Az ESA Gaia műholdjának elküldték az utolsó parancsokat. 12 évnyi galaxiskutatás után az űrszonda kikapcsolja számítógépeit és a Nap körüli pályára áll.

A lekapcsolás nem egyszerű feladat. A 2013. december 19-én indított Gaia szándékosan úgy lett megtervezve, hogy ellenálló legyen, és több tartalék számítógépes rendszerrel rendelkezzen, amelyek napviharok és mikrometeorit-becsapódások esetén (ilyen utoljára tavaly történt) újraindíthatják a műholdat. "Egy űreszköz kikapcsolása a küldetése végén elég egyszerű feladatnak tűnik” - nyilatkozta a Gaia űrszondát üzemeltető Tiago Nogueira. „De az űreszközök valójában nem akarják, hogy kikapcsolják őket. Olyan leszerelési stratégiát kellett kialakítanunk, amelynek során szisztematikusan szét kellett szednünk és ki kellett kapcsolnunk a redundanciarétegeket, amelyek oly sokáig biztosították a Gaia működését, mert nem akarjuk, hogy a jövőben újra aktiválódjon, és újra sugározni kezdjen, ha a napelemek napfényt találnak.”

A leállítási folyamat részeként a Gaia csapata felülírja a merevlemez egyes részeit a projekten dolgozó több mint 1500 ember nevével. Ez tönkreteszi a kulcsfontosságú szoftvereket, ráadásul a csapat néhány tagja olyan üzeneteket töltött fel, amelyek szintén felülírják a szoftvereket, és ezek addig tartanak, amíg az űreszköz működik. "Ma a Gaia processzormoduljainak megrongálása volt a feladatom, hogy a fedélzeti szoftverek soha többé ne induljanak újra, miután kikapcsoltuk az űrszondát” - mondja Julia Fortuno, az űreszköz üzemeltetési mérnöke. "Vegyes érzéseim vannak e fontos életciklus-záró műveletek iránt, izgatottság és a szomorúság között ingadozom. Búcsút kell vennem egy olyan űrszondától, amelyen több mint öt évig dolgoztam. Nagyon boldog vagyok, hogy részese lehettem ennek a hihetetlen küldetésnek.”


A Gaia célja a Tejútrendszer háromdimenziós feltérképezése volt, a csillagok, bolygók és üstökösök helyzetének, mozgásának és távolságának naplózása a Tejútrendszerünkben és azon túl. Mindezt úgy tette, hogy öt éven keresztül többször is lefényképezte az objektumokat. Az így kapott 200 TB adatot a Földön elemzik, hogy feltérképezzék az égboltot, majd tömörítik és 3 Mbit/s sebességgel továbbítják. Eddig a Gaia hárombillió megfigyelés után több mint kétmilliárd csillagot térképezett fel, és néhány jelentős felfedezést tett - nem utolsósorban azt, hogy galaxisunk kissé imbolyog, valószínűleg egy másik galaxissal való korábbi ütközés miatt. Tekintettel arra, hogy 4,5 milliárd év múlva összeütközünk az Androméda galaxissal, ez a dülöngélés még súlyosabbá válhat.

Emellett sokkal pontosabb képet kaptunk arról, hogy a Naprendszer hol helyezkedik el a galaktikus korongunkban. Kiszámította, hogy egyre közelebb és közelebb kerülünk a Tejútrendszer szívéhez, körülbelül 0,23 nanométer/másodperc sebességgel. Emellett megtalálta a Földhöz legközelebbi fekete lyukat - a találóan Gaia BH1-nek nevezettet -, amely mintegy 1600 fényévre van tőlünk. "A Gaia kiterjedt adatözöne egyedülálló kincsesbányát jelent az asztrofizikai kutatások számára, és a csillagászat szinte minden tudományágára hatással van” - mondta Johannes Sahlmann, a Gaia projekt kutatója.

A Gaia által visszaküldött térképezési adatokat a jövőbeli csillagászati küldetésekhez használják fel, és már javaslatot tettek a Gaia utódjára. A GaiaNIR (Gaia Near Infra-Red) ugyanezt a térképezést hivatott elvégezni, de más hullámhosszon, bár az ehhez szükséges képalkotó hardver még nincs teljesen készen.


Az elmúlt hetekben a földi irányítás tesztelte a rendszereket, beleértve a meghajtást is, hogy kiderüljön, mennyire bírták a több mint egy tucat évnyi szolgálatot. A hajtóműveket most használták utoljára, hogy az űrszonda közelebb kerüljön a Naphoz. A Gaia biztonságos, a Földtől 10 millió kilométerre lévő parkolási pályára állt, biztosítva, hogy legalább egy évszázadig nem fenyeget minket az a veszély, hogy eltaláljon minket. Ezután az ESA csapata egyenként elkezdte leállítani a rendszereket, és tönkretette a szoftvert, amely újraindíthatta volna őket. A kommunikációs alrendszert és a központi számítógépet kapcsolták le utoljára, így a Gaia már nem üzemel, bár a merevlemezeken még meglévő adatok időkapszulaként szolgálnak majd, ha az emberiség úgy dönt, hogy valamikor a jövőben, ha lesz rá lehetőség, vissza akarja nyerni azokat.

„Mi soha nem fogjuk elfelejteni a Gaia-t, és a Gaia sem fog elfelejteni minket” - jegyezte meg Uwe Lammers, a Gaia küldetés vezetője.