Berta Sándor
Az iskolák területén is megjelennek az IT-cégek
Az oktatás területén általában az állam van monopolhelyzetben, de a jövőben előtérbe kerülhetnek a technológiai társaságok.
A svájci Häggenschwilben magánüzemeltetésű, de állami tulajdonban lévő iskola működik, amelyben a diákok önállóan tanulnak. A tinédzsereket általában egy pedagógus (hivatalosan tanítási kísérő) és egy asszisztens felügyeli. A koncepció lényege a személyre szabott tanulás, a diákok egyéni tanterv alapján tanulnak, többek között tableteket használva. A Julius Bär Bank elemzői úgy becsülik, hogy a globális oktatási piac az idén akár 7,8 milliárd dollárra is bővülhet, ez közel 40 százalékkal több, mint 2013-ban. A forgalom jelentős része magánvállalkozásokhoz köthető. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az IT-óriáscégek mindent elkövetnek majd azért, hogy pénzt fektessenek be ezen a területen és komoly szerepet töltsenek be az oktatásban.
Mark Zuckerberg jelenleg több mint 100 iskolában tesztel egy személyre szabott tanulást lehetővé tévő szoftvert. Reed Hastings, a Netflix első embere a munkatársainak egy olyan individualizált matematikát oktató program kifejlesztését adta feladatul, amely algoritmusokkal működik. A legsikeresebb azonban ezen a területen a Google. Az Amerikai Egyesült Államokban az általános és középiskolás diákok több mint a fele használja már a konszern szolgáltatásait, például a Gmailt vagy a Classroom csomagot, világszerte pedig már 70 millió nebuló és tanár alkalmazza ezeket a megoldásokat.
Az egyénre szabott képzés - a digitalizálással ötvözve - mindent meg fog változtatni. Az online platformoknak köszönhetően a jövőben a tanárok sokkal egyszerűbben elkészíthetik majd a diákok személyre szabott tanterveit. Az eddigi pedagógusok mellett akár virtuális tanárok is oktathatják a nebulókat, akik minden este elkészítenek egy tesztet, amelyet egy program értékel és kiszámítja, hogy mely feladatokat kell másnap megoldaniuk ahhoz, hogy előrelépést érhessenek el. A szakemberek ugyanakkor az adatvédelem miatt aggódnak és arra hívták fel a figyelmet, hogy nem világos, hogy a techóriások felhasználják-e a saját céljaikra a tanulók adatait vagy sem, illetve, ha igen, akkor azt milyen formában teszik meg.
Jürg Brühlmann, a Svájci Tanárnők és Tanárok Szövetségének képviselője elmondta, hogy a jövő digitalizált, személyre szabott oktatásának ipari karaktere lesz. A nagyvállalatok olyan helyzetbe kerülnek, hogy digitális és moduláris tananyagokat kínálhassanak. Ebbe beletartoznak a tanulási feladatok, a tesztek, a kérdéseket feltevő robotok, a dalok és a játékok. Az arcfelismerő szoftverek fel fogják ismerni, ha a diákok motivációs problémákkal küzdenek. A digitalizálásnak köszönhetően a személyre szabott oktatás az állami iskolákban is olcsón megvalósítható lesz.
Wolfgang Beywl, az FHNW Pedagógiai Főiskola professzora szerint öt év múlva nem ismer majd rá senki az oktatási intézményekre. Bár a svájci kantonok online projektjei innovatívak, de középtávon esélytelen, hogy tartani tudják a lépést a nemzetközi technológiai óriáscégekkel. Az oktatási platformokon a jövőben teljes nebulói karrierek lesznek eltárolva, nem csupán a jegyek, de olyan adatok is, hogy az adott hallgató mely napszakban a legproduktívabb és mikor internetezik. Ezek az információk pedig nagyon értékesek lesznek. A jövőbeli munkaadók megtudhatják például, hogy a náluk jelentkező ifjú korábban mennyire volt fegyelmezett, míg a reklámipart az érdekelheti, hogy az adott jelentkezők közül ki, melyik időszakban szörföl a világhálón. Ugyanakkor kiemelt fontosságúvá válik az adatok védelme.
