Informatika és tudomány

Berta Sándor

Bizonyos munkakörökben jöhet az emberkvóta?

A robotok elterjedése a munkajog piacát is alaposan megváltoztathatja.

Egyre nő az igény a robotok használatának megfelelő szabályozása iránt. A jogászok és a döntéshozók elsősorban azokra a kockázatokra igyekeznek felkészülni, amelyek a robotok megjelenése miatt alakulhatnak ki, legyen szó biztonsági, adózási vagy munkajogi kérdésekről. Gerlind Wisskirchen, az IBA nemzetközi ügyvédi egyesülés tanulmányírója szerint azok a törvények, amelyek az emberi munkások jogainak védelmére születtek, bizonyos esetekben már nem fognak megfelelni a legújabb kihívásoknak, ezért a szakembereknek mielőbb cselekedniük kell.

Számos lehetőség vetődött fel, amelyek között vannak elég érdekesek is. Ezek egyike az "emberkvóta" alkalmazása, valamint bizonyos tevékenységek, például csecsemő- és gyermekgondozás esetén a robotok használatának megtiltása. A "Made by humans" jelölés alkalmazása és a robotokat munkába állító cégek külön megadóztatása szintén felmerült. A problémát már a politikusok is felismerték, az Európai Parlament jogi szakbizottsága a robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól. Javasolták egy a robotikával és a mesterséges intelligenciával foglalkozó független hatóság felállítását is, továbbá a robotgyártó cégek számára annak kinyilvánítását, hogy tiszteletben tartják az emberi méltóságot.

2016 júliusában robotadó bevezetését javasolta Frank Appel, a német posta vezetője, majd idén februárban Bill Gates is. De ez több vélemény szerint sem jó ötlet és az elképzelést Andrus Ansip, az Európai Bizottság alelnöke, aki egyben az Európai Unió digitális piacért felelős biztosa sem támogatta. A gyártóknak például fel kellene szerelniük a robotokat olyan biztonsági kapcsolóval, amely veszélyhelyzetben azonnal leállítja azokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #42
    Hát, ez csak azt mutatja, hogy szociopatább vagy mint én. (Nem sértésnek szánom!) Hogy is magyarázzam? Vannak akik csak a szűk környezetükre koncentrálnak, meg olyanok is, akik csak saját magukra, és letojnak mindenki mást.
    Egy veled egy helyen lakóval ismeritek a helyzetet, azonos a nyelvetek, tudtok kommunikálni, azonos körülmények formáltak titeket, hasonló a kultúrátok. Ez automatikusan közösséggé tesz titeket, különösen, ha mindketten idegen helyre kerültök, ahol nem ismeritek a helyi szokásokat és hogyan működnek a dolgok.

    Éppen ezért van az, hogy bármely külföldre távozó ember kétféleképpen reagál: egyik fele megpróbál totálisan asszimilálódni, és mindent megtanulni, a másik fele pedig nacionalistább lesz az idegen környezetben, mint az aki otthon maradt.
    (Elég csak belegondolni, hogy a nyugat-európai törökök nagyobb arányban szavazták meg Erdogán elnöki rendszerét, mint a hazaiak!)
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2017.05.12. 18:04:51
  • cylontoaster #41
    Az eleje igaz, utána nem, ugyanis:
    - A természetben sehol nem fogsz olyan példát találni, hogy adott két egymáshoz viszonylag közel élő csoport, amely összefog a távolabbról jövő ellenféllel szemben. Amíg ismered nagyjából az illetőt, addig érdekel mi van vele, utána már csak mesterséges kreálmány, amik közt nincs igazán különbség. Mi értelme annak hogy én egy megyéből származok-e veled?
    - A másik a gyakorlati oldal, mint mondtam ott van pl. az USA, vagy a Brit birodalom, stb. Amcsiknál az az érdekes hogy ő amcsi, ehhez képest elenyésző az, hogy melyik államból jött. Ahogy nálad vagy nálam is fontosab az, hogy magyarok vagyunk, mint az hogy melyik városból, megyéből vagy városrészről jöttünk.

    Szóval a lényeg, hogy nem szabályszerű, hogy bentről kifelé van logika. Innentől kezdve simán működhetne, hogy közös európai vagy közös öszemberiségi tudat. És igen, jelenleg ehhez külső ellenség kellene, ezért én sem látom esélyét, még csak abban se vagyo biztos, hogy egy összeurópai tudat jó lenne-e nekünk. (Egy össz emberi persze, meg a világbéke és a teljes vagyoni egyenlőség is :D).

    De nem is feltétlen erre gondoltam a filozófiai hiányosságok terén, nagyobb gond az egyes emberek életét közvetlenül meghatározó szemléletekben lévő űr.
  • paragic #40
    "Aki kalapját dobálva örül a robotizációnak, az gondolkodjon már el azon, hogy a robot mennyit adózik, mennyit fogyaszt, hogy szavaz, stb?"

    Miért, egy traktor mennyit adózik? Pedig elég sok ember munkáját kiváltja. Akkor zúzzuk be a traktorokat és kaszára fel?
  • ostoros #39
    Az a helyzet, hogy ez nem így van. Az embernek alapvetően a rokonai a legfontosabbak, azután a barátai, szomszédai, azután a városa, kistérsége, majd jön a népe, és csak utána jöhetnek ilyen absztrakt dolgok, hogy "Európaiság" meg hasonlók.
    Ez a természet rendje. Mindig is így volt, és mindig is így lesz.

