SG.hu
Pár óra múlva nem a V-2 lesz Németország valaha volt legnagyobb rakétája
Az Isar Aerospace első Spectrum rakétája a norvégiai Andøya űrrepülőtérről indul.
Hét évvel ezelőtt a Müncheni Műszaki Egyetem három évfolyamtársa úgy gondolta, hogy mérnökhallgatói projektjük ígéretes lehet a magánszektorban. Akkoriban az egyik társalapító, Daniel Metzler egy 40 diákból álló csapatot vezetett, amely rakétahajtóműveken és kisrakéták indításán dolgozott. Josef Fleischmann tagja volt annak a csapatnak, amely megnyerte a SpaceX Hyperloop első versenyét. Egy másik évfolyamtársával, Markus Brandllal együtt rakétaalkatrészeket készítettek az egyetemi műhelyben, mielőtt megragadták a lépést, és megalapították az Isar Aerospace-t, amely a bajor fővárost keresztülszelő folyóról kapta a nevét.
Most elérkezett az Isar nagy pillanata. A vállalat első, Spectrum névre keresztelt, orbitális osztályú rakétája ma felszáll egy norvégiai part menti indítóállásról. A háromórás indítási ablak helyi idő szerint 12:30-kor nyílik Norvégiában„Az indítás időpontja továbbra is az időjárás, a biztonság és a hatótávolság infrastruktúrájának függvénye” - áll az Isar közleményében. Az Isar közölte, hogy március 14-én kapta meg a norvég polgári légiközlekedési hatóságtól a kilövési engedélyt, miután februárban elvégezték a Spectrum rakétán az utolsó minősítő tesztet, hogy igazolják a rakéta repülésre való alkalmasságát.
Ez lesz az első orbitális indítási kísérlet egy nyugat-európai indítóállásról. A dél-amerikai, francia vezetésű Guiana Űrközpont az európai rakéták elsődleges űrrepülőtere. A Virgin Orbit 2023-ban az Egyesült Királyság egyik repülőteréről hajtott végre űrindítási kísérletet, a Pleszecki Űrközpont pedig Oroszország európai területén található.
A siker sosem biztos egy új rakéta első indításakor. Az Isar az első az európai indítórakéta-hullámban, amelyik eljutott erre a pontra. A vállalat a Spectrum rakétát nagyrészt magánfinanszírozással fejlesztette ki, bár az Isar több millió eurós befektetést kapott az Európai Űrügynökségtől, a német kormánytól és a NATO Innovációs Alapjától. Az Isar összességében több mint 400 millió eurót gyűjtött össze, többet, mint bármely más európai startup. "Az eddigi utunk legfontosabb pillanatához közeledünk, és szeretnék köszönetet mondani a csapatunknak, és minden partnerünknek, ügyfelünknek és befektetőnknek, akik elkísértek és bíztak bennünk” - mondta Daniel Metzler, az Isar társalapítója és vezérigazgatója.
A legtöbb magánfejlesztésű rakétának nem sikerült elsőre pályára állnia. Több, az Isarhoz hasonló módon fejlődött amerikai hordozórakéta-vállalat - például a Rocket Lab, a Firefly Aerospace és az Astra - rakétájának első repülésénél meghiúsult a pályára állás. "Ezzel a küldetéssel az Isar Aerospace célja, hogy minél több adatot és tapasztalatot gyűjtsön saját fejlesztésű hordozórakétájáról. Ez az összes rendszer első integrált tesztje” - mondta Alexandre Dalloneau, az Isar küldetésekért és indítási műveletekért felelős alelnöke. "A tesztek eredményei beépülnek a jövőbeli Spectrum hordozóeszközök iterációiba és fejlesztésébe, amelyeket párhuzamosan építenek és tesztelnek” - áll az Isar közleményében.
Európa nagyon küzd azért, hogy visszanyerje pozícióit, miután a SpaceX átvette a domináns helyet a globális kereskedelmi hordozórakéta-piacon. Azt három évtizeden át az európai Ariane rakétacsalád birtokolta, mielőtt a SpaceX bebizonyította az olcsóbb, részben újrafelhasználható Falcon 9 hordozórakéta megbízhatóságát. A kontinens új Ariane 6 rakétája, amelyet az ESA finanszírozott, és amelyet az Airbus és a Safran multinacionális cégek tulajdonában lévő konzorcium épített, drágább, mint a Falcon 9, és évekkel elmaradt a tervezettől. Végül tavaly debütált.
