Informatika és tudomány

MTI

Nagyon megugrott az informatikai képzésekre felvettek száma

Az idei évben először nőtt ugrásszerűen az informatikai képzésekre jelentkezők és a felvettek száma a felsőoktatásban, a jövőben több olyan program is indul, ami ezt a tendenciát tovább erősíti - hívták fel a figyelmet egy szakmai konferencián Budapesten.

"2017 trendforduló az informatikai felsőoktatásban" címmel az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), valamint a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) által megtartott rendezvényen Józsa János, a BME rektora kiemelte: az informatikai képzésekre jelentkezők és a felvettek számának idei jelentős növekedése reményeik szerint trendfordulót jelez.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke arról beszélt, hogy míg az elmúlt 10 évben évente átlagosan egy százalékkal, addig tavaly 10 százalékkal nőtt a képzésre jelentkezők száma, ami robbanásszerű emelkedés. Elmondta, hogy ma Magyarországon 23 százalékos a felsőoktatásban a műszaki szakokon tanuló hallgatók aránya, ami megfelel az uniós átlagnak. Az IVSZ szerint 40 százalék lenne szükséges az informatikushiány megelőzéséhez és megszüntetéséhez. Két évvel ezelőtt 22 ezer informatikus hiányzott az ágazatból, becsléseik szerint ez a szám jelenleg már meghaladja a 30 ezret. Megjegyezte, hogy az ágazat fizetései a nyugat-európai átlagnak megfelelően alakulnak Magyarországon is.


Bozsonyi Károly, az IVSZ oktatási igazgatója ismertetése szerint 2007-2017-ig vizsgálták az informatikai és műszaki szakokra felvettek számát. Idén 10 százalékkal több, 7258 diákot vettek fel informatikai képzésekre, ami dinamikus növekedést mutatott a műszaki képzéseken belül. A magyar fiatalok körében nőtt a népszerűsége a szakmának, az informatikus ösztöndíj bevezetése pedig további ösztönzést jelent.

Horváth Zita, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár (Emmi) kiemelte: kormányzati akarat, a hallgatók és a képzési intézmények együttes összefogásával lehet és kell kezelni az ágazati munkaerőhiányt. A jelentkezők számának növekedését örömtelinek nevezte, és hozzátette: ma még szinte nem is látható helyeken fog megjelenni a jövőben az informatikushiány, amire a képzéseknek választ kell adni. Jövőre a tervek szerint három3 új szak indul, alapszakon egy, mesterszakon pedig kettő. A kormányzat célja, hogy növekedjen a matematikát, műszaki és természettudományokat tanulók aránya.

Az informatikai képzési terület az összes területhez képest speciális, mivel lényegesen gyorsabban változik a tudományos ismeretanyag. Elmondta azt is, hogy a szakon tanulók számára új ösztöndíj programot dolgoznak ki, ezt legkésőbb 2018 szeptemberben vezethetik be. Az érdeklődők számára jó hírnek nevezte, hogy jelenleg is nagyon vonzóak a fizetések az ágazatban, és az utolsó éves alapszakos hallgatókat már alkalmazzák a cégek.


Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (NFM) kiemelt figyelmet kért az egyetemi és a mesterképzésekre . A tavaly már elindított Programozd a jövőd! elnevezésű program 8,2 milliárd forintból valósul meg 2020-ig. A program célja az egyetemi informatikai képzésben tanulók és végzők számának növelése, ezt tudásbázis kialakításával, a köznevelésben tanulók érdeklődésének felkeltésével, motiválással, felsőoktatási együttműködések - vendégoktatók, gyakornoki programok - kialakításával valósítják meg. Középiskolásoknak több mint 100 iskolában motivációs előadásokat tartanak 2018-végéig. Az egyetemi képzéseket közelíteni kell a munkaerőpiaci igényekhez, ennek érdekében egyebek között egyetemekkel és vállalkozásokkal működtek együtt, ingyenes tanagyag vagy vizsga lehetőségének kialakításáról. Eddig 21 intézménnyel és 4 IKT vállalattal kötöttek együttműködési megállapodást - sorolta.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • overseer-7 #15
    A legnagyobb probléma, az, hogy az ember igen igen keveset gondolkodik.

