Berta Sándor
Robotok bíróság előtt?
A gépek működése során előfordulhatnak üzemi balesetek, legyen az egy ipari robot vagy egy sebészeti segédkar. A berendezések egyre önállóbbak, de felmerül a kérdés, hogy vajon ki felel a hibáikért.
A robotokból jelenleg hiányoznak az emberi tulajdonságok, az akarat, a felelősség felvállalása, de hiányzik a tudat is. Egyáltalán nem mindegy, hogy ki felel a tevékenységükért akkor, ha munkavégzésük során valami balul sül el: a gyártó, a fejlesztő, az üzemeltető vagy maga a robot? A kérdésre mielőbb választ kell találni, hiszen a gépek száma nő, egyre intelligensebbek és egyre gyorsabban tanulnak.
Eric Hilgendorf, a Würzburgi Egyetem robotjogi kutatócsoportjának vezetője szerint a fő kérdés az, hogy a társadalom miként fogja elosztani az új technológiában rejlő kockázatokat és hogyan kezeli majd azt a világot, amelyben nagy számban önállóan döntő gépek fognak megjelenni. A jelenlegi jogi szabályozás legkésőbb a teljes autonóm vezérlés megjelenésekor eléri majd a korlátait. Ekkor azonban az embereknek már semmilyen döntési vagy beavatkozási lehetőségük nem lesz a folyamatba.
Az üzemekben ketrecek védik az embereket a robotoktól
Már most is történnek üzemi balesetek a buta robotokkal, vagyis mielőbb lépni kellene. Tavaly nyáron például a Volkswagen baunatali üzemében az egyik munkás egy ipari robotot szerelt, amikor meghalt. A szigorú biztonsági protokollok miatt elvileg nem kerülhetett volna sor ilyen balesetre, de a hatalmas gép mégis bekapcsolt.
Kutatók tanulmányozták az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer Ellenőrző Hatóságának (FDA) adatait, amelyek olyan műtétekre vonatkoztak, amelyeken robotsebészek is jelen voltak. Kiderült, hogy ezen operációk során 144 beteg halt meg a műtőasztalon és közel 1400 megsérült. Az esetek 60 százaléka a gépek hibás funkciói miatt következett be. Világosan látható tehát, hogy a gépek is hibáznak.
Thomas Klindt ipari ügyekre szakosodott ügyvéd szerint a közeljövőben még megfelelő lesz a jelenlegi jogi szabályozás, de a további fejlődés miatt elkerülhetetlen lesz a törvénymódosítás, illetve az új jogszabályok kidolgozása. Lehetnek ugyanakkor furcsaságok, például a robotokra vonatkozó szabályozás során könnyen előkerülhetnek majd az ókori rabszolgákra, illetve napjainkban az állattartókra vonatkozó előírások.
A robotokból jelenleg hiányoznak az emberi tulajdonságok, az akarat, a felelősség felvállalása, de hiányzik a tudat is. Egyáltalán nem mindegy, hogy ki felel a tevékenységükért akkor, ha munkavégzésük során valami balul sül el: a gyártó, a fejlesztő, az üzemeltető vagy maga a robot? A kérdésre mielőbb választ kell találni, hiszen a gépek száma nő, egyre intelligensebbek és egyre gyorsabban tanulnak.
Eric Hilgendorf, a Würzburgi Egyetem robotjogi kutatócsoportjának vezetője szerint a fő kérdés az, hogy a társadalom miként fogja elosztani az új technológiában rejlő kockázatokat és hogyan kezeli majd azt a világot, amelyben nagy számban önállóan döntő gépek fognak megjelenni. A jelenlegi jogi szabályozás legkésőbb a teljes autonóm vezérlés megjelenésekor eléri majd a korlátait. Ekkor azonban az embereknek már semmilyen döntési vagy beavatkozási lehetőségük nem lesz a folyamatba.
Az üzemekben ketrecek védik az embereket a robotoktól
Már most is történnek üzemi balesetek a buta robotokkal, vagyis mielőbb lépni kellene. Tavaly nyáron például a Volkswagen baunatali üzemében az egyik munkás egy ipari robotot szerelt, amikor meghalt. A szigorú biztonsági protokollok miatt elvileg nem kerülhetett volna sor ilyen balesetre, de a hatalmas gép mégis bekapcsolt.
Kutatók tanulmányozták az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer Ellenőrző Hatóságának (FDA) adatait, amelyek olyan műtétekre vonatkoztak, amelyeken robotsebészek is jelen voltak. Kiderült, hogy ezen operációk során 144 beteg halt meg a műtőasztalon és közel 1400 megsérült. Az esetek 60 százaléka a gépek hibás funkciói miatt következett be. Világosan látható tehát, hogy a gépek is hibáznak.
Thomas Klindt ipari ügyekre szakosodott ügyvéd szerint a közeljövőben még megfelelő lesz a jelenlegi jogi szabályozás, de a további fejlődés miatt elkerülhetetlen lesz a törvénymódosítás, illetve az új jogszabályok kidolgozása. Lehetnek ugyanakkor furcsaságok, például a robotokra vonatkozó szabályozás során könnyen előkerülhetnek majd az ókori rabszolgákra, illetve napjainkban az állattartókra vonatkozó előírások.