Az Isar Spectrum rakétája nem olyan erős, mint a SpaceX Falcon 9-es vagy az Arianespace Ariane 6-os rakétája. De még a SpaceX-nek is el kellett kezdenie valahol. A kis Falcon 1 rakéta háromszor is kudarcot vallott, mielőtt megízlelte volna a sikert. A Spectrum valamivel nagyobb teljesítményű, mint a Falcon 1, kb. a Firefly Alpha rakétájáéval egyezik meg. A teljesen összeszerelt Spectrum rakéta körülbelül 28 méter magas és több mint 2 méter átmérőjű. A hordozórakétát úgy tervezték, hogy akár 1 tonna hasznos terhet is képes alacsony Föld körüli pályára juttatni. A Spectrumot kilenc Aquila hajtómű hajtja az első fokozaton, és egy hajtómű a második fokozaton, amelyek propán és folyékony oxigén hajtóanyagok keverékét égetik.
A Spectrum első tesztrepülése során nincsenek műholdak a fedélzeten. A rakéta az észak-norvégiai Andøya űrrepülőtérről fog poláris pályára (azaz az Egyenlítőre merőleges) emelkedni, de az Isar nem tette közzé az indítás ütemezését vagy a célpálya pontos paramétereit. Bár mérete szerény az európai Ariane hordozórakéta-családhoz képest, az Isar Spectrum a legnagyobb német rakéta a V-2-es, a náci Németország által Nagy-Britanniában, Belgiumban és más helyeken lévő célpontok ellen indított második világháborús terrorfegyver óta. A háború óta eltelt 80 év alatt a német ipar csak kis, a légkör felső részéig tudományos műszereket vivő rakétákat fejlesztett, a felső fokozatok gyártását az Ariane végezte.
A német kormányok sokáig elzárkóztak a hordozórakétákra fordított kiadásoktól annak ellenére, hogy a nemzet az ESA egyik legnagyobb befizetője. A kontinens háború utáni rakétaiparának élére Franciaország állt, amely az Ariane finanszírozásának oroszlánrészét biztosította, és magára vállalta a hajtóművek és gyorsítófokozatok építését. Most, pontosan 80 évvel a második világháború utolsó V-2-es indítása óta, Németország ismét egy saját fejlesztésű, folyékony hajtóanyaggal működő rakétát állított efl egy kilövőállásra. Ezúttal más céllal.
Első lépésként az Isar és más európai cégek azért versengenek, hogy az Arianespace-nek konkurenciát állítsanak az európai hordozórakéta-piacon. Ezt olyan kisebb, kormányzati finanszírozású műholdakkal kezdik majd, amelyeket egyébként valószínűleg a SpaceX vagy az Arianespace járatain indítottak volna.
A német űrügynökség (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, de egyébként DLR néven ismert) 2022-ben jelentette be a Spectrum második indításán felvinni tervezett kutatási és demonstrációs hasznos terhek kiválasztását. A Norvég Űrügynökség e hónap elején hozta nyilvánosságra, hogy az Isar szerződést kötött egy műholdpár indítására az ország sarkvidéki óceánfelügyeleti programja számára. A következő napokban az ESA várhatóan „pályázati felhívást” tesz közzé az európai ipar számára, hogy az ajánlatokat nyújtson be az európai hordozórakéta-pályázatra. Az ESA idén nyáron választja ki a győzteseket az európai startupok közül, akiknek be kell bizonyítaniuk, hogy rakétáik képesek pályára állítani az ügynökség tudományos műholdjait.
