SG.hu
Nem fog politikai reklámokat fogadni Európában a Google
Nem etikai szempontok vezérlik a céget, hanem szerintük túl bonyolultak az európai politikai hirdetési szabályok.
A Google úgy döntött, hogy az Európai Unió politikai hirdetések átláthatóságáról és célzott reklámozásáról szóló rendeletét (Transparency and Targeting of Political Advertising, TTPA) olyan nehéz lesz betartani, hogy meg sem próbálkoznak ezzel. A kereső- és hirdetési óriás bejelentette, hogy valamikor 2025 októbere előtt - amikor a rendelet hatályba lép - leállítja a politikai hirdetések kiszolgálását az EU-ban. Annette Kroeber-Riel, a társaság európai kormányzati ügyekért és közpolitikáért felelős alelnöke azt írta, hogy a TTPA "sajnos jelentős új működési kihívásokat és jogi bizonytalanságokat hoz a politikai hirdetők és platformok számára. A TTPA olyan tágan határozza meg a politikai reklám fogalmát, hogy rendkívül sokféle témával kapcsolatos hirdetésekre vonatkozhat, amelyeket nehéz lenne megbízhatóan, méretarányosan azonosítani” - írta.
További aggodalomra ad okot, hogy „nincsenek megbízható helyi választási adatok, amelyek lehetővé tennék a 27 uniós tagállam bármelyikében bármely helyi, regionális vagy országos választással kapcsolatos valamennyi hirdetés következetes és pontos azonosítását”. Kroeber-Riel azt is megjegyezte, hogy „a kulcsfontosságú technikai iránymutatások csak hónapokkal a rendelet hatálybalépése előtt készülhetnek el”.
A TTPA-t 2024 márciusában fogadták el, és azzal hirdették meg, hogy a választók számára megkönnyíti majd a politikai hirdetések felismerését és annak megismerését, hogy ki fizette azokat. A rendeletek ezért megkövetelik a hirdetési platformoktól a politikai szpotok azonosítását, a szponzor, a választás vagy népszavazás megjelölését, amelyre a szpotok vonatkoznak, a kifizetett összegeket és a célzási technikák alkalmazását. A célzott hirdetések csak akkor engedélyezettek, ha az egyének - az általuk megadott egyéb engedélyektől függetlenül - beleegyeznek.
Más joghatóságok már rendelkeznek olyan törvényekkel, amelyek előírják a politikai hirdetések nyilvántartását, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, hogy ki vásárolt és ki látta a hirdetéseket. Ezeket a szabályokat nem mindig könnyű betartani - a Meta például 2022-ben jelentős bírságokat kapott a Washington állambeli törvények több mint 800 rendbeli megszegéséért. 2024-ben néhány törvényhozó úgy döntött, hogy a mesterséges intelligencia által generált politikai hirdetéseket is jelezni kell, hogy a választók tudják, ha az emberek gépekre bízzák a meggyőzést.
A Google már korábban is megkövetelte, hogy a politikai hirdetéseket elhelyezők extra azonosító információkat adjanak meg, és azt állítja, hogy célja a választók tájékoztatása és a választások integritásának védelme. A kereső- és hirdetési óriás azonban nyilvánvalóan attól tart, hogy nem tud eleget tenni a TTPA követelményeinek. Talán éppen ez a szabályozás lényege: Európa másik célja, hogy megakadályozza, hogy az Unión kívüli szereplők online hirdetésekkel befolyásolják a választásokat. Ha még a Google sem hiszi, hogy megbízhatóan fel tudja fedezni és meg tudja akadályozni, hogy a külső szereplők választások során megpróbáljanak valamit elérni - és fél a kudarc következményeitől -, az már egy győzelem Európa számára.
A Google úgy döntött, hogy az Európai Unió politikai hirdetések átláthatóságáról és célzott reklámozásáról szóló rendeletét (Transparency and Targeting of Political Advertising, TTPA) olyan nehéz lesz betartani, hogy meg sem próbálkoznak ezzel. A kereső- és hirdetési óriás bejelentette, hogy valamikor 2025 októbere előtt - amikor a rendelet hatályba lép - leállítja a politikai hirdetések kiszolgálását az EU-ban. Annette Kroeber-Riel, a társaság európai kormányzati ügyekért és közpolitikáért felelős alelnöke azt írta, hogy a TTPA "sajnos jelentős új működési kihívásokat és jogi bizonytalanságokat hoz a politikai hirdetők és platformok számára. A TTPA olyan tágan határozza meg a politikai reklám fogalmát, hogy rendkívül sokféle témával kapcsolatos hirdetésekre vonatkozhat, amelyeket nehéz lenne megbízhatóan, méretarányosan azonosítani” - írta.
További aggodalomra ad okot, hogy „nincsenek megbízható helyi választási adatok, amelyek lehetővé tennék a 27 uniós tagállam bármelyikében bármely helyi, regionális vagy országos választással kapcsolatos valamennyi hirdetés következetes és pontos azonosítását”. Kroeber-Riel azt is megjegyezte, hogy „a kulcsfontosságú technikai iránymutatások csak hónapokkal a rendelet hatálybalépése előtt készülhetnek el”.
A TTPA-t 2024 márciusában fogadták el, és azzal hirdették meg, hogy a választók számára megkönnyíti majd a politikai hirdetések felismerését és annak megismerését, hogy ki fizette azokat. A rendeletek ezért megkövetelik a hirdetési platformoktól a politikai szpotok azonosítását, a szponzor, a választás vagy népszavazás megjelölését, amelyre a szpotok vonatkoznak, a kifizetett összegeket és a célzási technikák alkalmazását. A célzott hirdetések csak akkor engedélyezettek, ha az egyének - az általuk megadott egyéb engedélyektől függetlenül - beleegyeznek.
Más joghatóságok már rendelkeznek olyan törvényekkel, amelyek előírják a politikai hirdetések nyilvántartását, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, hogy ki vásárolt és ki látta a hirdetéseket. Ezeket a szabályokat nem mindig könnyű betartani - a Meta például 2022-ben jelentős bírságokat kapott a Washington állambeli törvények több mint 800 rendbeli megszegéséért. 2024-ben néhány törvényhozó úgy döntött, hogy a mesterséges intelligencia által generált politikai hirdetéseket is jelezni kell, hogy a választók tudják, ha az emberek gépekre bízzák a meggyőzést.
A Google már korábban is megkövetelte, hogy a politikai hirdetéseket elhelyezők extra azonosító információkat adjanak meg, és azt állítja, hogy célja a választók tájékoztatása és a választások integritásának védelme. A kereső- és hirdetési óriás azonban nyilvánvalóan attól tart, hogy nem tud eleget tenni a TTPA követelményeinek. Talán éppen ez a szabályozás lényege: Európa másik célja, hogy megakadályozza, hogy az Unión kívüli szereplők online hirdetésekkel befolyásolják a választásokat. Ha még a Google sem hiszi, hogy megbízhatóan fel tudja fedezni és meg tudja akadályozni, hogy a külső szereplők választások során megpróbáljanak valamit elérni - és fél a kudarc következményeitől -, az már egy győzelem Európa számára.