SG.hu
Mindössze 40 másodpercig tartott az Isar Aerospace rakétájának első repülése
Az Isar Aerospace Spectrum rakétájának első repülése nem tartott sokáig vasárnap. A hordozórakéta kilenc hajtóműve kikapcsolt, amikor a rakéta fejjel lefelé fordult, és rövid úton lezuhant a norvégiai sarkvidéki indítóállásról. A rövidített tesztrepülést látványos, tüzes tengerbe zuhanás zárta le.
Ha az Isar Aerospace illetékesei megválaszthatnák az első tesztrepülésük kimenetelét, nem ez lenne az. Az eredménynek azonban van előzménye. A SpaceX Falcon 1 rakétájának első, 2006-os indítása hasonló módon végződött. "Ma kétszer annyit tudunk a kilövőrendszerünkről, mint tegnap a start előtt” - írta hétfőn kora reggel az X-en Daniel Metzler, az Isar társalapítója és vezérigazgatója. "A repülési teszteket nem lehet kihagyni. Most rengeteg adatot gyűjtöttünk be."
A németországi székhelyű Isar Aerospace az első az új európai rakétatársaságok sorában, amely megpróbálkozik a Föld körüli pályára állítással. Ha minden a tervek szerint alakul, az Isar Spectrum rakétája a norvégiai Andøya űrrepülőtérről észak felé ívelve érte volna el a sarki pályát. A vezetők azonban tudták, hogy az első repülés során a pályára állás esélye csekély. Emiatt az Isar nem vitt semmilyen hasznos terhet, pedig a Spectrum rakétát arra tervezték, hogy akár 1 tonnányi hasznos terhet tudjon alacsony Föld körüli pályára juttatni.
A start az Andøya űrrepülőtérről helyi idő szerint 12:30-kor kezdődött. A rakéta kilenc hajtóműve, amelyek folyékony propán és folyékony oxigén keverékét égetik, több mint 150 000 font (675 kilonewton) tolóerőt termelt, amikor a Spectrum függőlegesen emelkedni kezdett az indítóállásról. A baj első látható jele 15 másodperccel később jelentkezett, amikor a 28 méter magas rakéta elkezdett imbolyogni a tengelye körül. A Spectrum főhajtóműveinek kipufogócsöve is ingadozni látszott, ami arra utalt, hogy a rakéta kormányrendszere próbálta a pályán tartani a rakétát.
Rövid küzdelem után a rakéta elvesztette az irányítást és szaltózott. A hajtóművek leálltak, és a jármű körülbelül 40 másodperccel az indítás után a tengerbe zuhant. A majdnem teljesen teli hajtóanyagtartályok miatt a rakéta becsapódása fényes tűzgömböt és gombafelhőt hozott létre Andøya sziklás, hóval borított tája felett. (A név norvégul „kacsák szigetét” jelenti.) Sérülés nem történt, és az Isar közölte, hogy a baleset után a tengerparti indítóállás sértetlen maradt. Ez volt az első orbitális indítási kísérlet egy nyugat-európai indítóállásról.
Az első tesztrepülésünk minden várakozásunknak megfelelt, és nagy sikert ért el” - írja Metzler a sajtóközleményben. "Megmutattuk, hogy nemcsak tervezni és építeni, hanem indítani is tudunk rakétákat. Nem is lehetnék büszkébb az egész csapatunkra, akik az elmúlt hét évben olyan keményen dolgoztak, hogy elérjük ezt a fontos mérföldkövet." Metzler 2018-ban alapította az Isar Aerospace-t két évfolyamtársával a Müncheni Műszaki Egyetemről. Az Isar egyike annak a mintegy féltucatnyi európai startupnak, amely a következő néhány évben orbitális osztályú rakétát akar fellőni. Ebből a csoportból az Isar szerezte a legtöbb pénzt, több mint 400 millió eurós forrásbevonásról számolt be, elsősorban kockázati tőkeforrásokból.
