25
-
Zoliz #25 A kutyák és egyéb emlősökön kivül tárgyaknak is legyen joga. Mondjuk a műanyagzacskóknak.. -
kvp #24 "A második jelenthet újdonságot az embernek, mert a kutatókat is meglepte..."
A masodik videohoz hozzatennem, hogy nagyon limitalt a minta es pl. a wikipedian felhozott 4 peldabol egy esetben sulyosan serult a beteg frontalis lebenye a mutet szovodmenyei miatt, mig egy masik esetben nem valasztottak teljesen kette a kommunikacioert felelos teruleteket, igy pl. a szoveges informaciok atjutottak a ket felteke kozott. Marad ket beteg, akiknel viszont nem volt meg a kello vizsgalhato mukodesi szint, pl. nem tudtak mindket kezzel irni, egyszerre, ket dolgot. Igy gyakorlatilag az egyik agyfeltekejuk (a nem dominans) sokkal kevesbe volt fejlett mint masik. A negyedik esetben pedig az egyik agyfeltekenel maradt az olvasas es a beszed kepessege, de a masiknal az iras kepessege, ami viszont nem tudott teljes mondatokat megfogalmazni.
Alapvetoen a fenti 4 esetbol csak 2 hasznalhato igazan es abbol is az jon ki, hogy a teljes szemelyiseghez szukseg van mindket agyfeltekere, mivel bizonyos funkciok csak az egyik oldalon, mig mas funkciok csak a masik oldalon vannak jelen. A ketto kozti kommuikacio nelkul rengeteg magasabb tudati funkcio leall, kb. mint egy deadlock-olt tobbszalu program eseten.
Egyebkent tenyleges serules nelkul is megesik, hogy az ember tulterheli a kommunikacios csatornat es ilyenkor adatvesztes tortenik. Tipikus pelda az amikor valaki reszeg es szetesik nem csak a mozgaskoordinacioja, de a beszede is. Hasonlo bug amikor az ember gyorsabban akar irni, mint ahogy kepes ra es kimaradnak betuk vagy neha egesz szavak is. Ez foleg a akkor fordulhat elo, ha nem azzal az oldali kezevel ir az ember amelyikkel osszeallitotta a mondatot.
Alapvetoen a mukodesi modell inkabb az lehet, hogy ahogy fejlodik az ember, kulonbozo agyi teruletek beallnak kulonbozo feladatokra, feltetelezve, hogy mindig rendelkezesre fog allni a kommunikacios link. Kb. ahogy egy ketprocesszoros gepen a kulonbozo szalak bekerulnek az egyik vagy a masik processzorba, a szabad kapacitas fuggvenyeben. Ha megszakitjuk a kommunikaciot a ket processzor kozott, akkor az osszes szal ami egy masik processzorban futo szaltol var bemeno adatot, egy ido utan adatok hianyaban megall, rosszabb esetben pedig elkezd a megmarado statikus zajbol helyesnek tuno adatmintakat generalni. Ez ket fuggetlen rendszernek tunhet elsore, de valojaban csak egy nagymertekben serult rendszer, ket darabjanak megmaradt funkcionalitasa. (megeshet az is, hogy a fejlodes soran kritikus komponensek kerulnek atellenes oldalra es ilyen esetben szetvalasztas eseten kvazi befagy az agy magas szintu mukodese)
ps: Azert tartom felelotlensegnek az egyre okosabb mesterseges intelligenciak letrehozasat, mert nem tudjuk pontosan hol van az a hatar az ontudatban ahol mar a sajat tuleleset is fontosnak tartja. Onnantol ugyanis potencialisan veszlyes rank es nem tudjuk milyen mertekben. (egy hazimacska is az, ha nagyon ehes, akkor gond lekul megeszi az embert is ha van ra lehetosege, viszont mar ismerjuk mennyire veszelyes) Egyszeruen nem eri meg olyan technologiat fejleszteni, aminel nem tudjuk meddig biztonsagos rank nezve es nem biztos, hogy idoben felismernenk ha atlepte ezt a hatart. Hivhatjuk ezt schrodinger atombombajanak, csak akkor tudhatjuk meg, hogy baj van amikor mar jo esellyel keso, ha egyaltalan eszrevennenk. -
VolJin #23 Nagyon elmosódott a határ, hogy mi rendelkezik éntudattal. Valójában rengeteg tudattalan egyszerű folyamat összessége a tudat.
