15
-
overseer-7 #15 A legnagyobb probléma, az, hogy az ember igen igen keveset gondolkodik.
Az ember leghasznosabb képessége a jövőbe látás, előre látás, bonyolult folyamatok megértése.. és a probléma megoldás képessége.
A gondolkodás.
Sokkal többet kell használnunk ezt a képességet ha már így megadatott.
Le kell csökkenteni a szórakozásra fordított időt fokozatosan a minimumra.
Miközben növelni kell a tudatosan irányított gondolkodásra szánt időmennyiséget.
Meg lehet tanulni a hatékony tudat állapot elérését, egy disszociatív állapot amelyben kizárod a külvilágot és a gondolataidat, hosszú időn keresztül egy adott problémára koncentrálod.
De mindez semmit sem ér..ha nem vagy képes hatékony lenni az önálló információ feldolgozásban..
A kutatás.. állandó tanulás.
Az a jó, ha eszedbe jut valami és az éjszaka közepén is leülsz és ellenőrzöd a gondolatidat.
Ez a nehéz dolog. De megtanulható.
Ha valaki így tud élni, kiváló szakember lehet az élet bármely területén.
-
cylontoaster #14 Nem pont ezekre az esetekre gondolok, és nem is feltétlen fejlesztő cégre. Egyrészt amit írtam az szerintem minden IT munkakörre igaz, másrészt fejlesztőre van szükség abszolút nem fejlesztéssel foglalkozó cégnél is. Van ügyfél pl, aki KKV méretű pénzügyi cég (persze a mozgatott lóvé és a nyereség brutális), és jópár fejlesztőt foglalkoztatnak, hogy az általuk használt alkalmazásokat fejlesszék az üzleti igények szerint.
Szóval amikor a ventillátor már szétcsapta, az simán lehet amiatt, hogy a korábbi x alkalmazott helyett kevesebb van, vagy nőtt a cég és több IT-s kéne.
És igen, erre az egyik legtipikusabb amikor elmegy az adott cégnél betanult ember. -
Mike111 #13 "amikor szar ment a ventilátorba" - Itt azt is fontos kideríteni, hogy miért ment a szar a ventilátorba. Ez általában akkor van, amikor kezd összedőlni a rendszer és apróbb módosításokkal már nem lehet tovább foltozni (technical debt). Ennek mi az oka (leegyszerűsítve): tervezési hiányosságok ( = "szar tervezés"), refaktorálás hiánya (ezt jellemzően a szűk határidőre fogják, de módszertani dolgok vannak a háttérben). Egy jól megtervezett és tesztekkel lefedett rendszerben ritká(bba)n megy szar a ventilátorba és akkor is kezelhető.
"nem kell most rögtön, így ráérnek kinevelni maguknak" - Ezt csak a nagy multi cégek engedhetik meg maguknak, cserébe évekig röghöz kötnek (ami a szakmai fejlődést tekintve nem hiszem, hogy akkor probléma). Van ilyen cég itthon, de nem túl sok, de ott is van előszűrés, nem vesznek fel bárkit, ahogy korábban említettem.
Kis cégeknél szokás, hogy kezdőket vesznek fel minimális tapasztalattal vagy anélkül, mert olcsók, ekkor csak idő kérdése, mikor következik be a fenti helyzet.
Amikor kezdtem a szakmát, akkor még nehezebb volt a helyzet, 3-5 év tapasztalat nélkül nem nagyon vettek fel.
Én is kis cégnél kezdtem, majd egy kis alap tapasztalat megszerzése után mentem egyre komolyabb helyekre.
Visszagondolva látom, hogy pl. az első munkahelyemen milyen borzasztó módon folyt a fejlesztés, mindenféle tervszerűséget nélkülözve (Big Bang Model) öntötték be a feature-öket 0 db teszt írása mellett. Persze gyakran ment szar a ventilátorba, amikor egyik helyen bemódosítottunk valamit, akkor valami más biztosan elromlott.
Érzetem, hogy valami nem okés, de nem tudtam pontosan megfogalmazni, hogy mi a probléma (és a megoldás), amíg el nem jutottam a szakmai érettség egy bizonyos fokára (nevezzük tapasztalatnak ≠ évek száma). -
cylontoaster #12 Szerintem alapvetően két eset van, amikor embert keresnek.
Az egyik amikor szar ment a ventillátorba és már minden olyan, ilyenkor gyakorlott munkaerő kell, mert azonnal kell tudjon dolgozni és terhelést levenni a korábban ottlévőkről, míg egy kevés tapasztalattal rendelkező kezdetben csak plusz terhet jelent.