Az Európai Űrügynökség, a német kormány és a NATO Innovációs Alapja is befektetett az Isar Aerospace-be. Az ESA és más intézmények is szeretnék előmozdítani Európa születőben lévő magán hordozórakéta-iparát, hogy alternatívát kínáljanak a kontinens egyetlen működő hordozórakéta-szolgáltatójával, az Arianespace-szel szemben. Utóbbi cég üzemelteti az Ariane 6 és a Vega C rakétákat, és ezeket több milliárd eurós kormányzati támogatással fejlesztették ki.
Az ESA a múlt héten közzétette az ipar számára a European Launcher Challenge (Európai hordozórakéta-pályázat) felhívását, amely az ügynökség első olyan tendere, amelynek célja kereskedelmi szolgáltatási szerződések odaítélése európai hordozórakéta-vállalkozásoknak. Ez egy lépés az európai kereskedelmi hordozórakéta-ipar beindítása felé, hasonlóan ahhoz, ahogyan 15 évvel ezelőtt a NASA volt a SpaceX Falcon 9 rakétájának és Dragon űrhajójának fő megrendelője. Az Isar Aerospace az egyik legesélyesebb pályázó a versenyben.
A repülés utáni sajtótájékoztatón az Isar illetékesei elmondták, hogy a vállalat még két Spectrum rakétát építi a München melletti gyárában, de nem közöltek időpontot a következő fellövésre vonatkozóan. "A mai napon leraktuk az alapot arra, hogy kielégítsük a rugalmas műholdindítási szolgáltatások iránti növekvő globális keresletet. Most itt az ideje, hogy elemezzünk minden adatot, tanuljunk, iteráljunk, és a lehető leghamarabb visszatérjünk az indítóálláshoz" - mondta Metzler.
Daniel Metzler vezérigazgató
Az Isar nyilvános nyilatkozataiban sikeresnek nyilvánította az indítást, de valóban az volt? Ahogy Metzler hétfőn elmondta, az Isar mérnökei rengeteg adaton kell átrágják magukat. A mindössze 30 másodpercnyi repülés után a vállalatnak több információ áll rendelkezésére rakétája teljesítményéről, mint bármely más európai hordozórakéta-szolgáltatónak, az Arianespace-t leszámítva. Az első repülés pedig kockázatos. Az új orbitális osztályú rakéták első repüléseinek körülbelül a fele idő előtt véget ér, még keringési sebesség elérése előtt. A magánfejlesztésű rakéták első repüléseinek sikerességi aránya a közelmúltban még ennél is alacsonyabb volt.
Az Isar ezért nem tette fel az első Spectrum rakéta fedélzetére egy ügyfél műholdját. A vasárnapi indítás „hasznos terhe” az adatok voltak. A vasárnapi repülés eredményét nehezebb lett volna kedvezően jellemezni, ha a rakéta közvetlenül az indítóálláson robbant volna fel. A kilövőhely újjáépítése hónapokkal vagy évekkel vetette volna vissza az Isart.
Az ESA tisztviselői támogatásukról biztosították az Isart. "Egy tesztrepülés pontosan ilyen: teszt az adatgyűjtés, a tanulás és a fejlesztés érdekében” - mondta Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója. "Mindaz, amit az Isar Aerospace ma elért, figyelemre méltó, és rengeteg adatot fognak elemezni. Megtapsolom a csapatokat, amiért idáig eljutottak, és bízom benne, hogy hamarosan a következő Spectrumot is a startpadon látjuk, készen a 2-es tesztrepülés felszállására."
Robert Habeck, Németország alkancellárja és gazdasági minisztere szerint Európa „akadálytalan hozzáférése az űrhöz stratégiailag kulcsfontosságú”. "Az Isar Aerospace Spectrum rakétájának első indításával Németország bebizonyította, hogy fontos helyszíne az innovatív űrtechnológiák fejlesztésének” - írta Habeck a LinkedIn-en. "Az első repülés fontos adatokat és tapasztalatokat szolgáltatott a rakéta következő repüléséhez. Az Isar Aerospace döntő mértékben hozzájárulhat és hozzá is fog járulni Európa világűrhöz való független hozzáférésének biztosításához!" A Spectrum rakéta az eddigi legnagyobb Németországban épített hordozórakéta.