Ez az első alkalom, hogy az ESA teljesen kereskedelmi üzleti modellel kísérletezik, és magánvállalkozásokkal köt indítási szolgáltatási szerződéseket. Az Isar a hordozórakéta-kihívás egyik fő esélyese, olyan európai cégek mellett, mint a Rocket Factory Augsburg, a HyImpulse, a MaiaSpace és mások. Korábban az ESA több milliárd eurót biztosított Európa nagy, már működő rakétatársaságainak az Ariane rakéták új generációinak kifejlesztésére. Most az ESA a NASA útját akarja követni, amely fix áras szolgáltatási szerződésekkel támogatta a kereskedelmi célú teher- és személyszállítást a Nemzetközi Űrállomásra, és nemrégiben magántulajdonban lévő cégek szálltak le masináikkal a Holdon.
"Bármi is lesz az eredmény, az Isar Aerospace közelgő Spectrum-indítása történelmi jelentőségű lesz: az első kereskedelmi célú pályára állítás az európai kontinensről” - írta Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója az X-en. ”Az Európai Űrügynökség által az Isar Aerospace-nek és más induló startupoknak nyújtott támogatás és társfinanszírozás kifizetődik az európai autonómia növelése érdekében. Kívánjuk az Isar Aerospace-nek, hogy az indítás napja szép időben teljen, és ami a legfontosabb, hogy a felszállásból kapott adatok felgyorsítsák a rakétáik következő iterációit.”
Toni Tolker-Nielsen, az ESA űrszállításért felelős megbízott igazgatója „paradigmaváltásnak” nevezte ezt a pillanatot az európai hordozórakéta-stratégia szempontjából. "Az elmúlt 40 évben az ESA által kifejlesztett hordozórakétákra támaszkodtunk” - mondta Tolker-Nielsen. "Tehát az Ariane 1-től kezdve egészen az Ariane 6-ig. Aztán jött a Vega C. És ez így működött az elmúlt 40 évben. Most, a 30-as években és a következő évtizedekben lépünk át a magánfejlesztésű hordozórakéták felé”.
Az Isar Aerospace első Spectrum rakétája a távoli norvégiai Andøya űrrepülőtérről fog felszállni, amely a világ talán legfestőibb indítóhelye. A sarkkörön belüli sziget nyugati partjainál fekvő Andøya a Norvég-tenger felett nyílt útvonalat kínál a rakéták számára, hogy észak felé repüljenek, ahol műholdakat állíthatnak poláris pályára. Az űrrepülőtér üzemeltetője az Andøya Space, amely 90 százalékban a norvég kormány tulajdonában van a Kereskedelmi, Ipari és Halászati Minisztériumon keresztül. Az Andøya űrrepülőteret eddig csak szuborbitális rakéták indítására használták.
Az Isar első indítására az európai stratégiai politikában bekövetkezett hirtelen fordulat közepette kerül sor, mivel a kontinens vezetői azzal küzdenek, hogyan reagáljanak Donald Trump elnök első két hivatali hónapjában tett lépéseire. Az elmúlt hetekben a Trump-kormányzat hirtelen politikai fordulatokkal és kiszámíthatatlan nyilatkozatokkal hozta zavarba az európai vezetőket Ukrajnával, a NATO-val és az európai biztonság hosszú távú amerikai kormányzati támogatásával kapcsolatban.
Friedrich Merz, aki Németország következő kancellárja lesz, a múlt hónapban azt mondta, hogy Európának arra kell törekednie, hogy „függetlenné váljon” az Egyesült Államoktól. „Világos, hogy az amerikaiak, legalábbis az amerikaiaknak ez a része, ez a kormányzat, nagyrészt közömbös Európa sorsa iránt”. A múlt héten Merz keresztülvitte a német parlamenten az ország alkotmányának módosítását célzó törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a német védelmi kiadások jelentős növelését. A leendő kancellár szerint a módosítás „nem más, mint az első nagy lépés egy új európai védelmi közösség felé”.
A Trump-kormányzatba vetett európai bizalom eróziója olyan pletykákat váltott ki, amelyek szerint az amerikai kormány un. „kill switch”-et épített be az amerikai szövetségeseknek eladott F-35-ös vadászgépekbe, amellyel kikapcsolhatja azok harci képességeit. Ez korábban erőltetett összeesküvés-elméletnek tűnt volna, de néhány európai tisztviselő kénytelen volt nyilatkozatot tenni, amelyben cáfolta a kill switch-ről szóló híreket. A transzatlanti kapcsolatokban a közelmúltban bekövetkezett zavarok mégis arra késztettek néhány amerikai szövetségest, hogy újragondolja az amerikai gyártású vadászrepülőgépek és fegyverrendszerek vásárlására vonatkozó terveit. "A megbízható és kiszámítható megrendeléseknek lehetőség szerint az európai gyártókhoz kell kerülniük” - mondta Merz.
