Németország új kormánya ígéretet tett arra, hogy egy európait juttat a Holdra, de ez túl nagy vállalásnak bizonyulhat.

Friedrich Merz leendő német kancellár kereszténydemokratái és a szociáldemokraták között szerdán megkötött koalíciós megállapodásban szerepel egy olyan ígéret, amely biztosítja a helyet egy jövőbeni Hold-misszióban, valamint az az ígéret, hogy Berlin növeli az Európai Űrügynökség (ESA) támogatását, és támogatja az Északi-tengeren úszó rakétaindító állomásra vonatkozó terveket. "Arra törekszünk, hogy egy német űrhajós egy nemzetközi misszió részeként repüljön a Holdra” - olvasható a kormánypaktumban, hozzátéve, hogy az ilyen kezdeményezések "inspirálják a következő generációt". De mivel csak négy év áll rendelkezésre a megvalósításhoz, ez túl nagy vállalásnak bizonyulhat.

Jelen állás szerint Európa nem dolgozik emberes holdraszállási programon. Az ESA-nak sincs megállapodása a NASA-val arról, hogy a következő néhány évre tervezett Artemis Hold-küldetéseken egy európai is részt vegyen. Az Egyesült Államok ehelyett tavaly Japánt választotta ki első nemzetközi partnerként, hogy az Artemis program keretében utastársat delegáljon.

Ha Merznek valahogy sikerülne az utolsó pillanatban helyet szereznie a NASA-nál egy jövőbeli Artemis-járaton, akkor számos jelölt van az utakra. Két német - Alexander Gerst és Matthias Maurer - már tapasztalt űrhajós, akik már többször jártak a Nemzetközi Űrállomáson. Ők segítettek a LUNA kiképző létesítmény kialakításában is, amely a leendő űrkutatóknak lehetőséget kínál arra, hogy közvetlenül a Köln mellett található európai űrhajósközpont mellett felkészüljenek a küldetésekre.

Mindkét német szeretné, ha ő lenne az első európai a Holdon, de versenyben lenne még a francia Thomas Pesquet is, aki Emmanuel Macron francia elnök támogatását élvezi, és az olasz Samantha Cristoforetti. Németországnak két tartalékos űrhajósjelöltje is van: Amelie Schoenenwald és Nicola Winter, azonban nem valószínű, hogy behívják őket.

Az űrkutatás általános felfrissítésének részeként a következő német kormány létrehoz egy fejlesztési, technológiai és űrkutatási minisztériumot, amelyet a konzervatívok irányítanak majd. Korábban a német űrpolitika a gazdasági és a közlekedési minisztérium között oszlott meg, és a nemzetközi csúcstalálkozókon Berlin gyakran csak egy parlamenti koordinátorral képviseltette magát, nem pedig egy kabinettaggal.

Németország már most is a legtöbbet fordítja Európában az űrre, és novemberben Brémában ad otthont az ESA-tagországok következő találkozójának.