Gyurkity Péter

Hiperszonikus fegyverek versenye zajlik az oroszok és az amerikaiak között

Az amerikaiak repülőről dobták le, míg az oroszok egy tengeralattjáróról indították saját hiperszonikus fegyverüket.

A címben szereplő fegyverek kapcsán többnyire az orosz, részben pedig a kínai fél szerepel a hírekben, de persze az USA sem akar lemaradni. (Előbbi esetében legutóbb arról írtunk, hogy sikeresen teszteltek egy ilyen megoldást.) A hiperszonikus fegyverek nagy előnye, hogy az észleléshez és az ellenlépések megtételéhez szükséges idő előtt lecsaphatnak az ellenségre, ezért is akar minden nagyobb szereplő belépni erre a területre, hiszen csak így biztosíthatják a viszonylagos egyensúlyt.

Tegnap újabb elsőség született, először hajtott végre tesztindítást atomtengeralattjáró az orosz Cirkon hiperszonikus manőverező robotrepülőgéppel - közölte az orosz védelmi minisztérium. Az orosz haditengerészet Szeverodvinszk atomtengeralattjárója feltételezett tengeri cél ellen hajtott végre sikeres lövészetet a Barents-tengeren. A védelmi tárca a tesztelést sikeresnek minősítette. A Cirkon "szárnyas rakéta" tesztindítása 40 méteres vízmélységből történt, a tárca szerint a feltételezett célt ezúttal is eltalálták és a második teszt is sikereres volt. A Cirkon előző teszteléseiről tavaly július 26-án, október 7-én és november 26-án, valamint idén július 19-én számoltak be az orosz fegyveres erők. A korábbi indítások az Admiral Gorskov fregatt fedélzetéről történtek.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz parlament két háza előtt 2019 februárjában megtartott beszédében elmondta, hogy a Cirkon kilencszeres hangsebességgel haladva több mint ezer kilométeres hatókörben lesz alkalmas tengeri és szárazföldi célpontok megsemmisítésére. 2019 decemberében közölte, hogy készül a hiperszonikus robotrepülőgép szárazföldi állomásoztatású változata is. Alekszandr Moiszejev, az Északi Flotta parancsnoka tavaly márciusban helyezte kilátásba, hogy tengeralattjárókat is alkalmassá tesznek az indítására.


Az amerikaiak sem akarnak azonban lemaradni ezen a téren, az egyetlen megmaradt szuperhatalom nyilván itt is szeretne az első helyre felkapaszkodni, ezért most ők is újabb kísérletre kerítettek sort. A Raytheon Missiles & Defense és a Northrop Grumman közös fejlesztéséről van szó, amelynek közleménye alapján a szeptember második felében végrehajtott kísérlet a DARPA és az amerikai légierő követelményeinek igyekezett megfelelni.

A prototípus a Hypersonic Air-breathing Weapon Concept, vagyis HAWC nevet kapta meg. Ennek indítása egy repülőről történik, és bár a pontos típusról nem esett szó, nagy valószínűséggel ezúttal is egy Boeing B-52 Stratofortress működött ebben közre, a sikeres indítás pedig azt jelenti, hogy végre alakulóban van egy olyan program, amely következő generációs képességekkel láthatja el az amerikai fegyveres erőket.

Az illetékesek viszonylag hosszú ideje várnak a meglévő lemaradás ledolgozására, ezzel kapcsolatban nem sokkal a tesztet megelőzően ismét komoly aggodalmakat fogalmaztak meg, amely még a 2022-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetben is helyet kapott. Indokként hozták fel, hogy július végén kudarcot vallott a légierő saját, AGM-183A Air-launched Rapid Response Weapon (ARRW) típusú rakétája, nem sokkal később pedig maga a védelmi miniszter jelentette ki, hogy nem elégedett a fegyvernem programjának eddigi eredményeivel. A hangsebesség ötszörösét elérő HAWC most elért sikere mindenképpen gyógyírt jelent erre, bár a hadrendbe állításig vezető út hosszú lesz.

Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes januárban közölte, hogy a Cirkon sorozatszállítása az orosz fegyveres erőknek a tervek szerint 2022-ben kezdődnek meg. Augusztusban, az Armija 2021 haditechnikai fórum alkalmával a moszkvai katonai tárca közölte, hogy a gyártásra leszerződött a KTRV vállalattal. A Cirkonokat tesztelő orosz Északi Flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Interfax hírügynökség szerint az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein védelmezi Oroszország érdekeit. Az Északi Flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #26
    Nyilván nehezebb detektálni, de nyilván nem is lehetetlen. LEO műholdakra hárulhat ebben a kulcs szerep. Tény hogy több kell ebből.
    The number of tracking satellites could balloon up to 500 in total if all goes according to SDA’s planned National Defense Space Architecture (NDSA).
    SDA announced Tuesday that it had awarded SpaceX $149 million and L3Harris $194 million to each build four satellites for the agency’s Tracking Layer Tranche 0 designed to detect ballistic, cruise and hypersonic missiles using a wide field of view IR sensor. The low-cost satellites are supposed to “provide missile warning and tracking information to national defense authorities, and tracking and cueing data for missile defense elements,” according to SDA officials.


    “It’s imperative we have the capability to look down on the warm Earth and pick targets out of that scene,” the agency said in a statement.
    “The Prototype Infrared Payload will help inform MDA’s development of the payload for the Hypersonic and Ballistic Tracking Space Sensor, which is on course for an on-orbit demonstration using two prototype space vehicles in 2023. These space vehicles will demonstrate the unique sensitivity and fire-control quality of service performance necessary to support the hypersonic kill chain.


