SG.hu
Magyarország a tüntetőket azonosító arcfelismerő alkalmazása sérti az EU MI-törvényét
Orbán Viktor legújabb ötlete, miszerint módosítják a magyar gyermekvédelmi törvényt és arcfelismerő rendszereket használnának a tüntetések résztvevőivel szemben, megsérti az EU MI-törvényét.
Az arcfelismerést, amelyet valós idejű azonosításra használnak, hogy a rendőrség a közterületek megfigyelését és az érdeklődésre számot tartó személyek azonosítását lehetővé tegye, elvileg tiltja az uniós MI-törvény. A rendőrség azonban bizonyos kivételes körülmények között, például a nemzetbiztonságot vagy a terrorizmust fenyegető veszély esetén alkalmazhatja. A magyar parlamenthez benyújtott módosító indítvány szerint Orbán Viktor pártja betiltaná a Pride rendezvényeket, mert érvelésük szerint ez a gyülekezés ellentétes a gyermekvédelmi törvényben meghatározott tilalmakkal. A javaslat azt is lehetővé tenné, hogy a rendőrség arcfelismerő szoftvert használjon a résztvevők azonosítására.
Dr. Laura Caroli, aki az Európai Parlament részéről közreműködött az uniós MI-szabályok megalkotásában, kifejtette, hogy az arcfelismerés használatát az ilyen rendezvényeken "aktívan tiltja az EU MI-ról szóló törvény". Az MI Act 5. cikke szerinti tilalmat úgy fogalmazták meg, hogy a tagállamok ne élhessenek vissza az arcfelismerés használatával. Még ha Magyarország nemzetbiztonsági okokra hivatkozna is, vagy terrorista fenyegetésként értelmezne egy Pride- felvonulást, akkor is megsértené az EU MI-ról szóló törvényét - érvelt. A tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozó szabályok február 2-án léptek hatályba.
A Pride betiltása megkongatta a vészharangokat Budapesten és azon túl is. Daniel Freund európai parlamenti képviselő, Orbán Viktor kormányának éles hangú bírálója elítélte a döntést, és azt mondta, hogy "a gyülekezési jog eltörlése és ennek az intézkedésnek az arcfelismerő szoftverrel való kikényszerítése - ami úgy hangzik, mintha Oroszországból vagy Kínából származna - egy uniós tagállamban történik". Freund hozzátette, hogy "Orbán Viktor már nem is tesz úgy, mintha a demokratikus értékeket képviselné. Az EU-nak reagálnia kell erre a gyors autokratizálódásra, és le kell állítania az uniós pénzek átutalását az Orbán-rezsimnek".
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a módosítás "sérti a személyes adatok védelméhez való jogát azoknak, akik részt vesznek a rendezvényeken, de mindazoknak is, akiknek az arcképét a rendőrség az akció során rögzíti, majd ez alapján azonosítja". A magyar adatvédelmi hatóságokra hárulna azonban az MI-törvény tiltólistájának törvényellenes érvényesítése, és a többi tagállamnak lehetősége lesz ellenezni az intézkedéseket, ha kifogásolják - pontosított Dr. Caroli. "De az MI-törvény magyar és más tagállami hatóságok általi érvényesítéséhez időre lesz szükség, és addig sajnos ezek a visszaélések továbbra is megtörténhetnek" - tette hozzá.
Az arcfelismerést, amelyet valós idejű azonosításra használnak, hogy a rendőrség a közterületek megfigyelését és az érdeklődésre számot tartó személyek azonosítását lehetővé tegye, elvileg tiltja az uniós MI-törvény. A rendőrség azonban bizonyos kivételes körülmények között, például a nemzetbiztonságot vagy a terrorizmust fenyegető veszély esetén alkalmazhatja. A magyar parlamenthez benyújtott módosító indítvány szerint Orbán Viktor pártja betiltaná a Pride rendezvényeket, mert érvelésük szerint ez a gyülekezés ellentétes a gyermekvédelmi törvényben meghatározott tilalmakkal. A javaslat azt is lehetővé tenné, hogy a rendőrség arcfelismerő szoftvert használjon a résztvevők azonosítására.
Dr. Laura Caroli, aki az Európai Parlament részéről közreműködött az uniós MI-szabályok megalkotásában, kifejtette, hogy az arcfelismerés használatát az ilyen rendezvényeken "aktívan tiltja az EU MI-ról szóló törvény". Az MI Act 5. cikke szerinti tilalmat úgy fogalmazták meg, hogy a tagállamok ne élhessenek vissza az arcfelismerés használatával. Még ha Magyarország nemzetbiztonsági okokra hivatkozna is, vagy terrorista fenyegetésként értelmezne egy Pride- felvonulást, akkor is megsértené az EU MI-ról szóló törvényét - érvelt. A tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozó szabályok február 2-án léptek hatályba.
A Pride betiltása megkongatta a vészharangokat Budapesten és azon túl is. Daniel Freund európai parlamenti képviselő, Orbán Viktor kormányának éles hangú bírálója elítélte a döntést, és azt mondta, hogy "a gyülekezési jog eltörlése és ennek az intézkedésnek az arcfelismerő szoftverrel való kikényszerítése - ami úgy hangzik, mintha Oroszországból vagy Kínából származna - egy uniós tagállamban történik". Freund hozzátette, hogy "Orbán Viktor már nem is tesz úgy, mintha a demokratikus értékeket képviselné. Az EU-nak reagálnia kell erre a gyors autokratizálódásra, és le kell állítania az uniós pénzek átutalását az Orbán-rezsimnek".
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a módosítás "sérti a személyes adatok védelméhez való jogát azoknak, akik részt vesznek a rendezvényeken, de mindazoknak is, akiknek az arcképét a rendőrség az akció során rögzíti, majd ez alapján azonosítja". A magyar adatvédelmi hatóságokra hárulna azonban az MI-törvény tiltólistájának törvényellenes érvényesítése, és a többi tagállamnak lehetősége lesz ellenezni az intézkedéseket, ha kifogásolják - pontosított Dr. Caroli. "De az MI-törvény magyar és más tagállami hatóságok általi érvényesítéséhez időre lesz szükség, és addig sajnos ezek a visszaélések továbbra is megtörténhetnek" - tette hozzá.