen a mukodesi modell inkabb az lehet, hogy ahogy fejlodik az ember, kulonbozo agyi teruletek beallnak kulonbozo feladatokra, feltetelezve, hogy mindig rendelkezesre fog allni a kommunikacios link. Kb. ahogy egy ketprocesszoros gepen a kulonbozo szalak bekerulnek az egyik vagy a masik processzorba, a szabad kapacitas fuggvenyeben. Ha megszakitjuk a kommunikaciot a ket processzor kozott, akkor az osszes szal ami egy masik processzorban futo szaltol var bemeno adatot, egy ido utan adatok hianyaban megall, rosszabb esetben pedig elkezd a megmarado statikus zajbol helyesnek tuno adatmintakat generalni. Ez ket fuggetlen rendszernek tunhet elsore, de valojaban csak egy nagymertekben serult rendszer, ket darabjanak megmaradt funkcionalitasa. (megeshet az is, hogy a fejlodes soran kritikus komponensek kerulnek atellenes oldalra es ilyen esetben szetvalasztas eseten kvazi befagy az agy magas szintu mukodese)

    ps: Azert tartom felelotlensegnek az egyre okosabb mesterseges intelligenciak letrehozasat, mert nem tudjuk pontosan hol van az a hatar az ontudatban ahol mar a sajat tuleleset is fontosnak tartja. Onnantol ugyanis potencialisan veszlyes rank es nem tudjuk milyen mertekben. (egy hazimacska is az, ha nagyon ehes, akkor gond lekul megeszi az embert is ha van ra lehetosege, viszont mar ismerjuk mennyire veszelyes) Egyszeruen nem eri meg olyan technologiat fejleszteni, aminel nem tudjuk meddig biztonsagos rank nezve es nem biztos, hogy idoben felismernenk ha atlepte ezt a hatart. Hivhatjuk ezt schrodinger atombombajanak, csak akkor tudhatjuk meg, hogy baj van amikor mar jo esellyel keso, ha egyaltalan eszrevennenk.
  • VolJin #23
    Nagyon elmosódott a határ, hogy mi rendelkezik éntudattal. Valójában rengeteg tudattalan egyszerű folyamat összessége a tudat.
    Két videót ajánlanék:
    A második jelenthet újdonságot az embernek, mert a kutatókat is meglepte...






    Utoljára szerkesztette: VolJin, 2020.03.03. 15:41:05
  • ugh #22
    +1
  • ugh #21
    Erre a lyukra rafutott a felhypeolt detroit is.
    Asszezagyvalva az elot es az inteligenst.
    Az aki jatszott vele es odafigyelt az vagja.
    "mi elunk" blabla a marcustol a jatek vegen.
    Nem baze csak inteligens vagy.
    Lehet valami nem inteligens es elo
    Es lehet valami inteligens , ugy, hogy nem elo. (jelen pillanatben nem es kb belathato idon belul szinten nem).
    De jelen pillantban csak abbol lehet inteligens ami elo (sokszor abbol se lsd. az emberiseg 80%-a).
    A halal amit meg osszezagyvalt a jatek.
    Egy embernel az the end.
    Egy olyan muanyag cuccnal letoltik a cuccot a "fejebol" es atnyomjak egy masik peldanyba, azt done.
    Robotnak meg nem kellenek jogok.
    Nem el nem inteligens.
    Kar ezen vitatkozni.
    Utoljára szerkesztette: ugh, 2020.03.03. 13:16:06
  • duke #20
    "Lehetnek-e a robotoknak jogaik?

    Eljutunk meg oda, hogy egyszer a jovobeni szexrobotok is mituzni fognak.
  • leeloodallas #19
    Már a felvetés is tök nevetséges, vihar egy lavór vízben...

    "A robot egy eszköz, amelyet ugyan elláthatnak morális értékekkel és viselkedéssel, de mindezt emberi programozók teszik meg. Az autonóm technológia teljesen mást jelent, mint az autonómia, s a technológia csak egy ember miatt lehet autonóm."

    Ennyi a lényeg, a többi felesleges fingreszelés.

    Amit egy algoritmus talál ki, azt az algoritmus megalkotójának kell tulajdonítani. Az eredő mindig egy emberi elme lesz.

    Ha másként gondolja valaki, akkor adjon jogokat a turmixgépnek is, mert "ő" csinálta a reggeli banánkoktélt.

    Igazából rohadtul bosszantó, hogy ilyen bagatell baromságokra időt/energiát pocsékolnak.
  • rebekakocsis #18
    A kétszázéves ember is erröl szól.
    Amúgy vki írta, hogy Data meg a Doki. Igaza van, még nincs MI, csak különféle bonyolultságú algoritmusok. Tehát szvsz. a téma még értelmetlen. Ennyi erövel az autómata kombájntól megkellene venni a terményt, hisz "ö" termelte ki. Nevetséges.
  • Rotary #17
    Szerintem külön kell választani a tudatot és öntudatot és akkor mind a kettőtök mondanivalója helyes.
  • wraithLord #16
    Hát igazad lehet, mert én öntudaton azt értettem, hogy az élőlény tisztában van azzal, hogy létezik. Aminek az az alapfeltétele, hogy azzal is tisztában van, hogy egyszer majd nem fog létezni. Szerintem, ha valami tudja magáról, hogy létezik, akkor lényegtelen, hogy csak hiszi-e, hogy saját döntés-e az, amit csinál, vagy nem. Nyilván sok minden nem az, mert a legalapvetőbb környezetre adott válaszokhoz nem kell gondolkodni, (és volt idő, amikor nem is lehetett, mert nem volt, vagy nagyon fejletlen volt az idegrendszer).
    Szerintem az, amit te mondasz, az inkább intelligencia, nem öntudat. Arra lehet ráilleszteni azt, amit leírtál, hogy látszólagos döntések, tudattalan automatizmusok stb.
    Tulajdonképpen a fotocellás ajtó is intelligens, tulajdonképpen az is egy mesterséges intelligencia, ha csak egyetlen dologra is képes reagálni. De öntudata nincsen. Valahol meg kell húzni a határt, ami valóban definíció kérdése, de egy biztos, a fejletlenebb állatok, egyéb élőlények gyakorlatilag csak több funkcióval bírnak, mint egy fotocellás ajtó.