    Azt ne feledjük hogy a fegyverkezési verseny szabályai szerint Oroszországnak és Kínának ugyanúgy ki kell építenie egy hasonló műhold hálózatot, mert a potenciális ellenfelek hiperszonikus rakétáit nekik is kezeleni kellene valahogy.
  • Montar #25
    Így van! Az eddigi legértelmesebb hozzászólás! Két fórumozó( kvp, t-robert) időnként annyi ostobaságot ír le a hiperszonikus fegyverekkel kapcsolatban, hogy az már fáj.
    Kezdem azzal, hogy a kilencszeres hangsebesség csak a legkisebb, legújabb orosz rakétára igaz, ez a Cirkon. A már korábban hadrendbe állított Avangard és Kinzsal rakéták esetén a Kinzsal 10-szeres, az Avangard 27-szereres hansebességre képes a sűrűbb(!) légrétegekben.
    És akkor ami mindebből következik, az óriási súrlódás hatására valóban egy plazma réteg veszi körül a rakétatestet, ezért az a radarok számára láthatatlan. Ennyit tehát akkor a Phalanx esélyeiről!
    Ami elgondolkodtató, hogy ezen jelenség ellenére a rakétával a kommunikációt megoldották.
    Ezek után gondolkozzon el mindenki t-robert "hangos" lamentálásán, ami arról szól, hogy nem is annyira veszélyes és kivédhetetlen s hiperszonikus rakétafegyver. Ész megáll. Közröhej.
  • 1519 #24
    Olyan gyorsan, és alacsonyan megy, hogy a 'sűrű' levegő plazmává alakul az oora előtt, így még a radark sem igazán látják...
    "And it's so fast that the air pressure in front of the weapon forms a plasma cloud as it moves, absorbing radio waves and making it practically invisible to active radar systems."
  • Jawarider #23
    Érdekes hogy mindig 2 hatalom majdnem mindig egyszerre talál ki dolgokat ;)
    Utoljára szerkesztette: Jawarider, 2021.10.19. 08:30:07
  • t_robert #22
    Nos nem is olyan magasra megy fel, mint egy interkontinentális ballasztikus rakéta a maga 1000-1500 kmes pályán. De mint látszik a rajzon azért kilövéskor felmegy 200-300 km magasra, majd onnan süllyed vissza az 50-80 km-es magasba, ahol már olyan ritka a légkör, hogy tartani lehet a 5-8-szoros hangsebességet. Én ügye azt mondtam, hogy lent a tenger szinten nme lehet elérni az ilyen sebességet a sűrűbb légkörben. Vagyis nem egészen úgy repül, mint mondjuk egy cirkáló rakéta mely nagyjából az 1000-1100 kmes sebességet tartja pár tucat méter magasan mélyen a radarok alatt repülve és egy a talajszinten levő radar csak úgy pár km távolból észleli. És akkor már közel hangsebességgel kezelitő célok esetében is csak rövid idő van az elhárításra. Így lőtték ki az argentinok a Falklandi háborúban a angolok Sheffield rombolóját. Látták a radaron, hogy ott bóklászik a hajótól 50-70 km-re két argentin gép aztán távoztak. Igaz közben kinyomtak a hajóra egy francia Exocet rakétát, ami már a tenger felett 20-30 méterrel repülve közeledett. Mire a horizont miatt későn meglátták a közeledő rakétát már késő volt ellenintézkedést tenni. A romboló elsüllyedt és ráment 30 tengerész. Na azóta szerelik fel a fejlettebb hadihajókat Automata Phalanx rendszerű radarokkal és gépágyúkkal. Olyannal lötték ki az Úszóerőd című filmben a csatahajó közelébe repülő vadászgépet. Minden esetre egy 50-80 km magasan repülő rakétát messzebbről lehet kiszúrni radarra(főleg ha a radar magasra van rakva), mint egy pár tucat méteren közeledőt. Nem véletlenül ment a huzavona a NATO radar telepítési helye körül Pécs közelében. Minél magasabban van a radar annál messzebbre lát el a horizonton. Vagyis hiába repül gyorsan a rakéta ha a magasság miatt sokkal előbb észlelik, mint mondjuk egy robot repülőt. Egy fejlett légvédelemmel rendelkező ország coljai ellen nem lesz csodaszer a hiperszonikus rakéta.
  • defiant9 #21
    Alap kérdés hogy miért fejleszt minden ICBM-et birtokló hatalom ilyen fegyvereket, ha úgy gondolja hogy az ICBM ellen sincs védelem?
    A válasz az hogy jelenleg nincs, azonban nem zárható ki hogy a jövőben lesz(game changer). Ezek a programok érthető okokból nagyon alacsony transzparenciájúak, ez a mostani 'fegyverkezési verseny' a jövőnek szól, ott fog eldőlni, vagy továbbra is érvényben marad a MAD.
  • Gabbbbbbbbbbbb #20
    Elvileg nincs űrbe telepített védelem ICBM ellen, mert az amerikai gazdaság is belerokkanna a dologba. (monumentálisan sok műhold kellene hozzá és a teljes lefedettség sem nyújtana 100% közeli védelmet)
  • defiant9 #19
    Nem olyan magasan mint az ICBM, de nem is annyira lent mint a robotrepülőgép.
    Úgy tudom az volt a cél/hozadék hogy így az űrbe telepített védelem hatósugara alá is bekerüljenek.