Ez a bizonytalanság az űrkutatásra is kiterjed, ahol ez leginkább a hordozórakéta-iparban mutatkozik meg. A SpaceX, amelyet a Trump-szövetséges Elon Musk alapított és vezet, uralja a globális kereskedelmi hordozórakéta-üzletágat. Az európai kormányok az elmúlt években többször is a SpaceX-hez fordultak védelmi és tudományos műholdak indítása érdekében, miközben Európa késedelembe esett a saját fejlesztésű Ariane 6 és Vega rakétákkal.
2022-ig Európa és Oroszország közösen üzemeltetett Szojuz rakétákat a dél-amerikai Guyanai Űrközpontból, hogy kormányzati és kereskedelmi hasznos terheket juttasson pályára. A partnerségnek Oroszország ukrajnai inváziója vetett véget. Európa zászlóshajója, az Ariane-5 rakéta 2023-ban vonult nyugdíjba, egy évvel az Ariane-6 utódjának első tesztrepülése előtt, amely a Guyanai Űrközpontból indult. Az Ariane 6 első üzemszerű repülése március 6-án egy francia katonai kémműholdat állított pályára. A kisebb Vega C rakéta decemberben sikeresen elindult, két évvel azután, hogy a hatóságok egy repülés közbeni meghibásodás miatt földre helyezték a járművet. Az ESA az Ariane 6 és a Vega C fejlesztését az ArianeGroup, az Airbus és a Safran közös vállalata, valamint az olasz Avio védelmi vállalkozó partnerségével finanszírozta.
Az európai hordozórakéta-program egyelőre ismét a megfelelő úton halad, hogy autonóm hozzáférést biztosítson az űrhöz, amit az európai tisztviselők stratégiai fontosságúnak tartanak. Philippe Baptiste, Franciaország kutatási és felsőoktatási minisztere az Ariane 6 e hónap elején végrehajtott repülése után azt mondta, hogy az indítás az európai űrszuverenitás „bizonyítéka”. "Donald Trump visszatérése a Fehér Házba, Elon Muskkal az oldalán, már most jelentős következményekkel jár a kutatási és kereskedelmi partnereinkre nézve” - mondta Baptiste figyelemre méltóan nyersen. „Ha meg akarjuk őrizni függetlenségünket és szuverenitásunkat, biztosítani akarjuk biztonságunkat, fel kell szerelnünk magunkat a stratégiai autonómia eszközeivel, és ennek alapvető része az űrkutatás.”
A probléma, hogy az Ariane 6 és a Vega C drága, nem újrafelhasználhatóak, és nem képesek felvenni a versenyt a SpaceX gyors indítási ütemével. Ha Európa autonóm hozzáférést akar az űrhöz, az európai adófizetőknek prémiumot kell fizetniük. Az Isar Spectrum szintén nem újrafelhasználható, de az európai tisztviselők remélik, hogy az új startupok versenye új indítási lehetőségeket teremt, és talán ösztönözni fogja az európai indítóipar lelkes válaszát. "A mai geopolitikai légkörben az első tesztrepülésünk sokkal többről szól, mint egy rakétaindításról: Az űr az egyik legkritikusabb platform biztonságunk, ellenálló képességünk és technológiai fejlődésünk szempontjából” - mondta Metzler. „A következő napokban az Isar Aerospace lefekteti az alapokat ahhoz, hogy Európa visszaszerezze a világűrhöz való, nagyon szükséges független és versenyképes hozzáférést.”
Tolker-Nielsen, az ESA űrszállítási részlegének vezetője szerint ez az első lépés a sok közül, amelyekkel Európa egy virágzó kereskedelmi indítási ágazatot kíván kialakítani. "Ez az indítás mérföldkő, ami nagyon fontos” - mondta. „Ez az egész munka első konklúziója, ezért alaposan meg fogom vizsgálni. Drukkolok, hogy jól sikerüljön.”