A másik, amikor még csak a ventillátort kapcsolták be, tudják, hogy kell ember, hogy később ne legyen gond, de nem kell most rögtön, így ráérnek kinevelni maguknak. Ez utóbbi esetben bőven belefér a nincs papír, nincs tapasztalat, nincs tudás esete, amit inkább keresnek az az, hogy mikor leszel használható munkaerő. Azaz mennyire vagy motivált, esetleg önálló (pláne tanulás/google terén), értelmes, stb., azaz azokat a skilleket amik azt segítik, hogy te rövid idő alatt betanulj. És persze az egyéb emberi tulajdonságok, mert egy seggfejjel senki nem akar dolgozni (pláne tanítani ilyet), egy magánakvaló, zárkózott (ilyen IT-s ugye ritka) ember szintén nehezen tanul.
Nyilván az életben nem a két véglet van, hanem a kettő közt valahol, ennek megfelelően keresnek embert, de akkor is elég jól elválik a két csoport, és tényleg van az alsó (null gyakorlat) esetre is példa bőven, amennyire én látom.
(Persze nem árt ha nem HR-es milyen döglött állat akarsz lenni jellegű interjú alapján döntenek felőled :) ) -
Mike111 #11 Mire elég a 6-12 hónap: nem hiszem, hogy túl sok mindenre. Ez kb. a szalagon dolgozó munkásnak megfelelő programozói szint. Magamból kiindulva a többéves egyetemi képzés is belépő szint a junior kategória aljára, ami azt jelenti, hogy az elméleti alapok elvileg már megvannak és innentől lehet építeni rá a gyakorlati tudást, elkezdeni a tapasztalat szerzést.
Most komolyan, ki jelentkezik ilyen 6-12 hónapos képzésre? Gyanítom, hogy elenyésző azok száma, akiknek van affinitása a kódoláshoz csak mondjuk anyagi okok miatt nem sikerült bekerülnie a felsőoktatásba. Valószínűleg többségben vannak azok, akiknek csak az elérhető fizetés lebeg a szemük előtt (persze nem junior, hanem top kategória egyből).
Kísérleti programként csináltunk szintre hozó programot fejlesztőknek: eleve volt egy előszűrés, csak azok kerülhettek be, akiken látszódott, hogy fejlődőképesek, csak az alapok rosszul lettek felépítve/hiányoztak. Ez egy fél éves képzés volt nagycéges környezetben valós projektek alapján/naprakész tudással, hatalmas tapasztalattal rendelkező emberek vezetésével (amúgy sikeres program).
Ebből kiindulva nem tudom (ill. sejtem) mit lehet összehozni 0-ról/előszűrés nélkül 6-12 hónap alatt. És itt megint visszajutottam oda, hogy a pályára alkalmas emberek száma korlátos a piaci igényektől függetlenül.
Kicsit sarkítva: most ki gondolja komolyan, hogy programtervező matematikusok országa leszünk? Maximum a kódoló robotok számát emelhetjük meg, amivel addig nincs bajom, amíg nem nekem kell takarítanom utánuk... -
Drubowski #10 És mi a minimum egy ilyen programozónál? Öntik a programozókat ezek a ~6-12 hónapos képzések, ha hinni lehet a híreknek, de akkor ezek szerint az a tudásszint nem elégséges? -
Mike111 #9 "nyugat-európai átlagnak megfelelően alakulnak Magyarországon is" - Ez szerintem csak annyit takar, hogy százalékosan annyival keresnek többet a fejlesztők az átlaghoz képest itthon, mint Nyugat-Európában ( ≠ nyugati fizetés).
"Annak alapján jelenleg óriási szakadék tátong a fizetések között." - Ez természetes, nyilván egy solution architect-et nem lehet összehasonlítani egy kódoló robottal, nyilván itt nagyságrendi eltérés van. Nyilván a szakmából adódóan egy "kódoló robot" is átlag felett keres.
Ami érdekes összehasonlítás lenne: itthoni top fejlesztők fizetése a nyugati átlaghoz képest. Nem lennék meglepődve, ha a nyugati átlag felett lenne. -
CsZ #8 "... az ágazat fizetései a nyugat-európai átlagnak megfelelően alakulnak Magyarországon is."
??? értem én, hogy nincs erről átfogó képünk, de azért meg-megjelenik ezzel kapcsolatosan elemzés. Annak alapján jelenleg óriási szakadék tátong a fizetések között. -
lammaer #7 Nyilván programozóból hiányzik a legtöbb, mivel abból kell a legtöbb egy szoftver projektben. Pl nálunk kb 5 programozóra jut 1 tesztelő, tehát ha mondjuk egy csapatnyi ember kell, az 5 programozót és 1 tesztelőt jelent.
2 csapatnak van 1 közös scrummastere és business analystje, tehát értelemszerűen 14 emberből csak 1 SM illetve BA kell.
De a lényeg hogy valóban nehéz betölteni a pozíciókat, bár ez egy érdekes helyzet: akárhány munkahelyem volt mindenhol folyamatosan kerestük az embereket, és nem nagyon dobáltuk vissza őket. Mégis, amikor én kerestem állást nehéz volt eljutni a szakmai interjúkig...