    Közös tudat pedig nem lesz, és kész. Közös ellenség kell hozzá, ezért uszul az egész atlanti világ, az EU-val együtt a ruszkik ellen, mert a közös paranoiától remélik vezetőink az összetartást... De nem megy. Még így sem.
  • cylontoaster #38
    Szerintem pedg maximum a kultúra az érdekes, a határ nem. Azaz lehetek más országban is magyar (akkor is ha ott születtem), és lehetek itt élő nem magyar (akkor is, ha itt születtem). És lehet nekem ennél fontosabb az, hogy én EU polgár vagyok (vagy épp más nagyobb közösség), vagy (masszív utópia) én ember vagyok.
    És egyik nem írja felül a másikat, ahogy most is mindketten magyarok vagyunk, de egy város vs város vetélkedőn valószínűleg másnak szurkolnánk, és olyankor nem azt mondanánk, hogy magyar vagyok, hanem hogy bugyrosfenekesi.

    Ha hosszútávon békét akarunk a kontinensen, akkor ahhoz kellene egy közös tudat. Megőrízve persze a kultúrális gyökeret és sajátosságot, és az ehhez való tartozást, mert a diverzitás is érték.
  • ostoros #37
    Szerintem logikus érzések. :)
  • cylontoaster #36
    Ja így már értem mire gondolsz, és így egyet is érte vele.
    Törekvés van, de inkább szavak, mert az önérdekhez az is elég, mint tényleges cselekedet. És persze az itthontartástól nem lennénk nyertesei a dolognak, ahhoz az is kéne, hogy mi szívjunk el máshonnan munkaerőt, amire max a muszájból behozott vendégmunkásokat látom, mint törekvést..

    A piac korrigál, csak a piac állami beavatkozás nélkül észre se veszi a határokat.. Nem is lenne ezzel gond, ha szorosabb lenne a kapcsolat (lásd USA), mert akkor senkit sem zavarna hogy nem 10m emer él itt, hanem csak 5m, hiszen mind a 10m EU polgár. Csak ehhez az kéne, hogy az legyen az elsődleges hogy EU polgár vagyok, és az a másodlagos hogy magyar. Aztán hogy ez jó lenne-e nekünk vagy sem abba nem mennék bele, nincs értelme a nacionalista érzésekről vitázni, mivel érzések.
  • ostoros #35
    A neoliberális gazdaság politika (nem maga a neoliberalizmus) ott jön a képbe, hogy minden állami beavatkozás rossz, szerintük, még akkor is, ha beavatkozás nélkül összeomlás fog bekövetkezni, mert majd a "piac korrigál" és kész....

    Némi törekvést én látok a jelenlegi kormány részéről, bár azt inkább önérdekből teszik, mint az országért. És még bőven kevés.
  • cylontoaster #34
    Inkább ment a 25-re mint neked, mivel veled egyetértek ebben.
    A neoliberalizmushoz nem látom mi köze lenne, a munkaerő elszívás bármely más rendszerben is így menne. Az ebből profitáló oldalnak ez jó is, tökmindegy hogy ott épp diktatúra van, államilag irányított piaccal vagy sem. A másik oldalnak meg mindenépp rossz. A probléma megoldásánál jöhetnek fel liberális vagy nem liberális megoldások. Voltak nem liberális korlátozások nem is olyan rég (ahogy írod is).

    A gond az, hogy nem látszik a törekvés arra, hogy profitáló ország legyünk. De még az sem, hogy lassítsák a folyamatot, ami talán elég lenne (ha valóban felzárkózna az ország). De ez már erősen aktuálpolitika, arra meg elég a Biztpol topic :)
  • ostoros #33
    De miért nincsenek annyian? Hát pont azért amit beszéltem. Mert ők már "mobilak" lettek és elmentek nyugatra. Annál nagyobb kár nem érhet egy országot, mint hogy elhagyja a munkaerő, és ugyanez kicsiben, az országon belül is igaz. A kisebb munkaerő egyúttal kisebb fogyasztói réteget is jelent, vagyis csökken a piac, és még kevesebb befektetés fog érkezni. Mivel a befektetés kevesebb, ezért aztán az emberek elmennek, és megint csak kisebb lesz a piac. Ez egy öngerjesztő folyamat, amely addig fog folyni, míg a terület kiürül, és gettósodik, vagy amíg az állam be nem avatkozik, és vagy gazdasági eszközökkel (diplomások itt tartása a hiteleik feltételeivel), vagy fizikailag ( Pl. vasfüggöny létrejötte) meg nem akadályozza a dolgozók távozását.
    Magyarország csak azért nem omlott még össze, mert a lakosság mobilitása kicsi. Összehasonlításul a románoktól 2 millió ember ment ki nyugatra, a szlovákoktól pedig csaknem annyi, mint innen, fele akkora lakosságból. Ha itt is elsősorban bérlakások lenének, mint ahogy az máshol jellemző, már összeomlott volna a gazdaság, mert akkora hátrányban vagyunk iparban, infrastruktúrában és még egy csomó mindenben.

    Én azt látom, hogy az EU szárazra szívja az országot, és a munkaerő, tőke, és minden egyéb ami érték elhagyja az országot. Majd kiköpnek a végén, mint egy kifacsart gyümölcsöt. Ez részben tervezett, részben spontán folyamat, és csak állami beavatkozással lehet küzdeni ellene, a neoliberális gazdasági logika szerint ugyanis ez így jó ahogy van, hadd váljon csak gettóvá az ország.

    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2017.05.11. 12:40:07
További bejegyzések a fórumban...