Hét évvel ezelőtt a Müncheni Műszaki Egyetem három évfolyamtársa úgy gondolta, hogy mérnökhallgatói projektjük ígéretes lehet a magánszektorban. Akkoriban az egyik társalapító, Daniel Metzler egy 40 diákból álló csapatot vezetett, amely rakétahajtóműveken és kisrakéták indításán dolgozott. Josef Fleischmann tagja volt annak a csapatnak, amely megnyerte a SpaceX Hyperloop első versenyét. Egy másik évfolyamtársával, Markus Brandllal együtt rakétaalkatrészeket készítettek az egyetemi műhelyben, mielőtt megragadták a lépést, és megalapították az Isar Aerospace-t, amely a bajor fővárost keresztülszelő folyóról kapta a nevét.
Most elérkezett az Isar nagy pillanata. A vállalat első, Spectrum névre keresztelt, orbitális osztályú rakétája ma felszáll egy norvégiai part menti indítóállásról. A háromórás indítási ablak helyi idő szerint 12:30-kor nyílik Norvégiában„Az indítás időpontja továbbra is az időjárás, a biztonság és a hatótávolság infrastruktúrájának függvénye” - áll az Isar közleményében. Az Isar közölte, hogy március 14-én kapta meg a norvég polgári légiközlekedési hatóságtól a kilövési engedélyt, miután februárban elvégezték a Spectrum rakétán az utolsó minősítő tesztet, hogy igazolják a rakéta repülésre való alkalmasságát.
Ez lesz az első orbitális indítási kísérlet egy nyugat-európai indítóállásról. A dél-amerikai, francia vezetésű Guiana Űrközpont az európai rakéták elsődleges űrrepülőtere. A Virgin Orbit 2023-ban az Egyesült Királyság egyik repülőteréről hajtott végre űrindítási kísérletet, a Pleszecki Űrközpont pedig Oroszország európai területén található.
A siker sosem biztos egy új rakéta első indításakor. Az Isar az első az európai indítórakéta-hullámban, amelyik eljutott erre a pontra. A vállalat a Spectrum rakétát nagyrészt magánfinanszírozással fejlesztette ki, bár az Isar több millió eurós befektetést kapott az Európai Űrügynökségtől, a német kormánytól és a NATO Innovációs Alapjától. Az Isar összességében több mint 400 millió eurót gyűjtött össze, többet, mint bármely más európai startup. "Az eddigi utunk legfontosabb pillanatához közeledünk, és szeretnék köszönetet mondani a csapatunknak, és minden partnerünknek, ügyfelünknek és befektetőnknek, akik elkísértek és bíztak bennünk” - mondta Daniel Metzler, az Isar társalapítója és vezérigazgatója.
A legtöbb magánfejlesztésű rakétának nem sikerült elsőre pályára állnia. Több, az Isarhoz hasonló módon fejlődött amerikai hordozórakéta-vállalat - például a Rocket Lab, a Firefly Aerospace és az Astra - rakétájának első repülésénél meghiúsult a pályára állás. "Ezzel a küldetéssel az Isar Aerospace célja, hogy minél több adatot és tapasztalatot gyűjtsön saját fejlesztésű hordozórakétájáról. Ez az összes rendszer első integrált tesztje” - mondta Alexandre Dalloneau, az Isar küldetésekért és indítási műveletekért felelős alelnöke. "A tesztek eredményei beépülnek a jövőbeli Spectrum hordozóeszközök iterációiba és fejlesztésébe, amelyeket párhuzamosan építenek és tesztelnek” - áll az Isar közleményében.
Európa nagyon küzd azért, hogy visszanyerje pozícióit, miután a SpaceX átvette a domináns helyet a globális kereskedelmi hordozórakéta-piacon. Azt három évtizeden át az európai Ariane rakétacsalád birtokolta, mielőtt a SpaceX bebizonyította az olcsóbb, részben újrafelhasználható Falcon 9 hordozórakéta megbízhatóságát. A kontinens új Ariane 6 rakétája, amelyet az ESA finanszírozott, és amelyet az Airbus és a Safran multinacionális cégek tulajdonában lévő konzorcium épített, drágább, mint a Falcon 9, és évekkel elmaradt a tervezettől. Végül tavaly debütált.