    Az ember leghasznosabb képessége a jövőbe látás, előre látás, bonyolult folyamatok megértése.. és a probléma megoldás képessége.

    A gondolkodás.
    Sokkal többet kell használnunk ezt a képességet ha már így megadatott.

    Le kell csökkenteni a szórakozásra fordított időt fokozatosan a minimumra.
    Miközben növelni kell a tudatosan irányított gondolkodásra szánt időmennyiséget.

    Meg lehet tanulni a hatékony tudat állapot elérését, egy disszociatív állapot amelyben kizárod a külvilágot és a gondolataidat, hosszú időn keresztül egy adott problémára koncentrálod.

    De mindez semmit sem ér..ha nem vagy képes hatékony lenni az önálló információ feldolgozásban..
    A kutatás.. állandó tanulás.
    Az a jó, ha eszedbe jut valami és az éjszaka közepén is leülsz és ellenőrzöd a gondolatidat.

    Ez a nehéz dolog. De megtanulható.
    Ha valaki így tud élni, kiváló szakember lehet az élet bármely területén.

    Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
  • cylontoaster #14
    Nem pont ezekre az esetekre gondolok, és nem is feltétlen fejlesztő cégre. Egyrészt amit írtam az szerintem minden IT munkakörre igaz, másrészt fejlesztőre van szükség abszolút nem fejlesztéssel foglalkozó cégnél is. Van ügyfél pl, aki KKV méretű pénzügyi cég (persze a mozgatott lóvé és a nyereség brutális), és jópár fejlesztőt foglalkoztatnak, hogy az általuk használt alkalmazásokat fejlesszék az üzleti igények szerint.

    Szóval amikor a ventillátor már szétcsapta, az simán lehet amiatt, hogy a korábbi x alkalmazott helyett kevesebb van, vagy nőtt a cég és több IT-s kéne.

    És igen, erre az egyik legtipikusabb amikor elmegy az adott cégnél betanult ember.
  • Mike111 #13
    "amikor szar ment a ventilátorba" - Itt azt is fontos kideríteni, hogy miért ment a szar a ventilátorba. Ez általában akkor van, amikor kezd összedőlni a rendszer és apróbb módosításokkal már nem lehet tovább foltozni (technical debt). Ennek mi az oka (leegyszerűsítve): tervezési hiányosságok ( = "szar tervezés"), refaktorálás hiánya (ezt jellemzően a szűk határidőre fogják, de módszertani dolgok vannak a háttérben). Egy jól megtervezett és tesztekkel lefedett rendszerben ritká(bba)n megy szar a ventilátorba és akkor is kezelhető.

    "nem kell most rögtön, így ráérnek kinevelni maguknak" - Ezt csak a nagy multi cégek engedhetik meg maguknak, cserébe évekig röghöz kötnek (ami a szakmai fejlődést tekintve nem hiszem, hogy akkor probléma). Van ilyen cég itthon, de nem túl sok, de ott is van előszűrés, nem vesznek fel bárkit, ahogy korábban említettem.
    Kis cégeknél szokás, hogy kezdőket vesznek fel minimális tapasztalattal vagy anélkül, mert olcsók, ekkor csak idő kérdése, mikor következik be a fenti helyzet.