Gita Steiner-Khamsi számos országban kutatta, hogy mi történik, ha az állami iskolák magántulajdonba kerülnek. A Columbia Egyetem professzora megállapította, hogy Svédországban például pusztító következménnyel járt mindez. Miután bevezették, hogy a fiatalok választhattak az állami és a magániskolák között, a tanulók teljesítménye visszaesett. A cél az volt, hogy az intézmények közötti verseny javítson az oktatás színvonalán, de az elv nem működött a gyakorlatban.
Az Amerikai Egyesült Államokban minden tehetősebb üzletember vagy fenntart saját iskolákat vagy támogat intézményeket. A Wal-Mart áruházlánc tulajdonosának számító Walton családnak több mint tucatnyi szövetségi államban vannak iskolái, Bill és Melinda Gates alapítványa több millió dollárral támogatja intézmények létrehozását, míg Mark Zuckerbergnek, a Facebook alapítójának saját alapítványa van az iskolák megsegítésére. A tengerentúlon a milliárdosok, a vállalatok, az egyetemek, a kutatási létesítmények és a nonprofit szervezetek egyre gyakrabban vesznek át oktatási intézményeket. Ezek szinte mindig problémás negyedekben lévő iskolák, amelyek gyűjtőneve Charter Schools.
Ezek ugyan részét képezik a közoktatásnak, de adóbevételekből működnek. Saját maguk határozzák meg az osztályaik méretét és a tantervet, s még arra sincsenek kötelezve, hogy képzett tanárokat alkalmazzanak. Egyetlen dolog számít: a diákok teljesítménye. 2015-ben 3 millió nebuló járt ilyen iskolákba. A probléma csak az, hogy kiderült: ezek az intézmények nem gyengítették, hanem felerősítették az egyenlőtlenségeket.
Mark Zuckerberg és más üzletemberek több millió dollárt fektetnek be a Charter Schools rendszer javításába. Ezekben az iskolákban tesztelik például a Facebook online tanítási platformját is és gyakorlatilag a pedagógiai innovációk tesztlaboratóriumaként is működnek. Megjelent ugyanakkor az Online Charter Schools kategória is. Az ebbe tartozó intézményekben részben vagy egészben már az interneten zajlik az oktatás. A Washingtoni Egyetem és a Stanford Egyetem tanulmánya kimutatta viszont, hogy az online diákok a matematika és az olvasás területén jelentősen gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint más nebulók.
A svájci Häggenschwilben magánüzemeltetésű, de állami tulajdonban lévő iskola működik, amelyben a diákok önállóan tanulnak. A tinédzsereket általában egy pedagógus (hivatalosan tanítási kísérő) és egy asszisztens felügyeli. A koncepció lényege a személyre szabott tanulás, a diákok egyéni tanterv alapján tanulnak, többek között tableteket használva. A Julius Bär Bank elemzői úgy becsülik, hogy a globális oktatási piac az idén akár 7,8 milliárd dollárra is bővülhet, ez közel 40 százalékkal több, mint 2013-ban. A forgalom jelentős része magánvállalkozásokhoz köthető. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az IT-óriáscégek mindent elkövetnek majd azért, hogy pénzt fektessenek be ezen a területen és komoly szerepet töltsenek be az oktatásban.
Mark Zuckerberg jelenleg több mint 100 iskolában tesztel egy személyre szabott tanulást lehetővé tévő szoftvert. Reed Hastings, a Netflix első embere a munkatársainak egy olyan individualizált matematikát oktató program kifejlesztését adta feladatul, amely algoritmusokkal működik. A legsikeresebb azonban ezen a területen a Google. Az Amerikai Egyesült Államokban az általános és középiskolás diákok több mint a fele használja már a konszern szolgáltatásait, például a Gmailt vagy a Classroom csomagot, világszerte pedig már 70 millió nebuló és tanár alkalmazza ezeket a megoldásokat.
Az egyénre szabott képzés - a digitalizálással ötvözve - mindent meg fog változtatni. Az online platformoknak köszönhetően a jövőben a tanárok sokkal egyszerűbben elkészíthetik majd a diákok személyre szabott tanterveit. Az eddigi pedagógusok mellett akár virtuális tanárok is oktathatják a nebulókat, akik minden este elkészítenek egy tesztet, amelyet egy program értékel és kiszámítja, hogy mely feladatokat kell másnap megoldaniuk ahhoz, hogy előrelépést érhessenek el. A szakemberek ugyanakkor az adatvédelem miatt aggódnak és arra hívták fel a figyelmet, hogy nem világos, hogy a techóriások felhasználják-e a saját céljaikra a tanulók adatait vagy sem, illetve, ha igen, akkor azt milyen formában teszik meg.
