kvp#24
"A második jelenthet újdonságot az embernek, mert a kutatókat is meglepte..."
A masodik videohoz hozzatennem, hogy nagyon limitalt a minta es pl. a wikipedian felhozott 4 peldabol egy esetben sulyosan serult a beteg frontalis lebenye a mutet szovodmenyei miatt, mig egy masik esetben nem valasztottak teljesen kette a kommunikacioert felelos teruleteket, igy pl. a szoveges informaciok atjutottak a ket felteke kozott. Marad ket beteg, akiknel viszont nem volt meg a kello vizsgalhato mukodesi szint, pl. nem tudtak mindket kezzel irni, egyszerre, ket dolgot. Igy gyakorlatilag az egyik agyfeltekejuk (a nem dominans) sokkal kevesbe volt fejlett mint masik. A negyedik esetben pedig az egyik agyfeltekenel maradt az olvasas es a beszed kepessege, de a masiknal az iras kepessege, ami viszont nem tudott teljes mondatokat megfogalmazni.
Alapvetoen a fenti 4 esetbol csak 2 hasznalhato igazan es abbol is az jon ki, hogy a teljes szemelyiseghez szukseg van mindket agyfeltekere, mivel bizonyos funkciok csak az egyik oldalon, mig mas funkciok csak a masik oldalon vannak jelen. A ketto kozti kommuikacio nelkul rengeteg magasabb tudati funkcio leall, kb. mint egy deadlock-olt tobbszalu program eseten.
Egyebkent tenyleges serules nelkul is megesik, hogy az ember tulterheli a kommunikacios csatornat es ilyenkor adatvesztes tortenik. Tipikus pelda az amikor valaki reszeg es szetesik nem csak a mozgaskoordinacioja, de a beszede is. Hasonlo bug amikor az ember gyorsabban akar irni, mint ahogy kepes ra es kimaradnak betuk vagy neha egesz szavak is. Ez foleg a akkor fordulhat elo, ha nem azzal az oldali kezevel ir az ember amelyikkel osszeallitotta a mondatot.
Alapvetoen a mukodesi modell inkabb az lehet, hogy ahogy fejlodik az ember, kulonbozo agyi teruletek beallnak kulonbozo feladatokra, feltetelezve, hogy mindig rendelkezesre fog allni a kommunikacios link. Kb. ahogy egy ketprocesszoros gepen a kulonbozo szalak bekerulnek az egyik vagy a masik processzorba, a szabad kapacitas fuggvenyeben. Ha megszakitjuk a kommunikaciot a ket processzor kozott, akkor az osszes szal ami egy masik processzorban futo szaltol var bemeno adatot, egy ido utan adatok hianyaban megall, rosszabb esetben pedig elkezd a megmarado statikus zajbol helyesnek tuno adatmintakat generalni. Ez ket fuggetlen rendszernek tunhet elsore, de valojaban csak egy nagymertekben serult rendszer, ket darabjanak megmaradt funkcionalitasa. (megeshet az is, hogy a fejlodes soran kritikus komponensek kerulnek atellenes oldalra es ilyen esetben szetvalasztas eseten kvazi befagy az agy magas szintu mukodese)
ps: Azert tartom felelotlensegnek az egyre okosabb mesterseges intelligenciak letrehozasat, mert nem tudjuk pontosan hol van az a hatar az ontudatban ahol mar a sajat tuleleset is fontosnak tartja. Onnantol ugyanis potencialisan veszlyes rank es nem tudjuk milyen mertekben. (egy hazimacska is az, ha nagyon ehes, akkor gond lekul megeszi az embert is ha van ra lehetosege, viszont mar ismerjuk mennyire veszelyes) Egyszeruen nem eri meg olyan technologiat fejleszteni, aminel nem tudjuk meddig biztonsagos rank nezve es nem biztos, hogy idoben felismernenk ha atlepte ezt a hatart. Hivhatjuk ezt schrodinger atombombajanak, csak akkor tudhatjuk meg, hogy baj van amikor mar jo esellyel keso, ha egyaltalan eszrevennenk.