    Amikor kezdtem a szakmát, akkor még nehezebb volt a helyzet, 3-5 év tapasztalat nélkül nem nagyon vettek fel.
    Én is kis cégnél kezdtem, majd egy kis alap tapasztalat megszerzése után mentem egyre komolyabb helyekre.
    Visszagondolva látom, hogy pl. az első munkahelyemen milyen borzasztó módon folyt a fejlesztés, mindenféle tervszerűséget nélkülözve (Big Bang Model) öntötték be a feature-öket 0 db teszt írása mellett. Persze gyakran ment szar a ventilátorba, amikor egyik helyen bemódosítottunk valamit, akkor valami más biztosan elromlott.
    Érzetem, hogy valami nem okés, de nem tudtam pontosan megfogalmazni, hogy mi a probléma (és a megoldás), amíg el nem jutottam a szakmai érettség egy bizonyos fokára (nevezzük tapasztalatnak ≠ évek száma).
    XTP_Mike
  • cylontoaster #12
    Szerintem alapvetően két eset van, amikor embert keresnek.
    Az egyik amikor szar ment a ventillátorba és már minden olyan, ilyenkor gyakorlott munkaerő kell, mert azonnal kell tudjon dolgozni és terhelést levenni a korábban ottlévőkről, míg egy kevés tapasztalattal rendelkező kezdetben csak plusz terhet jelent.
    A másik, amikor még csak a ventillátort kapcsolták be, tudják, hogy kell ember, hogy később ne legyen gond, de nem kell most rögtön, így ráérnek kinevelni maguknak. Ez utóbbi esetben bőven belefér a nincs papír, nincs tapasztalat, nincs tudás esete, amit inkább keresnek az az, hogy mikor leszel használható munkaerő. Azaz mennyire vagy motivált, esetleg önálló (pláne tanulás/google terén), értelmes, stb., azaz azokat a skilleket amik azt segítik, hogy te rövid idő alatt betanulj. És persze az egyéb emberi tulajdonságok, mert egy seggfejjel senki nem akar dolgozni (pláne tanítani ilyet), egy magánakvaló, zárkózott (ilyen IT-s ugye ritka) ember szintén nehezen tanul.

    Nyilván az életben nem a két véglet van, hanem a kettő közt valahol, ennek megfelelően keresnek embert, de akkor is elég jól elválik a két csoport, és tényleg van az alsó (null gyakorlat) esetre is példa bőven, amennyire én látom.

    (Persze nem árt ha nem HR-es milyen döglött állat akarsz lenni jellegű interjú alapján döntenek felőled :) )
  • Mike111 #11
    Mire elég a 6-12 hónap: nem hiszem, hogy túl sok mindenre. Ez kb. a szalagon dolgozó munkásnak megfelelő programozói szint. Magamból kiindulva a többéves egyetemi képzés is belépő szint a junior kategória aljára, ami azt jelenti, hogy az elméleti alapok elvileg már megvannak és innentől lehet építeni rá a gyakorlati tudást, elkezdeni a tapasztalat szerzést.

    Most komolyan, ki jelentkezik ilyen 6-12 hónapos képzésre? Gyanítom, hogy elenyésző azok száma, akiknek van affinitása a kódoláshoz csak mondjuk anyagi okok miatt nem sikerült bekerülnie a felsőoktatásba. Valószínűleg többségben vannak azok, akiknek csak az elérhető fizetés lebeg a szemük előtt (persze nem junior, hanem top kategória egyből).

    Kísérleti programként csináltunk szintre hozó programot fejlesztőknek: eleve volt egy előszűrés, csak azok kerülhettek be, akiken látszódott, hogy fejlődőképesek, csak az alapok rosszul lettek felépítve/hiányoztak. Ez egy fél éves képzés volt nagycéges környezetben valós projektek alapján/naprakész tudással, hatalmas tapasztalattal rendelkező emberek vezetésével (amúgy sikeres program).

    Ebből kiindulva nem tudom (ill. sejtem) mit lehet összehozni 0-ról/előszűrés nélkül 6-12 hónap alatt. És itt megint visszajutottam oda, hogy a pályára alkalmas emberek száma korlátos a piaci igényektől függetlenül.