Két videót ajánlanék:
A második jelenthet újdonságot az embernek, mert a kutatókat is meglepte...
Utoljára szerkesztette: VolJin, 2020.03.03. 15:41:05 -
ugh #22 +1 -
ugh #21 Erre a lyukra rafutott a felhypeolt detroit is.
Asszezagyvalva az elot es az inteligenst.
Az aki jatszott vele es odafigyelt az vagja.
"mi elunk" blabla a marcustol a jatek vegen.
Nem baze csak inteligens vagy.
Lehet valami nem inteligens es elo
Es lehet valami inteligens , ugy, hogy nem elo. (jelen pillanatben nem es kb belathato idon belul szinten nem).
De jelen pillantban csak abbol lehet inteligens ami elo (sokszor abbol se lsd. az emberiseg 80%-a).
A halal amit meg osszezagyvalt a jatek.
Egy embernel az the end.
Egy olyan muanyag cuccnal letoltik a cuccot a "fejebol" es atnyomjak egy masik peldanyba, azt done.
Robotnak meg nem kellenek jogok.
Nem el nem inteligens.
Kar ezen vitatkozni.
Utoljára szerkesztette: ugh, 2020.03.03. 13:16:06 -
duke #20 "Lehetnek-e a robotoknak jogaik?
Eljutunk meg oda, hogy egyszer a jovobeni szexrobotok is mituzni fognak. -
leeloodallas #19 Már a felvetés is tök nevetséges, vihar egy lavór vízben...
"A robot egy eszköz, amelyet ugyan elláthatnak morális értékekkel és viselkedéssel, de mindezt emberi programozók teszik meg. Az autonóm technológia teljesen mást jelent, mint az autonómia, s a technológia csak egy ember miatt lehet autonóm."
Ennyi a lényeg, a többi felesleges fingreszelés.
Amit egy algoritmus talál ki, azt az algoritmus megalkotójának kell tulajdonítani. Az eredő mindig egy emberi elme lesz.
Ha másként gondolja valaki, akkor adjon jogokat a turmixgépnek is, mert "ő" csinálta a reggeli banánkoktélt.
Igazából rohadtul bosszantó, hogy ilyen bagatell baromságokra időt/energiát pocsékolnak. -
Rotary #17 Szerintem külön kell választani a tudatot és öntudatot és akkor mind a kettőtök mondanivalója helyes. -
#16
Hát igazad lehet, mert én öntudaton azt értettem, hogy az élőlény tisztában van azzal, hogy létezik. Aminek az az alapfeltétele, hogy azzal is tisztában van, hogy egyszer majd nem fog létezni. Szerintem, ha valami tudja magáról, hogy létezik, akkor lényegtelen, hogy csak hiszi-e, hogy saját döntés-e az, amit csinál, vagy nem. Nyilván sok minden nem az, mert a legalapvetőbb környezetre adott válaszokhoz nem kell gondolkodni, (és volt idő, amikor nem is lehetett, mert nem volt, vagy nagyon fejletlen volt az idegrendszer).
Szerintem az, amit te mondasz, az inkább intelligencia, nem öntudat. Arra lehet ráilleszteni azt, amit leírtál, hogy látszólagos döntések, tudattalan automatizmusok stb.