Az elmúlt hónapokban az európai kormánytisztviselők hangsúlyozták, hogy szeretnének elszakadni attól, hogy más országokra támaszkodjanak a védelmi és űrtechnológia terén. Európa hosszú ideig az orosz Szojuz rakéta vásárlója volt, de a partnerség 2022-ben, Oroszország ukrajnai inváziójával véget ért. Az Ariane 6 rakéta debütálásának késése és a kisebb Vega rakéta kudarcai arra kényszerítették az európai kormányokat, hogy a SpaceX-szel kössenek szerződést több tudományos és biztonsági célú műhold indítására.
Metzlert, az Isar vezérigazgatóját tavaly megkérdezték arról, hogy mit tartana sikeresnek a Spectrum első repülésére. "Számomra az első repülés akkor lesz sikeres, ha nem robbantjuk fel az indítóállomást” - mondta a Handelsblatt innovációs konferenciáján. „Valószínűleg ez lenne az, ami a leginkább visszavetne minket a technológia és az idő szempontjából”. A várakozások ilyen mérséklése figyelemre méltóan hasonlít Elon Musk nyilatkozataihoz, amelyeket a SpaceX Starship rakétájának 2023-as első repülésével kapcsolatban tett.
Ennek alapján az Isar tisztviselői elégedettek lehetnek a vasárnapi eredménnyel. A vállalat a SpaceX iteratív fejlesztési ciklusát követi tesztelési stratégiájában, ahol a mérnökök hamar tesztelnek, javításokat végeznek, majd újra repülnek. Ez szöges ellentétben áll azzal, ahogyan Európa eddig hagyományosan rakétákat fejlesztett. Az Isar megközelítésének alternatívája az lehet, hogy „15 évet kell eltölteni kutatással, szimulációkkal, majd elsőre jól csinálni” - mondta Metzler A Spectrum első indításával az Isar tesztelte a rakétát. Most itt az ideje a javításoknak és az újbóli repülésnek. Az Isar vezetői szerint ez lesz a siker igazi fokmérője. "Szuper boldogok vagyunk” - mondta Metzler a vasárnapi repülés utáni sajtóértekezleten. „Erre büszkék lehetnek az emberek, és őszintén szólva Európa is büszke lehet”.
Ha az Isar Aerospace illetékesei megválaszthatnák az első tesztrepülésük kimenetelét, nem ez lenne az. Az eredménynek azonban van előzménye. A SpaceX Falcon 1 rakétájának első, 2006-os indítása hasonló módon végződött. "Ma kétszer annyit tudunk a kilövőrendszerünkről, mint tegnap a start előtt” - írta hétfőn kora reggel az X-en Daniel Metzler, az Isar társalapítója és vezérigazgatója. "A repülési teszteket nem lehet kihagyni. Most rengeteg adatot gyűjtöttünk be."
A németországi székhelyű Isar Aerospace az első az új európai rakétatársaságok sorában, amely megpróbálkozik a Föld körüli pályára állítással. Ha minden a tervek szerint alakul, az Isar Spectrum rakétája a norvégiai Andøya űrrepülőtérről észak felé ívelve érte volna el a sarki pályát. A vezetők azonban tudták, hogy az első repülés során a pályára állás esélye csekély. Emiatt az Isar nem vitt semmilyen hasznos terhet, pedig a Spectrum rakétát arra tervezték, hogy akár 1 tonnányi hasznos terhet tudjon alacsony Föld körüli pályára juttatni.
A start az Andøya űrrepülőtérről helyi idő szerint 12:30-kor kezdődött. A rakéta kilenc hajtóműve, amelyek folyékony propán és folyékony oxigén keverékét égetik, több mint 150 000 font (675 kilonewton) tolóerőt termelt, amikor a Spectrum függőlegesen emelkedni kezdett az indítóállásról. A baj első látható jele 15 másodperccel később jelentkezett, amikor a 28 méter magas rakéta elkezdett imbolyogni a tengelye körül. A Spectrum főhajtóműveinek kipufogócsöve is ingadozni látszott, ami arra utalt, hogy a rakéta kormányrendszere próbálta a pályán tartani a rakétát.