Az Isar Spectrum rakétája nem olyan erős, mint a SpaceX Falcon 9-es vagy az Arianespace Ariane 6-os rakétája. De még a SpaceX-nek is el kellett kezdenie valahol. A kis Falcon 1 rakéta háromszor is kudarcot vallott, mielőtt megízlelte volna a sikert. A Spectrum valamivel nagyobb teljesítményű, mint a Falcon 1, kb. a Firefly Alpha rakétájáéval egyezik meg. A teljesen összeszerelt Spectrum rakéta körülbelül 28 méter magas és több mint 2 méter átmérőjű. A hordozórakétát úgy tervezték, hogy akár 1 tonna hasznos terhet is képes alacsony Föld körüli pályára juttatni. A Spectrumot kilenc Aquila hajtómű hajtja az első fokozaton, és egy hajtómű a második fokozaton, amelyek propán és folyékony oxigén hajtóanyagok keverékét égetik.
A Spectrum első tesztrepülése során nincsenek műholdak a fedélzeten. A rakéta az észak-norvégiai Andøya űrrepülőtérről fog poláris pályára (azaz az Egyenlítőre merőleges) emelkedni, de az Isar nem tette közzé az indítás ütemezését vagy a célpálya pontos paramétereit. Bár mérete szerény az európai Ariane hordozórakéta-családhoz képest, az Isar Spectrum a legnagyobb német rakéta a V-2-es, a náci Németország által Nagy-Britanniában, Belgiumban és más helyeken lévő célpontok ellen indított második világháborús terrorfegyver óta. A háború óta eltelt 80 év alatt a német ipar csak kis, a légkör felső részéig tudományos műszereket vivő rakétákat fejlesztett, a felső fokozatok gyártását az Ariane végezte.
A német kormányok sokáig elzárkóztak a hordozórakétákra fordított kiadásoktól annak ellenére, hogy a nemzet az ESA egyik legnagyobb befizetője. A kontinens háború utáni rakétaiparának élére Franciaország állt, amely az Ariane finanszírozásának oroszlánrészét biztosította, és magára vállalta a hajtóművek és gyorsítófokozatok építését. Most, pontosan 80 évvel a második világháború utolsó V-2-es indítása óta, Németország ismét egy saját fejlesztésű, folyékony hajtóanyaggal működő rakétát állított efl egy kilövőállásra. Ezúttal más céllal.
Első lépésként az Isar és más európai cégek azért versengenek, hogy az Arianespace-nek konkurenciát állítsanak az európai hordozórakéta-piacon. Ezt olyan kisebb, kormányzati finanszírozású műholdakkal kezdik majd, amelyeket egyébként valószínűleg a SpaceX vagy az Arianespace járatain indítottak volna.
A német űrügynökség (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, de egyébként DLR néven ismert) 2022-ben jelentette be a Spectrum második indításán felvinni tervezett kutatási és demonstrációs hasznos terhek kiválasztását. A Norvég Űrügynökség e hónap elején hozta nyilvánosságra, hogy az Isar szerződést kötött egy műholdpár indítására az ország sarkvidéki óceánfelügyeleti programja számára. A következő napokban az ESA várhatóan „pályázati felhívást” tesz közzé az európai ipar számára, hogy az ajánlatokat nyújtson be az európai hordozórakéta-pályázatra. Az ESA idén nyáron választja ki a győzteseket az európai startupok közül, akiknek be kell bizonyítaniuk, hogy rakétáik képesek pályára állítani az ügynökség tudományos műholdjait.
Ez az első alkalom, hogy az ESA teljesen kereskedelmi üzleti modellel kísérletezik, és magánvállalkozásokkal köt indítási szolgáltatási szerződéseket. Az Isar a hordozórakéta-kihívás egyik fő esélyese, olyan európai cégek mellett, mint a Rocket Factory Augsburg, a HyImpulse, a MaiaSpace és mások. Korábban az ESA több milliárd eurót biztosított Európa nagy, már működő rakétatársaságainak az Ariane rakéták új generációinak kifejlesztésére. Most az ESA a NASA útját akarja követni, amely fix áras szolgáltatási szerződésekkel támogatta a kereskedelmi célú teher- és személyszállítást a Nemzetközi Űrállomásra, és nemrégiben magántulajdonban lévő cégek szálltak le masináikkal a Holdon.