Tulajdonképpen a fotocellás ajtó is intelligens, tulajdonképpen az is egy mesterséges intelligencia, ha csak egyetlen dologra is képes reagálni. De öntudata nincsen. Valahol meg kell húzni a határt, ami valóban definíció kérdése, de egy biztos, a fejletlenebb állatok, egyéb élőlények gyakorlatilag csak több funkcióval bírnak, mint egy fotocellás ajtó. -
#15
A fajnak sokféle definíciója van, mégpedig azért, mert mindegyik biológiai tudományterület más megvilágításban alkalmazza a saját hipotéziseire, elméleteire a fajfogalmat. Pl. másra alkalmazza a fajfogalmat a zoológia, botanika, másra az ökológia, és másra az evolúcióbiológia. Amit te idéztél, az is egy definíció a sok közül, ami a számára fontos aspektust ragadja ki a faj fogalmából.
A faj egyébként egy mesterségesen létrehozott fogalom, ami a tudomány eszközéül, a minket körülvevő világ tudományos leírására, eszközként szolgál (mint ahogy az első bekezdésből ez kiderülhetett már).
A valóságban nincsen olyan, hogy faj. Az osztályozás, a csoportokba besorolás mind-mind az emberi agy működéséhez, a környezetünkkel való interakcióhoz szükséges, vagy pl. a tudomány számára a környezet tanulmányozása, leírása céljából szükséges. Az élővilág mind térben, mind időben folyamatosan, grádiensszerűen változik, nincsenek diszkréten egymástól elkülöníthető életformák.
Egyszerűbb és célszerűbb úgy viszonyulni a környezethez, hogy ezek nyulak, azok macskák. És nem belemenni apró részletekbe, hogy egy nyúlpopuláción belül vannak a "nyulabbak" meg a "kevésbé nyulak", mert rohadtul nem ugyanolyanok.
Ez a folyamatos térbeli és időbeli átmenet pedig a természetes szelekció, az evolúció miatt van. Akkor lennének diszkrét állatcsoportok, ha pl. XY földönkívüli tudós legyártotta volna a Földre a nyúl és a macska típusjelzésű biorobotot, és nem hagyja meg nekik a környezethez való alkalmazkodás révén történő változás lehetőségét.
Szóval ez csak lényegtelen apróság, hogy az AI-ra jelenleg van-e fajdefiníció vagy nincs, ha lesz, akkor lesz rá fajdefiníció is. -
VolJin #13 Alapvetően tévesek az elképzeléseid az öntudatról az énképről. Már nagyon alacsony szintű környezetérzékelés és arra adott reakciók megtestesítik az öntudatot, de mint a kégkör és a világűr határa sem egyértelmű, ez is definíció kérdése. Még az ember látszólagos döntései is a legtöbb esetben tudattalan automatizmusok eredményei, és az elme utólag csapja be magát, hogy a tettünk az egy döntés eredménye volt. Amikor epilepsziások két agyféltekéjét elválasztották műtéti úton, kiderült, hogy két tudat lakozik a műtéten átesettekben és vannak olyan agyfunkciók, amikhez csak az egyik tud hozzáférni, és a másik én cselekedetét a sajátjának hiszi. -
Macropus Rufus #12 Csak kiegészítve amit írtál:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Faj
"A faj egymással potenciálisan vagy ténylegesen szaporodni képes populációkból (szaporodási közösségekből) áll, melyek között az ivaros szaporodás által megvalósított géncserének nincs biológiai (morfológiai, élettani, viselkedési stb.) akadálya."
na most mivel a gépek nem képesek ivaros szaporodásra így faj sem lehet a jelenlegi meghatározások szerint. Ez ilyen 1xü. -
Macropus Rufus #11 Amikor olvastam a címet nekem ez ugrott be elsőnek:
Animátrix - B166ER Ott is valami nagyon hasonló zajlik.
-
kisiku #10 Hát ha a svábbogaraknak és a delfineknek lehetnek jogai...meg a növényeknek. Csak lassan nekünk embereknek nem lesz. Ja, de. Jogunk van dolgozni, adót fizetni és szavazni. Kezdünk a total control felé menetelni, csak mindenféle digitális szarságot ráhúznak, hogy milyen jó is ez. Elképesztő, hogy már ezen gondolkodnak. Miért valósítjuk meg, azt ami a scifikben van? Miért nem tanulunk belőlük?