Rövid küzdelem után a rakéta elvesztette az irányítást és szaltózott. A hajtóművek leálltak, és a jármű körülbelül 40 másodperccel az indítás után a tengerbe zuhant. A majdnem teljesen teli hajtóanyagtartályok miatt a rakéta becsapódása fényes tűzgömböt és gombafelhőt hozott létre Andøya sziklás, hóval borított tája felett. (A név norvégul „kacsák szigetét” jelenti.) Sérülés nem történt, és az Isar közölte, hogy a baleset után a tengerparti indítóállás sértetlen maradt. Ez volt az első orbitális indítási kísérlet egy nyugat-európai indítóállásról.
Az első tesztrepülésünk minden várakozásunknak megfelelt, és nagy sikert ért el” - írja Metzler a sajtóközleményben. "Megmutattuk, hogy nemcsak tervezni és építeni, hanem indítani is tudunk rakétákat. Nem is lehetnék büszkébb az egész csapatunkra, akik az elmúlt hét évben olyan keményen dolgoztak, hogy elérjük ezt a fontos mérföldkövet." Metzler 2018-ban alapította az Isar Aerospace-t két évfolyamtársával a Müncheni Műszaki Egyetemről. Az Isar egyike annak a mintegy féltucatnyi európai startupnak, amely a következő néhány évben orbitális osztályú rakétát akar fellőni. Ebből a csoportból az Isar szerezte a legtöbb pénzt, több mint 400 millió eurós forrásbevonásról számolt be, elsősorban kockázati tőkeforrásokból.
Az Európai Űrügynökség, a német kormány és a NATO Innovációs Alapja is befektetett az Isar Aerospace-be. Az ESA és más intézmények is szeretnék előmozdítani Európa születőben lévő magán hordozórakéta-iparát, hogy alternatívát kínáljanak a kontinens egyetlen működő hordozórakéta-szolgáltatójával, az Arianespace-szel szemben. Utóbbi cég üzemelteti az Ariane 6 és a Vega C rakétákat, és ezeket több milliárd eurós kormányzati támogatással fejlesztették ki.
Az ESA a múlt héten közzétette az ipar számára a European Launcher Challenge (Európai hordozórakéta-pályázat) felhívását, amely az ügynökség első olyan tendere, amelynek célja kereskedelmi szolgáltatási szerződések odaítélése európai hordozórakéta-vállalkozásoknak. Ez egy lépés az európai kereskedelmi hordozórakéta-ipar beindítása felé, hasonlóan ahhoz, ahogyan 15 évvel ezelőtt a NASA volt a SpaceX Falcon 9 rakétájának és Dragon űrhajójának fő megrendelője. Az Isar Aerospace az egyik legesélyesebb pályázó a versenyben.
A repülés utáni sajtótájékoztatón az Isar illetékesei elmondták, hogy a vállalat még két Spectrum rakétát építi a München melletti gyárában, de nem közöltek időpontot a következő fellövésre vonatkozóan. "A mai napon leraktuk az alapot arra, hogy kielégítsük a rugalmas műholdindítási szolgáltatások iránti növekvő globális keresletet. Most itt az ideje, hogy elemezzünk minden adatot, tanuljunk, iteráljunk, és a lehető leghamarabb visszatérjünk az indítóálláshoz" - mondta Metzler.
Daniel Metzler vezérigazgató
Az Isar nyilvános nyilatkozataiban sikeresnek nyilvánította az indítást, de valóban az volt? Ahogy Metzler hétfőn elmondta, az Isar mérnökei rengeteg adaton kell átrágják magukat. A mindössze 30 másodpercnyi repülés után a vállalatnak több információ áll rendelkezésére rakétája teljesítményéről, mint bármely más európai hordozórakéta-szolgáltatónak, az Arianespace-t leszámítva. Az első repülés pedig kockázatos. Az új orbitális osztályú rakéták első repüléseinek körülbelül a fele idő előtt véget ér, még keringési sebesség elérése előtt. A magánfejlesztésű rakéták első repüléseinek sikerességi aránya a közelmúltban még ennél is alacsonyabb volt.