  • t_robert #18
    Na ez a másik.. 9-szeres hangsebesség mellett nem lehet összevissza manőverezni. harci gépek is melyek képesek hangsebesség feletti repülésre ezt leginkább a 10-15 km-es magasságban teszik meg vagy még feljebb. Ha lejönnek pár kilométer magasba ott már csak a hangsebesség környékén vagy alatta képesek repülni a egyre sűrűbb légkörben. A légi harcot is csak pár kilométer magasan vívják. 1,5-3 Mach mellett leginkább lehet simán repülni, mint a kilőtt puskagolyó. Eddig a leggyorsabb repülőgép, ami repült (kísérleti) 5-szörös sebességet ért el rakéta hajtással. Szolgálatba állított gép ami a leggyorsabb volt az SR-71-es volt. ami képes volt nagyjából 3,2-szeres hangsebességre. Amit viszont úgy 20-25 km-es magasságban volt képes elérni csak. ott már csak nagyjából a 20-25%-a sürű a légkör. Nagyjából a Himalája csúcsán már csak úgy 60% a tengerszinthez képest a légkör sűrűsége. Ezért is nehéz megmászni légzőkészülék nélkül a magas csúcsokat. De már az SR-71 esetében is úgy volt összerakva a gép burkolata, mint egy tobzoska páncélja lemezekből állt és nagy hézagok voltak köztök, hogy a hőtáguláskor legyen hová változni a lemezek méretének. A földön álló gép takaró lemezei közé simán be lehetett dugni a kezét az embernek akkora hézagokat kellett köztök hagyni, hogy legyen hely a hőtágulásnak. több száz fokosra melegedett fel a burkolat 3-szoros hangsebesség mellett 25-28 km magasságban is. Pedig az harmad sebességgel és ötöd olyan ritka légkörben repült, mint a tengerszinten a 9-szeres hangsebesség. Abba ne is menjünk bele, hogy ha 1000 km a hatótáv, akkor ahhoz mennyi üzemanyagra van szükség fentartani a 9-szeres hangsebességet a sürú légkörben. Milyen böszme nagy rakéta volna az, ami ehhez szükséges üzemenagyot magával viszi még ha valamilyen tarlósugaras hajtóművel is van felszerelve. Vagyis ami nem viszi magával az égéshez szükséges oxigént csak az üzemanyagot. De ezek félgyorsításához is gyakorlatilag rakéta hajtóműre van szükség, mert a tarlósugaras hajtóműnek el kell érni úgy 3-5-szörös hangsebességet és csak akkor kezd müködni a hajtómű. Addig bizony rakétával kell menni annak meg cipelni kell az oxigént is magával, ami plusz súly. Arról nem is szólva, hogy meglehetősen nagyobb hátrány lentről hajóról indítani a rakétát, mint fentről egy mondjuk egy B-52-esről 12 km magasból. (ismét ott a harmad olyan sürű légkör, mint a tengerszinten) Szóval józanul gondolkodba ismerve a fizikát nem nagyon hiszek a tengerszinten 9-szeres hangsebességgel repülő eszközökben. Azt eltudom képzelni, hogy kilövik mint sima rakéta, ahogy a képen is látszik, hogy meredek szögben repül felfele rakéta hatással az égbe. Majd elérve a ritkább légkört és a szükséges sebességet valamiféle tarló sugaras hajtómű viszi tovább. majd lejebb ereszkedve a radar szint alá(drasztikusanm csökkentve a sebességet nagyjából hangsebesség alá már manőverező robotrepülő módjára közeliti meg a célt. A dolog előnye, hogy jóval gyorsabban odaér a 1000 km-re levő célhoz, mint mondjuk egy hagyományos cirkáló rakéta ami azért 1000 km/h körüli sebeségel repül. Végre hajtottak az amerikaiak pár közelkeleti célpont ellen légicsapást robot repülővel de több száz kilométerről kilöve jellemzően hajókról 25-30 percet repültek a célig. Mondjuk egy ilyen hiperszonikus rakéta meg ott lenne 10 perc alatt. Kvesebb idő lenne az elhárításra.
  • 1519 #17
    Én olyat olvastam talán tavaly, hogy ezek igenis földközelben tudnak 9szeres hangsebességet, és vmiféle plazma szerű alakul ki előttük a hőtől, de az oroszok kifejlesztettek, vmi anyagot, ami ezt elbírja....ja, és olyan infó is volt, hogy ezek folyamatosan össze-vissza bizonyos mértékben ugyan, de változtatgatják az irányukat, hogy ne lehessen eltalálni őket..