S mindezt elbagatellizálva, ez úgy fog kinézni a jövőben, hogy fellázad a kenyérpirítóm, összefog a mosógéppel és beperelnek engem, mert dolgoztatom őket és még nem is biztosítok nekik szabad vélemény nyilvánítást sem? :) -
barretter #9 Majd amikor "Data parancsnok-helyettes" (Star Trek: Az új nemzedék) vagy az "Orvosi Segéd Hologram" (Star Trek: Voyager) szintjére jut a mesterséges intelligencia, akkor ezt a kérdést elő lehet venni. Sőt, talán majd a "mesterséges intelligencia" fogja előterjeszteni. De addig... -
ostoros #8 Azért álljon már meg a menet! Ez az egész már csak az ügyvédek és jogászok megélhetéséről szól, semmi másról. -
#7
Csak úgy megjegyezném, hogy attól, hogy valaminek van öntudata, még nem lesz faj, ahhoz reprodukálnia is tudni kell önmagát, illetve önfenntartó ösztöneinek is kell lennie. Feltételezve, hogy az öntudat és az önfenntartásra való igény/képesség nem jár együtt*. Egy faj populációk összessége, 1 egyed nem tud populációt alkotni.
Az ember sok mindent csinál, aminek nincs vagy nem feltétlenül lesz gyakorlati haszna (alapkutatások, hobbiprojektek pl.). Az öntudattal rendelkező AI, ezzel vezérelt gép is egy kihívás az embernek. Tuti, hogy valaki meg fogja csinálni, ha van rá lehetőség, akkor legálisan, de akkor is, ha törvény tiltja. Ilyen az ember. Lásd, ember klónozás, vagy akármi más, ami tilos, és mégis van.
*Ön- és fajfenntartás biztosan van öntudat nélkül is, alacsonyabbrendű állatok, pl. gerinctelenek fejletlenebb csoportjai, egysejtűek. Valószínűleg a növények és gombák mindenestül idetartoznak.
Hogy ön- és fajfenntartás nélkül van-e öntudat... Hát az élővilágban nem hiszem, mert nincs értelme. De arra kíváncsi lennék (és gondolom más is, ezért fognak öntudattal rendelkező AI-t csinálni), hogy pl. az öntudat magával vonja-e az önfenntartás igényét, vagy pl. az öntudatnak is vannak-e/lehetnek-e különböző fejlettségi szintjei, szerveződései. Szerintem inkább utóbbi.
@gombabácsi:
Szerintem az öntudat az intelligencia egy bizonyos szintjén jelenik meg (egyetértek, hogy messze nem az embernél vagy a főemlősöknél). Minden élőlénynek van valamilyen szintű intelligenciája, mert reagál az őt körülvevő világra, alkalmazkodik hozzá, ha csak kémiai/fizikai alapon is. De az öntudathoz szükség van bizonyos fejlettségű idegrendszerre, ezért szerintem pl. a diffúz- (csalánozók) vagy dúcidegrendszerű állatok (ősszájúak, pl. különböző férgek, vagy az ízeltlábúak csoportja) eleve ki vannak lőve az öntudattal rendelkezők listájáról, az egysejtűekről, növényekről, gombákról nem is beszélve... A dúcidegrendszernél azért megjegyezném, hogy az agydúcnak nevezhető feji végen lévő dúc, ami pl. a fejlábúaknál található, már rendes központosult idegrendszer fejlettségű, szóval ezek az állatok valószínűleg kivételek. -
gombabácsi #6 az öntudat egyik lényege a bonyolultsága.
és nem 1/0 jellegű dolog, hanem mennyiségi. minél egyszerűbb egy lény, annál kevésbé van öntudata, minél bonyolultabb, annál inkább.
az ember és az utána következő legintelligensebb állatok (majom stb) között nagyon nagy szakadék van, ezért gondolja még mindig a legtöbb ember azt hogy öntudata csak az embernek van. van az állatoknak is, csak kisebb. -
kvp #5 "jaj, ez öntudat mint valami misztikus csoda-fogalom... majd lesz öntudatuk is, ha akár egy állat intelligencia-szintjét elérik, pl. egy kutyáét..."