Az is tagadhatatlan, hogy nem csak a szakmaiságot ha nem a talpraesettséget is keresik az emberben. Lehet vki epic kóder, ha nem bír megszólalni esetleg nem tud rendesen kommunikálni, vagy csak akkor tud dolgozni ha minden információt eléraknak. Nagyobb projekteken a programozás a munka kb 10-15%-a, a többi az a szociális hálózat képitése (megismerd a projekten ddolgozókat, tudd hogy ki mit tud, ki miben tud segiteni), rengeteg kutakodás (főleg régi monstrum projekteknél) és egy nagy adag harc a biznisszel meg a managementtel.
Gyanitom hogy a cégeknél a HReseknél, a munkaerő keresési módszereknél és a felvételi rendszerben is vannak problémák amik azt okozzák hogy lassan találnak egymásra a munkaadók és a munkavállalók.
Amúgy nagy sláger manapság a devops meg a bigdata fejlesztő is, azokból meg talán azért is nehéz találni mert 1. túl új dolgok 2. nincs explicit devops képző iskola/tanfolyam...
Utoljára szerkesztette: lammaer, 2017.11.14. 10:43:47 -
cylontoaster #6 Gyakorlatilag minden ügyfelünk keres fejlesztőt és rendszergazdát is, gyakran papír és gyakorlat nélkül is jó lenne.
Programozóból hiányzik valszeg a legtöbb, de nem igaz, hogy minden más lenne. -
nlght #5 Én egy sok rendszergazdát "tömörítő" cégnél dolgozom. Hónapok óta próbáljuk betölteni a létszámhiányt... Ennyit a csak programozó hiányzik elméletről.. -
Mike111 #4 "Először is nem az számít hány főt vesznek fel, hanem hogy hány végez." - Ez így van. ELTE-s tapasztalat, Analízis létszám alakulása:
I.félév: 800 fő a nagyelőadóban
II.félév: 400 fő
...
"Régi" progmat átlagos végzős hallgató/év: kb. 50 fő.
Persze sokan vannak, akik már az egyetem befejezése előtt elhelyezkednek (köztük vannak nagyon jó szakemberek is) és nem is szereznek diplomát, viszont az 50 főben lenni sem garancia, hogy valakiből jó szakember lesz (lásd: magolás).
Amit problémának látok (nagy multi cég (IT) interjú tapasztalat), hogy nagyon sokan elakadnak egy bizonyos szint alatt, emiatt "komoly" munkát nem lehet rájuk bízni, amolyan kódrabszolgának jók. Egy fokkal jobb, mint India, de minőségi munka/innováció nem várható.
Ami tényleg hasznos lenne, az a minőségi szakember képzés, aki előbb-utóbb eljut egy architect szintre. Ez sok időt és energiabefektetést igényel (tanulás otthon, nem kényszer hatására). Az ilyen emberektől lehet tanulni és képesek az utánpótlás kinevelésére. A fenti kategória erre alkalmatlan.
Amúgy szerintem a pályára alkalmas emberek db száma %-osan korlátos, igényel egy fajta strukturális/algoritmikus gondolkodást, hiába lenne piaci igény többre...
-
#3
Nem "általánosan" informatikus, hanem programozó hiányzik.
És abból is az esetek 95%-ában gyakorlottat keresnek. Az a baj, hogy az 1-2 éves cuccokhoz is(!!!)
Meg minek beszéljen 2 idegen nyelven, hogy egy nyomorult angol doksit elolvasva megértsen...
Vicc! -
Akva #2 Először is nem az számít hány főt vesznek fel, hanem hogy hány végez.
Másodszor: a létszámnövekedés leggyakrabban minőségromlással jár együtt. Manapság minden hülyének is van diplomája, de attól még hülye marad. Az elmúlt századokban nem növekedett az átlagos szellemi képesség, csak sokkal könnyebben osztogatják a diplomát. -
#1
Én inkább annak örülnék jobban, ha az informatikai képzések életszagúbbak lennének.
Jelenleg kikerül sok magát fejlesztő-rendszergazdának "képzelő" fiatal, akik bekerülve első munkahelyükre döbbennek rá, mennyire nem ért semmit sem a képzésük.
Pl mihez lehet kezdeni olyan SQL-essel, aki nem ismeri a JOIN-okat. Miért? Mert a tanárnője se ismerte (IT szak) ezért úgy tanítja egy évtizede, hogy mindent a where-be (mert csak azt ismeri, magát pedig nem képzi).
Sőt, aki vizsgán JOIN-t mer használni, azt meghúzza. Nem vicc, ismerőssel történt.
Tehát valahogy el kellene indulni abba az irányba, hogy valós szakemberek, akár a magánszférából témakörönként 1-1 órára beugorjanak, és gyakorlati tanácsokkal, irányelvekkel lássák el a fiatalokat (+tanárokat). Vagy levezessék nekik egy valós fejlesztés folyamatát, irányelveit ... vagy valami.