Jürg Brühlmann, a Svájci Tanárnők és Tanárok Szövetségének képviselője elmondta, hogy a jövő digitalizált, személyre szabott oktatásának ipari karaktere lesz. A nagyvállalatok olyan helyzetbe kerülnek, hogy digitális és moduláris tananyagokat kínálhassanak. Ebbe beletartoznak a tanulási feladatok, a tesztek, a kérdéseket feltevő robotok, a dalok és a játékok. Az arcfelismerő szoftverek fel fogják ismerni, ha a diákok motivációs problémákkal küzdenek. A digitalizálásnak köszönhetően a személyre szabott oktatás az állami iskolákban is olcsón megvalósítható lesz.
Wolfgang Beywl, az FHNW Pedagógiai Főiskola professzora szerint öt év múlva nem ismer majd rá senki az oktatási intézményekre. Bár a svájci kantonok online projektjei innovatívak, de középtávon esélytelen, hogy tartani tudják a lépést a nemzetközi technológiai óriáscégekkel. Az oktatási platformokon a jövőben teljes nebulói karrierek lesznek eltárolva, nem csupán a jegyek, de olyan adatok is, hogy az adott hallgató mely napszakban a legproduktívabb és mikor internetezik. Ezek az információk pedig nagyon értékesek lesznek. A jövőbeli munkaadók megtudhatják például, hogy a náluk jelentkező ifjú korábban mennyire volt fegyelmezett, míg a reklámipart az érdekelheti, hogy az adott jelentkezők közül ki, melyik időszakban szörföl a világhálón. Ugyanakkor kiemelt fontosságúvá válik az adatok védelme.
Gita Steiner-Khamsi számos országban kutatta, hogy mi történik, ha az állami iskolák magántulajdonba kerülnek. A Columbia Egyetem professzora megállapította, hogy Svédországban például pusztító következménnyel járt mindez. Miután bevezették, hogy a fiatalok választhattak az állami és a magániskolák között, a tanulók teljesítménye visszaesett. A cél az volt, hogy az intézmények közötti verseny javítson az oktatás színvonalán, de az elv nem működött a gyakorlatban.
Az Amerikai Egyesült Államokban minden tehetősebb üzletember vagy fenntart saját iskolákat vagy támogat intézményeket. A Wal-Mart áruházlánc tulajdonosának számító Walton családnak több mint tucatnyi szövetségi államban vannak iskolái, Bill és Melinda Gates alapítványa több millió dollárral támogatja intézmények létrehozását, míg Mark Zuckerbergnek, a Facebook alapítójának saját alapítványa van az iskolák megsegítésére. A tengerentúlon a milliárdosok, a vállalatok, az egyetemek, a kutatási létesítmények és a nonprofit szervezetek egyre gyakrabban vesznek át oktatási intézményeket. Ezek szinte mindig problémás negyedekben lévő iskolák, amelyek gyűjtőneve Charter Schools.
Ezek ugyan részét képezik a közoktatásnak, de adóbevételekből működnek. Saját maguk határozzák meg az osztályaik méretét és a tantervet, s még arra sincsenek kötelezve, hogy képzett tanárokat alkalmazzanak. Egyetlen dolog számít: a diákok teljesítménye. 2015-ben 3 millió nebuló járt ilyen iskolákba. A probléma csak az, hogy kiderült: ezek az intézmények nem gyengítették, hanem felerősítették az egyenlőtlenségeket.
Mark Zuckerberg és más üzletemberek több millió dollárt fektetnek be a Charter Schools rendszer javításába. Ezekben az iskolákban tesztelik például a Facebook online tanítási platformját is és gyakorlatilag a pedagógiai innovációk tesztlaboratóriumaként is működnek. Megjelent ugyanakkor az Online Charter Schools kategória is. Az ebbe tartozó intézményekben részben vagy egészben már az interneten zajlik az oktatás. A Washingtoni Egyetem és a Stanford Egyetem tanulmánya kimutatta viszont, hogy az online diákok a matematika és az olvasás területén jelentősen gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint más nebulók.