Az Isar ezért nem tette fel az első Spectrum rakéta fedélzetére egy ügyfél műholdját. A vasárnapi indítás „hasznos terhe” az adatok voltak. A vasárnapi repülés eredményét nehezebb lett volna kedvezően jellemezni, ha a rakéta közvetlenül az indítóálláson robbant volna fel. A kilövőhely újjáépítése hónapokkal vagy évekkel vetette volna vissza az Isart.
Az ESA tisztviselői támogatásukról biztosították az Isart. "Egy tesztrepülés pontosan ilyen: teszt az adatgyűjtés, a tanulás és a fejlesztés érdekében” - mondta Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója. "Mindaz, amit az Isar Aerospace ma elért, figyelemre méltó, és rengeteg adatot fognak elemezni. Megtapsolom a csapatokat, amiért idáig eljutottak, és bízom benne, hogy hamarosan a következő Spectrumot is a startpadon látjuk, készen a 2-es tesztrepülés felszállására."
Robert Habeck, Németország alkancellárja és gazdasági minisztere szerint Európa „akadálytalan hozzáférése az űrhöz stratégiailag kulcsfontosságú”. "Az Isar Aerospace Spectrum rakétájának első indításával Németország bebizonyította, hogy fontos helyszíne az innovatív űrtechnológiák fejlesztésének” - írta Habeck a LinkedIn-en. "Az első repülés fontos adatokat és tapasztalatokat szolgáltatott a rakéta következő repüléséhez. Az Isar Aerospace döntő mértékben hozzájárulhat és hozzá is fog járulni Európa világűrhöz való független hozzáférésének biztosításához!" A Spectrum rakéta az eddigi legnagyobb Németországban épített hordozórakéta.
Az elmúlt hónapokban az európai kormánytisztviselők hangsúlyozták, hogy szeretnének elszakadni attól, hogy más országokra támaszkodjanak a védelmi és űrtechnológia terén. Európa hosszú ideig az orosz Szojuz rakéta vásárlója volt, de a partnerség 2022-ben, Oroszország ukrajnai inváziójával véget ért. Az Ariane 6 rakéta debütálásának késése és a kisebb Vega rakéta kudarcai arra kényszerítették az európai kormányokat, hogy a SpaceX-szel kössenek szerződést több tudományos és biztonsági célú műhold indítására.
Metzlert, az Isar vezérigazgatóját tavaly megkérdezték arról, hogy mit tartana sikeresnek a Spectrum első repülésére. "Számomra az első repülés akkor lesz sikeres, ha nem robbantjuk fel az indítóállomást” - mondta a Handelsblatt innovációs konferenciáján. „Valószínűleg ez lenne az, ami a leginkább visszavetne minket a technológia és az idő szempontjából”. A várakozások ilyen mérséklése figyelemre méltóan hasonlít Elon Musk nyilatkozataihoz, amelyeket a SpaceX Starship rakétájának 2023-as első repülésével kapcsolatban tett.
Ennek alapján az Isar tisztviselői elégedettek lehetnek a vasárnapi eredménnyel. A vállalat a SpaceX iteratív fejlesztési ciklusát követi tesztelési stratégiájában, ahol a mérnökök hamar tesztelnek, javításokat végeznek, majd újra repülnek. Ez szöges ellentétben áll azzal, ahogyan Európa eddig hagyományosan rakétákat fejlesztett. Az Isar megközelítésének alternatívája az lehet, hogy „15 évet kell eltölteni kutatással, szimulációkkal, majd elsőre jól csinálni” - mondta Metzler A Spectrum első indításával az Isar tesztelte a rakétát. Most itt az ideje a javításoknak és az újbóli repülésnek. Az Isar vezetői szerint ez lesz a siker igazi fokmérője. "Szuper boldogok vagyunk” - mondta Metzler a vasárnapi repülés utáni sajtóértekezleten. „Erre büszkék lehetnek az emberek, és őszintén szólva Európa is büszke lehet”.