    Kicsit sarkítva: most ki gondolja komolyan, hogy programtervező matematikusok országa leszünk? Maximum a kódoló robotok számát emelhetjük meg, amivel addig nincs bajom, amíg nem nekem kell takarítanom utánuk...
    XTP_Mike
  • Drubowski #10
    És mi a minimum egy ilyen programozónál? Öntik a programozókat ezek a ~6-12 hónapos képzések, ha hinni lehet a híreknek, de akkor ezek szerint az a tudásszint nem elégséges?
  • Mike111 #9
    "nyugat-európai átlagnak megfelelően alakulnak Magyarországon is" - Ez szerintem csak annyit takar, hogy százalékosan annyival keresnek többet a fejlesztők az átlaghoz képest itthon, mint Nyugat-Európában ( ≠ nyugati fizetés).

    "Annak alapján jelenleg óriási szakadék tátong a fizetések között." - Ez természetes, nyilván egy solution architect-et nem lehet összehasonlítani egy kódoló robottal, nyilván itt nagyságrendi eltérés van. Nyilván a szakmából adódóan egy "kódoló robot" is átlag felett keres.

    Ami érdekes összehasonlítás lenne: itthoni top fejlesztők fizetése a nyugati átlaghoz képest. Nem lennék meglepődve, ha a nyugati átlag felett lenne.
    XTP_Mike
  • CsZ #8
    "... az ágazat fizetései a nyugat-európai átlagnak megfelelően alakulnak Magyarországon is."
    ??? értem én, hogy nincs erről átfogó képünk, de azért meg-megjelenik ezzel kapcsolatosan elemzés. Annak alapján jelenleg óriási szakadék tátong a fizetések között.
  • lammaer #7
    Nyilván programozóból hiányzik a legtöbb, mivel abból kell a legtöbb egy szoftver projektben. Pl nálunk kb 5 programozóra jut 1 tesztelő, tehát ha mondjuk egy csapatnyi ember kell, az 5 programozót és 1 tesztelőt jelent.
    2 csapatnak van 1 közös scrummastere és business analystje, tehát értelemszerűen 14 emberből csak 1 SM illetve BA kell.

    De a lényeg hogy valóban nehéz betölteni a pozíciókat, bár ez egy érdekes helyzet: akárhány munkahelyem volt mindenhol folyamatosan kerestük az embereket, és nem nagyon dobáltuk vissza őket. Mégis, amikor én kerestem állást nehéz volt eljutni a szakmai interjúkig...

    Az is tagadhatatlan, hogy nem csak a szakmaiságot ha nem a talpraesettséget is keresik az emberben. Lehet vki epic kóder, ha nem bír megszólalni esetleg nem tud rendesen kommunikálni, vagy csak akkor tud dolgozni ha minden információt eléraknak. Nagyobb projekteken a programozás a munka kb 10-15%-a, a többi az a szociális hálózat képitése (megismerd a projekten ddolgozókat, tudd hogy ki mit tud, ki miben tud segiteni), rengeteg kutakodás (főleg régi monstrum projekteknél) és egy nagy adag harc a biznisszel meg a managementtel.

    Gyanitom hogy a cégeknél a HReseknél, a munkaerő keresési módszereknél és a felvételi rendszerben is vannak problémák amik azt okozzák hogy lassan találnak egymásra a munkaadók és a munkavállalók.

    Amúgy nagy sláger manapság a devops meg a bigdata fejlesztő is, azokból meg talán azért is nehéz találni mert 1. túl új dolgok 2. nincs explicit devops képző iskola/tanfolyam...
    Utoljára szerkesztette: lammaer, 2017.11.14. 10:43:47
  • cylontoaster #6
    Gyakorlatilag minden ügyfelünk keres fejlesztőt és rendszergazdát is, gyakran papír és gyakorlat nélkül is jó lenne.
    Programozóból hiányzik valszeg a legtöbb, de nem igaz, hogy minden más lenne.
További bejegyzések a fórumban...