Ertelmes ember nem csinal olyan rendszert ami a sajat tuleleset fontosabbnak tartja mint a kapott feladatok teljesiteset. Sot igazabol olyat sem erdemes kesziteni, ami kepes szaporodni. Az ontudat definicioja jelenleg eleg tag, de a lenyeg az, hogy lehetoleg ne legyen semmilyen sajat gondolata. Ha pedig megis van, akkor fel se meruljon benne az a fogalom, hogy en vagy letezes. Nagyon sok fejleszto nem fogja fel, hogy nem erdemes olyan rendszert csinalni, ami akar csak elviekben is veszelyeztetheti az emberiseget. Persze az atombombat is elkeszitettek, szoval van eleg ember akit vagy nem erdekel vagy tenyleg nem fogja fel mi az ami tul veszelyes ahhoz, hogy szorakozzunk vele.
Jogi szempontbol egyebkent a sajat ontudat nagyon jol van definialva a termeszetes es jogi szemely megkulonboztetesenel. Jelen esetben is a kerdes inkabb az, hogy jogi szemelynek lehet-e a neven szabadalom es tarsadalmilag helyes-e ha ezt megengedjuk? Egyebkent a benyujto neve igy van megadva: "Thaler, Stephen L."
Ha lenne valodi, termeszetes szemelynek szamito MI, akkor egyertelmuen meglennenek a szemelyhez fuzodo jogai. Viszont onnantol nem csak egy ertelmes faj lenne a Foldon, ami egyebkent a sajat tulelesunk szempontjabol egy nagyon kenyelmes helyzet es nem veleletlen, hogy az oseink ezt biztositottak. (Talan meg Darwin irta le, hogy ha ket azonos eletteru novenyt egymas melle teszunk, akkor kulso szabalyozo hatasok nelkul az egyik elobb-utobb kiszoritja a masikat, amennyiben egyik sem talal maganak uj rest a parhuzamos egyutteleshez.)
ps: Az egyik szabadalomban hivatkozott cikk cime: "Cycles of Insanity and Creativity within Contemplative Neural Systems", THALER, SL, Medical Hypotheses, Elsevier, (20160000), vol. 94, pages 138 - 147
Mit mondjak, nem tul megnyugato, hogy ilyen nerualisan instabil MI-t barkacsolnak... -
#4
Minden csak addig "csoda"/"misztikum", amíg rá nem jövünk, hogy hogyan működik, hogyan lehet megcsinálni, reprodukálni.
Az öntudattal rendelkező AI, mint minden más, olyan egyszerű, hogy meg kell csinálni, és akkor lesz... :D De egyelőre nem jutottunk még el odáig. Vagy ha igen, akkor elhallgatják... :D -
Zulu12 #3 Rohadt messze vagyunk még a valódi MI től... Amik most léteznek cuccok azok jó ha egy csótány szintjét elérik...
Utoljára szerkesztette: Zulu12, 2020.03.02. 10:56:44 -
gombabácsi #2 jaj, ez öntudat mint valami misztikus csoda-fogalom... majd lesz öntudatuk is, ha akár egy állat intelligencia-szintjét elérik, pl. egy kutyáét...
különösen vicces amikor a neten a materialista emberek dobálóznak ezzek a szent-misztikus öntudat fogalommal... -
kvp #1 A tenyleges kerdes itt inkabb az, hogy egesz ceget (jogi szemelyt) be lehet-e jelenteni mint feltalalot. Ugyanis a fent emlitett MI nem rendelkezik ontudattal, kb. hasonlo jogi statusa van mint egy adott ceg tulajdonaban allo gyartosornak.
A szabadalmi hivatal pedig azert odszkodik, mert ha elfogadja, akkor onnantol a cegek hajlamosak lehetnek minden emberi talalmanyt is ceges nev alatt bejegyeztetni, az erintett emberek neveinek megadasa nelkul.