"Bármi is lesz az eredmény, az Isar Aerospace közelgő Spectrum-indítása történelmi jelentőségű lesz: az első kereskedelmi célú pályára állítás az európai kontinensről” - írta Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója az X-en. ”Az Európai Űrügynökség által az Isar Aerospace-nek és más induló startupoknak nyújtott támogatás és társfinanszírozás kifizetődik az európai autonómia növelése érdekében. Kívánjuk az Isar Aerospace-nek, hogy az indítás napja szép időben teljen, és ami a legfontosabb, hogy a felszállásból kapott adatok felgyorsítsák a rakétáik következő iterációit.”
Toni Tolker-Nielsen, az ESA űrszállításért felelős megbízott igazgatója „paradigmaváltásnak” nevezte ezt a pillanatot az európai hordozórakéta-stratégia szempontjából. "Az elmúlt 40 évben az ESA által kifejlesztett hordozórakétákra támaszkodtunk” - mondta Tolker-Nielsen. "Tehát az Ariane 1-től kezdve egészen az Ariane 6-ig. Aztán jött a Vega C. És ez így működött az elmúlt 40 évben. Most, a 30-as években és a következő évtizedekben lépünk át a magánfejlesztésű hordozórakéták felé”.
Az Isar Aerospace első Spectrum rakétája a távoli norvégiai Andøya űrrepülőtérről fog felszállni, amely a világ talán legfestőibb indítóhelye. A sarkkörön belüli sziget nyugati partjainál fekvő Andøya a Norvég-tenger felett nyílt útvonalat kínál a rakéták számára, hogy észak felé repüljenek, ahol műholdakat állíthatnak poláris pályára. Az űrrepülőtér üzemeltetője az Andøya Space, amely 90 százalékban a norvég kormány tulajdonában van a Kereskedelmi, Ipari és Halászati Minisztériumon keresztül. Az Andøya űrrepülőteret eddig csak szuborbitális rakéták indítására használták.
Az Isar első indítására az európai stratégiai politikában bekövetkezett hirtelen fordulat közepette kerül sor, mivel a kontinens vezetői azzal küzdenek, hogyan reagáljanak Donald Trump elnök első két hivatali hónapjában tett lépéseire. Az elmúlt hetekben a Trump-kormányzat hirtelen politikai fordulatokkal és kiszámíthatatlan nyilatkozatokkal hozta zavarba az európai vezetőket Ukrajnával, a NATO-val és az európai biztonság hosszú távú amerikai kormányzati támogatásával kapcsolatban.
Friedrich Merz, aki Németország következő kancellárja lesz, a múlt hónapban azt mondta, hogy Európának arra kell törekednie, hogy „függetlenné váljon” az Egyesült Államoktól. „Világos, hogy az amerikaiak, legalábbis az amerikaiaknak ez a része, ez a kormányzat, nagyrészt közömbös Európa sorsa iránt”. A múlt héten Merz keresztülvitte a német parlamenten az ország alkotmányának módosítását célzó törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a német védelmi kiadások jelentős növelését. A leendő kancellár szerint a módosítás „nem más, mint az első nagy lépés egy új európai védelmi közösség felé”.
A Trump-kormányzatba vetett európai bizalom eróziója olyan pletykákat váltott ki, amelyek szerint az amerikai kormány un. „kill switch”-et épített be az amerikai szövetségeseknek eladott F-35-ös vadászgépekbe, amellyel kikapcsolhatja azok harci képességeit. Ez korábban erőltetett összeesküvés-elméletnek tűnt volna, de néhány európai tisztviselő kénytelen volt nyilatkozatot tenni, amelyben cáfolta a kill switch-ről szóló híreket. A transzatlanti kapcsolatokban a közelmúltban bekövetkezett zavarok mégis arra késztettek néhány amerikai szövetségest, hogy újragondolja az amerikai gyártású vadászrepülőgépek és fegyverrendszerek vásárlására vonatkozó terveit. "A megbízható és kiszámítható megrendeléseknek lehetőség szerint az európai gyártókhoz kell kerülniük” - mondta Merz.
Ez a bizonytalanság az űrkutatásra is kiterjed, ahol ez leginkább a hordozórakéta-iparban mutatkozik meg. A SpaceX, amelyet a Trump-szövetséges Elon Musk alapított és vezet, uralja a globális kereskedelmi hordozórakéta-üzletágat. Az európai kormányok az elmúlt években többször is a SpaceX-hez fordultak védelmi és tudományos műholdak indítása érdekében, miközben Európa késedelembe esett a saját fejlesztésű Ariane 6 és Vega rakétákkal.
2022-ig Európa és Oroszország közösen üzemeltetett Szojuz rakétákat a dél-amerikai Guyanai Űrközpontból, hogy kormányzati és kereskedelmi hasznos terheket juttasson pályára. A partnerségnek Oroszország ukrajnai inváziója vetett véget. Európa zászlóshajója, az Ariane-5 rakéta 2023-ban vonult nyugdíjba, egy évvel az Ariane-6 utódjának első tesztrepülése előtt, amely a Guyanai Űrközpontból indult. Az Ariane 6 első üzemszerű repülése március 6-án egy francia katonai kémműholdat állított pályára. A kisebb Vega C rakéta decemberben sikeresen elindult, két évvel azután, hogy a hatóságok egy repülés közbeni meghibásodás miatt földre helyezték a járművet. Az ESA az Ariane 6 és a Vega C fejlesztését az ArianeGroup, az Airbus és a Safran közös vállalata, valamint az olasz Avio védelmi vállalkozó partnerségével finanszírozta.
Az európai hordozórakéta-program egyelőre ismét a megfelelő úton halad, hogy autonóm hozzáférést biztosítson az űrhöz, amit az európai tisztviselők stratégiai fontosságúnak tartanak. Philippe Baptiste, Franciaország kutatási és felsőoktatási minisztere az Ariane 6 e hónap elején végrehajtott repülése után azt mondta, hogy az indítás az európai űrszuverenitás „bizonyítéka”. "Donald Trump visszatérése a Fehér Házba, Elon Muskkal az oldalán, már most jelentős következményekkel jár a kutatási és kereskedelmi partnereinkre nézve” - mondta Baptiste figyelemre méltóan nyersen. „Ha meg akarjuk őrizni függetlenségünket és szuverenitásunkat, biztosítani akarjuk biztonságunkat, fel kell szerelnünk magunkat a stratégiai autonómia eszközeivel, és ennek alapvető része az űrkutatás.”
A probléma, hogy az Ariane 6 és a Vega C drága, nem újrafelhasználhatóak, és nem képesek felvenni a versenyt a SpaceX gyors indítási ütemével. Ha Európa autonóm hozzáférést akar az űrhöz, az európai adófizetőknek prémiumot kell fizetniük. Az Isar Spectrum szintén nem újrafelhasználható, de az európai tisztviselők remélik, hogy az új startupok versenye új indítási lehetőségeket teremt, és talán ösztönözni fogja az európai indítóipar lelkes válaszát. "A mai geopolitikai légkörben az első tesztrepülésünk sokkal többről szól, mint egy rakétaindításról: Az űr az egyik legkritikusabb platform biztonságunk, ellenálló képességünk és technológiai fejlődésünk szempontjából” - mondta Metzler. „A következő napokban az Isar Aerospace lefekteti az alapokat ahhoz, hogy Európa visszaszerezze a világűrhöz való, nagyon szükséges független és versenyképes hozzáférést.”
Tolker-Nielsen, az ESA űrszállítási részlegének vezetője szerint ez az első lépés a sok közül, amelyekkel Európa egy virágzó kereskedelmi indítási ágazatot kíván kialakítani. "Ez az indítás mérföldkő, ami nagyon fontos” - mondta. „Ez az egész munka első konklúziója, ezért alaposan meg fogom vizsgálni. Drukkolok, hogy jól sikerüljön.”